Karácsonyi Népszokások

Magyar Karácsony Magyarországon a katolikus keresztények számára Jézus születésnapjának fénypontja a karácsonyi misén való részvétel (24-én éjfélkor vagy 25-én napközben). December 24-én hagyományosan a családok böjtölnek (karácsony böjtje), és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ez eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, majd vajas bableves hús nélkül (böjtös bableves), végül mákos guba volt, de újabban kialakult hogy hal, illetve töltött káposzta kerül ilyenkor az asztalra.

Francia Karácsony A szenteste Franciaországban is családi ünnep, de a katolikusok számára az éjféli mise nem csak vallási, hanem társadalmi esemény is, a család minden tagja részt vesz rajta. Közben pedig az üres házakat felkeresi a karácsonyapó, (Pére Noël, Pére Callende), és a kikészített cipőkben mindenkinek elrejt valami ajándékot. A franciáknál december 24. munkanap, második ünnepnap nincs is. December 25-én viszont annyit dőzsölnek, amennyit tudnak! A vendégeknek Buche de Noëlt szolgálnak fel, egy vajas süteményt, ami egy kivágott fatörzset formáz. Nagy az öröm, mikor Pére Noël, aki állítólag a kéményen keresztül érkezik, szenteste szép ajándékot hoz!

Luca Nap Luca napja december 13-án van. Luca egy katolikus szent volt, a vakok, szemfájósok, utcanők és menyasszonyok védőszentje. Ehhez a naphoz számos hiedelem és népszokás kapcsolódik. Ezen a napon az asszonyoknak és a lányoknak tilos volt dolgozni. Az ardói lányok például ezen a napon szerelmi jóslásokat végeztek. Összeverődtek és csapatostól elindultak. Egy lány megzörgette a disznóól tetejét. Ha a malac megijedt, akkor röfögött. Ez nem feltétlenül jelentett jót, ugyanis az jelezte a közeli házasságkötés eljövetelét, ha a disznó nem szólalt meg. Ha pedig már elröffentette magát, akkor annyi évet kellett várni, amennyit röfögött. Luca nap estéjén és éjszakáján nemcsak tréfálkozni lehetett, de még a lopkodás is megengedett volt. Voltak, akik az udvarokon álló kútból vizet loptak, volt, aki bohócnak öltözve koldulni indult. Rengeteg ház udvara reggelre kapu nélkül maradt, mert a lopkodók magukkal vitték. Megtalálni csak valamelyik szomszédnál lehetett, vagy egy gödörbe vagy a pincébe hajítva.

Advent Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti. Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.

Adventi koszorú Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni. Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila, mert a katolikus hagyományok szerint az advent színe a lila, a bűnbánat és a megtérés jelképe, a koszorú négy gyertyája közül – a meggyújtás sorrendjében – az első, a második és a negyedik lila, míg a harmadik, a közelgő ünnepet szimbolizálva: rózsaszín. A negyedik színe a bűnbánat színe, a lila - az adventi felkészülés során ugyanis ugyanúgy önmegtartóztatással, bűnbánattal készülnek a keresztények a közelgő karácsonyra, mint húsvét előtt. A rózsaszín gyertya pedig a küszöbön álló ünnep fölött érzett örömöt jelenti, az öröm színe a fehér, de ha ez lilával keveredik, akkor rózsaszín lesz belőle. Az elvilágiasodott szokások szerint azonban, ma már sokfelé különböző színű gyertyákkal díszítik az adventi koszorút, zöld, sárga, kék, fehér, arany, ezüst, narancssárga és szinte bármilyen színű lehet. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.

Böjt A böjt szándékos tartózkodás evéstől, ivástól, vagy valamilyen tevékenységtől. Táplálkozás esetén a böjt lehet részleges vagy teljes, attól függően, hogy például valaki csak bizonyos fajta ételektől tartózkodik, vagy pedig minden ételtől és italtól. Amikor ebben a szócikkben böjtről beszélünk, az teljes táplálékmegvonást jelent, amikor a böjtölő csak vizet vesz magához, hacsak nem külön van említve az, részleges böjtként. A böjt változó időtartamú lehet, egy naptól akár egy hónapnál is tovább tarthat. Tudatosan böjtölni vallási, spirituális, politikai vagy egészségügyi okokból szoktak. A rövid idejű böjtök minden ember életének részei, amint az evés és nem-evés váltják egymást, az angol nyelvben ezért nevezik a reggelit breakfast-nak, vagyis böjt-törésnek. Orvosi szempontból úgy vélik, hogy a böjt 16 órával az utolsó étkezés után kezdődik.

Szilveszteri,újévi szokások A babona szerint ha szilveszterkor nem falunk fel mindent az ünnepi vacsorából,akkor az új évben semmiben sem lesz hiányunk. Szilveszterkor az emberek azért is esznek disznót,mert a disznó előretúrja a szerencsét- szerencsénk lesz az új esztendőben. Baromfit pedig tilos enni, mert elkaparja a szerencsénket. Újabban a hal is szerepel az ünnepi ‘étlapon’ ,de evvel is vigyáznunk kell,mert a babonások szerint a hallal együtt elúszhat a szerencsénk. Szilveszter illetve Újév első napján szokás szármát (töltött káposztát) enni. Ami nagy hagyomány: Újév kezdetén éjfélkor pezsgőt bontani, ünnepelni az új esztendőt a családdal,rokonokkal,barátokkal.

Szavak jelentése Karácsony- Noël Boldog Karácsonyt!-Joyeux Noël! Újév-Nouvel An Boldog új évet!-Bonne année! Ajándék-Cadeau Karácsonyfa-Arbre de Noël Böjt- Jeune Mikulás,Karácsonyapó- Pére Noël

 Köszönjük a figyelmet  Köszönjük a figyelmet!  Készítette: Lipták Ramona Szalaji Natália Róka Flóra