Az agrárjog fogalma, forrásai, agrárszakigazgatás

AGRÁRJOG Sajátos jogi szabályozás kialakulásának ismérvei: Azonos tulajdoni tárgy – termőföld, haszonállatok, haszonnövények. Sajátos életviszony – termelő, feldolgozó, értékesítő Azonos tevékenység – mezőgazdálkodás, feldolgozó ipar. Az agrárgazdaság rendelkezik a fenti sajátságokkal, mely egy új, önálló jogterület kialakítását teszi lehetővé. Vegyes jogterület: a magánjog, és a közjog sajátos szintézise. Fogalma: A termőföld tulajdonjogával, használatával, hasznosításával, ill. a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek előállításával, forgalmazásával kapcsolatos személyi és (statikus és dinamikus) vagyoni viszonyok szabályozásának területe. Agrárjogi szerződések jogviszonyának alanyai: mezőgazdasági termelők (Kft., Mgsz., Bt., Kkt., erdőbirtokossági társulatok, Rt., magánvállalkozások, családi gazdaságok, kedvtelésből űzött mezőgazdaság szereplői, őstermelők – feldolgozó, értékesítő, fogyasztó szervezetek (gazdasági társaságok, állam, magánszemélyek, egyéb jogi személyek) Jogviszony tárgya: a mezőgazdasági szolgáltatás – mely lehet dare (traktor vásárlása, termény eladása, állat adásvétele stb.), facere (sertéstelep ülepítőjének kivitelezése, pályázatírás, árambekötés stb.), praestare (hitelezés, biztosítás stb.).

AGRÁRJOG Állam – mezőgazdasági termelő: közjogi jogviszony. Kivéve, ha magánjogi félként szerepel az állam a jogviszonyban. Jellemzői: alá-fölé rendeltség; tiltás, előírás, kötelezés, ellenőrzés, akár azonnali végrehajtás. Alapelvek: Magánjogi elvek: Privát autonómia védelme Rendeltetésszerű joggyakorlás Jogbiztonság, jóhiszeműség, Joggal való visszaélés tilalma Együttműködési kötelezettség Elvárható magatartási mérték Ésszerűség Speciális alapelvek: Kölcsönös igazságosság: egyén és közösség figyelemmel van egymás érdekeire - közjó szolgálata Szociális béke: létbiztonság, jólét – birtokmaximum Szolidaritás (kisegítés): individualizmus helyett kollektív szemlélet

AGRÁRJOG Az agrárjog a rendszerváltozás előtt a termőföldre és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre, azok működésére vonatkozó joganyagot foglalta magába. Jellemzői: Tervgazdálkodás, Az egyes szakterületekre csak keretszabályokat állapítottak meg, melyeket miniszteri szintű rendeletek egészítettek ki. A változatos szabályozás, a joganyag stabilitása ellen hatott. Speciális jogi szabályozás hiánya. KGST: államközi kereskedelem. A külkereskedelem állami monopólium volt. Állami irányítás egybe esett a vállalatirányítással, mely pótolta a speciális szabályozást. Pl. a Minisztertanács speciálisan utasított vállalatokat meghatározott gazdasági tevékenység végzésére. Az állam tulajdonosi és közhatalmi viszonyai a minisztériumban összpontosultak. A rendszerváltozás után ezen sajátos jogterület kibővült, rohamos fejlődésnek kiteljesedésnek indult. Ma már az agrárjog fogalomköre a következő szabályozási területeket öleli fel: mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozás, erdészet, vadászat, halászat, föld- és talajvédelem, piacszabályozás, támogatási rendszer, növény és állat-egészségügy, termőföld, (ingatlan-nyilvántartás), közösségi agrár- és vidékfejlesztési politika.

AGRÁRJOG A rendszerváltozás után az első szabadon választott Országgyűlésnek jutott az a feladat, hogy a tulajdoni és egyéb irányítási, ellenőrzési struktúrákat átalakítsa, kiépítse. Az állam fogalma, jogi rendje új megvilágításba került: „a mindent és mindenkit ellenőrző és birtokló polip elvesztette csápjait”. Az állam, az államosítások során vállalt kártalanítási kötelezettségének eleget tett: Az Országgyűlés döntött a kárpótlás kérdésében: kárpótlási jegy, ingatlanok visszaadása, vagyonnevesítés stb. Az ún. moratórium törvényekkel biztosította a termelőszövetkezet által kezelt földtulajdon közösségi védelmét, ill. megtiltotta a szövetkezetek gazdasági társasággá történő átalakulását (külföldiek földtulajdon-szerzése). A rendszerváltás után a következő törvények születtek meg, melyek ma is az agrárjog legfontosabb jogforrásait jelentik: 1992. évi XXIV. tv. (kárpótlási törvény), 1992. évi II. tv. (szövetkezeti vagyonnevesítésről rendelkező törvény): tsz-ek termőföldtulajdont nem szerezhettek, termőföld magántulajdonba kerülhet, a szövetkezeti vagyon felosztása. A kialakult új birtokstruktúra magában hordozta a jövő problémáit. 1993. évi VI. tv. Az agrárpiaci rendtartásról  2003. évi XVI. tv.: az agrártermékek piacszabályozása, az állami beavatkozások lehetséges eseteinek szabályozása.

AGRÁRJOG 1993. évi CXIV. tv. az állattenyésztésről. 1994. évi IL. tv. az erdőbirtokossági társulatokról: speciális erdőgazdálkodási követelmények érvényesítése. 1994. évi LV. tv. a termőföldről: termőföld-tulajdon védelme, a termőföld mennyiségi és minőségi védelme, annak hasznosítása. 1994. évi CII. tv. a hegyközségekről: az árutermő szőlőbirtokosok szőlőtermelési feladatait rendezte. 1995. évi XXXIII. tv.: a találmányok szabadalmi oltalmáról: növényfajták szabadalmaztatása. 1995. évi XC. tv. az élelmiszerekről 2003. évi LXXXII. tv.  2008. évi XLVI tv. 1995. évi XCI. tv. az állategészségügyről  2005. évi CLXXVI. tv.  2008. évi XLVI tv. 1995. évi XCII. tv. a takarmányok előállításáról  2001. évi CXIX. tv.  2008. évi XLVI tv. 1995. évi XCIV. tv. a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról. 1996. évi XLVIII. tv. a közraktározásról: agrárpiaci rendtartás, agrártermékek felvásárlása. 1996. évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről. 1996. évi LV. tv. a vad védelméről, vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról. 1996. évi LXXVI. tv. a földmérési és térképészeti tevékenységről.

AGRÁRJOG 1996. évi CXXXI. tv. a növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról  2003. évi LII. tv.: a növénytermesztés biológiai alapjait rakta le. 1997. évi XI. tv. a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról: hungaricumnak számító élelmiszerek eredet, ill. származás jelölését tette lehetővé. 1997. évi XLI. tv. a halászatról és horgászatról. 1997. évi XLVI. tv. az Országos Magyar Vadászkamaráról. 1997. évi CXIV. tv. az agrárgazdaság fejlesztéséről: alapvető agrárpolitika meghatározása. 1997. évi CXXI. tv. a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról  2004. évi XVIII. tv. 1997. évi CXLI. tv. az ingatlan-nyilvántartásról. 1997. évi CLIX. tv. a fegyveres biztonsági őrzésről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról: mezei vagyonvédelem. 1998. évi XXVII. tv. a géntechnológiáról: fokozottan veszélyes és szigorúan ellenőrzött tevékenység. 1999. évi XLVI tv. a mezőgazdasági összeírásról. 2000. évi XXXV. tv. a növényvédelemről.

AGRÁRJOG 2000. évi LXXXIV. tv. a Magyar Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról. 2006. évi LXXXVIII. tv. a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről. Nemzetközi szerződések: 1994. évi I. tv. az Európai Megállapodás kihirdetéséről (társulási szerződés). 1998. évi IX. tv. a Marrakeshi Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről: WTO életre hívása. 2004. évi XXX. tv. – csatlakozási szerződés Egyéb törvényi szintű, kapcsolódó szabályozás: 2006. évi X. tv. a szövetkezetekről. 2006. évi V. tv. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról. 2006. évi IV. tv. a gazdasági társaságokról. 1959. évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről. 2004. évi CXL .tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól. 1949. évi XX. tv. a Magyar Köztársaság Alkotmánya Törvényerejű rendelet: 1986. évi 24. tvr.: Lisszaboni Megállapodás módosításáról (eredet-megjelölések oltalma és nemzetközi lajtsromozása. 1983. évi 14. tvr. az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről. Kormányrendeletek: 256/2007. (X. 4.) Korm. rend. a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról. 274/2006. (XII. 23.) Korm. rend. a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működtetéséről. 338/2006. (XII. 23.) a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól Miniszteri rendelet: 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelet a tenyésztő szervezeti és fajtaelismerés rendjéről.

AGRÁRJOG Sajátos agrárjogi szabályozások: kamarai tagsági jogviszony (magán-állatorvosi tevékenység, vadászkamarai tagság), kamarai etikai szabályok, hegyközségi rendtartás (szőlőtelepítés, - művelés szabályai). Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai. Alkotmánybíróság határozatai: pl. 7/2006. (II. 22.) AB határozat Önkormányzati rendeletek

AGRÁRJOG Az agrárigazgatás a mezőgazdasági és erdészeti termeléssel összefüggő tevékenységek szabályozási rendszere. Az agrárjog szabályozási rendszerének érvényesítői: az agrárszakigazgatás intézményei. Az agrárigazgatás részterületei: A mezőgazdasági termelés biológiai alapjainak biztosítása: növénytermesztés, állattenyésztés, takarmányozás. Szőlőtermesztéssel, borgazdálkodással kapcsolatos rendelkezések: piacképes bor előállítása, minőség- és eredetvédelem. Minőségüggyel, élelmiszerbiztonsággal és ehhez kapcsolódó fogyasztóvédelemmel kapcsolatos igazgatási feladatok. Mennyiségi és minőségi földvédelem. A földtulajdonhoz kapcsolódó haszonvételek gyakorlásával kapcsolatos feladatok: erdőgazdálkodás, halászat, vadászat. Az EU Közös Agrárpolitikájához kapcsolódó termékpálya rendtartások működtetése, támogatási rendszerek betartatása, ellenőrzése. Az agrár- vidékfejlesztési politika kialakítása, és működtetése.

AGRÁRJOG Az agrárszakigazgatás intézményi rendszere: Az egyes intézményeket a hatáskörük terjedelme (illetékesség), ill. szervezeti rendjük szerint különböztethetjük meg: Illetékesség szerint: Országos hatáskörű, vagy központi; Területi hatáskörű (regionális, vagy megyei szintű); Településre, mint közigazgatási egységre kiterjedő, helyi szintű közigazgatási szervek. Szervezeti rendjük szerint: Központi közigazgatási (államigazgatási) szerv, Szakigazgatási feladatokat ellátó központi hivatalok (dekoncentrált, területi szervekkel), Szakértői, tanácsadói szervek: Agrárgazdasági Tanács, Országos Borszakértő Bizottság, Magyar Takarmánykódex Bizottság, Országos Vadgazdálkodási Tanács, Országos Erdészeti Tanács, Szőlőfajta Használati Bizottság, Földrajzinév Bizottság stb. Háttérintézmények: Szakértői intézetek: Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ. Kutatási Intézetek (FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet: Eger, Pécs, Badacsony, Kecskemét), Agrárgazdasági Kutató Intézet, Agrármarketing Centrum Kht., Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutató Központ, szakképző intézetek, FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet. Egyéb intézmények: Mezőgazdasági Múzeum, Állami Ménesgazdaság, Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal. Nem kormányzati szervek

AGRÁRJOG Nem kormányzati szervek: Agrárigazgatási és ezzel összefüggő feladatokat ellátó szervek: külön törvénnyel létrehozott köztestületek (gazdasági és szakmai kamarák, hegyközségi szervezetrendszer); egyesülési jogról szóló törvény szerint működő, de a közfeladat ellátására jogosító külön engedéllyel rendelkező szervezetek (Terméktanácsok, tenyésztő szervezetek: pl. Alma Terméktanács, Baromfi Terméktanács, Éticsiga Terméktanács, Nyúl Terméktanács, Hagyma Terméktanács, Toll Terméktanács stb.); társadalmi, érdekvédelmi szervezetek (Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége, Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége) Az intézményi hálózat a 2006. évi választások után gyökeres változáson, átalakításon esett át. 2007. január 1-től a mind területileg, mind szakmailag megosztott igazgatási struktúra egységesítésre, központosításra került. 2007. január 1. előtti állapot: Központi közigazgatási szerv: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Első felelős magyar kormányban kereskedelmi miniszter 1889. évi XVIII. tc.: „A közmunka- és közlekedésügyi minister ezentul kereskedelemügyi-, a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister pedig földmívelésügyi ministernek fog neveztetni.” 1959-1990: Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. 1990: visszanyeri eredeti nevét, majd 1998: „Ahol e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabály […] d) Földművelésügyi Minisztériumot, földművelésügyi minisztert említ, ott Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, ill. földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert kell érteni…”

AGRÁRJOG Dekoncentrált szervek: Megyei Földművelésügyi Hivatalok, Állami Erdészeti Szolgálat 1 budapesti és 10 vidéki igazgatósággal; Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet 7 vidéki vetőmag-felügyelőséggel, 4 teljesítményvizsgáló és 11 fajtakísérleti állomással és 1 fajtakitermesztő állomással; Országos Borminősítő Intézet; Növény- és Talajvédelmi Szolgálat: Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, és 19 megyei, ill. fővárosi Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat az általuk működtetett növény-egészségügyi határkirendeltségekkel együtt; Állami Állat-egészségügyi- és Élelmiszer-ellenőrző Szolgálat, mely a 2005. évi CLXXVI. törvény alapján magában foglalja a 20 megyei, fővárosi székhellyel rendelkező Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomásokat, a kerületi hivatalokat, állat-egészségügyi határállomási és élelmiszerhigiéniai kirendeltségeket, a hatósági állatorvost, az Országos Állategészségügyi Intézetet (továbbiakban OÁI), az Országos Élelmiszervizsgáló Intézetet (továbbiakban OÉVI) és az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézetet (továbbiakban ÁOGYTI), Földhivatalok: 20 megyei, fővárosi földhivatal és 118 körzeti földhivatal,

AGRÁRJOG 2007. január 1. utáni állapot: Központi közigazgatási szerv: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, feladatai: Stratégiaalkotás (NFT, AVOP, NVT, UMVP, Jogszabály előkészítés, Jogalkotás, Költségvetési tervezés, Egyedi hatósági ügyek intézése, A KAP intézményrendszerének működtetése, Humánerőforrás-politika, Irányítás (államigazgatási szerv alapítása, vezető kinevezése, felmentése, SZMSZ jóváhagyása, döntés megsemmisítése, jóváhagyása, új eljárásra utasítás, költségvetés és létszámkeret megállapítása, utasításadás, beszámoló való kötelezés) Ellenőrzés. Nemzetközi kapcsolatok ápolása. Minisztérium szervezete: Hierarchikus, alá-fölé rendeltségi viszonyok Miniszter, kabinetfőnök, államtitkár, szakállamtitkárok, főosztályvezetők, osztályvezetők Miniszteri kabinet, államtitkárság, szakállamtitkárságok, főosztályok, osztályok

AGRÁRJOG Központi hivatalok, dekoncentrált szervek: Földhivatalok: 20 megyei, fővárosi földhivatal és 119 körzeti földhivatal. Tevékenységi körük kiterjed: Földtulajdon, földhasználat, földvédelem, földminősítés, Ingatlan-nyilvántartás, földmérés, térképészet feladatokra. Első fokon a körzeti földhivatal, míg másodfokon a megyei földhivatal jár el. jogi személyek A hivatalt hivatalvezető vezeti, szervezeti egységeik osztályokra tagolódnak. Földmérési és Távérzékelési Intézet Jogi személy, Önállóan gazdálkodó központi költségvetési szakigazgatási szerv. Ingatlanügyi igazgatás országos szintű adatainak feldolgozása. Szakmai információs rendszerek fejlesztése, irányítása. Földmérési, térképészeti és térinformatikai tudományos kutatás központja. Másodfokú hatósági szerv: FVM Távérzékeléssel összefüggő feladatok ellátása. MePAR rendszer működtetése. Országos adat- és térképtár fenntartása.

AGRÁRJOG Központi hivatalok, dekoncentrált szervek: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (19 területi hivatal + a központ) Önálló jogi személyek, Központja egész országra kiterjedő illetékességgel rendelkezik, míg a területi hivatalok a nevükben található megyében látják el az agrárgazdasági feladatokat. A hivatalt az elnök vezeti 3 elnökhelyettessel egyetemben. Az elnökhelyetteseket az elnök jelöli és az FVM miniszter nevezi ki. Közigazgatási hatósági ügyben első fokon a területi, másodfokon a Központ jár el. Ha a Központ jár el első fokon, akkor annak döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Ha hatósági ügyben a területi szerv köztisztviselője (hatósági állatorvos, növényvédelmi felügyelő, takarmány felügyelő, zöldség-gyümölcs minőség ellenőr) jár el első fokon, akkor döntése elleni jogorvoslatot a területi szerv vezetőjéhez lehet benyújtani. Az egyes mezőgazdasági szakigazgatások igazgatósági formában, míg a kiegészítő, ellenőrző egységek főosztályként tagozódnak a Központ szervezetében.

AGRÁRJOG Központi hivatal Megyei hivatalok Megyei hivatalok Szervezeti felépítés: Központ: elnöki, elnökhelyettesi hierarchia Központ: elnökhelyettesi hierarchia Területi kiépítettség: Az új agrárigazgatási szervezet a következő hatósági feladatokat látja el: Növénytermesztés, talajvédelem, állategészségügy, tenyésztés, erdészet, vadászat, halászat, takarmányozás, borászat, növényvédelem, mezőgazdasági igazgatási szerv, élelmiszer-biztonság, zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzés. Falugazdász hálózat működtetése. Feladataik: tájékoztatás, ellenőrzés, területi információ beszerzése. Központi hivatal Elnök, Elnökh. főigazgató Megyei hivatalok Megyei hivatalok Megyei hivatalok igazgató (Szak)igazgatóságok (Szak)igazgatóságok (Szak)igazgatóságok (Szak)igazgatóságok

AGRÁRJOG Központi hivatalok, dekoncentrált szervek: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (19 területi hivatal + a központ, 7 regionális jogkörrel felruházott megyei szerv [AVOP és SAPARD pályázatok menedzselése]) Önálló jogi személyek, SAPARD Hivatal és az Agrárintervenciós Központ jogutódjaként jött létre. Központja és igazgatóságai egész országra kiterjedő illetékességgel rendelkeznek. Közigazgatási hatósági ügyben első fokon az igazgatóságok, míg másodfokon a Központ jár el. Ellátja az EMGA és EMVA által nyújtott támogatások lebonyolításával összefüggő feladatokat. Működteti az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszert (IIER)  ENAR-t – egységes nyilvántartási és azonosítási rendszer; gazda és ügyfélregiszter; MePAR – Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer.

A mezőgazdaság biológiai alapjainak biztosítása AGRÁRJOG A mezőgazdaság biológiai alapjainak biztosítása

AGRÁRJOG A mezőgazdaság biológiai alapjainak biztosítása három témakört foglal magába: Növénytermesztés, Állattenyésztés, Takarmányozás. A növényfajták állami elismerése, oltalma: Az egyes növényfajták csak állami elismerés után hozhatók forgalomba. Az állami elismerés folyamán a növényt felveszik a Nemzeti Fajtajegyzékbe, amely közhiteles nyilvántartás. Állami elismerésben az a növény részesíthető, amely más növényfajtától megkülönböztethető, állandó és egynemű, egyöntetű, megfelelő gazdasági értékkel rendelkezik, megfelelő és bejegyezhető fajtanévvel rendelkezik, amely bejelentője teljesíti a jogszabályban meghatározott feltételeket. A növényfajta bejelentésekor nyilatkozni kell arról, hogy a növényt géntechnológiával módosították-e. A növényfajta-oltalomhoz szükséges vizsgálatokat a növénytermesztési hatóság végzi el, aki vizsgálatának eredményéről értesíti a Fajtaminősítő Bizottságot. Fajtakísérleti szakterület szervezetei: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ  Természeti és genetikai erőforrásokért felelős elnökhelyettes  Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság  Fajtakísérleti igazgató-helyettes  Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztály, Kertészeti Növények Fajtakísérleti Osztály  Regionális Fajtakísérleti Állomások: 1. Debrecen; 2. Szarvas, telephelyek: Székkutas, Helvécia; 3. Eszterágpuszta; 4. Szombathely, telephelyek: Pölöske, Röjtökmuzsaj; 5. Központi Fajtakísérleti Állomás: Tordas. A Növényfajta Bizottság állásfoglalása alapján a határozatot a növénytermesztési hatóság hozza meg. Az állami elismerés időtartama: Szőlő, gyümölcs, erdészeti fajták, fásszárú dísznövények esetén: 20 év, Egyéb növények esetén: 10 év, További 20, ill. 10 évvel az oltalom többször is meghosszabbítható.

AGRÁRJOG A szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala: Csak a Nemzeti Fajtajegyzékben, a Szállítói Fajtajegyzékben, a Közösségi Fajtajegyzékben, ill. az Erdészeti Közös Kiindulási Jegyzékben és a dísznövényekre vonatkozó külön jogszabályban szereplő növényfajták szaporítóanyagát szabad előállítani, ill. forgalomba hozni. Az egyes szaporító anyagok előállítását és forgalomba hozatalát a növénytermesztési hatóság engedélyezi. Vetőmagfelügyelet szervezete: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ  Természeti és Genetikai Erőforrásokért Felelős Elnökhelyettes  Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság  Vetőmag-felügyeleti igazgató-helyettes  Vetőmag-minősítési és Nyilvántartási Osztály, Vetőmag-szaporítási Osztály, Vetőmag-vizsgálati Laboratóriumok Osztály, Fajtakitermesztő Állomás - Monorierdő  Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok, Földművelésügyi Igazgatóság, Vetőmag-felügyeleti Osztályok: Baranya, Békés, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Vas megyékben. Kertészeti és Erdészeti Szaporítóanyag Felügyelet szervezete: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ  Természeti és Genetikai Erőforrásokért Felelős Elnökhelyettes  Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság  Kertészeti és Erdészeti Szaporítóanyag felügyeleti igazgató-helyettes  Szőlő-gyümölcs-, Dísznövény-, Erdészeti Szaporítóanyag Osztályok Szaporítóanyag előállítási zárt körzet Vetőmagok termesztése esetén szaporítóanyag előállítási zárt körzetet lehet kialakítani. A szaporítóanyag előállító a védőtávolságon belül levő fölhasználóval a vetés megkezdése előtt szerződésben állapodhat meg a termőföld használatáról, a termesztés korlátairól, kötelezettségeiről, az ebből eredő eredménykiesés ellentételezésének módjáról. A vetőmag előállító kérelmét megküldi az illetékes terméktanácsnak, amely véleményével együtt azt továbbítja a növénytermesztési hatóságnak. A zárt körzeten belüli tilalom betartását a növénytermesztési hatóság ellenőrzi, aki a tiltott növényt megsemmisítheti. A föld használójának kártalanításában a felek szerződésben megállapodhatnak. Ennek hiányában a Ptk. Szabályait kell megfelelően alkalmazni. Szaporítóanyag-minősítés A szaporítóanyag csomagolása, jelölése

AGRÁRJOG Szaporítóanyag-minősítés folyamata: Származás igazolása, Termőhelyi, szántóföldi, faiskolai, palántanevelő üzemi ellenőrzés, Mintavétel, Laboratóriumi szaporítóanyag-vizsgálat, Fémzárolás, Fajtaazonosító kitermesztés, Minősítést igazoló okirat kiállítása. A szaporítóanyag csomagolása, jelölése: Biztosítania kell a vetőmag minőségének megóvását. Meg kell akadályoznia a vetőmag kivételét, kicserélését a csomagolóanyag megsértése nélkül. A címkén magyar nyelven is fel kell tüntetni az azonosításához szükséges adatokat. A szaporítóanyag-tételt, illetve annak egységeit a külön jogszabály szerinti címkével kell ellátni úgy, hogy a címke sérülés nélkül ne legyen eltávolítható.

AGRÁRJOG Fogalmak: Apaállat: az a hímivarú tenyészállat, amelyet tenyésztő szervezet annak minősít. Embrió-átültető állomás: petesejtek és embriók előállítására, tárolására, kezelésére, átültetésére, értékesítésére szolgáló kötött vagy mozgó létesítmény. Mesterséges termékenyítő állomás: olyan létesítmény, ahol spermanyeréshez, kezeléshez, értékesítéshez apaállatot tartanak, ill. spermát kezelnek és tárolnak. Szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló, sertés, bivaly esetén csak a fent említett apaállat lehet az utódlás alapja. Mesterséges termékenyítő állomásról spermát csak akkor lehet értékesíteni, ha azt megfelelő Apaállattól vették le, A levett spermát származásazonosító jelöléssel látták el, Igazolták az apaállat származását, Spermaminőségi igazolást mellékeltek. Embrióátültető állomásokon petesejt, embrió tárolására, értékesítésére akkor van lehetőség, ha Az nőivarú tenyészállattól, ill. apaállattól származik, Kinyerése, kezelése embrióátültető állomáson történt, Csomagolása származási azonosítóval van ellátva, Rendelkezésre áll az anyaállat, Apaállat származási igazolása, Petesejtet igazolással látják el. Teljesítményvizsgálat: a tenyészérték becsléséhez, az állatok teljesítményei és ezen belül termékei minőségének megállapítására szolgáló eljárás. Állami feladat, de állami szerv megbízást is adhat rá. A tenyésztő szervezet az eljáráshoz át kell, hogy adja a szaporítóanyag, ill. az állatok vizsgálati eredményét. Külföldön végzett vizsgálatok eredményei is elfogadhatók, ha azokat azonos módszerrel és pontossággal készítették, mint a hazaiakét. Fajtaelismerés: azon eljárás, melynek során megállapítják az adott fajta, hibrid, keresztezési program tenyészállatainak tulajdonságait, ill. kijelölik azok jogosult forgalmazóját. A fajtaelismerést a tenyésztési hatóság végzi. Lényeges elem, hogy a fajta eltérést mutasson a már meglévő fajtákhoz képest.

Szőlőtermelés és borászat AGRÁRJOG Szőlőtermelés és borászat

AGRÁRJOG Eredet- és minőségvédelmi okokból korlátozni kell azokat a területeket, ahol szőlőt lehet telepíteni. Az érintett területekről termőhelyi katasztert vezetnek. Termőhelyi kataszter: Ökológiailag minősített, osztályozott és lehatárolt területek (ökotópok). Külterületi átnézeti térképeken és adatlapokon történik a lehatárolás. Az egyes területeket azonosító kódszámmal és osztályjelöléssel látják el. A termőhelyi katasztert a FÖMI útján az FVM és az KSZBKI vezeti. Eljárás: A szőlő termőhelyi kataszterének módosítását az illetékes hegyközség kezdeményezheti az FVM-nél. A kérelmezőnek előtte be kell szereznie a kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet szakvéleményét. A kérelmezőnek értesítenie kell a helyi önkormányzatot is, hogy az adott termőhelyi kataszter módosítását kérelmezte. A kérelemről a minisztérium (MgSzH?) határozattal dönt. A minisztérium határozatát megküldi az illetékes hegyközségnek, jegyzőnek, FÖMI-nek és az KSZBKI-nak. A települési önkormányzat köteles bejelenteni a termőhelyi katasztert vezető szervnek, ha a termőhelyi kataszterben szereplő területet beépítésre szánt területként jelöl meg. A szőlő termőhelyi kataszter osztályozása szerint lehet I. osztályú, szőlőtermesztésre kiváló adottságú, II. osztályú, 1. szőlőtermesztésre kedvező adottságú, II. osztályú, 2. szőlőtermesztésre alkalmas terület. Az érintett kataszteri területeken erdő és gyümölcsös telepítése csak az illetékes hegyközség engedélyével lehetséges.

AGRÁRJOG Eredet- és minőségvédelmi okokból korlátozni kell azokat a területeket, ahol szőlőt lehet telepíteni. Az érintett területekről részletes ültetvénykatasztert is vezetnek. Ültetvény kataszter: Tartalmazza az ültetvény azonosító adatait (település, területnagyság, hrsz), az ültetvény használójának (tulajdonosának) adatait, a támogatási szerv által adott regisztrációs számot, ill. az ültetvény jellemzőit: jelleg, telepítési jellemzők, fekvés, kitettség, támaszrendszer, művelésmód, termőképesség, sor- és tőtávolság stb. A VINGIS rendszer évenkénti frissítése a FÖMI feladata, melyet a hegybírók által minden év szeptember 30-ig átadott adatok alapján frissítenek. A kivágás és telepítés ellenőrzése az MgSzH feladata, melyet ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzít. A FÖMI a változásokat bedolgozza a VINGIS adatbázisba. A frissített VINGIS adatokat minden év október 31-ig, ill. november 15-ig megküldi az MVH-nak, ill. az illetékes hegybírónak.

AGRÁRJOG Telepítés, kivágás: Fogalmak: Házikerti szőlő: az a szőlőterület, mely az 500 m2-t nem haladja meg. Árutermelő szőlő: 500 m2-nél nagyobb területű szőlőültetvény. Bejelentési kötelezettség az illetékes hegyközség részére: 1000 m2-nél nagyobb területen művel szőlőt, vagy területnagyságtól függetlenül termését, ill. készített borát, mustját értékesíti. Borszőlőfajta: olyan szőlőfajta, melynek termését rendszerint borkészítésre használnak. Csemegeszőlő fajta: olyan szőlőfajta, melynek termését rendszerint étkezésre használják. Alanyszőlőfajta: olyan szőlőfajta, melyet vegetatív szaporítóanyag, ill. oltványkészítés céljából termesztenek. Szőlőfajták osztályba sorolása: a borkészítésre alkalmas szőlőfajtákat termesztési hasznosságuk alapján osztályba sorolják: ajánlott, engedélyezett, ideiglenesen engedélyezett szőlőfajták. Osztályba sorolni csak a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó fajok keresztezésével létrejött fajtákat lehet. Direkt termő fajtákat osztályba sorolni, borukat forgalmazni nem szabad: Noah, Othello, Isabella, Jacquez, Clinton, Herbemont, Delawere, Elvira, Zamfira. A termőre fordulás ideje a negyedik, kedvezőtlen időjárási körülmények esetén az ötödik vegetációs időszak vége.

AGRÁRJOG Telepíteni csak a Szőlőfajta Használati Bizottság (SZHB) által engedélyezett fajtákat lehet. A Bizottság állapítja meg, hogy melyik megyében, mely szőlőfajtákat lehet telepíteni. A listát a Minisztérium rendeletben bocsátja ki, melyből aztán a hegyközségi tanácsok dönthetik el, hogy melyik borvidéken, melyik szőlőfajtát részesítik előnyben. A szőlő termőhelyi potenciálja európai uniós előírások szerint 2010-ig nem növelhető. A telepítést és a kivágást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv (MVH) engedélyezheti. A kérelmet az illetékes hegybíróhoz kell benyújtani, aki azt az MVH felé továbbítja. Határozatát az MVH megküldi az érdekelt hegybírónak, növénytermesztési hatóságnak (MgSzH), FÖMI-nek, valamint az ingatlanügyi hatóságnak (körzeti földhivatalok). A Magyarországon 1996. május 1. után eltelt időszakban engedéllyel kivágott szőlőültetvényekre vonatkozóan újratelepítési jog áll fenn. A kivágási engedéllyel rendelkező személy újratelepítési jogával a kivágástól számított 8. borpiaci év végéig (borpiaci év: augusztus 1-től – július 31-ig tart) élhet. Ha ezen jogával nem él, akkor a kivágott területnagyság országos telepítési jogtartalék részévé válik. A telepítési jogtartalék országos nyilvántartása az MVH Központi Hivatalának feladata.

AGRÁRJOG Borászati szabályozás: Cél: minőségi borok előállítása, Technológiai, termőhelyi szabályozások betartása, betartatása. Szín, tisztaság, íz, zamat, ill. termőhelyi lehatárolás alapján a következő bortípusokat különböztethetjük meg: Asztali bor: megyei fajtalistás szőlőből származik, legalább 13 tömegszázalék (MM°) természetes cukrot tartalmazó mustból készült bor, melynek alkoholtartalma 9-15 térfogatszázalék (% vol) közötti, összes savtartalma (borkősavban kifejezve) <3,5 g/l. Tájbor: földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor, mely teljes egészében az adott földrajzi egység szőlőterméséből származik. Meghatározott termőhelyről származó minőségi bor: a must legalább 15 MM° természetes cukrot tartalmaz, meghatározott termőhelyen és arra egyértelműen utaló földrajzi eredet-megjelölésű minőségi bor készítésére alkalmas, osztályba sorolt szőlőből készült. A bor illata, íze, zamata a fajtára, évjáratra, ill. készítésmódra egyértelműen utal, felismerhető. Származásban és minőségben 100%-osan, fajta és évjárat tekintetében 85%-ban meg kell, hogy feleljen az elnevezésnek és a jelölésnek. Késői szüretelésű bor: a borvidék általános szüretelése után érett szőlőből szüreteltek, mustja legalább 19 MM°. Válogatott szüretelésű bor: érett, túlérett egészséges bogyókból állítják elő, mustja legalább 19 MM° cukrot tartalmaz. Töppedt szőlőből készült bor: meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, mely túlérett, részben töppedt szőlőbogyókból állítják elő, mustja legalább 20 MM° cukrot tartalmaz. Jégbor: meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, mely túlérett, megfagyott szőlőbogyókból préselnek, mustja legalább 25 MM° cukrot tartalmaz. Főbor: legfeljebb 7 t/ha, ill. 50 hl/ha must hozamú ültetvényről származó, túlérett, töppedt, aszúsodott termésből préselnek. Must min. 23 MM° cukrot tartalmaz, legalább 11,5 v/v% alkoholtartalmú bor, melyet forgalomba hozatal előtt legalább 2 évig érleltek. Muzeális bor: meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, melyet legalább 5 évig palackban érleltek.

AGRÁRJOG Borászati szabályozás: Az értékesítési, ill. tovább-feldolgozási céllal tartott borászati termékeket a pincekönyvbe be kell jegyezni. A tájborok földrajzi eredet megjelölésére szolgáló földrajzi egységek listája a következő: 1. Felső-Magyarországi, 2. Alföldi, 3. Dél-Dunántúli, 4. Észak-Dunántúli, 5. Balatoni, 6. Dunai, 7. Tisza-völgyi, 8. Duna-Tisza közi, 9. Dél-alföldi, 10. Zempléni, 11. Nyugat-Dunántúli, 12. Tisza melléki, 13. Duna melléki, 14. Duna menti. Magyarország borvidékeit a következő dián lévő térkép szemlélteti.

Agrárjog

AGRÁRJOG Borászati szabályozás: Szőlőt és egyéb borászati terméket forgalomba hozni csak származási bizonyítvánnyal lehet. Borászati terméket csak származási bizonyítvánnyal rendelkező szőlőből és borból lehet előállítani. Szőlőalapú üdítőitalokat csak származási bizonyítvánnyal rendelkező szőlőmustból vagy szőlőmust-sűrítményből lehet előállítani. A szőlő, az asztali bor és az , m. t. minőségi bor származási bizonyítványát az illetékes hegybíró, míg a védett eredetű bor származási bizonyítványát a hegyközségi tanács titkára adja ki. A bor tovább-feldolgozása esetén a régi származási bizonyítványt be kell vonni, míg az újat az illetékes hegybíró adja ki. Árutermelési céllal borászati terméket előállítani csak hegyközség által regisztrált, ill. borászati hatóság által engedélyezett pincészetben lehet. Mustot, bort, borászati terméket forgalomba hozni, tovább-feldolgozni, exportálni csak a borászati hatóság laboratóriumi vizsgálata, ill. minőségi tanúsítása után szabad: forgalomba hozatali engedély alapján. A MK területén forgalomba hozott bor literje után a forgalomba hozónak 8 Ft forgalomba hozatali járulékot kell fizetnie. A közfogyasztásra forgalomba hozott bort és borpárlatot egyszerűsített kísérőokmánnyal vagy borkísérő-okmánnyal, továbbá számlával vagy szállítólevéllel kell ellátni.

AGRÁRJOG Borászati szabályozás: Az egri bikavér, szekszárdi bikavér bort, védett eredetű bort és a tokaji borkülönlegességeket közfogyasztás céljára kizárólag palackozva szabad forgalomba hozni. A Tokaji borvidékre vonatkozó különleges előírások: A Tokaji borvidék a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, az abaújszántói Sulyom-hegy és a tokaji Kopasz-hegy által lehatárolt területen helyezkedik el. A borvidékre különleges klimatikus viszony és vulkanikus talajadottságok jellemzőek, melyek alapját jelentik a különleges minőségű bornak. Itt található a pincékben a botrytises cinerea penészgomba, mely társulva a mikroklímával speciális ízt és zamatot kölcsönöz az itt készített bornak. A Tokaji borvidék területére 75 kg-ot meghaladó borszőlőt, cefrét, valamint 50 litert meghaladó mustot és bort más termőhelyről bevinni csak az illetékes hegyközségi tanács előzetes engedélyével szabad. A Tokaji borvidékről szőlőt, mustot, bort kiszállítani csak az illetékes hegyközségi tanácshoz történő bejelentés után lehet. A más területről származó mustot és bort elkülönített helységben kell tárolni. A tárolóedényt olyan jelzéssel kell ellátni, mely egyértelműen jelöli a bor „idegen” származását. A Tokaji borvidéket a következő kép szemlélteti.

Agrárjog

AGRÁRJOG A Tokaji borvidékre vonatkozó különleges előírások: A Tokaji borvidéken termelt, földrajzi eredet-megjelöléssel rendelkező borok: Meghatározott termőhelyről származó minőségi borok. Meghatározott termőhelyről származó tokaji borkülönlegességek: Tokaji máslás: a szamorodni vagy az aszú seprőjére felöntött mustból vagy azonos évjáratú borból alkoholos erjedés útján készült tokaji borkülönlegesség, amely jellegzetes érlelési illattal és zamattal rendelkezik, és a forgalomba hozatal előtt legalább két évig, ebből legalább egy évig fahordóban érlelték. Tokaji fordítás: a kipréselt aszútésztára felöntött meghatározott termőhelyről származó mustból vagy azonos évjáratú borból alkoholos erjedés útján készült, a forgalomba hozatal előtt legalább két évig, ebből legalább egy évig fahordóban érlelt tokaji borkülönlegesség, amely jellegzetes érlelési illattal és zamattal rendelkezik. Tokaji szamorodni: a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott szőlőbogyókat is tartalmazó, válogatás nélkül szedett szőlőfürtök feldolgozásával előállított, legalább 21,0 tömegszázaléknyi (MM°) természetes eredetű cukrot tartalmazó mustból szeszes erjedés útján nyert tokaji borkülönlegesség, melyet a forgalomba hozatal előtt legalább két évig, ebből legalább egy évig fahordóban érlelnek. Tokaji aszú: az a 3-6 puttonyos, a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott, szüretkor külön szedett szőlőbogyók feldolgozott anyagára öntött meghatározott termőhelyről származó legalább 19 mustfokos musttal, vagy ilyen minőségű azonos évjáratú borral áztatott, szeszes erjedés útján nyert tokaji borkülönlegesség, amely a külön jogszabályban meghatározott puttonyszámtól függő mennyiségű cukormentes extraktot, valamint cukrot tartalmaz, és amelyet a forgalomba hozatal előtt legalább három évig, ebből legalább két évig fahordóban érlelnek. Tokaji aszúeszencia: a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott és szüretkor külön szedett szőlőbogyóknak feldolgozott anyagára öntött meghatározott termőhelyről származó musttal vagy azonos évjáratú borral áztatott, szeszes erjedés útján készült, jellegzetes aszú- és érlelési illattal, valamint zamattal rendelkező aszúbor, amely literenként legalább 180 gramm természetes cukrot tartalmaz, és amelyet a forgalomba hozatal előtt legalább három évig, ebből legalább két évig fahordóban érlelnek. Tokaji eszencia: a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott és szüretkor külön szedett szőlőbogyókból préselés nélkül kiszivárgó, mustból minimális erjedés útján keletkező tokaji borkülönlegesség, mely literenként legalább 450 gramm összes természetes cukrot és 50 gramm cukormentes vonadékanyagot tartalmaz, ezen kívül az aszúra jellemző különleges illattal és zamattal rendelkezik.

AGRÁRJOG A Tokaji borvidékre vonatkozó különleges előírások: A tokaji borkülönlegességeket csak meghatározott palackban szabad forgalomba hozni. A Tokaji borvidékre utaló elnevezéssel tilos olyan mustot és bort forgalomba hozni, melyet más termőhelyről származó musttal vagy borral házasítottak. A Tokaji borvidéken termett szőlőből származó törkölyös mustra, borseprőre, vagy törkölyre más borvidékről származó mustot vagy bort ráönteni nem szabad. A tokaji borvidéken ízesített italokat készíteni tilos. A tokaji borokat poharanként csak palackból szabad kimérni.

Élelmiszer-szabályozás AGRÁRJOG Élelmiszer-szabályozás

AGRÁRJOG A magyar(?) élelmiszeripar termékeinek nagy részét a rendszerváltozás előtt a keleti, majd utána a nyugat-európai piacokon értékesítette, értékesíti. A 90-es évek után a gazdasági, politikai nyitás eredményeképpen a FÁK országok szintén a minőségi élelmiszerek vásárlása felé mozdultak el. Az élelmiszeripar tulajdoni viszonyai is megváltoztak. A privatizáció folytán a feldolgozó üzemek magánkézbe kerültek. Multinacionális cégek jelentek meg: PARMALAT, DANONE, Unilever, SPAR. A magyar magánkézbe került üzemek egy része felszámolódott, másik része magyar tőkeerős befektetők kezébe került (ZALAHÚS, FEHÉRHÚS – PICK, Alföldi Tej Rt.). Megindult az élelmiszeripari szereplők koncentrálódása, fúziója (SOLE-MIZO). A gazdasági szereplők a tőke mellett új technológiákat, ill. újfajta terméktípusokat is bevezettek (lásd Reggeli Ital, édesítőszer használata, gyenge alkoholtartalmú borok és sörök). Az EU és a hazai élelmiszerszabályozás középpontjában a fogyasztók egészségének védelme áll. Meg kell előzni, hogy az emberi szervezetben egyes mérgező anyagok felhalmozódjanak, ezáltal egészségkárosodást szenvedjen a fogyasztó. Ez okból a Magyar Parlament követve az Uniós jogalkotást új törvényt alkotott: 2008. évi XLVI. Törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről. A törvény magába foglalja, olvasztja az élelmiszerek, a takarmányozás, az állategészségügy és a növényegészségügy szabályozási területeit. A korábbi joganyag technikai egyesítése, ill. néhány uniós rendelkezés beépítése történt meg az új törvényben.

AGRÁRJOG A fejlett országokban a túlzott élelmiszerfogyasztás, ill. pazarlás a legnagyobb probléma. Egy ország fejlettségét azon is lemérhetjük, hogy a háztartások jövedelmük hány százalékát fordítják élelmiszerek vásárlására. Ez Magyarországon 40%, nyugaton 20-30%, míg a fejlődő országokban 50-80%. A túlzott fogyasztás központúság, egészségtelen életmód (Hot-dog, Coca Cola, sült krumpli stb.)miatt előtérbe kerül az élelmiszeripar szabályozása terén is a fogyasztóvédelem. A régi kóstolás helyébe (töpörtyű, savanyú káposzta, dinnye lékelése) a fogyasztók tájékoztatása lép, lépett (miniatűr betűk olvasása). Az élelmiszer-szabályozás elvei: Szubszidiaritás elve: A jogszabályt azon a szinten kell megalkotni, ahol a meghozatalához a legtöbb információ rendelkezésre áll. EU szintű szabályozás akkor lehetséges, ha a problémát, kérdést tagállami szinten nem lehet megoldani, ill. a szabályozás az EU érdekeit, céljait szolgálja. Lásd Cassis de Dijon eset: Az Európai Közösségek Bírósága a „Cassis de Dijon” néven elhíresült ügyben 1979-ben hozott ítéletében megállapította, hogy a tagállamok valamelyikében jogszerűen előállított és forgalmazott termékek korlátozás nélkül importálhatók egy másik tagállamba. Ez az elv, amelyet olykor a termékelőírások kölcsönös elismeréseként is emlegetnek, az egyik legfontosabb az áruk egységes piacon történő szabad mozgásának előmozdítása szempontjából, és lehetővé teszi, hogy az áruk szabad mozgása a termékelőírások részletes harmonizációja nélkül is megvalósulhasson. A Cassis de Dijon egy Franciaországban előállított feketeribizli-alapú likőr. A nyugatnémet alkoholmonopóliumok igyekeztek betiltatni németországi behozatalát azon az alapon, hogy alkoholtartalma a német likőrökre vonatkozó törvény által előírt minimum alatt volt. A Bíróság azonban nem fogadta el ezt az érvelést. Kockázat elemzési módszer (Codex Alimentarius): megkülönböztet kockázatot és veszélyt. Kockázat: valamely élelmiszerre visszavezethető veszély miatt fennáll az egészségkárosodás lehetősége. Veszély: az élelmiszerben lévő olyan veszélyes biológiai, kémiai, fizikai anyag vagy körülmény, mely egészségkárosító hatású lehet.

AGRÁRJOG Élelmiszer-szabályozás: Kötelező Elővigyázatosság Elve: Meg kell tenni minden szükséges intézkedést, mellyel az esetleges veszély elhárítható (BSE elleni óvintézkedések, madárinfluenza miatti karanténok stb.). A szántóföldtől az asztalig elv: a takarmányozás és az élelmiszer-szabályozás elkülönítését meg kell szüntetni. Biztosítani kell az áruk nyomon követhetőségét a termelőtől a feldolgozón, értékesítőn át egészen a fogyasztóig. Élelmiszer-szabályozás: A szabályozás első területe az önkéntes jogkövetésre épül: Ezek a szabványok, melyek az EU gyakorlata alapján nem kötelezők, csak a vizsgálati módszerekre vonatkoznak. Élelmiszer Könyvek: A fogyasztóvédelem és piacszabályozás hatékony eszköze, a nemzeti szabályozás praktikus és gyors formája. Codex Alimentarius: FAO/WHO által létrehozott rendszerben kidolgozott, különféle nevű dokumentumok összessége a Codex. Ezek a dokumentumok minden regionális (pl. az EU) és nemzeti (természetesen a magyar is) élelmiszer szabályozás alapjául szolgálnak. A Magyar Nemzeti Bizottság 15 tagból áll. Magyar Élelmiszerkönyv: I. kötet: EK irányelveinek átvételével készült előírásokat, ill. nemzeti termékleírásokat tartalmazza. II. kötet: nemzetközi szervezetek ajánlásainak figyelembe vételével készült irányelveket tartalmazza. III. kötet: Hivatalos Élelmiszer-vizsgálati Módszergyűjtemény A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság 15 tagból áll.

AGRÁRJOG Élelmiszer-szabályozás: A hazai szabályozás az élelmiszerek MK területén történő előállítására, ill. forgalomba hozatalára terjed ki. Nem érinti ugyanakkor az élelmiszerek magánháztartásokban, saját fogyasztásra készült termékeit. Élelmiszer-vállalkozás kötelezettségei: A külső belső környezetnek, elhelyezésnek, elrendezésnek, méreteknek, eszközöknek, technológiának, berendezéseknek, eszközöknek, élelmiszer alapanyagoknak, fertőtlenítő- és csomagolóanyagoknak, az alkalmazott személyek szaktudásának, szakképesítésének, egészségének alkalmasnak kell lennie arra, hogy biztonságos élelmiszert állítsanak elő: pl. vágódeszka nem lehet műanyag, a helyiség nem lehet penészes stb. Minőségbiztosítási, önellenőrzési, nyomon követési, termék-visszahívási rendszereket kell üzemeltetni, melyekkel a minőség és a biztonság garantálható. Minden előállított élelmiszerről gyártmánylapot, ill. anyaghányad-nyilvántartást kell vezetni. Az üzemelés alatt jelen kell lennie mindvégig olyan szakembernek, aki élelmiszerbiztonsági szaktudással rendelkezik (feltételeket lásd végrehajtási rendeletben). Az élelmiszer-vállalkozás működését az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél történő nyilvántartásba vételével, ill. engedélyével ellátva kezdheti meg. Az élelmiszer-vállalkozás haladéktalanul köteles bejelenteni, ha az általa előállított vagy forgalomba hozott termék megbetegedést okozott vagy annak gyanúja fennáll.

AGRÁRJOG Élelmiszer-szabályozás: Élelmiszer jelölés (csomagolás): Alapvető funkciója, hogy védenie kell az élelmiszert a külső fizikai, biológiai és kémiai hatásoktól, szennyeződésektől, a biztonságot, tápértéket, minőséget csökkentő hatásoktól. A fogyasztók egészségére sem jelenthet veszélyt: pl. a festék kioldódik a túróba és hasmenést vagy allergiás reakciót vált ki. A csomagolásnak fő szabály szerint alkalmasnak kell lennie az újrafelhasználásra. Környezeti szennyező hatásának a legkisebbnek kell lennie. Az áru a csomagolás megsértése nélkül ne legyen megváltoztatható. A csomagoláson magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan fel kell tüntetni a fogyasztók tájékoztatásához szükséges adatokat. A csomagoláson feltüntetett jelölés nem tévesztheti meg a vásárlót, különösen az élelmiszer tulajdonságai - így különösen az élelmiszer természete, azonossága, jellemzői, összetétele, mennyisége, eltarthatósága, származási helye vagy eredete, illetve előállítási vagy termelési módja - tekintetében, azáltal, hogy az élelmiszernek olyan hatást vagy tulajdonságot tulajdonít, amelyekkel az valójában nem rendelkezik, annak állításával vagy olyan benyomás keltésével, hogy az élelmiszer különleges tulajdonsággal rendelkezik, ha ugyanezekkel a tulajdonságokkal minden más hasonló élelmiszer is rendelkezik. az élelmiszer-jelölés és az alkalmazott jelölési módszer - ha külön jogszabály vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus eltérően nem rendelkezik - nem tulajdoníthat az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat, illetve nem keltheti ezen tulajdonságok meglétének benyomását.

AGRÁRJOG Állategészségügy

AGRÁRJOG Az állategészségügyi követelmények elsősorban az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkoznak. Az EU-ban a legfontosabb állatbetegségek bejelentési kötelezettség alá tartoznak: ragadós száj- és körömfájás, SVD, kéknyelv betegség, madárinfluenza, BSE, lépfene stb. A bejelentés kiterjed az állatok létszámára, tartási helyére, valamint az állatorvos személyére. Az értesítés számítógépes rendszer (ADNS) útján történik, kódolt üzenetek formájában (az egyes betegségek kódolásra kerültek). Az EU az ún. kiirtás politikáját vallja, vagyis a fertőzött állományokat az adott területen belül teljes egészében ki kell irtani, a vakcinázás nem megengedett. Az állattartónak a hatóságokkal együtt kell működnie, a foganatosított intézkedéseket tűrnie kell, ill. részt kell vennie a károk megelőzésében, a kárenyhítésben is. Az elhullott vagy kényszervágott állatot az illetékes állategészségügyi hatóságnak be kell jelentenie, és meg kell vizsgáltatnia. Az elhullott tetemeket és állati eredetű melléktermékeket ártalmatlanná kell tenni, ill. meg kell semmisíteni. Az állattartó köteles állatának ellátásáról, felügyeletéről és állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni. Ha jogszabály előírja, akkor állatnyilvántartást kell vezetnie. Az állattartót megilleti a szabad állatorvos választási jog, ill. a teljes körű tájékoztatáshoz való jog. Egyedi jelölésre kötelezett állatok esetében az egyedi jelölésről gondoskodni.

AGRÁRJOG Köteles az állatok számáról, fajáról, tartási helyéről (telephelyéről) a magánállatorvost értesíteni. Köteles az állatok tartásáról, helyéről és mozgásukról az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet értesíteni. Az állat betegségéről vagy annak gyanújáról értesítenie kell az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet és a magánállatorvost. A járványügyi rendelkezéseket tűrni köteles. Az állat vizsgálatát, kezelését, védőoltását, elszállítását, levágatását,leölését szükség esetén tűrni köteles. A levágott állatot a jogszabályokban foglaltak szerint az illetékes szervekkel megvizsgáltatni köteles. Az állati eredetű melléktermék tulajdonosa köteles annak elszállításáról, ill. megsemmisítéséről gondoskodni. Ha a tulajdonos ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, akkor a fentiekre a települési önkormányzat köteles. Közterület esetén szintén a települési önkormányzat köteles a tetem elszállításáról. Közút esetén a közútkezelő gondoskodik az elszállításról és a megsemmisítésről.

AGRÁRJOG Az állatbetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében az állategészségügyi hatóság a következő járványügyi intézkedéseket rendelheti el: elkülönítés, megfigyelési zárlat (hatósági megfigyelés), forgalmi korlátozás, helyi zárlat, települési zárlat (védőzóna), védőkörzet (megfigyelési zóna) létesítése, marhalevél kezelésének tilalma, termékenyítési tilalom, diagnosztikai vizsgálat és ilyen célú leölés, védőoltás, gyógykezelés, elkülönített vagy zárt vágás, állatleölés (leöletés), fertőzésközvetítő-anyag, -eszköz, -tárgy, -élelmiszer, -takarmány, állati eredetű melléktermék, állati eredetű termék lefoglalása, ártalmatlanná tétele, fertőtlenítés, földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag igénybevétele, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig, a korlátozás mértékének megfelelő utólagos kártalanítás ellenében, a járványügyi intézkedés eredményes végrehajtása érdekében gazdálkodó szervezet (pl. vágóhíd, állati eredetű melléktermék kezelését végző üzem) közreműködésre kötelezése, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig, a közreműködés mértékének megfelelő utólagos kártalanítás ellenében. az állattartó, az élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozó tevékenységének korlátozása, felfüggesztése. A járványügyi intézkedések közül több is egyszerre elrendelhető. Az így született intézkedések azonnal végrehajtandók.

AGRÁRJOG A 9-17. pontokban foglalt esetekben az érintett személyek (tulajdonosok) kártalanításra jogosultak. A kártalanítás összege az állat, anyag, eszköz vagy tárgy forgalmi értéke, ill. az eszköz használatával vagy közreműködéssel okozott kár (értelemszerűen az előző pontokban foglaltaknak). Nem jár kártalanítás: Az országba engedély nélkül behozott állatok után, ill. tartásukkal kapcsolatban felmerülő károkért. Ha az állat betegségére utaló jeleket észlelve, annak állapotát nem jelentette. Ha az átruházáskor a tulajdonosnak az állat betegségéről tudomása volt. Az állattartó egyéb felróható magatartása esetén. A vadon élő állatokért, trágyáért, alomért. Az állategészségügyi szabályokat megsértve tartott, szállított, levágott forgalomba hozott állatokért.

AGRÁRJOG Állatok jelölése, nyilvántartása: Marhalevél (mercatus): Mária Terézia által bevezetett jelölési rendszer, mely az állat tulajdonjogát és egészségügyi, járványügyi forgalomképességét volt és van hivatott igazolni. A lovat, szamarat, öszvért, szarvasmarhát, bivalyt, sertést, juhot, kecskét, ill. zárt körülmények között tartott vadon élő hasított körmű haszonállatokat (vaddisznó, dámvad, őz stb.) tartó és azt értékesítő állattartó köteles marhalevelet váltani. A marhalevél kiváltása előtt az állatokat a jogszabályban foglaltaknak megfelelően tartósan meg kell jelölni. A marhalevelet a tartás, szerzés vagy elidegenítés helye szerinti illetékes települési (kerületi) önkormányzat jegyzője állítja ki díjfizetés ellenében. ENAR (Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer) Szarvasmarha és juh esetén az ENAR rendszerből származó nyilvántartási igazoló lapot is lehet az állatok eredetének igazolására használni. A BSE és más állatbetegségek megjelenése tette szükségessé a rendszer kiépítését. Minden szarvasmarhát egyedileg meg kell jelölni, megfelelő krotáliával, füljelzővel kell ellátni. Adataikat egy központi adatbázisban kell nyilvántartani.

AGRÁRJOG Állatforgalmazás és szállítás szabályozása: Az egységes belső piacon az ellenőrzés két lépcsős: az állat származási helyén az ellenőrzés teljes, míg az állatok rendeltetési helyén szúrópróbaszerű. Az élőállat-szállítmányokhoz állategészségügyi bizonyítványt és útvonaltervet kell mellékelni. Az állategészségügyi szempontból kiemelt állatszállítmányok figyelemmel kísérhetősége, ill. hatékony ellenőrzése céljából az EU létrehozott egy számítógépes monitoring rendszert az ANIMO-t. A származási hely szerinti állategészségügyi hatóság köteles a rendeltetési hely szerinti állategészségügyi hatóságot minden ellenőrzésre kötelezett szállítmányról tájékoztatni (ANIMO üzenetet küldeni). Az ellenőrzésre kötelezett importszállítmányok csak az unió által jóváhagyott állategészségügyi határátkelőhelyeken léphetik át a Közösség határát.

A vadászat, vadgazdálkodás törvényi szabályozása AGRÁRJOG A vadászat, vadgazdálkodás törvényi szabályozása

A vadászok A Velencei-tó akkoriban bizony még valóságos "vadvíz" volt. Az 1894. esztendőben nyolc hajtásban esett 3587 szárcsa, 447 nagy és 1378 kis bujár, 55 réce, és 9 darab egyéb vizi vad, összesen 5473 darab. A fő vadászatot tavasszal szokták tartani. "Agárddal szemközt dél-észak irányban összefüggő vonalat alkotnak a vadászok és a hajtók. A nagy vadászat az valóban nagy szabású volt. A jó vadászathoz nem csak tíz-tizenkét jó puskás, hanem háromszor annyi ügyes ladik és szakértő ladikos, úgynevezett csáklyafás is kellett. Ott hasalt hát egymás mellett a zöldesszürke csónaksor, csak a májszínű rítt ki közülük." (Széchenyi Zsigmond) A 3-4 méter hosszú csónaknak közepén van a vadász ülőhelye, háttámasszal ellátva. A csónak végén állva dolgozik a halász, aki 5-6 méter hosszú csáklyával tolja a csónakot. Ott várakozott a sok hajtó és " puskáshurcoló" ladikos, kinek nagy része az öreg, környékszerte híres "tóbíró", Sarvajc Péter atyafisága közül került ki. - Jó pénz, tiszta pénz volt ez régen. - No ez az öreg nagybajuszú halász-madarász tójáró Széchenyi Zsigmondnak, a híres vadásznak a kedves embere volt. A "stráf" a velencei partok felé néz és indul. Az öreg Sarvajc Péternek a száját dicsérő szó csak vajmi ritkán hagyta el, - írja egy helyütt a nagy vadász. Viszont egy-egy kivételesen "parádés" lövést legfeljebb így méltatott: - No, ez olyan magasrul ballagott lefelé, azt hittem, sose üti meg a vizet. Vagy: - No, ezt úgy dügre lűtte, még a levegőbe megpállott! A nagy vadászatok elmúltak, és a nagy vadászok már nem erre járnak!

AGRÁRJOG Bevezetés Alapfogalmak A vadászat az egyik legrégebbi foglalkozás az emberiség történetében. A vadászat feladatai, jelentősége: élelmezés, rekreáció, sport; biológiai, kulturális, esztétikai, gazdasági érték; diplomáciai kapcsolatok stb. A szabályozás alapja: 1996. évi LV. törvény és annak végrehajtási rendelete. A törvény alkalmazásában a vadászható fajok a következők: Nagyvadfajok: Őz, Muflon, vaddisznó, Szikaszarvas, Dybowski szika. Apróvadfajok: Gímszarvas, dámszarvas, Mezei nyúl, üregi nyúl, fácán, fogoly, Vetési lúd, nagylilik, tőkés réce, Szárcsa, erdei szalonka stb. Egyéb apróvadfajok: Házi görény, nyest, Borz, róka, mosómedve, Dolmányos varjú, szarka stb. Alapfogalmak Vadászati jog: a vad, valamint élőhelyének védelmével és a vadgazdálkodással kapcsolatos, továbbá a vadászterületen szabadon élő vadnak az arra jogosult által történő elejtésére, elfogására, a hullott agancs, valamint a vadászható szárnyas vad tojásának gyűjtésére, továbbá az elhullott vad tetemének e törvény szerinti elsajátítására való kötelezettségek és jogosultságok összessége.

AGRÁRJOG

AGRÁRJOG Alapfogalmak Vadászati jog: a vadászati jog (vagyonértékű jog) a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg. Ha a vízterület is része a vadászterületnek, akkor a vadászati jog a meder tulajdonosát illeti meg. A vadászati jog két formáját különböztethetjük meg: Önálló vadászati jog: ha az egész vadászterület egy személy tulajdonában van, ideértve az Államot is. Társult vadászati jog: vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosainak közösségét (communio) kell tekinteni. A vadászati jog haszonbérbe adása esetén vadászatra jogosultnak a haszonbérlőt kell tekinteni. A vadászatra jogosultat a vadászati hatóság nyilvántartásba veszi.

AGRÁRJOG Alapfogalmak A vad tulajdonjoga: Vadászterület: a vadászati jog gyakorlása a vadászterületen történik. Vadászterületnek minősül az a földterület, ill. vízfelület, amelynek kiterjedése min. 3000 ha, és a szemközti határvonalainak távolsága legalább 3000 méter, továbbá ahol a vad a szükséges táplálékot megtalálja, természetes szaporodási feltételei és mozgásigénye, búvóhelye, nyugalma biztosított. A vadászterület kialakításánál figyelmen kívül kell hagyni: a település belterületét, a lakóingatlant tartalmazó bekerített külterületi ingatlant, tanyát, majort, temetőt, egyéb nem mező-, erdő-, vagy vadgazdálkodásra szolgáló bekerített területet, repülőteret, vasutat, közutat, ill. zártkerteket. A vad tulajdonjoga: A vad az állam tulajdonában van. A vadászterületen elejtett, elfogott vad, a hullatott agancs, a szárnyasvad tojása, az elhullott vad teteme a jogosultat illeti meg. A vadászterületen kívül elhullott vad teteme, hullatott agancsa annak a jogosultnak a tulajdonába került, ahonnan a vad odakerült. Kétség esetén tulajdonosnak a legközelebbi vadászterület jogosultját kell tekinteni. A gímszarvas, dámszarvas, vaddisznó, muflon és őz esetében elejtésnek az első halálos lövés leadását kell tekinteni. Többi vadfaj esetén elejtésnek a vad helyben-maradását eredményező lövést kell tekinteni.

AGRÁRJOG Vadászati jog gyakorlása: Önálló és társult vadászati jog esetében a vadászati jog gyakorlásának minősül: a vadászati jog haszonbérbe adása, a bérvadászat, a vendégvadászat, ill. ha a jogosult saját maga vadászik. A Magyar Állam önálló vadászati jogát nyilvános pályázat útján haszonbérbe adással vagy vagyonkezelői szerződéssel hasznosítja. Társult vadászati jog esetén a föld tulajdonosai tulajdoni hányaduk arányában számított szótöbbséggel határoznak a vadászati jog gyakorlásáról, annak hasznosításával járó terheiről, ill. hasznairól. Azon földtulajdonosok, akik 30 ha-nál kisebb földtulajdonnal rendelkeznek, 30 ha-ként 1 közös képviselőt bízhatnak meg érdekeik képviseletével. Ha egy ingatlannak több tulajdonosa van, akkor a képviselő személyéről tulajdoni hányaduk arányában szótöbbséggel határoznak. Azon tulajdonosok nevében, akik 30 ha-nál kisebb földtulajdonjoggal rendelkeznek, ill. a földtulajdonosok gyűlésén nem jelentek meg, nem képviseltették magukat, az önkormányzat jegyzője jár el.

AGRÁRJOG A vadászati jog haszonbérlete: A Ptk. mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a Vtv.-ben foglalt eltérésekkel együtt. A vadászati jog haszonbérlője lehet vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület – vadásztársaság, vadásztársaságok érdekképviseleti szerve, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba sorolt gazdasági társaság, szövetkezet, továbbá erdőbirtokossági társulat feltéve ha a terület legalább 25%-át mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással, ill. természetvédelemmel kapcsolatos tevékenység céljára használja. Egy haszonbérlő fő szabály szerint egy vadászterület haszonbérleti jogára tarthat csak igényt. A vadászterület ismételt haszonbérbe adása esetén a haszonbérlőt a Vtv. alapján előhaszonbérleti jog illeti meg. A kötendő haszonbérleti szerződés kötelező tartalmi elemeit a Vtv. részletesen meghatározza.

AGRÁRJOG A vadászati jog kényszerhasznosítása: Ha a földtulajdonos, ill. vadászatra jogosult az önálló vagy társult vadászati jog gyakorlását vagy hasznosítását a vadászati hatóság felhívása ellenére sem kezdi meg, kötelezettségeit az élőhely védelmére vonatkozóan nem teljesíti, és ezzel a vadlétszámot, a nem vadászható más állatfajokat, a természetvédelmi oltalom alatt álló élő szervezeteket veszélyezteti, a vadászati hatóság – az érintett tulajdonos költségére – az élőhely és vad védelme és a vadkárok megelőzése érdekében megállapítja a vadászterület határát, nyilvános pályázat útján kiválasztott haszonbérlővel a tulajdonos, vagy tulajdonosi közösség meghatározott határidőn belül kössön szerződést, a határidő lejárta után a vadászati hatóság a tulajdonos(ok) törvényes képviselőjeként megköti a szerződést, elkészíti a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervét, éves vadgazdálkodási tervét, gondoskodik az időszerű vadgazdálkodási feladatok elvégzéséről, hatósági vadászatot rendel el, ill. vadászati tilalmat rendel el. A vadászati hatóság mindaddig gyakorolja a törvényes képviseletből adódó jogait, míg a tulajdonos(ok) kötelezettségeiknek nem tesznek eleget.

AGRÁRJOG Vadgazdálkodás tervszerűsége és célja: a vad és élőhelyének védelme, fennmaradása, a mezőgazdasági, erdőgazdálkodói, természetvédelmi és vadgazdálkodói érdekek összehangolása, a vadászati jog szakszerű gyakorlása. A vadgazdálkodás tervszerűségét a következő előírások biztosítják: Körzeti vadgazdálkodási terv: 10 évre szóló vadgazdálkodási előírás, Az agrárminiszter – védett természeti területekre vonatkozó rész tekintetében a természetvédelemért felelős miniszterrel együtt – adja ki. A vadgazdálkodási körzetek kijelölése szintén az agrárminiszter feladata. Tartalmát a Vtv. részletesen felsorolja. Hosszú távú vadgazdálkodási üzemterv: Az adott vadászterületre szóló vadászati jogot ennek függvényében lehet gyakorolni. Általános esetben 10 évre szólóan készül el (-/+ 3 év). Tartalmát a törvény részletesen ismerteti. A tervet a vadászati hatóság hagyja jóvá. Éves vadgazdálkodási terv: A vadászatra jogosult minden tárgyév február hónapjának 15. napjáig köteles elkészíteni, elkészíttetni. A tervezés során figyelembe veendő irányelveket és a terv részletes tartalmi előírásait a Vtv. ismerteti. Országos Vadgazdálkodási Adattár: A vadászatért és vadgazdálkodásért felelős miniszter működteti és tartja fenn. A vad és élőhelyének védelmére szolgáló tervezés és ellenőrzés a felállított adattár alapján történik. Az adattárból az arra jogosult földtulajdonosok igazgatási szolgáltatási díj ellenében adatot kaphatnak, mely közokiratnak minősül. Az egyénileg be nem azonosítható adatok bárki számára nyilvánosak.

AGRÁRJOG Vadgazdálkodás tervszerűsége és célja: A vadászatra jogosult a vadászterületen évente az éves vadgazdálkodási tervben meghatározott fajú és darabszámú vadat ejthet és foghat el. A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási tervben rögzített darabszámú, az elejtett vad megjelölésére alkalmas, sorszámmal ellátott azonosítót bocsát a jogosult részére. Az azonosítójel sorszámozott, egyszerhaszálatos zárású műanyag szalag (jelenleg 100 Ft/db). A vadász a vad (őz, muflon, gímszarvas, dámszarvas, vaddisznó) elejtése után köteles azt a fenti szalaggal a nagyvad hátsó lábán a csánk fölött, horgasint (Achilles-ín) megjelölni. A jogosult személy fácán és nyúl elejtése esetén az elejtett darabszámot köteles az egyéni lőjegyzékbe (ragadozó madárral történt vadászat esetén zsákmányjegyzékbe) bejegyezni.

AGRÁRJOG Vadász az a személy lehet: aki rendelkezik vadászjeggyel vagy vadászati engedéllyel, vadászlőfegyver-tartási engedéllyel, valamint ragadozó madárral vadászó vadász esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel. Vadászjegyet kérelemre magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező 18 életévét betöltött személy kaphat (eredményes vadászvizsgát tett, nem áll visszavonó határozat hatálya alatt, vadászati felelősségbiztosítással rendelkezik). A vadászati jegy és lőjegyzék kiadásának (5 évre), érvényesítésének éves díja 10 000 Ft. Kamara állítja ki, melyet a vadászeskü előz meg. Vadászati engedélyt az a 18 életévét betöltött személy kaphat, aki Magyarországon nem rendelkezik állandó lakóhellyel, rendelkezik a törvényben felsorolt engedélyekkel és kötött vadászati felelősségbiztosítást. Az engedélyt meghatározott vadászterületre a vadászati hatóság állítja ki legfeljebb egy évre. Évi díja 100 e, míg havi díja 10 e Ft. Vadászati eszközök, vadászati rend, trófeabírálat: nem kötelező tananyag.

AGRÁRJOG Vadkár: Vadászati kár: A vad elpusztításával okozott kár: A jogosult köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó és muflon által a mezőgazdaságban és erdőgazdaságban okozott kár 5%-ot meghaladó részét. Ugyanez a mérték vonatkozik a mezei nyúl, fácán által a szőlőben, gyümölcsösben, szántóföldön, erdősítésben, valamint csemetekertben okozott károkra is. A vadkár megtérítésére a vadászatra jogosult, akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, valamint akinek vadászterületéről a vad kiváltott. A jogosult a veszélyes üzemre (fokozott veszéllyel járó tevékenységekre) vonatkozó Ptk.-beli szabályok alapján köteles megtéríteni a vad által az erdőgazdálkodáson és mezőgazdaságon kívül másnak okozott károkat. Vadászati kár: A jogosult köteles megtéríteni a vadászat során résztvevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett növénykultúrákban (vetéstől a betakarításig), az erdőben, védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben és a gyümölcsösben másnak okozott kárt. A vad elpusztításával okozott kár: Aki a vad elpusztításával, befogásával, zavarásával, vagy bizonyítottan erre irányuló kísérletével a jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.

A halászat és horgászat szabályozása AGRÁRJOG A halászat és horgászat szabályozása

AGRÁRJOG Fogalmak: A halászati jog – mint vagyonértékű jog – a halászattal összefüggő jogosultságok és kötelezettségek összessége, a víz tulajdonjogának elválaszthatatlan része. Holtág, bányató és víztározó esetében a halászati jog a Magyar Államot illeti meg. Önkormányzati tulajdonban lévő holtágat és bányatavat illetően a jog az önkormányzatot illeti meg. A halászati jog haszonbérbe adható. Önálló halászati jog: ha a halászati vízterületet egy személy tulajdonolja, akkor az arra vonatkozó halászati jogot önállóan gyakorolhatja. Társult halászati jog: ha a halászati vízterületet több személy tulajdonolja, akkor a halászati jogot közösen gyakorolhatják. Társult halászati jog esetén a tulajdonosok döntenek a képviselet formájáról és a képviselő személyéről, valamint a halászati jog gyakorlásának módjáról. A tulajdonosok tulajdoni hányaduk mértékének megfelelően rendelkeznek szavazati joggal, és ilyen arányban viselik a halászati jog gyakorlásával kapcsolatosan felmerülő terheket és részesednek annak hasznaiból.

AGRÁRJOG Fogalmak: A hal tulajdonjoga: Ha a halászati vízterület többségi vagy egyedüli tulajdonosa a Magyar Állam, akkor a halászati jogot pályázat útján adják haszonbérbe. A haszonbérleti díj a tulajdoni hányaduknak megfelelően illeti meg a tulajdonosokat. A halászati jog jogosultjának a tulajdonost, míg haszonbérbe adása esetén a haszonbérlőt kell tekinteni. A halászati jog gyakorlásának minősül az az eset is, ha a jogosult a hal és élőhelyének védelmével kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tesz. A hal tulajdonjoga: A folyóvizekben és a természetes tavakban élő halak az állam tulajdonában vannak. A halászati jog gyakorlója által kifogott hal és más hasznos víziállat tulajdonjogát – ha törvény másként nem rendelkezik – a halászati jog gyakorlására jogosult szerzi meg. A jogosulatlan személy által kifogott hal a halászati jog gyakorlására jogosult személyt illeti meg. Az elhullott hal a lelés helyével érintett halászati vízterület jogosultjának tulajdonába kerül.

AGRÁRJOG Halgazdálkodás: Halászati tevékenység a halászati hatóság által kiadott érvényes halászati vagy horgászati engedéllyel (állami halászjegy, állami horgászjegy) folytatható. Az adott halászati vízterületen, halastavon a halászati tevékenység gyakorlásához a jogosult területi engedélye is szükséges. A halászati tevékenységet végző személy az arra illetékes személynek (természetvédelmi őr, rendőrhatósági személy, halőr) a fent említett engedélyeket köteles felhívásra bemutatni (állami halászjegy / állami horgászjegy + területi engedély). Az állami halászjegyet és állami horgászjegyet a halászati hatóság állítja ki egy évre, díjfizetés (1000 Ft/év) ellenében. Az állami halászjegy és horgászjegy kiadásának egyik fontos kritériuma, hogy a kérvényező személy halászvizsgával, ill. horgászvizsgával rendelkezzen.

AGRÁRJOG Halgazdálkodás: A halgazdálkodás tervszerűsége: Tiltott halfogási eszközök és módok: váltóáramú, ill. egyenáramú elektromos eszköz használata, (kivételeket a Hhtv. külön felsorolja) mérgező gáz, vagy kábító hatású anyag, robbanóanyag, szúrószerszám, búvárszigony alkalmazása, gereblyéző, ill. hurokvető halászati módszer alkalmazása. Tilos folyóvízben olyan halfogó-eszköz, halászati mód alkalmazása, mely a folyó medrének felénél többet keresztirányban elzár. A halgazdálkodás tervszerűsége: A halászati jog gyakorlója köteles oly módon gazdálkodni, hogy az élőhelynek megfelelő korú és sűrűségű halállomány tartósan fennmaradjon (lehalászás, állománypótlás, vízutánpótlás, oxigéndúsítás stb.). A halászati jog jogosultja köteles a vízterületre vonatkozóan elkészíteni az öt évre szóló halgazdálkodási tervet. A halgazdálkodási terv részletes tartalmát a Hhtv. részletesen felsorolja. A tervet a halászati hatóság hagyja jóvá. Országos Halászati Adattár: a halállomány és élőhelyének védelme érdekében a halászatért, halgazdálkodásért felelős miniszter tartja fenn és működteti.

AGRÁRJOG A hal és élőhelyének védelme: A jogosult köteles a hal élőhelyét, állományát, életközösségét védeni, a halállomány megbetegedését megelőzni, az elhullott haltetemeket összegyűjteni, és megsemmisíteni, a halpusztulás tényét a halászati hatóságnak jelenteni. A halászati jog gyakorlója a vadászati hatóságnál kérelmezheti a halállományt, ill. annak táplálékforrását veszélyeztető vadászható vad gyérítését. A természetvédelmi oltalom alatt álló hal fogása tilos. A hal és élőhelyének védelme érdekében a miniszter rendeletben halászati tilalmi időt, ill. halászati méretkorlátozást, mennyiségi korlátozást írhat elő. Kíméleti terület: a halászati hatóság a hal szaporodása, telelése, a halivadék nevelése érdekében a halászati vízterület egészét vagy egy részét kíméleti területté nyilváníthatja. A kíméleti területen ekkor tilos a horgászat, vadászat, halászat, vízisport, fürdőzés, csónakázás, mindazon tevékenység, mely a hal fejlődését és szaporodását veszélyezteti, zavarja. A területet felismerhető módon meg kell jelölni, az arról szóló határozatot sajtóban közzé is kell tenni.

AGRÁRJOG Erdészet, erdőművelés

AGRÁRJOG A törvény célja és alapelvei: Az erdő fogalma: Az erdő, mint természeti erőforrás fennmaradása, gyarapítása. Az erdővagyon fennmaradásának és a tulajdonosi akarat összhangjának megteremtése. Fenntartható erdőgazdálkodás elérése. Az állam a nemzeti erdővagyon fenntartása érdekében támogatja az új erdőtelepítéseket, ill. a meglévő erdők fenntartását, védelmét. Az erdő fogalma: Az erdei életközösség, melynek faállományát 50%-ot meghaladó mértékben a Vhr. mellékletében felsorolt fafajok vagy azok természetes hibridjei alkotják, és a faállomány a talajt 50%-ot meghaladó mértékben fedi, valamint amely a talajt legalább 30%-os mértékben takaró, erdei fafajokból vagy azok természetes hibridjeiből és cserjékből áll, és a legfontosabb szerepe a talaj és a természetes élővilág védelme.

AGRÁRJOG Erdőterület: az erdő által elfoglalt ezerötszáz négyzetméter vagy annál nagyobb kiterjedésű földterületet - ideértve a beerdősült, valamint az időlegesen igénybe vett földterületet is - a benne található nyiladékokkal és tűzpásztákkal együtt; az olyan ezerötszáz négyzetméter vagy annál nagyobb kiterjedésű földterületet, melyen az erdő telepítését (magvetést, csemeteültetést, dugványozást) elvégezték; az e törvény hatálybalépése után, egy termelési ciklusra, de legfeljebb harminc évre, állami támogatás igénybevétele nélkül, az ország természetföldrajzi környezetében nem őshonos fafajokkal borított ezerötszáz négyzetméter, vagy ennél nagyobb kiterjedésű faültetvény területét. A legalább 3 sor erdei fával fedett 1500 m2, vagy annál nagyobb területet (erdősávot). Erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló földterület: az erdészeti szaporítóanyag-termelést szolgáló földterület; a tisztás (gyepterület), a kopár; az erdei farakodó és készletező hely; a nem állandó jellegű erdészeti magánút; az erdészeti létesítményhez tartozó terület; a vadföld; az erdei vízfolyás, az erdei tó, amennyiben az erdőterületen belül található.

AGRÁRJOG Erdészeti létesítmény: állandó jellegű erdészeti magánút, valamint annak műtárgyai és tartozékai (a továbbiakban együtt: erdészeti magánút); erdei vasúti pálya és annak tartozékai (a továbbiakban együtt: erdei vasút); az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés, erdei épület és egyéb létesítmény. Erdészeti igazgatási és erdőgazdálkodási egységek: Az erdőtörvény az ország erdőterületeit erdészeti tervezési körzetekre osztja, melyek listáját a törvény melléklete tartalmazza. Az erdészeti nyilvántartás az erdőt erdőtagokra (az erdő területi rendjét, áttekinthetőségét, valamint az erdőgazdálkodási tevékenység tartós szerkezetbe foglalását biztosító egység) és erdőrészletekre (az erdészeti nyilvántartás alapegysége, melyben az erdei életközösség és erdőgazdálkodási tevékenység egységesnek tekinthető) osztja.

AGRÁRJOG Az erdőgazdálkodó fogalma: Erdőgazdálkodó lehet maga a tulajdonos, vagy az erdőgazdálkodási tevékenységet folytató jogszerű használó. Ha a természetben összefüggő erdőterületnek több tulajdonosa van, a tulajdonosok kötelesek társult erdőgazdálkodási tevékenységet végezni, és a feladatok ellátására erdőgazdálkodót megbízni. Fő szabály szerint állami támogatást csak a bejegyzett erdőgazdálkodó vehet igénybe. Az állami tulajdonban lévő erdők esetén erdőgazdálkodónak a kincstári vagyon kezelője számít. A tulajdonosok az erdőterületüket erdőgazdálkodó szervezet vagy személy használatába, haszonbérletébe adhatják. Ha a tulajdonos, jogszerű használó, vagy az erdőgazdálkodó nem tesz eleget erdőgazdálkodási kötelezettségeinek, és ezzel az erdő fennmaradását, fejlődését veszélyezteti, az erdészeti hatóság a szükséges munkák elvégzése érdekében más erdőgazdálkodó szervet jelöl ki. Az erdőgazdálkodó jogai és kötelezettségei: üzemterv és éves erdőgazdálkodási terv elkészítése, állami befizetések teljesítése, állami támogatások igénybe vétele, eljárásokban – fő szabály szerint – a tulajdonosok képviselője

AGRÁRJOG Az erdő elsődleges rendeltetése: védelmi, gazdasági, egészségügyi-szociális, oktatási-kutatási célokat szolgál. Az erdő elsődleges rendeltetését erdőrészletenként kell megállapítani. Védelmi rendeltetésű az a védett, ill. védő erdő, amely különleges kezelést igényel, és ezért abban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása lehetséges. A védő erdő formái: talajvédelmi erdő, mezővédő erdő, honvédelmi célokat szolgáló erdő, határrendészeti, nemzetbiztonsági célokat szolgáló erdő, vadvédelmi erdő, vízvédelmi erdő, partvédelmi erdő, belterületi erdő, tájképvédelmi erdő, (közlekedési) műtárgyvédő erdő. Védett erdőnek minősül: fokozottan védett természeti területen lévő erdő, védett természeti területen lévő erdő, erdei génrezervátum, erdőrezervátum, történelmi emlékhely területén lévő erdő.

AGRÁRJOG Az erdő elsődleges rendeltetése: Gazdasági rendeltetésű erdők: faanyagtermelést szolgáló erdők, szaporítóanyag-termelést szolgáló erdők, intenzív vadgazdálkodásra szolgáló erdők: vadaskertek, erdőterületen létesített karácsonyfatelep, bot, vessző és díszítőgally termelését szolgáló erdő. Egészségügyi-szociális erdő: gyógyerdő, parkerdő. Oktatást-kutatást szolgáló erdő: tanerdő, kísérleti erdő, erdőterületen kialakított vadaspark.

AGRÁRJOG Az erdőgazdálkodási tevékenység folytatásának tervszerűségét szolgálják: 10 évre szóló körzeti erdőterv, melyet az illetékes miniszter készíttet el. 10 évre szóló erdőgazdálkodási üzemterv, melyet az erdőgazdálkodó készíttet el. Éves erdőgazdálkodási terv, melyet szintén az erdőgazdálkodó készít (készíttet) el. Az erdőgazdálkodás tervezésének alapvető adatforrása az Országos Erdőállomány Adattár, melyet az illetékes miniszter felügyel és működtet. Az Adattárból kiadott igazolás közokiratnak minősül.

AGRÁRJOG Erdei haszonvételek: fakitermelés, erdészeti szaporítóanyag gyűjtése, vadászati jog hasznosítása, elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, kidöntött fáról fenyőgally, toboz és díszítőlomb gyűjtése, gomba, vadgyümölcs, moha, virág, ill. gyógynövény gyűjtése, bot, nád, sás, gyékény termelése, és fű kaszálása, fenyőgyanta gyűjtése. A vadászati jog, a fenyőgyanta, ill. erdészeti szaporítóanyag gyűjtése és a fakitermelés kivételével, az erdei haszonvétek rendjét az erdőgazdálkodó határozhatja meg. Nem állami tulajdonú erdőkben az egyes haszonvétek gyakorlása az erdőgazdálkodó engedélyéhez kötött, megállapodás kérdése. Gomba, vadgyümölcs, moha, virág, és gyógynövény gyűjtése az állami erdőkben az egyéni szükségletet meg nem haladó mértékben, szabadon végezhető. Méhészeti tevékenység az állami erdőkben szabadon gyakorolható, de a méhcsaládok elhelyezését az erdőgazdálkodónak be kell jelenteni. A méhészet az erdei turizmust nem zavarhatja. Fenyőgyanta, erdészeti szaporítóanyag gyűjtése és a fakitermelés gyakorlása csak az üzemi tervnek megfelelően, az erdészeti hatóság engedélye alapján lehetséges.

AGRÁRJOG Az erdőterület igénybe vételének formái: az erdőterület mezőgazdasági művelésbe vonása, az erdőterület termelésből való kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (termelésből kivonás), az erdőterület termelésből való időleges kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (időleges igénybevétel), az erdőterület termelésből való kivonásával nem járó, de rendeltetésszerű használatát időlegesen vagy tartósan akadályozó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (villamos vezeték, gázvezeték,távközlő vagy más közművezeték elhelyezése, sí vagy egyéb sportpálya létesítése fenntartása)  rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel. Erdőterületet termelésből kivonni kivételes esetben és csak akkor lehet, ha az erdőterületre tervezett létesítmény elhelyezésére vagy tevékenység gyakorlására az adott térségben nem található más alkalmas földterület. Az erdőterület időleges igénybevételét az erdészeti hatóság egyszer és legfeljebb 5 évi időtartamra engedélyezheti.

AGRÁRJOG Erdőterület megosztása: Az erdőterületet több földrészletre megosztani csak akkor lehet, ha az a fenntartható erdőgazdálkodást nem veszélyezteti. Az erdészeti hatóság a megosztáshoz akkor adja hozzájárulását, ha az új földrészletek közúton vagy erdészeti magánúton megközelíthetőek. Az új földrészletek szélességének 30 m-t el kell érniük, továbbá az ültetvény és ültetvényszerű erdők esetében 1.5 ha-nál, egyéb esetekben 3 ha-nál kisebb terület nem jöhet létre. Az erdőterület sportolási és üdülési célú látogatása: Az erdőterületen sportolás és üdülés céljából bárki saját felelősségére ott tartózkodhat, melyet az erdőgazdálkodó köteles eltűrni. A látogató az erdei életközösséget, az erdészeti létesítményeket nem károsíthatja, az ott tartózkodók pihenését, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet nem zavarhatja. Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőterületen: 24 órát meghaladóan üdülési és sportolási célból tartózkodni, táborozni, sátrat felverni, lakókocsit felállítani, turistaútvonalat kijelölni és létesíteni, turisztikai létesítményt építeni és fenntartani, ideiglenes árusítóhelyet létesíteni, sportversenyt rendezni. Üdülési és sportolási célból nem lehet igénybe venni: az átlag 2 m-t el nem érő faállományú erdőterületet, csemetekertet, erdőrezervátumot, ha az erdőterület igénybevételét az illetékes hatóság megtiltotta (határrendészeti, honvédelmi stb. célból). Az erdőgazdálkodó a jogszabályban foglaltaknak megfelelően átmenetileg korlátozhatja az egyes erdőrészek látogatását, az ott tartózkodást.

A termőföld tulajdonának megszerzése az egyes EU tagállamokban AGRÁRJOG A termőföld tulajdonának megszerzése az egyes EU tagállamokban

AGRÁRJOG A termőföldtulajdon megszerzésének korlátozásai, akadályai: a tulajdonszerzés esetére vonatkozó korlátozások: pl. a szerződés érvényességéhez szükséges hatósági hozzájárulás, engedély. az egy személy által megszerezhető termőföld területének korlátozása, az egy üzem által hasznosítható földterület nagyságának rögzítése, a mezőgazdasági haszonbérlő helyzetének erősítése termőföld értékesítés esetén, az elővásárlási jog birtokpolitikai célú felhasználása. Szabályozás az egyes országokban: Dánia: Termőföldet csak mezőgazdasági szakképzettséggel rendelkező személy szerezhet. Saját maga köteles az üzemet, a gazdálkodást vezetni. A mezőgazdasági üzem területén kell laknia. A termőföld használata és tulajdona jórészt egybeesik, a telekkönyvi egységnél többet senki sem szerezhet. Egy mezőgazdasági tulajdon, ha lehet, akkor egyenlő egy mezőgazdasági üzemmel. Hollandia: A termőföld alapvetően a mezőgazdasági termelést szolgálja. Fő szabály szerint az szerezhet termőföldet, aki annak művelésével élethivatásszerűen foglalkozik. A mezőgazdasággal élethivatásszerűen nem foglalkozó személyek csak a Mezőgazdasági Kamara engedélyével, egy a mezőgazdálkodással élethivatásszerűen foglalkozó személlyel legalább 12 évre kötött haszonbérleti szerződés megkötése után szerezhetik meg a termőföld tulajdonjogát. Az így egyidejűleg kötött haszonbérleti szerződés biztosítja a termőföld hasznosítását, ill. kiszűri a spekulációs földfelvásárlásokat.

AGRÁRJOG Szabályozás az egyes országokban: Hollandia: Olaszország: Csak az szerezhet mezőgazdasági ingatlant, aki mezőgazdasági szakképzettséggel rendelkezik, élethivatásszerűen végez ilyen tevékenységet, és egy bizonyos életkort még nem ért el. Ezen szabályozással a fiatal mezőgazdálkodók megerősítése, az utódlás oldódik meg. A mezőgazdasági üzemek közötti tulajdonszerzés a Mezőgazdasági Kamara jóváhagyásához van kötve. A Mezőgazdasági Minisztérium a földárak kordában tartása végett bizonyos esetekben kénytelen-kelletlen beavatkozik a piaci folyamatokba azáltal, hogy termőföldet vesz: állami földvásárlási kötelezettség. Olaszország: Az olasz szabályozás bevezeti a legkisebb üzemnagyság fogalmát. Egy adott mezőgazdasági zónában nem lehetséges egy meghatározott területnagyság alá menni a földek adásvétele esetén. Ez akadályozza meg a földrészletek elaprózódását, mely hazánkban a kárpótlás óta óriási probléma. A szabályozás előnyben részesíti a mezőgazdasági kistermelőt a nem saját művelésben tartó más tulajdonossal szemben. Ennek egyik formája a haszonbérlőt megillető elővásárlási jog. Németország: A helyi hatóságoknak és lakosoknak elővásárlási joguk van azzal szemben, aki nem folytat mezőgazdasági tevékenységet, mezőgazdasági szakképzettséggel nem rendelkezik. Meghatározott területnagyság fölötti értékesítésnél értesíteni kell a helyi önkormányzatot, aki vagy megvásárolja a földterületet, vagy felkínálhatja azt helyi gazdálkodók számára. Ezzel akadályozzák meg a spekulációt, a földárak elszabadulását.

AGRÁRJOG Szabályozás az egyes országokban: Ausztria: Franciaország: A szabályozás nagyban hasonlít a német rendelkezésekhez. Ausztria az Unióhoz történő csatlakozása után, földpiacának védelmében 2-3 évig fenntartotta a külföldiek termőföld-vásárlási tilalmát. Franciaország: A mezőgazdasági üzem területi minimuma 25 ha. Egyes megyék saját területükre is megállapíthatnak birtokminimumokat. A tulajdonszerzésnek felső korlátja nincs, viszont aki azt megszerzi mezőgazdasági végzettséggel kell, hogy rendelkezzen. Földbirtokmaximum alkalmazása: cél a családi gazdaságok fenntarthatósága. A mezőgazdasági szakigazgatási szervek megtagadhatják a szerződés jóváhagyását, ha a bérlemény meghaladja az adott megyében előírt üzemnagyságot. Földrendezési és Mezőgazdasági Társaság (SAFER): feladata a földpiac szabályozása elővásárlási jogának gyakorlásával. A földek elidegenítése esetén élhet jogával, ha szükségesnek látja a földvásárlást. Földek megszerzésével, rendezésével, beruházások földigényének biztosításával foglalkozó szerv. Az árat a SAFER állapítja meg, vita felmerülése esetén a bíróság dönthet az ügylet értékéről. Belgium: 1989. óta az üzemnagyságot korlátozzák. Minimális üzemterület: 12-25 ha. Maximális üzemterület: 65-120 ha.

Kiegészítés az EU agrárpolitikája c. anyagrészhez AGRÁRJOG Kiegészítés az EU agrárpolitikája c. anyagrészhez

AGRÁRJOG A KAP jövője Az elkövetkező évtizedekben a mezőgazdaság folyamatosan veszteni fog jelentőségéből az Európai Unióban: csökkenő rész a GDP-ből, munkaerő-szükséglet leépülése stb. Ezért erősíteni kell a mezőgazdasági szerkezetátalakításra, ill. vidékfejlesztésre szolgáló pénzügyi alapokat. A nagybirtok térhódítása, a családi gazdaságok elsorvadása. A piaci atomizáltság következtében e kisebb gazdálkodó egységek megszűnnek (csökken a számuk), vagy kénytelenek lesznek szorosabb együttműködésre, egységesebb piaci fellépésre. A vidéken élő lakosság vidéken tartását szintén a vidékfejlesztési intézkedésekkel lehet elérni, az elvándorlást csökkenteni. A KAP megtartó, jövedelem-fenntartó képessége csökkeni fog, növekszik a „mezőgazdasági munkanélküliség”, ugyanakkor a gazdálkodásilag letisztult vállalkozások versenyképessége, termelékenysége nőni fog, fel tudja venni a versenyt az unión kívül tevékenykedő vetélytársakkal szemben.

AGRÁRJOG A KAP jövője A gabonatermesztés termőterülete csökkeni fog, ugyanakkor a kukorica és olajos növények iránti igény nőni fog. A termőterület egyre intenzívebb kihasználása önmagában is veszélyt jelent a természeti környezetre, talajra. A közvetlen termelői támogatás és belső piactámogatás 2010-et követően fokozatosan leépül. Ezzel a mezőgazdaság versenykörnyezetbe kerül. Energetikai növénytermesztés egyre nagyobb szerepet fog vállalni a növénytermesztésben még azáltal is, hogy egyes terméketlennek mondott területek ismét mezőgazdasági művelés alá fognak helyeződni.

Lásd Dr. Fenyő György előadását: Földtörvény rendelkezései Földvédelem AGRÁRJOG Lásd Dr. Fenyő György előadását: Földtörvény rendelkezései Földvédelem