1 EMU Közgyűlés és konferencia “Zeneoktatás a skandináv országokban”

2 ZENEOKTATÁS ÉS POLITIKA  A zeneoktatás értéke, tartalma és célja politikai kompromisszum eredménye. Ezért az oktatás értéke és célja nem semleges, politikai értékekhez és célokhoz kapcsolódik.

3 Egyenlőség a zeneoktatásban  Az egyenlőség a zeneoktatásban a következőket foglalja magába:  mindenkinek, aki szeretné, kellene hogy legyen joga és lehetősége a zeneoktatásban való részvételhez  joga a szakszerű oktatáshoz  joga a neki megfelelő oktatáshoz (fogyatékos tanulók stb.)  egyéni jogai és kötelességei az intézmény és a társadalom elvárásaival kapcsolatban.

4 Alapvető jog vagy elitizmus  A zeneoktatáshoz való jogot gyakran tekintették alapvető emberi jognak  vita folyt arról, vajon az iskolán kívüli zeneoktatás alapvető jog-e  milyen mértékben kellene az államnak támogatnia az iskolán kívüli zeneoktatást, és mennyiben vállalja az egyén a költségeket a zenéért mint hobbiért.  A kérdést, hogy az iskolán kívüli zeneoktatás alapvető jog-e, a különböző skandináv országok másképp látják a gazdasái és politikai hagyományaiknak köszönhetően.

5 A ZENEOKTATÁS ÉRTÉKEI, AZ INSTRUKCIÓK TARTALMA ÉS CÉLJA  A zeneiskolák tevékenységét irányítja:  törvényhozás (törvények, statútumok, javaslatok)  támogatás  társadalmi értékek  társadalmi változások  a művészeti oktatás hagyományai  tanárképzés  megbecsülés (belső és külső értékelés)  szülők és diákok

6 Törvényhozás  Dánia - Minden önkormányzatnak kell zeneiskola - Oktatással kapcsolatos irányvonalak - Oktatási kézikönyv  Finnország - Támogatás és engedélyek az oktatási minisztériumon keresztül intézett oktatásnak. - Nemzeti tanterv a Nemzeti Oktatási Testülettől - Vizsga- és értékelési javaslatok a Finn Zeneiskolák Szövetségétől  Izland - Törvénykezés a zeneiskola alapításáról. - Nemzetileg egységesített vizsgarendszer.  Norvégia - Az oktatási törvény kimondja, hogy minden önkormányzatnak kell zeneiskola - A tanács kiadott egy programtervet, amely leírja az alaptantárgyakat a zene- és művészeti iskolákban.  Svédország - Nincs törvénykezés a zene és művészeti iskolák alapításáról Svédországban.

7 Támogatás  Dánia - az állam a fizetések 25%-át fedezi - Tandíj nem több mint 33% - Önkormányzat 42%  Finnország - Állami fedezet több mint 50% - Tandíj 17%-ot fedez - Önkormányzat 33%-ot - Átlagos tandíj 400 €  Izland - Önkormányzat 80%-ot - Tandíjak 20% - Átlagos tandíj 450 €  Norvégia - Önkormányzat - Átlagos tandíj 300 €  Svédország - Önkormányzat 82% - Tandíj 18% - Átlagos tandíj 130 €

8 Társadalmi értékek  Dánia - Zeneiskolák helyi alapítása - Nyitva a társadalom előtt - Demokratikus testületek - Minőségi és együttműködési profil  Finnország - Nemzeti kulturális identitás - Kultúra erős állami támogatása - Skandináv jóléti társadalom ideológiája  Izland - Erős pozíció a társadalomban - Diákok 10%-a 21 évesnél idősebb - A diákok az iskolai órákon belül kapják az órát.  Norvégia - Nyitva mindenki előtt - Alacsony tandíjak - Külön felelősségvállalás a tehetségekért - Kombinált pozícióra képesített tanárok  Svédország - Pozitív szabaidős tevékenység fiataloknak - Fontos része a helyi zenei életnek - A zenei és művészeti iskolák a nyolcvanas években indultak.

9 Változások a társadalomban  Dánia - Csatornaváltó kultúra - Kevesebb zeneiskola - Több kulturális iskola - Nagyobb és tehetségközpontú zeneiskolák  Finnország - Gazdasági fejlődés - Kevesebb adó, több költség - Új technológia - A multikulturális társadalom  Izland - Több magánzeneiskola - Több külföldi tanár Izlandon  Norvégia - Új technológia - A multikulturális társadalom - Média és kereskedelmi kultúra - fiútanulók csökkenő száma  Svédország - Együttműködés az iskolákkal - Együttműködés más művészetekkel - Diákok befolyása - Fogyatékos gyerekek - Kormány nagyobb szerepe - Új technológia

10 A ZENEOKTATÁS ÉRTÉKEI “ A zeneoktatás hajója sok elvárás és kívánság hullámán ring”. “ A skandináv országok különböznek a zeneiskolák tevékenységére és értékére kifejtett hatásukat, valamint az elvárásokat illetően. “

11 Külső és belső irányítás Ha a zeneiskolákban nincs külső irányítás (Nemzeti tanterv és vizsgarendszer), a belső irányítás (tanárok szerepe stb.) játszik nagyobb szerepet. Az értékek és attitűdök folyamatosan változnak. Ha változik a külső és belső irányítás egyensúly, új irányítási mechanizmus jön létre. A szabadság fogalma mindig viszonylagos!

12 Pozitív és negatív állami irányítás  Pozitív irányítás  Az állam megteremti a zeneoktatás feltételeit  Az állampolgároknak egyforma lehetőségük van a zenetanulásra  rengeteg pozitív irányítás a skandináv országokban  Negatív irányítás  Az állam ellenőrzi a zeneiskolák tevékenységét és az oktatásszervezés szabadságát  Az egyéni kívánságokat nem teljesítik

13 AZ ÁLLAMI ÉS A HELYI SZINT A zeneiskolák alapítása biztosabb alapokon nyugszik, mint azokban az országokban, ahol a fő felelősség az államé. Ha nincs elég kormánytámogatás, nő a helyi viták és politika szerepe a zeneoktatás tartalmának és értékeinek meghatározásában. A politikai kérdés az, milyen mértékben irányítja a zeneoktatást a zene saját értéke, és mennyiben a társadalmi értékek és haszon.

14 Zene saját értékei Zene saját értéke: - Zeneoktatás művészi céljai - Nemzeti zenei élet elősegítése - Nyugati zene hagyományainak folytatása - Professzionalizmus Alapelvek: - Felvétel vizsgákon keresztül - Tantervvel és/vagy vizsgarendszerrel irányított tanulmányok - Egyéni órák hosszabb időtartama - Magas zenei színvonal megcélozása - Előkészítő tanulmányok a szakmai továbbtanuláshoz

15 Társadalmi értékek Társadalmi értékek: - Társadalmi készségek - A társadalom aktív tagjává válni - Társadalmi kiközösítés megakadályozása - Integrálás a társadalomba - Megelőző egészséggondozás Alapelvek: - Zeneoktatás mindenkinek - Diák szabadsága - Közelítés az általános iskolai zeneoktatáshoz - Csoportos oktatás - Egyéni órák rövidek

16 A zene saját értéke és a társadalmi értékek A fent említett kategóriákat ritkán vagy soha nem valósítják meg úgy, ahogy vannak. Minden rendszerben, vannak közös értékek is, mint a tehetség segítése, a gyermek holisztikus személyiségének fejlesztése és a jó amatőr zenészek képzése. Sorbanállás a zeneiskolákhoz és a nyomás, hogy a tandíjat emeljék, minden skandináv országban létezik.

17 Kihívások a skandináv országoknak  Ideológiák és pénzügyi realitás  zene minden ideológiáért és célorientált zeneoktatás  Zene saját értéke és társadalmi értékek  Diákok jogai és szabadsága  Klasszikus zene és ritmikus zene  Szimfónikus zenekarok jövője  Gyerekek szabadidejének versenye  Zeneoktatás az információs és média társadalomban

18 Végül Hogy képesek legyünk nemzetközileg együttműködni és tanulni egymástól, az EMU- nak toleranciára és megértésre van szüksége az európai országok történelmével, politikájával, támogatási rendszereivel, törvénykezésével és társadalmi értékeivel kapcsolatban. Folytatjuk Budapesten?