Orfű Orfű a Baranya megyei Hegyháton, a Mecsek hegység északnyugati „hátánál”, Pécstől 16 km-re elhelyezkedő üdülőfalu. A völgy korábbi öt ősi települése (Orfű, Mecsekrákos, Bános, Mecsekszakál és Tekeres) formálódott az elmúlt jó harminc év alatt – a természeti értékek lehetséges megtartásával, sőt gyarapításával – az ember beavatkozása révén ezerarcú, mégis egységes, Európa szerte ismert üdülőterületté. A 930 lelket számláló település kisvárosnyi (445 hektáros) belterületén lakó-és üdülőövezetek, tavak ( az Orfűi, a Pécsi és a Herman Ottó tó, összesen 113 ha vízfelülettel), erdők, ligetek, parkok adnak helyet a nyári üdülési szezon napi ezres vendégseregének, amely hétvégi házakban, panziókban, magánszállásokon, kempingekben és ifjúsági táborokban talál elszállásolási lehetőséget. Az üdülővendégek szórakozását, kikapcsolódását, pihenését és ellátását strandok (köztük az ország legnagyobb feszített víztükrű, 5000 m2-es medencéje, melyet jelenleg építenek át Aquaparkká és a tóból elkerített fürdőhelyek), fejlett kereskedelmi és vendéglátó hálózat, sportpályák, lovardák, Kemencés Udvar, Malommúzeum, zenés és műsoros rendezvények szolgálják. Megnyugtató érzés, hogy a nyári szezonban helyben 24 órás orvosi ügyelet vigyázza azidelátogató vendégsereg egészségét. Az üdülés, pihenés, vízisportok űzése mellett elsősorban a horgászat, vadászat és a környék természeti értékeinek gyalogos, kerékpáros és autós megismerése, bejárása jelenthet kellemes kikapcsolódást.

A ”helyi társadalom” Demográfiai jellemzés; a lakosság létszámalakulásának dinamikája Az állandó lakosok száma jelenleg 930 fő. A lakosság korcsoportok szerinti megoszlásának adatait összehasonlítva az országos adatokkal azt láthatjuk, hogy a gyermekek (0-14 év) és a 60 év felettiek aránya alatta marad az országos átlagnak, míg a 14 és 60 év közöttiek aránya meghaladja azt. Ennek valószínűsíthető oka, hogy a beköltözők általában a fiatal felnőtt korosztályhoz tartoznak. E lakosok az öt korábban önálló településrészen élnek, s - különösen az „őslakosok” ma is őrzik „bánosi”, „szakáli”, „ tekeresi” stb. mivoltukat, melyet az egyes településrészek közötti több kilométeres távolság éppúgy segít fenntartani, mint a településrészek különböző intézményi és (részben) infrastrukturális ellátottsága, vagy a különböző nemzetiségi viszonyok, hagyományok. (Korábban az öt falu közül Bánoson csak magyarok, Tekeresen csak svábok éltek, a másik három falu lakossága vegyes volt.) Orfű lakosságának száma ma szinte pontosan ugyanannyi, mint a háború előtti öt falu lakossága volt. A lakosságszám a hetvenes években volt a mélyponton (610 fő), azóta fokozatosan emelkedik. Ennek oka az, hogy egyre többen választják lakóhelyül Orfűt. Igaz, sokan is költöznek el (ennek különböző okai vannak, melynek elemzésére e helyütt nincs mód), de a beköltözők száma évről évre fővel meghaladja az elköltözőkét. (A halálesetek száma az elmúlt 10 évben évente 1-3 fővel haladta meg a születések számát.) Jellemző a központi településrész, Mecsekrákos lakossági összetétele. Itt él az állandó lakosság csaknem fele, 310 fő. A 40 évnél idősebb mecsekrákosi lakosokból mindössze öten (két család) számit törzslakosok közé, itt születtek ezen a településen, a lakosság másik jelentősebb része úgy költözött ide. E településrész lakossága növekszik (itt vannak a közintézmények), a másik négy lakosságszáma stagnál. Úgy véljük, a beköltözések-elköltözések aránya a közeljövőben nem változik, a község lélekszáma várhatóan folyamatosan nőni fog. Tekintve, hogy a beköltözők többsége fiatal, várhatóan a születések- elhalálozások aránya is pozitív változást fog mutatni.

Kommunális szolgáltatások, infrastruktúra Kifejezetten jónak mondható a község kommunális infrastrukturális ellátottsága. A 232 lakóház mindegyikében, a mintegy 1300 nyaraló, hétvégi ház 80 %-ban van vezetékes ivóvíz, s az ivóvíz-hálózatba bekötött ingatlanok 95 %-a csatornázott. Az önkormányzat az elmúlt évtizedben legfontosabb feladatának tekintette a környezeti állapotok javítását, ezen belül is a szennyvízcsatorna hálózat szinte teljeskörű kiépítését, az ivóvízbázis bővítését és a szemétszállítás és elhelyezés korszerűsítését. Település vezetékes gázhálózata kiépítésre került. A belterületi utak szilárd (túlnyomórészt pormentes) burkolattal vannak ellátva (az útfelújításokhoz az érintett ingatlanok tulajdonosai a költségek %-ával járulnak hozzá.) A telefonellátottság jó, az autóbusz-közlekedés Pécsre úgyszintén. Az önkormányzat összesen m2 közparkot gondoztat – részben vállalkozókkal, részben közmunkásokkal (ez utóbbival is idényjellegű munkalehetőséget biztosítva nyaranta 7-8 helyi lakosnak.) Nagy gond, hogy az ingatlantulajdonosok egy része nem fordít gondot telke, kertje, és az ingatlannal szomszédos közterület (útszegély, árokpart) gyommentesen tartására, és sajnos jó néhány kisebb-nagyobb közterületre egyáltalán nem érnek oda az önkormányzat emberei sem. Mindez amellett, hogy rontja a község képét, jelentős pollenveszélyt is jelent. A kereskedelmi ellátottság jó, de az árak a helyi vegyesboltokban %-al magasabbak, mint a pécsi élelmiszerboltokban, ABC áruházakban.

Közintézmények, közélet Az infrastruktúra gyenge pontja a helyi kommunikációs lehetőségek szinte teljes hiánya. Települési kábeltelevízió nincs. Az önkormányzat 1988-ban a lakossági „ párbeszéd” lehetőségeit elősegítve „Orfűi Hírek” címmel helyi újságot indított, mely - sajnos – csak negyedévente jelenik meg, viszont minden orfűi családhoz ingyenesen jut el. Sajnos helyi újság a közelmúltig nem jelent meg, pedig az egyes településrészek távolsága, szétszórtsága miatt a lakosok mind egymással, mind a községi, közösségi intézményekkel is a szokásosnál (és kívánatosnál) nehezebben kerülhetnek közvetlen kapcsolatba. A helyi közintézmények az elvárásoknak megfelelően működnek. A háziorvosi rendelő korszerű, minden szükséges műszerrel fel van szerelve. Az óvoda és az alsó tagozatos iskola jó színvonalon látja el feladatát; a felső tagozatos tanulók a szomszédos Abaligetre és Pécsre járnak iskolába. A lakosság túlnyomórészt katolikus vallású; a település az abaligeti egyházközséghez tartozik.

A Polgármesteri Hivatal a helyi lakosok ügyeinek intézése mellett a mintegy 1500 üdülőingatlannal kapcsolatos feladatokat is ellátja. Az önkormányzat az elmúlt jó fél évtizedben rengeteget tett a település, elsősorban a kommunális szolgáltatások, az infrastruktúra fejlesztéséért; megtörtént több kilométer belterületi út javítása, portalanítása, megvalósult az ivóvízbázis kibővítése, kiépült a község szinte egész területén a szennyvízcsatorna-hálózat, elkészült egy új, korszerű szilárdhulladék-gyűjtő telep, kerékpárutak és közparkok létesültek, az egészségprogram keretében épült egy tornaterem. Mindezek mellett nem maradt elég energia, figyelem a helyi társadalom állapotára, és a sajnos elvétve és egyre ritkábban jelentkező - lakossági kezdeményezések fölkarolására. Egyre nyilvánvalóbb azonban a közösségi gondolkodás, a hagyományos faluközösség iránti igény. Ennek kielégítése mindannyiunk feladata: önkormányzaté, helyi lakosoké, sőt, talán még az üdülőtulajdonosoké is. Nem biztos, hogy a fentiekből kiderült: Orfűn nemcsak üdülni, de élni, lakni is jó. Ha a jövőben is együtt, harmonikusan fejlődnek az üdülőterületek és a hagyományos településrészek, az épített környezet és a helyi társadalom, és ha mindez párosul a természeti értékek védelmével, megőrzésével, Orfű mint üdülőterület és mint lakóhely is egyre ismertebbé és kedveltebbé válik.

Életkörülmények, szociális helyzet A községben állandó munkahely sajnos nem sok áll rendelkezésre a munkaképes korosztály számára. A legnagyobb munkaadó az önkormányzat; a köztisztviselők és közalkalmazottak együttes száma 25 fő, a fizikai dolgozóké 5 fő. A vízmű helyi kirendeltsége 6 fő, a Idegenforgalmi vállalkozások 16 fő helyi lakost foglalkoztatnak állandó jelleggel s néhány vállalkozónak is van 1-2 fő állandó alkalmazottja. A foglalkoztatási helyzetet javítja, hogy a közeli nagyvárosba Pécsre sokan járnak be dolgozni (kórházi főorvos éppúgy, mint segédmunkás), s hogy az idegenforgalmi vállalkozások is igényelnek munkaerőt, igaz, csak idény-jelleggel. A település ipari tevékenység nem folytat. A rossz termőföldi adottságok miatt (az átlag AK-érték hektáronként mindössze 4,6) kevesen élnek a mezőgazdaságból. Mindössze négy fő gazdálkodik „főállásban” s alig több ennél a piacra „másodállásban” termelő őstermelők száma. Minden tizedik család egészíti ki jövedelmét nyáron lakása egy részének kiadásával, bár a fizetővendéglátás elsősorban az üdülőterületekre jellemző. A regisztrált munkanélküliek, álláskeresők száma 4 fő.

A lakosság általános anyagi és szociális helyzete - az idegenforgalomhoz kapcsolódó idénymunkák, alkalmi munka - lehetőségek révén - valamivel jobb mint a környező településeken.

Rendelkezésre állási támogatásra 16 fő jogosult, ebből 14 főt foglalkoztatunk az „Út a Munkához” kormányzati program keretében, az alábbi megoszlásban: •11 fő közterületek fenntartása •1 fő konyhai kisegítő alkalmazott •1 fő A Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás alapfokú Szociális Intézményének Mikrotérségi Központjában - szociális segítő •1 fő Tourinform munkatárs •Közfoglalkoztatás „segély helyett esélyt” ad azoknak akik RÁT-ban részesülnek. A munkalehetőség biztosabb megélhetést, jövőképet ad számukra, azzal, hogy hasznosak lehetnek környezetük és családjuk számára. ugyanakkor 2 fő egészségi állapotára tekintettel sajnos nem tudta a munkát vállalni.

Településünk részt vesz a Pécs Európa Kulturális Fővárosa „Új munkahelyek a sikerért” elnevezésű regionális munkaerőpiaci programban 1 fő foglalkoztatásával.

Orfű központjában Turisztikai Desztinációs Menedzsment alakul, a pályázatot már benyújtottuk, jelenleg hiánypótlási stádiumban vagyunk. Reméljük a Menedzsment kialakításával a munkaerő állományához is kapunk támogatást.

A paktum első éves működését két részre bontható: az első amely „önerőből” pályázati lehetőség nélkül, a második pedig pályázati támogatással kerül megvalósításra. A Paktum 2008/2009. évi legjelentősebb rendezvényei: •Irányító Csoport ülés ( ): OFA pályázat beadásáról döntés ; Paktum Logo elfogadása •Szűcs Erika Szociális és Munkaügyi Miniszter Látogatása ( ): Paktum bemutatása •Pályaválasztási rendezvénysorozat: ( – fő): Állásbörze kb fő részvételével ; Pályaválasztási kiállítás 2500 Fő ; Fórum a hiányszakmákról (pedagógusok, munkáltatók, kamara, DDRMK részvételével 60 fő) ; Üzemlátogatások szervezése (HAUNI, kamara, kb. 300 fő) ; Nyitott műhelyek (280 fő) •Munkáltatói Fórum ( fő): Válságkezelési lehetőségek ; Pályázati lehetőségek ; Munkahelymegőrzés •Work Shop ( fő): A leghátrányosabb réteg munkába vonásának lehetőségei (RÁT) ; Közfoglalkoztatási tervek ; Családsegítő szolgálatok szerepe ; Orvosi alkalmassági ; Stb. Orfű Központja volt a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás foglalkoztatási paktumnak.

•Work Shop ( fő): Egészségkárosodott emberek munkába állításának lehetőségei •ORSZI minősítési rendszere ; TÁMOP ; Pályázati lehetőségek ; Civilek, munkáltatók szerepe RÁT-s lehetőségek •Work Shop Civil Fórum ( fő): Közcélú munka lehetőségei, RÁT-sok ; Roma foglalkoztatási lehetőségek ; Közhasznú foglalkoztatási lehetőségek •Pályaválasztási együttműködés: A hátrányos helyzetű fiatalok felkarolása a DDRMK, a Baranya Megyei Pedagógiai Szolgálat és a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ közreműködésével ( folyamatos) •Szakmai bemutatók szervezése, tájékoztatás a hiányszakmákról, pályaválasztási tanácsadás tervezett létszám 300 fő. •A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Stratégiában megfogalmazott programok közül három működik: MENTOR Tanári Program (PATRÓNUS) 100 fő bevonásával ; EKF 2010 humánerőforrás fejlesztés 150 fő bevonásával ; Termelőiskolai program 100 fő bevonásával ; Grafiti mentes város tranzitfoglalkoztatási program. •Csatlakozási szándéknyilatkozatot nyújtott be: BAT Pécsi Dohánygyár ; Mecsek Tours utazási iroda ; Baranya Megyei Vállalkozói Központ ; Szociális Háló Egyesület ; ROISZ és ROISZ Bt.

A Pécsi Kistérség területén található Orfű lakókörnyezetét mind élhetőbbé kívánja tenni – úgy infrastrukturális, mint foglalkoztatási szempontból - nemcsak a helyi lakóközösség hanem az idelátogató turisták, nyaralók számára, ez pedig egy jó közösségi összefogással, és közös akarattal valósítható meg, párosítva a természeti értékek védelmével, megőrzésével. Bízom benne, hogy az elmondottakból kiderült: Orfű mint üdülőterület és mint lakóhely is egyre ismertebbé és kedveltebbé válik, ezzel együtt Orfűn nemcsak üdülni, de élni, lakni is jó.