Rehabilitációs kapacitások változása az elmúlt 10 évben XII. FESZ kongresszus „ Gyógyászati segédeszközök szerepe a tartós ápolásban” Velence Kontra Andrea ESZSZK Rehabilitációs centrum, egészségpolitikai szakértő

„Jelentés a fogyatékosságról”, World Report on Disability  az Egészségügyi Világszervezet és a Világbank, valamint 70 ország és több mint 380 szakértő közreműködésével készített globális jelentését  A dokumentum a károsodások, s a fogyatékosság korszerű szemlélete alapján mutatja be a világban zajló jelenlegi folyamatokat, a veszélyeket és tennivalókat.  WRD újra kinyilvánítja, hogy a Rehabilitáció és Habilitáció alapvető emberi jog.  Rámutat az európai hiányosságokra, a korai elsődleges rehabilitáció hiányára, a hozzá férési területi egyenlőtlenségekre. World Health Organization, World Bank. World report on disability. WHO., Geneva 2011

„Jelentés a fogyatékosságról”, World Report on Disability  Felszólít a nemzeti rehabilitációs tervek felülvizsgálatára  A fogyatékosság prevenciójával kapcsolatos tennivalókat harmonizálják a népegészségügyi program célkitűzéseivel.  Alakítsanak ki új finanszírozási mechanizmusokat a rehabilitációs ellátásokra és a szakember ellátottság tekintetében tegyenek meg minden erőfeszítést. World Health Organization, World Bank. World report on disability. WHO., Geneva 2011

Háttér: Fenntartható fejlődés, foglalkoztatás  Az Európai Unió minden hatodik polgára – mintegy 80 millió ember – különböző fokú, az enyhétől a súlyosig terjedő fogyatékossággal él.  A 75 évesnél idősebbek több mint egyharmada szenved olyan fogyatékosságban, amely valamilyen mértékben korlátozza őt. (OLEF) Szűkös erőforrások, hatékony felhasználási igény  Az elmúlt 20 évben a finanszírozás átalakítása az orvosi rehabilitációs rendszer extenzív fejlődését eredményezte.

cél A kialakult hazai rehabilitációs ellátó rendszer adatait és a rehabilitációs tevékenységet a nemzetközi ajánlásokkal kívántuk összehasonlítani.

Vizsgálat összetevői:  Adatelemzést folytattunk, az elmúlt 10 év fekvőbeteg finanszírozási szerződéseinek felülvizsgálatával  Irodalmi áttekintést végeztünk, amely az ellátáshoz és kapacitások szempontjából releváns jogszabályokat, nemzetközi ajánlásokat, EU irányelveket, cselekvési programokat, hazai népegészségügyi program elemeit, civil szervezetek akcióprogramjait valamint egyéb szakmai közleményeket tartalmazza.  A Fizikális és Rehabilitációs Orvoslás Európai Társaságának, European Society of Physical and Rehabilitation Medicine (ESPRM), vezetőségi tagjai között Online kérdőív segítségével felmérést végeztünk (28 ország által delegált 44 vezetőségi tag)

Kapacitás ? Kit?Hol?Ki?

R.Eldar,L.Kullmann,CRT Marincek, k.Sekelj-Kauzlaric,O.Švestkova,M.Palat: Rehabilitation medicine in countries of central/Eastern Europe Disability and Rehabilitation, ,  Több tanulmány foglalkozik azzal, hogy a rehabilitációs szükségleteket meghatározza, elsősorban a rehabilitációs igényt annak kiváltó okaiból származtatva. Vizsgálatok során a nem fertőző megbetegedések és sérülések kapcsán kialakuló rehabilitációs szükséglet meghatározását kővetően, a kiváltó okok prevalenciáját ismerve következtetnek az igényekre, ilyen megbetegedések: a koponya-agysérülések, a stroke, az amputációk, a gerincvelő sérülések, a csont és izomrendszer degeneratív megbetegedései.  A rehabilitációs igények jelentős növekedésére kell számítani, a demográfiai adatok változása, a komorbiditás, az oktatás kompatibilitása valamint az egészségügyi ellátást igénybevevők és a rehabilitációs ellátást nyújtó szakemberek migrációja miatt. A kihívásoknak az orvosi rehabilitáció önmagában nem tud megfelelni átfogó szociális, oktatási, és foglalkoztatási stratégiára van szükség.

Kullmann L., Dénes M., Kémenczy J.,László G.: A fogyatékosság felmérése Budapest VIII. kerületének 60 éven felüli lakosságában. Rehabilitáció, , Kullmann L., Dénes M., Kémenczy J.,László G.: A fogyatékosság felmérése Budapest VIII. kerületének 60 éven felüli lakosságában. Rehabilitáció, , A 90-es évek közepén Budapesten 4000 fő 60 év feletti, otthonában élő lakos fogyatékosságát vizsgálták a WHO lakóközösségi rehabilitációs szolgálatok céljából kidolgozott kérdőívével, azt találták, hogy a teljes minta 15,7 % élt valamilyen fogyatékossággal, ez az arány a különböző korcsoportokban az idősebbeknél jelentősen növekedett, a kor előrehaladásával és a nők körében az egy főre jutó fogyatékosság száma meglehetősen nőtt.

Forrás:

Forrás: A.B. Ward, C. Gutenbrunner : Physical and Rehabilitation Medicine in Europe. J Rehabil. Med /86, 2006.

Rehabilitációs szakorvosok száma: December fő fő fő Jelenlegi PRM : 325 fő Fekvő kapacitás •30,78 ágy lakosság •38010 fő Járó beteg kapacitás •Heti 4 óra rendelés •Javaslatok száma?

J. R. Anema,A. J. M. Schellart,J. D. Cassidy,P. Loisel, T. J. Veerman, A. J. van der Beek: Can Cross Country Differences in Return-to-Work After Chronic Occupational Back Pain be Explained? An Exploratory Analysis on Disability Policies in a Six Country Cohort Study. J Occup Rehabil., , A Nemzetközi Szociális Biztonsági Ügynökség, InternationalSocial Security Agency (ISSA) multinacionális kohorsz tanulmányt kezdeményezett. A vizsgálat alapját az adta, hogy a nemzeti fogyatékosügyi stratégiák között jelentős eltérés figyelhetők meg. A hangsúly és megközelítéseknél egyrészről, az ellentételezés, pénzbeli juttatások, másik oldalon a reintegráció és rehabilitációs stratégián volt. A több ország bevonásával készített eset kohorsz vizsgálat során a különböző politikai stratégiák között, a munkahelyekre tőrténő visszatérés szempontjából, kevésbé volt releváns az egészségügyi szolgáltatás és a betegek jellemzői, mint a munkahelyek sajátosságai valamint a rokkantsági ellátásokhoz való hozzájutás lehetősége.

Következtetések  A rehabilitációs ellátás Magyarországon a kelet és közép európai országokhoz hasonlóan elsősorban a fekvőbeteg szakellátás keretében valósul meg.  A lakhely közeli ellátások személyi igényei jelenleg nem teszik lehetővé a lakóközösségi rehabilitáció széleskörű elterjedését hazánkban.  A jelenlegi ellátó struktúra az aktív kapacitások átalakítása során elsősorban nem a szükségletek figyelembevételével alakult ki.  A megyei viszonylatban súlyos területi egyenetlenséget mutató hálózat, mind fekvő, mind járóbeteg kapacitások terén regionálisan kiegyenlített, köszönhető ez számos Európai Uniós pályázatnak és a szakma erőfeszítéseinek.  A szakorvos és szakember képzés és ezáltal az ellátottság terén tapasztalt hiány leküzdése elsődleges feladat.

Orvosi rehabilitációs ellátás szervezés szempontjai:  Az orvosi rehabilitációban, mint fekvőbeteg szakellátási feladat körében is változás történik, egyre több aktív és az intenzív ellátás körébe tartozó tevékenységet végez, széleskörű multidiszciplináris teammel, amelyek a költségek emelkedését vonják maguk után. Így a fekvőbeteg ellátás szervezésében regionális központok képzelhetők el.  Az ellátás nagyobb volumenét járóbeteg szakellátás, otthonápolási szolgálatok és nappali kórházak végezzék lakóközösségi rehabilitáció formában, amely hatékonyan működő betegszállítási rendszert, informatikai és telekommunikációs fejlesztéseket igényel, amelyhez a szakember ellátottság mellett a koordináció lehetőségét is meg kell teremteni. Közösség alapú rehabilitáció (CBR) olyan stratégia amely, egyszerre küzd az esélyegyenlőségért, az elszegényedés ellen és a fogyatékosok társadalmi elfogadásáért, a rehabilitációnak ez a formája eredményességével, biztonságosságával és költséghatékonyságával megfelelő eszköz lehet a problémák kezelésére.  Az orvosi rehabilitáció fejlesztése csak megfelelő adatbázisra épülhet, amely a nem csak a lakosság szükségleteit, de a szakma elvárásait és költségeit is tükrözi és fogyatékosügyi célokat is szolgál.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket !