A gyógyítás lehetőségei a gyermekpszichológiában összeállította Németh Lóránd Klinikai szakpszichológus

Előfordulhat, hogy a gyermek életében olyan események történnek, melyek feldolgozásához saját erőforrásai nem elégségesek. Erről rendszerint a környezet a megváltozott viselkedésen, a legkülönfélébb tüneteken (pl. félelem bizonyos helyzetektől, tárgyaktól, emberektől, alvászavarok, bevizelés, hasfájás, étvágytalanság, esetleg túlzott falánkság, rossz kedélyállapot stb.) keresztül szerez tudomást.

A szülők, a nagyszülők, sokszor a pedagógusok is érzik, tapasztalják a kisgyerek változásait, a megszokottól eltérő reakcióit. Éppen felelősségtudatuk miatt lehet elbizonytalanító számukra az, amit a gyereknél észlelnek. A felnőttek szorongása, aggodalma, bizonytalansága pedig visszahat a gyerekre. Ezekben az esetekben feltétlenül érdemes szakemberhez fordulni.

A gyermek pszichológia legfontosabb területei alvászavarok, evési problémák, gyermekkori depresszió, tanulási zavarok, egyéb szorongásos zavarok, fejlődési zavarok, hiperaktívitás, figyelemzavarok, magatartási- és beilleszkedési problémák, kötődési problémák.

Gyermekterápia Tevékenység: a különböző pszichoterápiás módszerek gyermekkorúakra adaptált formája. Közös jellemzőjük, hogy szem előtt tartják a fejlődési szempontot és az életkori sajátosságokat. Ebből következik, hogy a felnőtt terápiáktól alapvetően eltérő, egységes eszközrendszerrel, esetenként nevelői attitűddel dolgozik, és magában foglalja a gyermek szociális környezetével való kapcsolattartást.

Játék szerepe a gyermekek életében Evolúciós megfigyelés: minél fejletlenebb idegrendszerrel születnek egy faj gyermekei, annál többet játszanak gyermekkorukban  fontos szerep az idegrendszer érésében, fejlődésében A gyermekeknek játéktérre van szükségük! valamint ésszerű korlátokra és gyökerekre (érzelmi biztonságra) is…

A játék jelentősége A játéktevékenység, a világ felfedezésének vágya a gyermek természetes, biológiailag programozott igénye. A játék nem haszontalan, hanem a világ felfedezésének eszköze. Hogy ezt ki tudja bontakoztatni, ahhoz optimális stimulációra van szükség. Optimális stimuláció: az elhanyagolás és a túlzott elvárás között. (A fű nem nő gyorsabban, ha húzzák…) A játék feltétele, hogy a gyermek érzelmi biztonságban érezze magát. A teljesítménynyomás is bizalmatlanságot szül, nemcsak az elhanyagolás vagy a bántalmazás. Egészséges énképéhez szüksége van önmaga hatékonyságának megtapasztalására  homloklebeny, fiatal felnőtt korig érik…

Korunk gyermekei Sokan nem tudnak játszani Fokozott teljesítmény elvárások, társadalmi versenyszellem Stress, idegesség, fantáziatevékenység beszűkülése Legrosszabb esetben a gyermek önálló aktivitásának csökkenéséhez és nyugtalan passzivitáshoz vezet.

A gyermek-pszichoterápia A felnőtt világ sokat korlátoz – főleg a gyermek testi épsége érdekében, sok spontán, felfedező és mozgásos aktivitást legátolnak. A terápia új helyzetet teremt: „használhat (majdnem) bármilyen eszközt”, viselkedését nem kritizálják olyan mértékben, mint egyébként  a saját szükségletek szabadon előtérbe kerülhetnek és vizsgálhatja őket.

A terápiás közegben az én öngyógyító mechanizmusai előbb-utóbb felszínre hozzák a konfliktust, mely ilyen módon körüljárható lesz. Ennek következtében kialakul a megértés, segítés

Játék- és rajzterápia A játék és rajz: királyi út a gyermeki tudattalanhoz A gyermeki érzelem- és gondolatvilág nehezen hozható egy felnőtt számára élmény közelbe. A beszámolókból néha nehéz kiokoskodni, mi is történt valójában. A játék és rajz a terápia közegében, a terapeuta minden mozzanatot végigkísér, a megértés és empátia így könnyebbé válik.

Gyermekterápiák specifikumai A gyermeknek nincs betegségbelátása. Bár tüneteitől szenved. Nem a gyermek kéri a terápiát, hanem a szülő viszi… Válogatás nélkül elmondja ötleteit, ezeket nem (mindig) társítja a meglevő anyaghoz, álomhoz, játékhoz. Magunknak kell kitalálnunk játékának és mondanivalójának értelmét  nagyobb a veszélye a projekcióknak.

Gyermekterápiák specifikumai 2 Hiányzik az önmegfigyelés, önreflexió. A terapeuta aktívabb kell legyen, minden apró részletre figyel, a gyermek szemléleti szintjéhez alkalmazkodva ad visszajelzést. Ugyanakkor a saját szintjén is feldolgozza a megfigyelt anyagot.

A szülő szerepe a gyerekterápiában A szülő a kezdeményező (a „megbízó”), de a gyermek érdekeit kell képviselni A szülő általában ambivalens, a terapeuta kritikájától tart A gyermekkel azonosul, és attól tart, hogy a terapeuta megrója őt, kiderülnek a „hibái” A szülő-gyermek viszony tudattalan szintjei fontosak a terápia szempontjából Felmérni, van-e konfliktus a szülők között, és ebben a gyermek milyen szerepet játszik  családterápia?, szülő pszichoterápiája? A gyermek érdekeit szem előtt tartva  a terapeuta ne rendelje alá magát a szülőnek

Hogyan hat a gyermekterápia? Vajon mitől javulnak a tünetek? Mitől lesz jobban a gyermek? A terápiától? Spontán fejlődés következik be? A terápia célja valójában a megzavart fejlődési folyamat helyreállítása.

A kezelés célja valójában a hibás magatartás rendezése A kezelés célja valójában a hibás magatartás rendezése. Segítség a konfliktusok rendezésében a gyermek és a családtagok (környezet) között. A terapeuta kivárja az érzelmek megjelenését a terápiában, a kapott anyagot az anamnézissel kiegészíti. És azután segíti a feszültség lereagálását rajzban vagy játékban, empatizál azokkal  korrekciós élmény.

Serdülőkori problémás viselkedés Ide soroljuk az olyan viselkedési megnyilvánulásokat, amelyek túllépnek a kamaszok megszokott viselkedésén, nem jelentenek betegséget, de sokszor ijesztőek, feltűnőek Gyakran csak átmeneti jelenségekről van szó, de a környezettel való konfliktusokon kívül a fejlődés elakadásához is vezethetnek

Megnyilvánulási formái zárkózottság, iskolai problémák, kockázatkereső viselkedés, elidegenedés, deviáns csoportokhoz csatlakozás, alkohol, szexuális problémák, antiszociális megnyilvánulások, szökés, csavargás, önsértés, agresszív viselkedés.

Az iskolai problémák súlyos teljesítményszorongás, egyre romló iskolai eredmények, hiányzások, az iskola elutasítása, iskolakerülés, kritikus, szemtelen, agresszív viselkedés az iskolában tanárokkal, osztálytársakkal, teljes érdektelenség, csalódottság, az iskolai tanulmányok megszakítása.

Kockázatkereső viselkedés Az életet fenyegető, egészséget károsító, „veszélyes” tevékenységekben a serdülők általában szívesen vesznek részt, A következményeket nem ismerik, vagy ha ismerik is, nem törődnek velük. A kockázatvállalás képessége fontos a serdülők személyiségfejlődése szempontjából, „felnőttes” viselkedés, Erősíti az önértékelést, kezdeményezőkészséget, elismerést vált ki a kortársak körében.

Szociálisan elfogadott módja a különböző veszélyes sportok gyakorlása Szociálisan elfogadott módja a különböző veszélyes sportok gyakorlása. Problémás viselkedésnek akkor tarthatjuk, ha különösen gyakori, túl nagy szerepet játszik a serdülő életében

Szökés, csavargás Akkor beszélhetünk erről, ha a serdülő legalább egy napot engedély nélkül távol tölt otthonától. Gyakran aktuális konfliktus, félelem, szorongás vezet szökéshez, máskor a szökések ismétlődnek, a csavargás életformává válhat. A serdülők többsége nem megy messzire, barátokhoz, rokonokhoz szökik el és néhány nap alatt hazakerül, mások hetekre, hónapokra „eltűnnek”.

Hová lehet fordulni Gyulán segítségért? Nevelési tanácsadó Gyermek ideggondozó Gyermekpszichiártiai osztály Gyermekjóléti szolgálat

Gyermekjóléti szolgáltatás Ez a gyermek érdekeit védő speciális személyes, szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek a felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség csökkentését, megszüntetését, illetve a családból kiemelt gyermek visszahelyezését

Feladata a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése a szabadidős programok szervezése

A nevelési tanácsadó feladatai A nevelési tanácsadók a 3-18 éves gyermekek és fiatalok mentálhigiénés ellátásában közreműködő gyermekpszichológiai, pszichopedagógiai-logopédiai szakintézményei. Szolgáltató intézmény, bárki minden adminisztratív kötöttség nélkül felkeresheti. Munkájuk hatékonyságát növeli, ha az őket felkereső családok önként jelentkeznek, átérzik nehézségeiket és motiváltak a problémák megoldására.

Diagnosztikai feladatok tanulási nehézségek, magatartási rendellenességek, beilleszkedési zavarok az iskolábalépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása pszichés állapot feltárása beszédfejlettség, grafomotoros fejlettség családgondozás szupervizor biztosítása

Terápiás feladatok pszichoterápiás eljárások pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai és pszichiátriai fejlesztő vagy terápiás eljárások tanácsadás egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében konzultáció, esetmegbeszélés családgondozói tevékenység

Akik még segíthetnek: Civil szerveződések Pedagógusok, gyógypedagógusok Művelődési ház Táborok Stb. ahol a gyermek szabadidejét eltöltheti

Ami nem segít: Televízió Időt vesz el a gyermektől Kialvatlanság, amennyiben este sokáig nézi Nincs nyugalma mert minden pillanatban másra kell figyelnie Tv nézés közben Akadályozza a gyermeki képzelet működését Nemi szerepek? Erkölcsösség?

Ami még nem segít: Számítógépes játékok Utánzás szerepében van a gyermek Jutalmazás elvén alapulnak a játékok Kontroll elvész

Éééééééééés az internet!!!!!!!!! Magányosodás Könnyű gyermeknevelés Tabularázákat nem kell a szülőknek magyarázni Kapcsolatok értéktelenedése (kuka)

Befejezésül: „A gyerekek mindenkiben megbíznak. Elhiszik, hogy nyugodtan megehetik, amit adnak nekik. Elhiszik, hogy arra kell menni, amerre mutatják nekik. Nem kérdezik, hogy miért. Ha teletömöd a gyereket cukorral és telített zsírsavval, akkor egy életre a barátod marad. A felnőttekkel sokkal nehezebb!” (Dexter)

Köszönöm a figyelmet!