Szigorúan ellenőrzött vonatok 1966 - Oscar-díj (1968)

"...amikor márciusban a németek átlépték a határt, hogy elfoglalják az egész országot, és a mi városunkon keresztül vonultak Prágába, nagyapám egyes-egyedül kiment elébük, egyes-egyedül az én nagyapám ment ki a németek elé, hogy hipnotizőr lévén szembeszálljon velük, és a gondolat hatalmával visszatérítse a tankjaikat."

Jiří Menzel  (Prága, Csehszlovákia, 1938. február 23.) cseh filmrendező, színházi rendező, színész. A csehszlovák új hullám kiemelkedő alakja, Oscar-díjas a Szigorúan ellenőrzött vonatok című filmjével. A prágai Művészeti Főiskola filmművészeti szakán (FAMI) szerzett filmrendezői diplomát 1962-ben. 1965-ben készítette első rövidfilmjeit. Közismert a barátsága sok magyar művésszel. Játszott több magyar filmben (például Szívzűr – Böszörményi Géza, Felhőjáték – Maár Gyula, Franciska vasárnapjai– Simó Sándor); színdarabot is rendezett Magyarországon. A Katona József Színházban, Carlo Gozzi című darabját vitte színre. Rövid ideig igazgatta a Barrandov filmgyárat (1990). Tanít a londoni filmfőiskolán.

Jiří Menzel

Baltazár tanár úr halála, 1965 Bűntény a leányiskolában (Josef Škvorecký novellájából) Szigorúan ellenőrzött vonatok – 1966 (Hrabal művéből) Szeszélyes nyár – 1967 (Vladislav Vančura elbeszéléséből) Aki aranyat keres – 1974 Magány az erdőszélen – 1976 Bűntény a mulatóban – 1968 Pacsirták cérnaszálon – 1969 (20 évre be volt tiltva) Mesés férfiak kurblival – 1978 Sörgyári capriccio – 1980 (Bohumil Hrabal művéből) Hóvirágünnep – 1983 Az én kis falum – 1985 Vége a régi időknek – 1989 (Vladislav Vančura elbeszéléséből) Koldusopera – 1991 (Václav Havel színdarabjából) Iván Csonkin közlegény élete és különleges kalandjai – 1994 (Vlagyimir Vojnovics regényéből) Őfelsége pincére voltam – 2007 (Bohumil Hrabal regényének hű tolmácsolása)

Irodalmi forrás A történetet a cseh és a világirodalom egyik legismertebb alakjának, Bohumil Hrabalnak a regényéből adaptálta a rendező. Hrabal Morvaországban, Brno-Židenice-n született. Apja nevét nem ismerjük. Nevelőapja František Hrabal sörgyári könyvelő, akihez anyja, Marie 1920-ban ment férjhez. A kis Bohumil nem volt jó tanuló, az iskolánál sokkal jobban érdekelte a sörgyár világa és a munkások történetei, különösen nevelőapjának testvére, Jozef volt rá nagy hatással. A nymburki (más források szerint polnai) sörgyárban eltöltött gyermekkor élményei és a kisvárosi hangulat Hrabal számos későbbi művében alapvető motívumként jelenik meg. A háború alatt vasúti forgalmistaként dolgozik Kostomlatyban, ebből az élményből születik a Szigorúan ellenőrzött vonatok (1965), amelyből Jiří Menzel rendezett Oscar-díjas filmet. Volt biztosítási ügynök, kereskedelmi utazó, és az 50-es években a kladnói vasműben dolgozott fizikai munkásként. 1963-tól foglalkozásszerűen ír. A 70-es évek elején a hatóságok számos könyvét nem engedték megjelenni. Galambetetés közben, a prágai Na Bulovce kórház ötödik emeletéről kizuhanva halt meg. Halálát többen hrabali szatirikus, fekete humorral megkomponált öngyilkosságnak hiszik.

A film: cselekményvázlat Prológus: Milos Hrma (a név kb. azt jelenti, hogy grimasz) megkezdi első szolgálatát az állomáson, miközben öltözik, elmondja őseinek rövid „sztoriját”. Milos megismerkedik az állomás világával, az itt dolgozókkal: Max, az állomásfőnök és Hubicka, a forgalmista két teljesen ellentétes világ: a képmutató, szenteskedő, tekintélyelvű főnök és a nőcsábász, cinikus, léha forgalmista a két férfi-őstípus, minta, de Milos egyiket sem tudja követni. Kiderül, hogy Milos jár egy kalauzlánnyal, Másával. Az állomáson megjelenik a vasúti főfelügyelő, és kiselőadást tart a háborús helyzetről. Mikor megjelenik Hubicka állítólagos unokatestvére, ketten (az állomásfőnök és a forgalmista) is csapják neki a szelet, de Hubicka lesz a „győztes”.

A film: cselekményvázlat 3. A vasutasok arról beszélgetnek, hogy a „németek disznók”. Egy ápolónőket szállító szerelvény várakozik az állomáson, Milos érdeklődve figyeli. Később gyalogos német katonák érkeznek. Kiderül, hogy az egészségügyi vonat valójában mozgó bordély. Mása meghívja Milost a nagybátyjához, ott tölthetik az éjszakát. A nagybácsi fényképész, a stúdiójában repülős díszletek közt fényképezi az ügyfeleket. Éjszaka Mása és Milos összebújnak, de a fiú kudarcot vall - ejaculatio praecoxban „szenved”. Reggel a várost lebombázzák, a fényképész nagybácsi hangosan kacag, látva háza és stúdiója romjait.

A film: cselekményvázlat 4. Milos kivesz egy szobát egy városi bordélyházban. Levetkőzik, forró vizet enged a kádba, és felvágja az ereit. Tettének oka a szexuális kudarc. A házban dolgozó kőműves veszi észre, megmentik. 5. Hubicka és Zdena, a távírászlány együtt teljesítenek szolgálatot éjszaka – unatkoznak. A lány megtréfálja a forgalmistát, kergetőzni kezdenek. A vibráló, erotikus játék végén Hubicka lepecsételi a lány combját és fenekét. Milos felgyógyul, a fiatal orvos felvilágosítja, hogy semmi baja sincs, egyszerűen tanulnia kell egy tapasztaltabb nőtől. A „megpecsételt” lány anyja feljelenti Hubickát, először a bíróságon, majd a vasúti főfelügyelőségen. Milos visszatér dolgozni az állomásra, és fűtől-fától próbál segítséget kérni szexuális életének rendbetételéhez – mindenki elutasítja.

A film: cselekményvázlat 6. Az állomáson egy mozdonyvezető az általa festett képeket kirakja a mozdony oldalára, Hubicka tanácsokat ad neki, hogyan fessen hullámot. Közben, mintegy mellékesen arról is szó esik, hogy fel kell robbantani egy lőszerszállító vonatot. A jelszó: Viktoria Freie. Milos kiáll fogadni a vonatot Hubicka helyett, látja, hogy a peronján holttestek vannak. Két SS-tiszt kényszeríti, hogy szálljon fel a mozdonyra – magukkal viszik. Leveszik a sapkáját, ettől halálfélelem lesz úrrá rajta, de, mikor észreveszik a csuklóján a hegeket, ártalmatlannak tekintik, és elengedik. Hubicka beavatja a vonatrobbantási tervbe. Mása megbocsát neki. 7. Este megérkezik az állomásra egy nő, és Viktoria Freie néven mutatkozik be. Selyemszalaggal átkötött csomagban hozza a bombát.

A film: cselekményvázlat 7. (folyt.) Hubicka megkéri Viktóriát, hogy „avassa fel” Milost. Megtörténik, Milos másnap reggel boldogan fogadja az érkező vonatot – Max állomásfőnök látja, hogy egy újabb cipősarok szakította ki a kanapéját. Hubicka megmutatja Milosnak, hogyan kell beállítani a bomba időzítőjét. 8. Hét perccel a fegyverszállító vonat érkezése előtt sínautón ismét befut a főfelügyelő, hogy lefolytassa Hubicka és a távírászlány „pecsételési” fegyelmi ügyét. Hubicka szorongatott helyzetben van, így Milos átveszi a szerepét: kiviszi a bombát az irodából, és, miközben a főfelügyelő az állomás személyzetének erkölcseit bírálja, a jelzőnél elbújva a vonatra dobja. Az egyik kocsi őrbódéjából azonban lelövik, ő is lezuhan a vonatra. A vonat a nyílt pályán felrobban, és csak Milos sapkáját repíti vissza a légnyomás az állomásra.

Időszerkezet A film időszerkezete nem egyenletes: Az elején epikus, lassú, egymástól nagy időtávolságban lévő eseményeket mond el, melyek látszólag nincsenek szoros összefüggésben egymással. Erre a legjobb példa a bevezető: Milos, a főhős néhány mondatban vezeti be a nézőt (narratív módon) dédapja, nagyapja és apja élettörténetébe. A további, epizódszerű események főleg a szereplők és a helyzet jellemzésére szolgálnak, de előrevetítik a végkifejletet. (Pl. Milos szexuális szerencsétlensége előfeltételezi Victoria szerepét, aki felszabadítja, így válik igazi férfivá.) Látható, hogy őszből télre, majd tavaszra vált az idő, ez jelzi, hogy Milos munkába lépésétől kezdve hónapok teltek el. A film végére felgyorsulnak, drámaivá válnak az események: megérkezik Victoria, a fegyelmi tárgyalás pedig épp akkor kezdődik, amikor a vonat megérkezik. A drámai végkifejlet csupán néhány perc.

Szimbólumok, utalások A filmben nagy szerepet játszanak a jelképek, visszatérnek más-más beállításban ill. értelemben. A sapka: az elején anyja „megkoronázza” a vasutas-sapkával, a film közepe táján az SS-ek leveszik a fejéről, akkor úgy tűnik, vége az életének, a film végén pedig Milos halálát jelzi a Mása kezében lévő gazdátlan sapka.

2. Galambok: Max, az állomásfőnök galambokat nevel, túláradó szeretettel becézgeti őket, Szent Ferencet szokták ilyen beállításban ábrázolni. A galamb a lélek (Szentlélek), a szabadság és a béke jelképe. Azt a pillanatot, mikor Victoria megszabadítja Milost a szüzességétől, úgy ábrázolja a film, hogy a galambraj felszáll az állomás tetejéről.

3. Vallási jelképek: Pieta (a halott Krisztus - levétel a ke-resztről): Milos öngyilkosságát a garniszállóban dolgozó kő-műves veszi észre. A filmbeli beállítás egyértelműen a rene-szánsz és a barokk képzőművészetben divatos témára utal.

A szállóban a falon lévő Szűz Mária-képet is ironikus ill A szállóban a falon lévő Szűz Mária-képet is ironikus ill. groteszk össze-függésben (kontextusban) használja a film.

4. Erotikus utalások: a film, bár kerüli a testi szerelem nyílt ábrázolását, sok más mellett egy fiatalember szexuális értelemben vett felnőtté válásáról szól. Ezt a rendező néha nyílt, máshol kevésbé feltűnő képi utalásokkal oldja meg.

Karakterek A filmbeli szereplők közül a két idősebb férfi (Max, az állomásfőnök, és Hubicka a forgalmista) egymás ellentétei. Max képmutató, szenteskedő, karrierista, gyáva. Hubicka „vagány”, léha, cinikus, nőcsábász, ugyanakkor álmodozó. Közülük kellene Milosnak azonosulási mintát választani. Hubickát választja, ezt a film a hasonló beállítások segítségével mutatja meg. A film női karakterei kedvesek, kiegyensúlyozott, „anyatípusú” nők.

A film gondolatvilága A film amellett, hogy a műfaja szatíra (gúnyos, kiforgatott, eltúlzott módon ábrázol emberi, társadalmi hibákat) egy érzelmes beavatás-történet. A főhős, Milos, ifjúkori szexuális problémával küzd, mert magányos, mint családjának minden férfitagja. Ezt tragédiának éli meg, öngyilkossággal próbálkozik, de megmentik. Egy német nő, Viktoria Freie (a név jelentése szabad) hozza a bombát, amivel a vonatot fogják felrobbantani, és ő „szabadítja” fel Milost szexuális nyomorúságából. Férfivá érik, és ezt azonnal be is kell bizonyítania: Hubicka helyett ő dobja a bombát a vonatra, ez okozza a halálát is. Áldozata nem értelmetlen, teljes életet él: megéli a szerelmet testi és leki értelemben, és hőssé válik.

A (német származású) vasúti felügyelő mondja: „a csehek röhögő állatok”. Erre cáfol rá a film – a humor és az erotika (mely a híres pecsételés-jelenetben jut el a tetőpontjára) nem az ördög műve, mint azt a képmutató Max vagy a fasiszta vasúti felügyelő értékeli. A film gondolatvilága

Pecsételés-jelenet A filmtörténet egyik leghíresebb jelenete a „pecsételős”. Nem a főhős, Milos látható benne, hanem Hubicka és Zdena, a távírászlány. Túlfűtött kergetőzés vezeti be a jelenetet, majd a szintén erotikus fenekelés helyett a forgalmista „pecsétel”. Nem szeretkeznek, a lényeg a játék: a szerelmi együttlét izgalmas, vibráló játszadozás, feszültség, izgalom.