SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY KATA 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi Hivatal

Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv. 3. §-ának 93. pontja tartalmazza) szerződőjét rendelkezési jogosultság illeti meg az összevont adóalapja utáni, adókedvezményekkel csökkentett adója terhére. A rendelkezés alapja a szerződő és/vagy más magánszemély által befizetett adómentes, valamint az összevont adóalap részeként adóköteles díj. Az átutalni rendelt összeg az előzőek szerinti díj együttes összegének 20 százaléka, de legfeljebb 130 ezer forint. Nem jogosít rendelkezésre a nyugdíjbiztosítási szerződést kiegészítő biztosításokra fizetett díj. A rendelkezés megilleti a magánszemélyt akkor is, ha a nyugdíjbiztosítási szerződést más EGT-tagállamban letelepedett biztosítóval kötötte. Ilyen biztosítási szerződés esetén a külföldi biztosítónak teljesítenie kell a törvényi feltételeket, a rendelkezési jogosultság pedig csak az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített adóbevallásban gyakorolható. A rendelkezési jogot csak a 2013. december 31-e után megkötött nyugdíjbiztosítási szerződések után fizetett díj tekintetében lehet alkalmazni. A 2014. január 1-je előtt kötött szerződések módosításával létrejövő nyugdíjbiztosítási szerződések a rendelkezési jog gyakorlására nem jogosítanak.

Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges a biztosító igazolása. Több biztosító esetén is csak egy jelölhető meg. 20 százalékkal növelten kell visszafizetni az átutalt összeget akkor, ha a szerződés nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül szűnik meg vagy úgy módosul, hogy az a továbbiakban már nem minősül nyugdíjbiztosításnak. A 20 százalék visszafizetési kötelezettség összegét a biztosító állapítja meg, vonja le, vallja be a ’08-as bevallásban és fizeti meg. Amennyiben a biztosító a levonást teljes egészében vagy részben nem tudja teljesíteni, akkor azt a magánszemélynek kell a bevallásában szerepeltetnie és a bevallás benyújtására előírt határidőre megfizetnie. Fő szabályként rendelkező nyilatkozatot az a magánszemély tehet, aki a nyilatkozattétel időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője. A rendelkezéssel kapcsolatos szabályok egyebekben csaknem azonosak az önkéntes pénztárra vonatkozó szabályokkal.

Önkéntes kölcsönös pénztári befizetések utáni rendelkezési jogosultság A magánszemély pénztártag az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a saját maga által befizetett, valamint az egyéb összevonás alá eső jövedelemként az egyéni számláján jóváírt összeg után annak 20 százalékáról rendelkezhet. További 10 százalékos jogosultság illeti meg a pénztártag magánszemélyt A lekötés adóévében az egyéni számlán legalább 24 hónapra lekötött és az adóév végén még lekötött számlakövetelés, valamint A prevenciós szolgáltatás ellenértékeként a pénztár által az adóévben kifizetett összeg után. A rendelkezett összeg nem haladhatja meg a 150 ezer forintot. Az egyéb feltételek nem változnak.

A rendelkezési jogosultság gyakorlására vonatkozó szabályok Ha a magánszemély önkéntes pénztári, nyugdíj- előtakarékossági és nyugdíjbiztosítási rendelkezést is tesz, akkor az együttesen rendelt összeg nem haladhatja meg a 280 ezer forintot. Amennyiben önellenőrzés vagy adóhatósági ellenőrzés következtében az összevont adóalap adókedvezmények levonása utáni adója olyan mértékben lecsökken, hogy az nem nyújt fedezetet az átutalt összegre, akkor a különbözetet az adóhatóság személyi jövedelemadóként írja elő. Nem kell előírni az 5 ezer forintot meg nem haladó különbözetet. Egyéb esetekben az összevont adóalap utáni adókedvezményekkel csökkentett adó változása az átutalt összeget nem befolyásolja.

Külföldi előadóművész adózása A külföldi illetőségű előadóművész (zenész, énekes, színész, bábművész, táncművész, cirkuszi és más hasonló előadóművész, segédszínész, statiszta) választhatja, hogy az e tevékenységéből kifizetőnek nem minősülő személytől származó, belföldön adóköteles bevételének 70 százalékát tekinti jövedelemnek. A 16 százalékos adót Magyarország elhagyását megelőzően vallja be a NAV által rendszeresített magyar és angol nyelvű nyomtatványon és fizeti azt meg. A bevétel része a költségtérítés és a biztosított szállás szokásos piaci értéke. Az így számított jövedelem nem része az összevont adóalapnak. A választás feltétele, hogy bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik Magyarországon és a Tbj. szerint nem minősül belföldinek. Nem önálló tevékenység esetén, ha a bevétel összege másként nem állapítható meg, a tevékenység szokásos díjazásának a belföldi napokkal arányos része tekinthető bevételnek. Ha bevétel bármely 12 hónapos időszakban a 200 ezer forintot nem haladja meg, akkor abból nem kell jövedelmet számítani. Ha meghaladja, az értékhatár túllépését követően az adót a 200 ezer forint bevétel figyelembe vételével megállapított jövedelem után kell megfizetni.

Családi kedvezmény A családi kedvezmény 2014. január 1-jétől már nem csak az összevont adóalap csökkentése révén érvényesíthető, hanem az összevont adóalap terhére nem érvényesíthető kedvezmény 16 százalékával a biztosított az őt terhelő járulékait (egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék) is csökkentheti. A családi járulékkedvezményt csak az a magánszemély vehet igénybe, aki a személyi jövedelemadó rendelkezései szerint is csökkentheti az összevont adóalapját ezen a címen.

Személyi jövedelemadót érintő változások A családi pótlékra 50 – 50 százalékban jogosult szülők az őket megillető családi kedvezmény 50 százalékát érvényesíthetik. A családi pótlékra jogosító gyermek mindkét szülőnél és házastársaiknál kedvezményezett eltartottnak minősül. A családi pótlékra jogosult szülők az őket megillető kedvezményt közösen nem érvényesíthetik. Ha a családi kedvezményre jogosultak év közben családi járulékkedvezményt érvényesítettek, akkor a bevallásban, munkáltatói elszámolásban a jogosultak vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezményt csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény 625 százaléka.

Példa a „625 százalékos” szabályra Ha a két gyermekét egyedül nevelő anya havi fizetése 100 ezer forint és más adóköteles juttatást a munkaviszonyában nem kapott, a munkaviszonyos éves jövedelme 1 millió 200 ezer forint. Eseti megbízási szerződés alapján 500 ezer forint jövedelmet is szerzett, így az éves összes összevont adóalapba tartozó jövedelme 1 millió 700 ezer forint lett. Tekintettel a két gyermekre, az őt megillető családi kedvezmény összege 12x125 ezer, vagyis éves szinten (mind a 12 hónap jogosultsági hónap) 1 millió 500 ezer forint. Év közben a munkabérével szemben a személyi jövedelemadóban érvényesítette a családi kedvezményt A teljes összegre a jövedelme nem volt elég, ezért a 25 ezer forint 16 százalékát, azaz a 4 ezer forint járulékkedvezményt is igénybe vette. Ez éves szinten 48 ezer forint. Az év végi bevallásában –tekintettel a megbízási díjra –adófizetési kötelezettsége keletkezne, ezért az őt egyébként megillető 1 millió 500 ezer forint családi kedvezményt csökkentenie kell az év közben igénybe vett családi járulékkedvezmény 625 százalékával, vagyis 300 ezer forinttal (a 48 ezer 625 százaléka). Ennek következtében az összevont adóalapját az anya nem 1 millió 500 ezer, hanem 1 milli 200 ezer forinttal csökkentheti családi kedvezmény címén.

Személyi jövedelemadót érintő változások Családi kedvezmény érvényesítése esetén a bevallásban jelölni kell, hogy az eltartott mely hónapokban minősül kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény több jogosulttal történő közös érvényesítése, vagy a közös érvényesítés mellett történő megosztása esetén a bevallásban, munkáltatói elszámolásban jelölni kell a közös érvényesítéssel és a megosztással érintett hónapok számát. Azokra a hónapokra, amelyekre vonatkozóan közös érvényesítés történt, a kedvezmény nem osztható meg a jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal.

Családi járulékkedvezmény A családi járulékkedvezmény összege a közös igénybevételre jogosult biztosítottak és a biztosítottal megosztással érvényesítők által ténylegesen érvényesített kedvezménnyel csökkentett, az őket megillető családi kedvezmény 16 százaléka, de legfeljebb a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, valamint nyugdíjjárulék. A családi járulékkedvezmény közös érvényesítése vagy megosztása esetén az adóbevallásban, munkáltatói elszámolásban erről nyilatkozni kell. Nem vehető igénybe járulékkedvezmény az adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalapot képező jövedelem után. Nem vonatkozik ez a szabály a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjra. Egyéni és társas vállalkozó esetén a járulékkedvezmény csak a tényleges kivét és személyes közreműködői díjra jutó járulékokkal szemben érvényesíthető.

Családi járulékkedvezmény Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és a bevallásban az összevont adóalapja után adókötelezettséget állapít meg, akkor az év közben igénybe vett járulékkedvezményt nem kell visszafizetnie. Ezt kompenzálja az a szabály, hogy a családi kedvezmény összegét az igénybe vett járulékkedvezmény 625 százalékával növelni kell. Jogosulatlan igénybevétel esetén ez a szabály nem alkalmazható. Az igénybevett járulékkedvezmény nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozó jogosultságát és az ellátások összegét.

Családi járulékkedvezmény A biztosított az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről köteles az év végi bevallásában, vagy a munkáltatói adómegállapításban elszámolni. Fel kell tüntetni a járulékkedvezmény alapját, összegét, továbbá azt az összeget, amelyet év közben érvényesített. Ha a biztosított magánszemélyt megillető kedvezmény több, mint amit év közben érvényesített, a különbözet az adóbevallásban, munkáltatói elszámolásban visszaigényelhető. Amennyiben év közben a magánszemély családi járulékkedvezményt úgy vett igénybe, hogy arra nem volt jogosult, akkor azt vissza kell fizetnie a 12 százalékos különbözeti bírsággal együtt a bevallás benyújtására előírt határidőre.

Családi járulékkedvezmény A családi járulékkedvezmény évközi érvényesítésére csak az a magánszemély jogosult, aki az Szja tv. szerint a kedvezményre jogosult és a havi, őstermelő esetében negyedéves összege meghaladja a magánszemély által az összevont adóalap terhére érvényesíthető kedvezményt. A családi járulékkedvezmény érvényesítésére a törvény sorrendiséget állapít meg. A magánszemélyt megillető járulékkedvezményt először a természetbeni, ezt követően a pénzbeli, majd a nyugdíjjárulék terhére kell figyelembe venni úgy, hogy az arra jutó összeget nem vonja le és nem fizeti meg. Az érvényesített kedvezmény összegét a ’08-as bevallásban szerepeltetni kell. Az adóelőleget megállapító munkáltató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének a megállapítására. A magánszemély nyilatkozatban kérheti annak mellőzését

Családi járulékkedvezmény Az egyéni vállalkozó a havi járulékkedvezményt – figyelemmel a rá vonatkozó korlátra – a havi ’58-as bevallásában vallja be. Ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt érvényesít, akkor a személyi jövedelemadó előlegét is havonta vallja be. A mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezményt a negyedéves bevallásában vallja be.

Az ingatlanértékesítésből származó jövedelmek A vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem 2014. január 1-jétől a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem is csökkenthető lesz a szerzést követő hatodik évtől évente 10 - 10 százalékkal, így a szerzés évét követő 15. évben történő értékesítésnél a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem is „elfogy”. A termőföld értékesítéséből származó adómentes jövedelem A változás gyakorlatilag abban áll, hogy a 200 ezer forintot meg nem haladó rész adómentessége nem függ az értékesítő összes jövedelmének a nagyságától. A 200 ezer forintot meg nem haladó részre jutó mentesség megilleti a magánszemélyt akkor, ha a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemélynek adja el, aki azt egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig hasznosítja, vagy regisztrált mezőgazdasági vállalkozás olyan alkalmazottjának adja el, aki azt legalább 10 évre a vállalkozásnak bérbe adja.

A tartós befektetésből származó jövedelem A tartós befektetésekkel kapcsolatosan a beiktatott új rendelkezések lehetőséget adnak arra, hogy a magánszemély a teljes lekötését (pénzösszeg, pénzügyi eszköz) egy másik hitelintézethez, befektetési szolgáltatóhoz utaltassa át. Ezt nevezzük lekötési átutalásnak, amely nem eredményezi a lekötés megszakítását. 2014. január 1-jétől nem minősül a lekötési időszak megszakításának a lekötési nyilvántartásban szereplő értékpapír átalakítás, kicserélése akkor, ha az átalakítást, kicserélést követő 15 napon belül lekötési nyilvántartásba kerül. Ez a szabály vonatkozik arra az esetre is, ha a magánszemély az őt megillető vagyonhányadra tart igényt, és az így kapott pénzösszeg 15 napon belül ugyancsak a lekötési nyilvántartásba kerül. Az előzőek szerint kell eljárni akkor is, ha a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír zártkörűvé alakítják át, és a magánszemély az őt megillető vagyonhányadra tekintettel megszerzett pénzösszeget annak kifizetését követő 15 napon belül lekötési nyilvántartásba helyezi. A 15 napos határidő elmulasztása a lekötési időszak megszakítását eredményezi.

Kockázati biztosítások 2014. január 1-jétől a kockázati biztosítás fogalma jelentősen megváltozik. Az egyik legfontosabb változás, hogy csak az a személybiztosítás lehet kockázati, amely a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül nem ad lehetőséget vagyoni érték kivonására akkor, ha a díjat más személy fizette. Abban az esetben, ha a magánszemély részére a szerződéskötést követő későbbi időpontban nyílik meg a kivonási lehetőség, akkor a szerződés nem minősül kockázatinak a szerződéskötés időpontjára visszamenőlegesen. A biztosítási szerződés kockázati biztosításként történő minősítésének feltétele még, hogy a szerződésben nem köthető ki, hogy a biztosító szoláltatásának értéke nem lehet több a befizetett díj és az ahhoz kapcsolódó hozam együttes összegénél2014. január 1-jétől a kockázati biztosítás fogalma jelentősen megváltozik. Az egyik legfontosabb változás, hogy csak az a személybiztosítás lehet kockázati, amely a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül nem ad lehetőséget vagyoni érték kivonására, így pl. díjvisszatérítésre a magánszemély részére akkor, ha a díjat más feltételszemély fizette. Abban az esetben, ha a magánszemély részére a szerződéskötést követő későbbi időpontban nyílik meg a kivonási lehetőség, akkor a szerződés nem minősül kockázatinak a szerződéskötés időpontjára visszamenőlegesen. A biztosítási szerződés kockázati biztosításként történő minősítésének feltétele még, hogy a szerződésben nem köthető ki, hogy a biztosító szoláltatásának értéke nem lehet több a befizetett díj és az ahhoz kapcsolódó hozam együttes összegét. A biztosítási díj adómentességénél a minimálbér 30 százalékát havi átlagban kell vizsgálni. Csoportosnál az azonos csoporthoz tartozókra jutó átlagot kell nézni.

Teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel bíró biztosítások A címben megnevezett biztosítások más személy által fizetett díja az 1. számú melléklet 6.9. pontjában meghatározott feltételeknek történő megfelelés esetén (határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló biztosítás, a rendszeres díjat más személy fizeti, rendszeresen – havonta. negyedévente, évente történik a díjfizetés –, a díjelőírás emelkedése nem haladja meg az előző biztosítási évben fizetett díj KSH által közzétett fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt összegét) adómentes. A díjelőírás emelkedésére vonatkozó szabályt első alakalommal a 2013-as évhez viszonyítva kell vizsgálni a vonatkozó átmeneti szabály szerint. Ez az átmeneti szabály vonatkozik a rendszeres díjfizetés vizsgálatára is. Abban az esetben, ha a szerződésmódosítást követően a biztosított lesz a szerződő, a szerződést határozott idejűre alakítják, akkor adóztatási pont még nem keletkezik azon túlmenően, hogy amennyiben a határozott idejűvé alakítás következtében a díj fizetője továbbra is a kifizető marad, akkor az eddigi adómentes díj egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé az átalakítást követő díjak tekintetében. Abban az esetben, ha a magánszemély a módosítást követően pénzt von ki, akkor a pénzkivonás adóztatási pontot jelent, egyéb összevonás alá eső jövedelem keletkezik. Egyéb jövedelem csak akkor keletkezhet, ha a biztosítási díj csak az 1. számú melléklet 6.9. pontja alapján volt részben vagy egészben adómentes.

Az adómentes biztosítói szolgáltatás A baleset-és betegségbiztosítási szerződés alapján nyújtott jövedelempótló szolgáltatásra vonatkozó rendelkezés is változik 2014. január 1-jétől. Az adókötelezettséget befolyásolja 2014. január 1-jétől, hogy a biztosítási díj adómentessége a személyi jövedelemadó mely rendelkezése alapján volt adómentes. Amennyiben a biztosítási díj adómentességét az 1. számú melléklet 6. 3. pontja biztosította, az adókötelességi vizsgálatot el kell végezni, ha másik rendelkezés alapján volt adómentes a díj, akkor a szerződés alapján teljesített jövedelempótló kifizetés teljes összege és nem csak a 15 ezer forintot meg nem haladó része válik adómentessé.

A nem pénzben megszerzett kamatjövedelem A 2014. január 1-jétől megszolgált kamatra vonatkozik az a rendelkezés, hogy a kamatjövedelem olyan vagyoni érték (pl. a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének (a nyereményalapnak) 1,19- szerese vagy – ha a kamatjövedelmet egészségügyi hozzájárulás is terheli – 1,28-szorosa. Az új rendelkezésnek gyakorlatilag kiegyenlítő jellege van, mivel a kifizetőnek ilyen esetben a kifizetőnek a magánszemélyt megillető bruttó kamatjövedelemből (nyereménybetétkönyv esetén nevezhetjük nyereményalapnak is) után kell az adót megállapítania és a nettó kamatjövedelemnek megfelelő értékű tárgynyereményt, értékpapírt a magánszemélynek átadnia. Tekintettel arra, hogy a kamatjövedelemből az adók levonása megtörtént, a magánszemélynek további adókötelezettsége ezzel összefüggésben nem jelentkezik függetlenül attól, hogy az eho tv. rendelkezése alapján a 6 százalék egészségügyi hozzájárulás ebben az esetben is a magánszemélyt terheli.

A kamatjövedelem csökkentésének feltételei Amennyiben egyszeri díjas biztosításról van szó, nem kell figyelembe venni jövedelemként a biztosítói teljesítésből származó kamatjövedelmet a szerződés létrejöttét kövező 5. év elteltével, rendszeres díjas biztosítások esetén pedig a szerződés létrejöttét követő 10. év elteltével. Amennyiben a biztosítói teljesítésre egyszeri díjas szerződés alapján a szerződés létrejöttét követő 3., de még az 5. év letelte előtt, rendszeres díjas szerződéseknél a a szerződés létrejöttét követő 6. év letelte után, de még a 10. év eltelte előtt kerül sor, akkor az (1) bekezdés d) pontja szerint számított kamatjövedelem 50 százalékát nem kell jövedelemként figyelembe venni. A változás a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest az, hogy a díjnövekmény szempontjából a biztosítási és nem az adóéveket kell egymáshoz viszonyítani, az összehasonlítás során nem a tényleges pénzügyi teljesítést, hanem a díjelőírást kell figyelembe venni, a díjnövelés helyett díjnövekedést kell figyelembe venni, amelynek okozója akár a szerződő magánszemély is lehet, a kamatjövedelem meghatározása során a kockázati biztosítás díját figyelmen kívül kell hagyni. 2014. január 1-jétől módosított rendelkezések lehetőséget adnak arra is, hogy a díj fizetésének időszakára is figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díj-nemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj. A módosított szabályok 2013-ra is alkalmazhatók.

A munkavállalói értékpapír-juttatási program A meghirdetett program alkalmazhatóságához nem szükséges a Nemzeti Adó-és Vámhivatal általi előzetes jóváhagyás. A jövőben nem lesz feltétele a program indításának, hogy abban legalább a munkavállalók és a vezető tisztségviselők 10 százaléka vegyen részt. A munkavállalók és a vezető tisztségviselők közötti 25 százalékos aránynak továbbra is teljesülnie kell. A juttatás nem irányulhat a munkateljesítmény dotálására. Az átmeneti szabályok lehetővé teszik, hogy a nyilvántartási eljárás kezdeményezését kezdeményező eljárást megelőzően nem nyilatkozó személyek – függetlenül attól, hogy a program indításakor a társasággal jogviszonyban álltak vagy sem – a nyilvántartásba vételt követően a programban értékpapírt szerezzenek akkor, ha egyébként s a törvényi és a programban rögzített feltételeknek megfelelnek. A módosítás 2013. december 29-én lép hatályba. A szabályok zöme változatlan marad.

Az előző évre vonatkozóan, az adóévet követően kifizetett jövedelem megszerzésének időpontja A személyi jövedelemadóban – a Tbj-hez hasonlóan – a munkáltató által kifizetett munkaviszonyból származó jövedelem, illetve az adóköteles társadalombiztosítási ellátás akkor tekinthető az előző évben megszerzettnek, ha az az előző évre vonatkozik és a kifizetése január 10-éig megtörténik. Az új szabály 2014.március 15-én lép hatályba, vagyis a 2013-as évre járó, január 10-e után, de még január 15-e előtt kifizetett jövedelmek 2013. december 31-én megszerzettnek minősülnek.

Vissza nem térítendő lakáscélú munkáltatói támogatás 2014.től vissza nem térítendő lakáscélú támogatásnak minősül a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitel elengedése mellett az is, ha a munkáltató korábbi munkáltatótól vagy hitelintézettől felvett lakáscélú hitel törlesztéséhez nyújt segítséget a munkavállalója részére. Természetesen a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó feltételrendszer ebben az esetben is irányadó. A hitel fennállását a hitelszerződéssel, összeg felhasználását a hitel törlesztését igazoló okirattal kell igazolni.

Sportrendezvényre szó belépőjegy bérlet, kulturális szolgáltatás juttatása 2014. január 1-jétől a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet juttatása értékhatártól függetlenül adómentes, míg a kulturális szolgáltatás juttatása – változatlan feltételek mellett 50 ezer forintot meg nem haladó értékben önállóan adómentességet élvez.

Kisadózó vállalkozások tételes adója A heti 36 órás foglalkoztatásnál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani; Nem főállású a kisadózó akkor, ha más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül; Magasabb összegű tételes adó választható, A magasabb összegű tételes adó 75 ezer forint, a nyilatkozat megtételének hónapjától kell fizetni, az ellátási alap ebben az esetben 136 250 forint; Szünetel a biztosítás azokban a hónapokban, amikor a tételes adót nem kell megfizetni; A nem belföldi megrendelőtől származó, 1 millió forintot meghaladó bevételről is adatszolgáltatás terheli a kisadózó vállalkozást.