Dudás Katalin egyetemi adjunktus ELTE ÁJK ügyvéd új Munkajog Dudás Katalin egyetemi adjunktus ELTE ÁJK ügyvéd

1992. évi XXII. törvény felek magánautonómiájának megjelenése a munkajog szociális természetének megtartása mellett nagyüzemi működés Eredeti megoldandó problémák: fekete és szürke gazdaság kollektív szerződések alacsony elterjedtsége tömegesen megjelenő kis- és középvállalkozások

Magyar Munkaterv a munkaerőpiac rugalmasságának növelése munkaerő versenyképességének javítása támogató képzési rendszer kialakítása munkahelyteremtés legális foglalkoztatás ösztönzése a támogatott foglalkoztatás biztosítása azok számára, akik támogatás nélkül nem tudnak elhelyezkedni.

Eszközök Foglalkoztatást segítő szabályozás Új Munka Törvénykönyve adminisztrációs terheinek csökkentése Ösztönzők és támogatások a munkahelyteremtés érdekében A rugalmas foglalkoztatás támogatása aktív munkaerő-piaci eszközök uniós források Új Széchenyi Terv forrásai Szociális ellátás helyett közfoglalkoztatás Az érdekegyeztetés kereteinek átalakítása Nemzeti Foglalkoztatási Alap (profiltisztítás, irányítás) Képzési rendszer átalakítása (szakképzés, felnőttképzés)

ÚJ MT 2012. évi I. törvény T/4786. sz. törvényjavaslat hatálybalépés: Benyújtva: 2011. 10. 26. 682 módosító javaslat Elfogadás december 13. 2012. évi I. törvény hatálybalépés: 2012. július 1. Külön törvény határozza meg Átmeneti szabályok!

Koncepcionális kérdések Kell-e a kódex jellegű munkaügyi törvényt? Szükséges-e alapvető elvi módosítás a törvény tartalmát illetően? (szociális piacgazdaság európai szabályozásnak, ILO egyezményeknek való megfelelés) Az Mt. viszonya a Ptk-hoz Kollektív munkajog (szakszervezetek, KSZ, üzemi alkotmányjog) együttes vagy külön szabályozása Kógens és diszpozitív szabályozás aránya; abszolút vagy relatív diszpozitivitás, jóléti elv, minimálstandardok; Atipikus foglalkoztatási formák szabályozása Differenciálás a munkáltató mérete szerint Kódex:mellette: hagyomány / ténylegesen azonban a szabályozás túlburjánzott (egyéb jogállási tv-ek, szaktörvények munkajogi szabályai - fuvarozók peddagógusok, egészségügy -, külön ÁPB tv.) Tartalom: alapvetően eddig megfelelő volt az Mt. Kérdés, hogy az új szabályok is megfelelőek-e? Ptk: felek magánautonómiája vs. egyenlőtlenebb fél védelme / mi a minimum? munkajogi kárfelelősség, a jognyilatkozatok érvényessége, a kötelezettség-szegés következményei/ személyiségi jogok védelme, adatvédelem kollektív munkajog: egybetartás melletti érv az egységes fogalmak, könnyebb kezelhetőség / ÜT és szakszervezet elválasztása, reprezentativitásnak az ÜT választás eredményétől való elválasztása, jogkörök szétválasztása / 2005-ös koncepció: “Az egy, magánjogi szemléletű kódexben történő szabályozás felveti a közjogi rendelkezések elhagyását az új Mt-ből. Az országos érdekegyeztetés szabályai nem tartozhatnak az Mt-be” Ugyanígy a szakszerveetekre és ÜT-kre von. Szabályokat is ki akarták hagyni 2005-ben Diszpozivitás: a szűk körű diszpozitivitás az oka a KSZ-ek kis számának / valódi alkupozíció vagy a munkáltató előnyhúzása? Az abszolút diszpozitivitás bevezetése megkérdőjelezi a szakszervezetimunkáltatótól való függetlenséget.Előtérbe helyezi az ágazati megállapodásokat. / 2005: “A nemzetközi kötelezettségvállaláson (pl. nemzetközi munkaügyi egyezmények, EU irányelvek), továbbá ezen túlmenően a munkavállalók egészségét, biztonságát védő, családi kötelezettségeik teljesítésére módot adó a munkavállalók alkotmányos jogait, alapvető érdekeit védő szabályok kivételével a kollektív szerződés számára általában felhatalmazást kell biztosítani az Mt-től eltérő szabályozásra. Az Mt-nek pontosan meg kell határoznia az eltérést nem engedő rendelkezéseket. „ Atipikus formák: nemcsak munkajog, de egyéb jogviszonyok is, minmálstandardok (bedolgozókra, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra) / 2005-ös koncepció: “A jogalkotásnak tisztáznia kell a kiindulópontot: az új, atipikus foglalkoztatási formákat a munkaviszonyon belül, annak határait tágítva helyezi-e el, vagy a munkajogviszony és a polgári jogviszonyok között egy jogi infrastruktúra-hidat alkot, azok jogszabályi leképezésére.” Új Mt.: beemelte a munkaviszonyba Munkáltató mérete: 2005: „Az új Mt-ben érvényesülnie kell azoknak az alapvető különbségeknek, amely a munkáltató tevékenysége és mérete, illetve az adott munkavégzés jellege közötti eltérésekből erednek.” Szektorsemleges rendelkezések + „az eltérésre okot adó körülmények egzakt kodifikálásával – különös rendelkezések szolgálnak a kiscégek adottságaiból eredő szabályozási igény kielégítésére és a bizalmas, illetve önálló munkakörök sajátos jogállásának megteremtéséhez.” Egyéb jogállási törvények:

Rugalmas foglalkoztatási formák 1 gazdasági tényező: nincs elegendő hagyományos állás (határozott idejű, alkalmi foglalkoztatás szerepe felértékelődik) egyes munkavállalói csoportok speciális igényei (diákmunka, gyakornokok, családanyák, nyugdíjasok), képzett, keresett munkaerő és a csak betanított munkára alkalmas munkaerő kettőssége: eltérő alkupozíciók Flexicurity: ez a fő érdekkérdés a szakszervezetek és a munkáltatók között A munkavállalói csoportok spec.igényei - pl.részmunkaidő - ellentétben vannak a munkáltatók azon törekvésével, hogy az emberi erőforrást a végletekig kihasználják Most úgy tűnik, ebbe az irányba megyünk el, pl. rendkívüli munka évi 200-ről 300 órára emelése, szabadságkiadás liberalizálása. Jellemző, hogy a felkészült multik a szabályozás kereteinek kitolását lobbizzák ki, a kisvállalkozások viszont egyszerűen nem ismerik és nem tartják be a szabályokat. Ez a stratégiájuk a rugalmas foglalkoztatásra. Egyenlő bánásmód problémája, farizeus szemlélet. 2005 konc: “A nemzetközi kötelezettségvállaláson (pl. nemzetközi munkaügyi egyezmények, EU irányelvek), továbbá ezen túlmenően a munkavállalók egészségét, biztonságát védő, családi kötelezettségeik teljesítésére módot adó a munkavállalók alkotmányos jogait, alapvető érdekeit védő szabályok kivételével a kollektív szerződés számára általában felhatalmazást kell biztosítani az Mt-től eltérő szabályozásra. Az Mt-nek pontosan meg kell határoznia az eltérést nem engedő rendelkezéseket” Kiss Gy 2006: a munkaszerződés olyan jogviszony, ahol a puszta szerződéses kötelezettségeken túl további kötelmek telejsítésére is köteles a munkavállaló (managerial prerogative). Ezt a mtató határozza meg, szerződéses (pl.KSZ) keretek között, tabukérdésektől (minimálbér) eltekintve általánosan. Előny a munkavállalónál: az állását megőrizheti, és az eltérés csak átmeneti lehet, mégpedig a munkaszerződésben foglaltaktól. A KSZ-beli eltérés viszont tartós, és a jogszabálytól tér el.

2. Rugalmasság a hagyományos munkaviszonyon belül a szabályozási mozgástér kihasználása a végletekig a hatékonyság jegyében (pl. munkaidő) rugalmassággal indokolt alapvető munkavállalói jogokat érintő korlátozások (pl. teljes kártérítés, visszahelyezés eltörlése) abszolút diszpozivitás; munkáltató egyoldalú szerződésalakítási képessége

A szervezeti kultúra szintjei és tartalmi elemei SZEICZ J. A szervezeti kultúra szintjei és tartalmi elemei S.M. Hermann a szervezeti kultúrát a jéghegyhez hasonlította Explicit kultúra Közvetlen vizsgálatokkal feltárható Látható, ismétlődő és vizsgálható szervezeti jelek, tünetek, produktumok PARADIGMÁK Célok, filozófiák, stratégiák vízvonal Implicit kultúra Közvetett értékvizsgálattal kikövetkeztethető Értékek, normák, cselekvési minták Alapvetések létezésünk értelméről pl szervezeti küldetés A felszín tünet együttesei - mint függő változók - a „vízvonal” alatti elemek - mint független változók - által nyerik el értelmüket.

Egyszerű állam 1405/2011. (XI.25.) Korm. Hat. – középtáv A hatósági tevékenységgel összefüggő adminisztratív terhek csökkentése A foglakoztatással összefüggő terhek csökkentése

KIM- NGM 2013. Hatósági tevékenység és adminisztráció Kérhető hatósági ellenőrzés Hiteles auditor elismerése Bírságbevétel központosítása 30 napos határidő 21 napra Jóhiszemű ellenőrzés Ellenőrzési terv nyilvánossága Összevont ellenőrzés Elsőre figyelmeztetés

Foglalkoztatás és adminisztráció Munkakör veszélyességéhez igazodó szabályzatkészítés Foglalkozás-egészségügy felülvizsgálata Segítő családtag bejelentés felülvizsgálata Egyszerűsített foglalkoztatás még egyszerűbben

Általános rendelkezések ELSŐ RÉSZ Általános rendelkezések

„valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.”

A törvény célja a tisztességes foglalkoztatás szabályai A vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve A munkáltató gazdasági érdeke A munkavállaló gazdasági és szociális érdeke

Alaptörvény XVII. cikk Együttműködési kötelezettség Munkahelyek biztosítása Nemzetgazdaság fenntarthatósága Más közösségi célok Munkaügyi kapcsolatok létjogosultsága Szervezetalakítás Tárgyalás Kollektív szerződéskötés Sztrájk Jog a megfelelő munkafeltételekhez Jog a napi és heti pihenőidő, az éves fizetett szabadság

A törvény szerkezete

ÁLTALÁNOS MAGATARTÁSI KÖVETELMÉNYEK Ahogy az adott esetben általában elvárható Jóhiszeműség és tisztesség elve Kölcsönös együttműködés más jogai, jogos érdekei sértő magatartás tilalma Tájékoztatási kötelezettség Rendeltetésellenes joggyakorlás tilalma Jogos gazdasági érdek veszélyeztetésének tilalma

ÁLTALÁBAN ELVÁRHATÓSÁG A munkaviszonyban úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, kivéve, ha törvény eltérő (szigorúbb) követelményt ír elő. [6. § (1) bek.]

JÓHISZEMŰSÉG ÉS A TISZTESSÉG ELVE munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján KÖTELEZŐ FIGYELEMBE VENNI a teljesítés egyoldalú munkáltatói meghatározása ARÁNYTALAN SÉRELEMMEL NEM JÁRHAT

Életünk legnagyobb részét - az alvást kivéve - a munkahelyen töltjük. A munkahelyi környezet minősége és közvetlen/közvetett hatásai alapvetően meghatározzák és befolyásolják az egészségünket és jól-létünket.

A MUNKÁLTATÓ JOGOS GAZDASÁGI ÉRDEKÉNEK VESZÉLYEZTETÉSE munkaviszony fennállása alatt munkaviszonyon kívül sem közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltató helytelen megítélése Munkakör jellege és a szervezetben elfoglalt helye – Szabad vélemény a munkaviszonnyal nem függ össze Üzleti titok (kivétel közérdekű adat)

A MUNKAVÁLLALÓ SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGAINAK VÉDELME Korlátozható munkavisz. rendeltetésével ÉS a cél elérésével arányos közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges Jogról lemondás tilalma Általános jelleggel és előre nem Csak írásban

Hogyan olvassuk az új törvényt? Új törvény - új szerkezet Hogyan olvassuk az új törvényt?

Fejezetenként „eltérő megállapodás” Munkaszerződés 43.§ munkavisz.ra von eltérő szabály hiányában II. rész (munkavisz) Kollektív szerződés Üzemi megállapodás munkavállaló javára KSZ 277.§ (2) eltérő rendelkezés hiányában II. rész (munkavisz) III.rész (kivéve II. fejezet) eltérhet (mindkét irányban)

Fejezetenként „eltérő megállapodás” Eltérést nem engedő szabályok (felek megállapodása, ksz) Kollektív szerződés – a munkavállaló javára Kollektív szerződés – kerete, konkrét módja De az egyes bekezdésen belüli IS! PÉLDA a munkabér fejezet köréből

Kogens - eltérést tiltó (m,ksz) 136.§ alapbér – minimálbér, időbér 137.(3) teljbér msz-ben 138.§(1)-(5) telj-bértényező és –követelmény 139.§(1) bérpótlék jár 154.§ munkabér Ft-ban, utalvány tilos 159.§(5)-(6) munkabér postára, vagy munkahelyen kifizetni 161-163.§ munkabér levonás, beszámítás tilalma

KSZ csak a munkavállaló javára 138.§(6) alapbér felét elérő garantált bér 160.§ késedelmi kamat –jegybanki alapkamat 164.§ visszakövetelés 60 napon túl

Felek megállapodása Bérpótlékot (vas, műszak, éjszaka) magába foglaló alapbérben Munkaszerződésben: Bérpótlék helyett, Készenléti, ügyeleti díj + munkavégzés pótléka Havi átalány

Felek megállapodása 139.§(2) bérpótlék számítási alapja 143.§(6) szabadidőt követő év dec 31-ig 145.§(1) bérpótlékot magába foglaló alapbér 145.§(2) bérpótlékok helyett havi átalány 155.§(1) munkabér elszámolása havonta, utólag 156.§(1) egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibér esetén elszámolás 159.§(1) munkabér kifizetés időpontja

Háttérben a PTK. Jognyilatkozatokra Ptk. XVII-XXII. Fejezetei megfelelően Munkáltatói kártérítési felelősség – kár megtérítése Ptk. XXXI. Fejezet

Munkáltató Egyoldalú jognyilatkozatai ajánlat utasítás: a teljesítés módját szabja meg felmondás / elállás kötelezettségvállalás munkáltatói szabályzat: tartalmazhat utasítást és munkáltatói kötelezettségvállalást is. Általános címzetti kör

Jognyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás Munkáltatói képviselet: Jogkörgyakorlás rendje – átruházás korlátozása megszűnik Utólagos jóváhagyás lehetséges Alaki kötöttségek: főszabály szerint nincs Írásbafoglalás ÚJ: elektronikus irat: a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentum Közlés: átadják (kézbesítési vélelem), átvételt megtagadja ÚJ: az elektronikus dokumentum hozzáférhetővé válik

II. RÉSZ A munkaviszony

A munkaszerződés tartalma Kötelező elemek: munkakör + alapbér ÚJ: a munkavégzés helyére vonatkozó törvényi rendelkezés Elmarad: a változó munkahely, szokásosan telephelyen kívül végzett munka fogalma a munkahely megváltozása okozta sérelem miatti szerződésmódosítás!

A munkaviszony létrejötte Próbaidő: visszaáll 3 hónapra Pályázat: nincs szabályozva Munkaviszony kezdete: egyértelműbb szabályok szerződésben, ennek hiányában a következő napon elállás joga meghiúsítás tilalma Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége: változatlan (napi munkaidő)

III. fejezet Munkaidő és pihenőidő

A munkaidő és pihenőidő XI. fejezet 46. Fogalmak 47. A napi munkaidő 48. A munkaidő-keret 49. Eljárás a munkaidő-keret lejárat előtti.. 50. A munkaidő-beosztás szabályai 51. A munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztása 52. A munkaközi szünet 53. A napi pihenőidő 54. A heti pihenőnap 55. A heti pihenőidő

A munkaidő és pihenőidő XI. fejezet 56. A rendkívüli munkaidő 57. Ügyelet és készenlét 58. Az egyes munkavállalói csoportokra 59. A szabadság 60. A szabadság kiadása 61. Betegszabadság 62. Szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság 63. A munka- és pihenőidő nyilvántartása

Fogalmak 86-91.§ Jobban elhatárolja a szerződés szerinti és a beosztott munkaidő fogalmát Középpontban az általános munkarend és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás ÚJ megközelítés: a munkáltató tevékenysége definiálja a kötetlen munkarendet az ügyelet és készenlét lényege a rendelkezésre állás Mt. 117/C. § elhagyása: a (lényegében) többéves munkaidőkeret szabályai elmaradnak

A munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli: ha naptári naponként 6 órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel És társadalmi közszükségletet kielégítő (alapvető) szolgáltatás biztosítására irányul, vagy a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan, illetve rendeltetésszerűen másként nem folytatható, több műszakos: hetente eléri a 80 órát idényjelleg: a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik

A munkaidő által minősített MUNKAKÖR Nincs megszakítás nélküli munkakör Rendeltetésénél fogva e napon is „működés” Készenléti jellegű munkakör: a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

Munkarend „a munkaidő-beosztás szabályai” Általános: heti 5 napra, hétfőtől péntekig Kötetlen: a napi munkaidő legalább felének írásbeli átengedése Egyenlőtlen – általánostól eltérő: a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is (keret, elszámolási időszak)

általános teljes napi munkaidő A napi munkaidő általános teljes napi munkaidő 8 óra a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi 12 órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el vagy a munkáltató, vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő).

Munkaidő-keret legfeljebb 4 hónap, illetve 16 hét. a) a megszakítás nélküli, b) a több műszakos, illetve c) az idényjellegű tevékenység keretében, d) a készenléti jellegű, e) a 135. § (3) bekezdésében meghatározott munkakörben (szállítás) foglalkoztatott munkavállaló esetében. KSZ: legfeljebb 12 hónap, 52 hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják, KSZ felmondása vagy megszűnése a már elrendelt munkaidő-keretet nem érinti.

Különös szabályok kifejezett szabályok eljárás a munkaviszony munkaidő-keret lejárta előtti megszűnése esetén – jogcímek és indokok Az általános munkarend és a napi munkaidő alapul vételével Ki szünteti meg a jogviszonyt?

A munkaidő-beosztás közlése A munkaidő-beosztást legalább 7 nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. De - a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha a gazdálkodásában vagy a működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább 4 nappal korábban módosíthatja

Elszámolási időszak Hossza, mint a keret és a heti 48 óra átlagban! A beosztás szabályai között ! „A munkaidő munkaidő-keret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse.” Indokolás: a munkáltató “valamennyi munkahétre eső munkaidő ledolgozására hosszabb időszakot vegyen alapul” Hossza, mint a keret és a heti 48 óra átlagban!

A munkaidő vasárnapra történő beosztása a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, a több műszakos tevékenység keretében, valamint a készenléti jellegű munkakörben, illetve a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be. Kiesett a heti pihenőnapok összevont kiadása

Munkaszüneti nap - változatlanok Munkaszüneti napra rendes munkaidő a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, a megszakítás nélküli tevékenység keretében, társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, illetve külföldi kiküldetés során osztható be.

pihenőidő

A munkaközi szünet HA a beosztás szerinti napi munkaidő, vagy a rendkívüli munkaidő tartama 6 órát meghaladja - 30 perc, 9 órát meghaladja - 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A beosztás szerinti napi munkaidőbe a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani. Kiadás - A munkáltató jogosult a munkaközi szünetet több, legalább 20 percet elérő részletben is kiadni. legalább 3 legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni.

Napi pihenőidő legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) legalább 8 óra napi pihenőidőt kell biztosítani osztott munkaidőben, megszakítás nélküli, több műszakos, idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében. KSZ nem kell

A heti pihenőnap A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok a munkaidő-keret, illetve az elszámolási időszak tartama alatt egyenlőtlenül is beoszthatók. A munkavállaló számára 6 munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. Kivételek: megszakítás nélküli, több műszak, idényjelleg Aki vasárnap dolgozik - havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. A heti pihenőnap   105. § (1) A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap). (2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. (3) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor - a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve - a munkavállaló számára hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. (4) A munkavállaló számára – a 101. § (1) bekezdés f) pontja kivételével - havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.

A heti pihenőidő – ha nem napban adják heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg. Aki vasárnap dolgozik - a heti pihenőidőbe a vasárnapnak havonta legalább egy alkalommal bele kell esnie. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható, amelybe egy teljes naptári napnak és havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. A munkavállalónak a munkaidő-keret, illetve az elszámolási időszak átlagában legalább heti 48 óra heti pihenőidőt kell biztosítani.

Rendkívüli munkaidő

A rendkívüli munkaidő – nem a „végzés” rendkívüli a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidő-kereten felüli, valamint az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama. Elrendelés munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni. nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében. Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy veszélyhelyzetben

arányosan kell alkalmazni. Mérték és arányosság A teljes napi munkaidő esetén naptári évenként legfeljebb 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el – KSZ 300 óra Elmarad e garanciális szabály: A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el. Ha a munkaviszony évközben kezdődött, vagy határozott időre, illetve részmunkaidőre jött létre arányosan kell alkalmazni. A teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha a) a munkaviszony évközben kezdődött, b) határozott időre, c) részmunkaidőre jött létre.

A 4 órát meghaladó időtartamú rendelkezésre állás Ügyelet és készenlét A 4 órát meghaladó időtartamú rendelkezésre állás CSAK a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása, baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, illetve elhárítása, továbbá a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében rendelhető el. A munkavállaló a rendelkezésre állás tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató utasítása szerint haladéktalanul munkát végezni.

Teljesítés és elrendelés A teljesítés helye : A munkáltató a munkavállaló számára meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét (ügyelet), egyébként a munkavállaló úgy köteles tartózkodási helyét meghatározni, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul munkavégzésre tudjon jelentkezni (készenlét). Elrendelés: hogyan - írásban mikor? A rendelkezésre állás időtartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell – de „4 napos” eltérés biztosított

szabadság

Szabadság – jogszerző idő A munkavállalót nem illeti meg szabadság a munkával nem töltött idő után. A munkavállalót megilleti szabadság szabadidő, naptári évenként harminc napot nem meghaladó keresőképtelenség, rendes szabadság szülési szabadság, munkavégzés alóli mentesülésnek meghatározott eseteiben (55. § b-k) pontok) időtartamára.

Szabadságkiadás – rövidebb idők A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontjában köteles kiadni. Legalább 14 napot – eltérő megállapodás hiányában – egybefüggően kell kiadni. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.

Kiadás – mikor-meddig? A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A szabadságot a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött. A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni, ennek megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot.

Kivételesen fontos gazdasági érdek és a szabadság A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, a szabadság 1/4-ét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki - KSZ. a szabadság 1/3-át –felek megállapodása - követő év végéig !

Szabadságkiadás és munkaidő-beosztás A szabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló szabadság kiadása során a beosztással azonos időtartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembe vételével kell kiadni. Megváltás csak megszűnéskor

Fizetés nélküli szabadságok - egy új jogcím Elmarad: a gyermek gondozásra biztosított fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított 6 hónap letelte előtt kíván munkába állni, a munkáltató a bejelentést követő legfeljebb 30 napon belül, ha pedig a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított 6 hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb 60 nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni.

A munka- és pihenőidő nyilvántartása rendes és rendkívüli munkaidő, készenlét, szabadság időtartamát. Naprakészen A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. Módja az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.

IV. RÉSZ A MUNKA DÍJAZÁSA

XII. Fejezet A munka díjazása 65. Az alapbér 66. A bérpótlék 67. Díjazás munkavégzés hiányában 68. A távolléti díj számítása 69. A kötelező legkisebb munkabér, a garantált bérminimum 70. A munkabér védelme 71. Eltérő megállapodás

Egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elve 142/A. § helyett Egyenlő bánásmód követelménye 12.§ „ és munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni”

Alapbér Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. Az alapbért időbérben kell megállapítani. Kombinált bér: A munkáltató a munkabért teljesítménybérként, illetve idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja. Teljesítménybérnek azt a munkabért kell tekinteni, amely előre meghatározott teljesítmény-követelmény alapján illeti meg a munkavállalót. A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában, vagy kombinált bérként meghatározni csak a munkaszerződésben foglalt megállapodás esetén lehet.

(„jelentős részben nemcsak MV-n múlik” – kimarad) Teljesítménybérezés teljesítmény-követelmény és teljesítménybér-tényezők objektív mérésen és számításon alapuló előzetes eljárás írásbeli, helyben szokásos közlés Kizárólag teljesítménybér garantált bér „legalább az alapbér fele” („jelentős részben nemcsak MV-n múlik” – kimarad)

Kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum Összege és hatálya - Kormány Konzultáció NGTT-vel Felhatalmazás – a vásárlóerő megőrzése érdekében – a béremelés elvárt mértékéről és béren kívüli juttatásról Hatály: Eltérés munkavállalói csoportokra Ágazati és földrajzi területek sajátosságaira

Bérpótlékok Rendes munkaidőre járó munkabéren felül Számítás alapja – eM – alapbér Vasárnapi pótlék Munkaszüneti rendes (vas, húsvétv, pünkösdv) Műszakpótlék Éjszakai pótlék Túlmunka Heti pihenőnapon elrendelt rendkívüli Munkaszüneti napon rendkívüli

vasárnap rendes munkaidőben Vasárnapi pótlék vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés többműszakos és készenléti munkakör (d-e pontok) 50 % bérpótlék (eddig összevonás és 3 vagy többműszakos)

Munkaszüneti napon rendes munkaidőben Egy tekintet alá esik: húsvét- és pünkösdvasárnap, vasárnapra eső munkaszüneti nap 100 % bérpótlék Nem változott

30 % bérpótlék (műszakpótlék) több műszakos: napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 % bérpótlék (műszakpótlék)

Éjszakai munkavégzés 22 és 06 óra között a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve ha ennek tartama az 1 órát meghaladja 15 % bérpótlék

50 % bérpótlék vagy szabadidő jár. Túlmunkapótlék A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten, vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén – munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása alapján – 50 % bérpótlék vagy szabadidő jár.

Szabadidő A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő, illetve a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár. A szabadidő kiadása – eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, munkaidőkeret alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak végéig kell kiadni Munkaidő-kereten felüli munka esetén - következő munkaidő-keret vége fM! - tárgyévet követő év 12.31-ig

További pótlékok Pihenő napi túlórák A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. (szabadidő) Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót 100 %-os bérpótlék illeti meg. Pihenőidő kiadása legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, munkaidőkeret alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak végéig kell kiadni, de fM!

Felek megállapodása Bérpótlékot (vas, műszak, éjszaka) magába foglaló alapbérben Munkaszerződésben: Bérpótlék helyett, Készenléti, ügyeleti díj + munkavégzés pótléka Havi átalány

Készenlét és ügyelet díjazása Munkavégzés esetén alapbér + pótlékok (vasárnapi, munkaszüneti, műszak, éjszakai) Ügyelet esetén, ha a munkavégzés nem mérhető 50 %

Díjazás munkavégzés hiányában Állásidő: foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget Elháríthatatlan külső ok kivétel – Ma: működési körében felmerül okból alapbér + bérpótlék A munkáltató működési körébe esnek különösen a munkáltató által használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő okok. Mt 174. § (5) bek.

Távolléti díj jár Szabadság Betegszabadság = 70 % Kötelező orvosi vizsgálat Véradás 4 óra Szoptatási munkaidő-kedvezmény Hozzátartozó halála = 2 munkanap Általános iskolai tanulmány, felek – képzési idő Tanú-meghallgatás Munkaszüneti nap – teljesítménybéres Munkaviszonyra von szabály

Távolléti díj Elmaradt a rendkívüli munkavégzés kiegészítő pótléka Hozzászámít az ügyelet és készenlét pótléka Következmény Kevesebb díjazás jár szabadságra, betegszabadságra Rendes felmondáskor felmentési időre Végkielégítésként Jogellenes munkaviszony megszüntetésekor

V. fejezet Hatósági ellenőrzés 2012.

Nemzeti Munkaügyi Hivatal Alapvető Változások megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Főigazgató-helyettes www.ommf.gov.hu

Ellenőrzési Irányelv Általános elvek Tájékoztatás és felvilágosítás Egyértelmű elvárások közvetítése Megbízható hivatalos információ Ellenőrzés célja: MV alapvető jogok védelme Szolgáltató közhatalom Bizalom – tisztesség - következetesség

2012. Kiemelt feladat Feketemunka Munkabér és védelme Megszüntetés igazolás és elszámolás Ágazati reprezentativitás Közérdekű bejelentés és panasz 10%-10% feldolgozóipar és személy- vagyonvédelem Bejelentés nélküli utóellenőrzése 80%

Munkavédelmi ellenőrzési irányelv Általános elvek Tájékoztatás, feltárás, megtartás biztosítása Szolgáltató közhatalom Bizalom – tisztesség - következetesség Nincs jogkövetés – teljes hatósági szigor

„Ha új házat építesz, házfedeledre Korlátot csinálj hogy vérrel ne terheld a te házadat, ha valaki leesik arról.” 229.§ Ha egy építőmester házat épít, de rosszul végzi a munkáját és a ház összedől És a tulajdonos meghal, akkor azt az építőmestert meg kell ölni.”

2012. Kiemelt feladat Nagy létszámú munkáltatók ellenőrzése előzetes bejelentéssel Alapos balesetkivizsgálás Zaj, karrezgés, veszélyes anyag, rákkeltő expozíció Ágazat: építőipar, mezőgazdaság, feldolgozó, egészségügy - kockázatértékelés Alvállalkozói láncok

az alacsony keresetű munkavállalók béremelésének ösztönzése 2011 az alacsony keresetű munkavállalók béremelésének ösztönzése 2011. évi XCIX. törvény 2012. január 1-jétől 2014. január 1-jéig 2011-ig – 2/3-nál kötelező vizsgálni: kiterjed a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének „megőrzéséhez szükséges munkabéremelés – kormányrendeletben meghatározott - elvárt mértékének megfelelő végrehajtására” nincs pénzügyi szankció – csak kizárás

Hogyan ellenőrzi a munkaügyi hatóság ? Minden esetben kiterjed erre a vizsgálat Közérdekű bejelentés, panasz?? „ellenőrzés alá vont telephelyen” Megyei illetékesség Nem telepített munkahely – székhely NGM Útmutató a gyakorlati végrehajtáshoz, aszociális adóból érvényesíthető adókedvezmény érvényesítéshez – www.nav.gov.hu

Ellenőrzés módja Tényállás felderítésének kötelezettsége Iratbekérés – béradatok, vagy maga a folyamat Jogsértést megállapító határozat Fellebbezés – elvárt 2/3 - 1/3 Jogerős határozat – honlapi nyilvánosság Kizár közbeszerzésből, állami támogatásból

Jövőbeli Stratégiai kérdések munkavállalói panasz súlypontban ÚJ MT. törvényi minimum betartása, illetve betartatása (felek megállapodása, kollektív szerződés) munkaügyi audit komplex ellenőrzés

Köszönöm A figyelmüket „Egy társadalom igazi ereje nem a belőle rakétaként felszálló tüneményekben, hanem a mélyén dolgozó emberek értékében van"