Az új Mt-t hatályba léptető törvény 2012. Június 21. Dudás Katalin

E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Mth. Ahol törvény – szerkezeti egység, valamint a törvény kihirdetése évének megjelölése nélkül – a) a munka törvénykönyvét, b) a Munka Törvénykönyvét vagy c) a munka törvénykönyvéről szóló törvényt említi, azon 2012. december 31-ig a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt is érteni kell.

Mth.

hatálya (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.

jognyilatkozatok (2) Az egyoldalú jognyilatkozatra a közlésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) A (2) bekezdéstől eltérően az Mt. 1617. §–át az Mt. hatálybalépését megelőzően közölt kötelezettségvállalásra és munkáltatói szabályzatra is alkalmazni kell.

„jogutódlás” (1) Az Mt. 38. § (2) bekezdését abban az esetben kell alkalmazni, ha a gazdasági egység átvételére 2012. július 15. napját követően kerül sor. (2) Az Mt. 40. §–át abban az esetben kell alkalmazni, ha a gazdasági egység átvételére az Mt. hatálybalépését követően került sor. (3) Az Mt. 282. § (2) bekezdését a gazdasági egység 2012. június 30–át követő átvétele esetén kell alkalmazni.

munkaszerződés Ha a felek az Mt. hatálybalépését megelőzően kötött munkaszerződésben munkahely megjelölése nélkül változó munkavégzési helyet határoztak meg, munkahelynek az Mt. 45. § (3) bekezdése szerinti munkahelyet kell tekinteni. tájékoztató

próbaidő A próbaidő csak az Mt. hatálybalépését követően kötött munkaszerződés esetén hosszabbítható meg. Az Mt. 49. § (2) bekezdése csak az Mt. hatálybalépését követően kötött munkaszerződés esetén alkalmazható.

tanulmányok Az Mt. hatálybalépését megelőzően megkezdett tanulmányokra a tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb a jogszabály vagy az oktatási intézmény által előírt képzési idő tartamára a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 2012. június 30. napján hatályos 115. §–a az irányadó.

„fegyelmi” A hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására a munkavállaló kötelezettségszegésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók. A kötelezettségszegés időpontja, ha a kötelezettségszegés jogellenes állapot fenntartásával valósul meg, a jogellenes állapot megszűnésének napja.

munkaidő Az Mt. XI. fejezete rendelkezéseit – az Mt. 95. §–ában, 97. § (5) bekezdésében és 132. §–ában foglaltak kivételével – a 2012. június 30. napját követően kezdődött munkaidőkeret vagy közölt munkaidő–beosztás tekintetében kell alkalmazni. Az Mt. 109. § (1) bekezdése alapján a 2012. évben legfeljebb kétszázhuszonöt óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

Távolléti díj Ahol kollektív szerződés vagy a felek megállapodása a) személyi alapbért említ, azon alapbért, b) átlagkeresetet említ, azon távolléti díjat kell érteni. De új számítási szabályai 2013.

Alapbéresített bérpótlék (2) 2013. június 30. napjáig az Mt. 145. §–ának első alkalommal történő alkalmazásakor – változatlan feltételek melletti foglalkoztatás esetén – a) az átalány összege nem lehet alacsonyabb a munkavállaló részére az utolsó tizenkét naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlagánál, b) az alapbér Mt. 145. § (1) bekezdése szerint történő meghatározása esetén, az alapbér nem lehet alacsonyabb a munkavállaló részére az utolsó tizenkét naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlaga és a megállapítás időpontja szerinti alapbér együttes összegénél. A (2) bekezdés alkalmazásakor az Mt. 140–144. §–ában meghatározott bérpótlékot kell figyelembe venni. A (2) bekezdéstől eltérően, az Mt. 153. § (5) bekezdése szerint, a jogszabályban meghatározott elvárt béremelést teljesítő munkáltatónak az elvárt béremelés végrehajtásának időpontjától számított időszakban kifizetett bérpótlékok havi átlagát kell alapul vennie azzal, hogy ez az időszak nem lehet hat hónapnál rövidebb. Az Mt. 156. §–ának rendelkezéseit a 2012. június 30. napját követően kezdődött munkaidőkeret vagy közölt munkaidő–beosztás tekintetében kell alkalmazni.

megállapodások A versenytilalmi megállapodásra és a tanulmányi szerződésre a megállapodás megkötésekor hatályos rendelkezések az irányadók.

Üzemi tanács (1) Az Mt. hatálybalépését megelőzően megválasztott üzemi tanács tagjára 2012. december 31. napjáig az Mt. 260. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. (2) A 2012. július 1–jét megelőzően megválasztott üzemi tanács tagja megbízatásának megszűnése esetén, az új tag megválasztására az Mt. szabályai az irányadók, azzal, hogy a megbízatás tartama az üzemi tanács megszűnéséig tart.

Szakszervezeti védelem (1) Az Mt. 273. § (2) bekezdését a 2012. június 30. napján a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 28. §–a szerinti védelemben részesülő szakszervezeti tisztségviselőre megfelelően alkalmazni kell. (2) Az Mt. 274. § (2) bekezdés alkalmazásakor 2012. december 31. napjáig a 2012. január 1–jei taglétszám az irányadó.

Kollektív szerződés (1) A kollektív szerződés – ha a kollektív szerződést kötő szakszervezet vagy a szakszervezeti szövetség az Mt. 276. § (2)–(3) bekezdése alapján nem jogosult kollektív szerződés kötésére – 2013. január 1. napján hatályát veszti. A szerződéskötési jogosultság tekintetében a 2012. január 1–jei taglétszám az irányadó. (2) Az (1) bekezdést több szakszervezet által kötött kollektív szerződés esetén akkor kell alkalmazni, ha az Mt. 276. § (2) bekezdése alapján egyik szakszervezet sem jogosult kollektív szerződés kötésére.

felelősség (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása esetén, a fővállalkozó és valamennyi közbenső alvállalkozó az alvállalkozó munkáltatóval egyetemlegesen felel a) a harmadik országbeli állampolgár elmaradt munkabérének és egyéb járandóságainak, valamint b) ezek kifizetésének a harmadik országbeli állampolgár visszautazása szerinti országba történő megküldésével indokolt költségek megfizetéséért, ha tudott vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy a foglalkoztatásra ilyen engedély nélkül került sor. (2) A megállapodás szerinti díjazás megállapításánál legalább a kötelező legkisebb munkabért kell figyelembe venni. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában – az ellenkező bizonyításig – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállását legalább három hónap időtartamban vélelmezni kell.

Munkaügyi jogvita A Pp. 355. § (1) bekezdése helyébe „(1) Ha a tárgyaláson a felek személyesen vagy képviselőik útján megjelentek, a tárgyalás a felek megegyezésére irányuló egyeztetéssel kezdődik. Ebből a célból az elnök a jogvita egészét – az összes körülmény szabad mérlegelésével – a felekkel megtárgyalja.”

Módosítások az elfogadott törvényben

Eltérő foglalkoztatás Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.”

elszámolás A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.”

Kötetlen munkarend Kötetlen a munkarend, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát – a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedi.”

Vasárnapi pótlék Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett, a 101. § (1) bekezdés d)–e) és i) pontban meghatározott munkavállalót ötven százalék bérpótlék illeti meg.” i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál

műszakpótlék   „141. § (1) A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.”

túlmunka „(1) A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár a) a munkaidő–beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, b) a munkaidőkereten vagy c) az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén.”

kölcsönzés „(3) A munkabér összegére, az egyéb juttatásokra az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezéseket a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás száznyolcvannegyedik napjától kell alkalmazni arra a munkavállalóra, aki a) a kölcsönbeadóval munkaerő–kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll és kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban részesül, b) a 2004. évi CXXIII. törvény 1. § (2) bekezdés 1. pontjában meghatározott munkaerőpiactól tartósan távollévő munkavállalónak minősül, c) a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságnál vagy közhasznú szervezetnél, vagy nyilvántartásba vett közhasznú szervezetnél munkaerő–kölcsönzés keretében végez munkát.”

Új idők és díjazása

Munkaidő-keret legfeljebb 4 hónap, illetve 16 hét. a) a megszakítás nélküli, b) a több műszakos, illetve c) az idényjellegű tevékenység keretében, d) a készenléti jellegű, e) a 135. § (3) bekezdésében meghatározott munkakörben (szállítás) foglalkoztatott munkavállaló esetében. KSZ: legfeljebb 12 hónap, 52 hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják, KSZ felmondása vagy megszűnése a már elrendelt munkaidő-keretet nem érinti.

Régi Mt. régi Mt. 118/A. § (5) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő számításakor a 151. § (2) bekezdésében megjelölt távollét, illetve a keresőképtelenség időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre eső napokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni. BH2010. 223. I. A munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő számításakor az 1992. évi XXII. törvény 151. § (2) bekezdésében megjelölt távolléteket a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével, és nem pedig az adott beosztása szerinti munkaidővel kell beszámítani [1992. évi XXII. törvény 118/A. § (5) bekezdés]. BH2010. 223. II. Az 1992. évi XXII. törvény 118/A. § (5) bekezdése a munkavállalóra irányadó napi munkaidőről, nem a munkavállalóra irányadó munkaidő beosztás szerinti napi munkaidőről szól.

151. § (2) A munkavállaló részére távolléti díj jár: a) a 107. § a) pontjában meghatározott távollét miatt kiesett munkaidőre; b) a 107. § b) pontjában meghatározott esetben két munkanapra; c) a 107. § d) és f) pontjában meghatározott esetekben; d) a munkaszüneti nap (125. §) miatt kiesett időre; e) a szabadság (131-132. §) időtartamára; f) a szoptatási munkaidő-kedvezmény [138. § (5) bekezdés] idejére; g) a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés időtartamára.

Új Mt. Új Mt. 93. § (1) A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja. (2) A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. (3) A munkaidő (2) bekezdés szerinti meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.

Különös szabályok kifejezett szabályok eljárás a munkaviszony munkaidő-keret lejárta előtti megszűnése esetén – jogcímek és indokok Az általános munkarend és a napi munkaidő alapul vételével Ki szünteti meg a jogviszonyt?

A rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni , ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott, ha a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, a határozott idő lejártával, a munkáltató 79. § (1) bekezdése szerinti, a próbaidő alatti vagy a határozott idejű munkaviszonyt megszüntető azonnali hatályú felmondásával, a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával (pl. átszervezés, létszámcsökkentés), a munkavállaló – próbaidő alatti [79. § (1) bekezdés a) pont] munkaviszony-megszüntetését kivéve - azonnali hatályú felmondásával szűnik meg.

Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidőre járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült és a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt a munkavállaló felmondásával, a munkavállaló 79. § (1) bekezdés a) pont szerinti – próbaidő alatti - azonnali hatályú felmondásával, a munkáltató 78. § (1) bekezdése szerinti – a munkavállaló munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegő, illetve munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartásán alapuló - azonnali hatályú felmondásával, a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával vagy a nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondásával szűnik meg.

MUNKAIDŐ-KERET közlése munka megszervezése a munkáltató kötelezettsége munkaidő- keret kezdő és befejező időpont meghatározása minősített közlés írásban / helyben szokásos módon nem azonos a munkába lépés napjával nem kell a naptári nappal egybeesnie

A munkaidő-beosztás és jelentősége Többműszakos tevékenység Egyoldalúan 6 havi munkaidő-keret Napi munkavégzési idő 12 óra Munkaközi szünet max. 45 perc (ksz) Napi pihenőidő 8 óra 6 napot követően egy pihenőnap kiadása nem kötelező Havonta egy pihenőnap vasárnapra Heti pihenőnapok kiadása munkaidő-keretben Heti 48 óra munkaidő-keretben átlagosan

MUNKANAP a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 24 óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.

Munkanap munkanap: 00:00 – 24:00 naptári nap munkanap: 22:00 – 22:00 munkáltató által meghatározott munkanap

Heti pihenőnap és munkaszüneti nap munkanap fogalma irányadók meghatározásukra, DE a 07 és 22 óra közötti tartamot heti pihenő- vagy a munkaszüneti napnak kell tekinteni.

A HÉT a naptári hét vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 168 óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.

általános teljes napi munkaidő A napi munkaidő általános teljes napi munkaidő 8 óra a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi 12 órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el vagy a munkáltató, vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő).

EGYENLŐ VAGY EGYENLŐTLEN MUNKAIDŐ-BEOSZTÁS EGYENLŐ VAGY EGYENLŐTLEN OSZTATLAN VAGY OSZTOTT 2 részlet Min. 2 óra pihenőidő

A beosztáshoz tartozó fogalmak Beosztás szerinti napi munkaidő a munkanapra elrendelt rendes munkaidő Beosztás szerinti heti munkaidő a hétre elrendelt rendes munkaidő Éjszakai munka a 22 és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés Mvt.

SZABADNAP más néven kiegyenlítő nap, vagy „csúsztatás” – fogalma nincs meghatározva a törvényben A munkáltató egyenlőtlen munkaidő-beosztás estén dönthet úgy, hogy a heti 5 munkanapból az egyikre egyáltalán nem rendel el munkavégzést, hanem az erre a napra eső munkaórákat más munkanapokra osztja be olyan munkanap, amelyen nincs beosztás szerinti munkavégzés. A szabadnap soha nem azonos a heti pihenőnappal, hiszen utóbbi fogalmilag nem lehet munkanap, és hetente – egyenlőtlen munkaidő-beosztás estén heti átlagban – pontosan 2 van belőle.

Példa az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra 4 heti munkaidőkeretnél   Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Összesen 1 hét 9 8 11 12 Pihenőnap 48 2. hét 10 6 3. hét 7 5 32 4. hét Szabadnap Példa az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra 4 heti munkaidőkeretnél

A munkarend kialakítása Alapvető kötelezettség: a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni (beosztási tilalmak) Méltányos mérlegelés, az egyoldalú teljesítés-meghatározásnál aránytalan sérelem nélkül.

A munkarend mint szabályzat Új Mt. Szerint a szabályzat fogalma Lehetséges tartalma Az üzemi tanácsa jogosítványai Az üzemi megállapodás tartalma Összefüggése a kockázatértékeléssel Munkavédelmi képviselő jogosítványai

Elszámolási időszak Hossza, mint a keret és a heti 48 óra átlagban! A beosztás szabályai között ! „A munkaidő munkaidő-keret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse.” Indokolás: a munkáltató “valamennyi munkahétre eső munkaidő ledolgozására hosszabb időszakot vegyen alapul” Hossza, mint a keret és a heti 48 óra átlagban!

MUNKAIDŐ-BEOSZTÁS közlése 7 nappal korábban, 7 napra előre ksz eltérhet minősített közlés írásban / helyben szokásos módon jogkövetkezménye eltérés rendkívüli munka lesz amikor nem szükséges

2012. július 1-jétől a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy a működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább 4 nappal korábban módosíthatja

Napi munkavégzési idő ! a beosztás kérdése ! 4 óra < napi munkaidő > 12 (24) óra rendkívüli munkaidő beszámít abszolút korlát ügyelet napi munkaidő 24 óra (de rendes és rendkívüli munkaidő max. 12 óra)

Heti munkavégzési idő ! a beosztás kérdése ! heti munkaidő < 48 (72) óra rendkívüli munkaidő és ügyelet beszámít munkaidőkeret esetén átlagban

Rendeltetésénél fogva vasárnapon/munkaszüneti napon is működő munkáltató/munkakör a tevékenység során nyújtott szolgáltatás rendszeres igénybe vétel e napon ezen naphoz közvetlenül kapcsolódó társadalmi szokás helyben kialakult – általánosan elfogadott élet- és vagyonvédelem

A rendes munkaidő vasárnapra történő beosztása a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben az idényjellegű a megszakítás nélküli a több műszakos tevékenység keretében a készenléti jellegű munkakörben a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén külföldön történő munkavégzés során Kereskedelmi tevékenységet folytatatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be. Kiesett a heti pihenőnapok összevont kiadása

Munkaszüneti napon rendes munkaidőben a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, a megszakítás nélküli tevékenység keretében, társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, illetve külföldi kiküldetés során osztható be.

BEOSZTÁSI TILALMAK terhes nő és a gyermeket egyedül nevelő szülő a gyermek 3 éves koráig, valamint az egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak hozzájárulással a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el kivételesen a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára – gyermeke 3 éves korától 4 éves koráig – rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak hozzájárulásával rendelhető el éjszakai munka nem rendelhető el, illetve egészségkárosító kockázatok között a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje éjszakai munkavégzés során a 8 órát nem haladhatja meg.

MUNKAKÖZI SZÜNET 6 óra munkavégzés 20 perc 9 óra után további 25 perc felek, vagy ksz max. 1 óra Egybefüggően 20 perc 3 és 6 óra között a munkavégzés megszakításával díjazása

NAPI PIHENŐIDŐ legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) legalább 8 óra napi pihenőidőt kell biztosítani osztott munkaidőben, megszakítás nélküli, több műszakos, idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében. KSZ nem kell

HETI PIHENŐNAP A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg A munkavállaló számára 6 munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. Kivételek: megszakítás nélküli, több műszak, idényjelleg Aki vasárnap dolgozik - havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. A heti pihenőnap   105. § (1) A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap). (2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. (3) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor - a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve - a munkavállaló számára hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. (4) A munkavállaló számára – a 101. § (1) bekezdés f) pontja kivételével - havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.

HETI PIHENŐNAPOK összevont kiadása feltétele: munkaidő-keret mértéke: a munkáltató egyoldalúan 2 hét felek megállapodása 1 hó idénymunka 2 hó kollektív szerződés 1 hó 4 munkarend – az alkalmazott munkaidő-keret 2012. júniusig

HETI PIHENŐNAPOK összevont kiadása 2012. Július 1-jétől Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok a munkaidő-keret, illetve az elszámolási időszak tartama alatt egyenlőtlenül is beoszthatók

HETI PIHENŐNAPOK egyenlőtlen beosztása tilos: terhes nő és a gyermeket egyedül nevelő szülő a gyermek 3 éves koráig, valamint az egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállaló fiatal munkavállaló

megszakítás nélküli heti pihenőidő amelybe 48 óra megszakítás nélküli + vasárnap/hó Egyenlőtlen munkaidő-beosztás heti 40 óra megszakítás nélküli heti pihenőidő amelybe egy teljes naptári napnak és havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. A munkavállalónak a munkaidő-keret, illetve az elszámolási időszak átlagában legalább heti 48 óra heti pihenőidőt kell biztosítani. + munkaidőkeretben átlag 48 óra pihenőidő

SZABADSÁG 2013. január 1-jétől !! célja hosszabb munkamentes díjazott időszak fajtái rendes: alap és pót (kollektív szerződés) rendkívüli

Szabadság – jogszerző idő A munkavállalót nem illeti meg szabadság a munkával nem töltött idő után. A munkavállalót megilleti szabadság szabadidő, naptári évenként harminc napot nem meghaladó keresőképtelenség, rendes szabadság szülési szabadság, munkavégzés alóli mentesülésnek meghatározott eseteiben (55. § b-k) pontok) időtartamára.

Alap- és pótszabadság Az alapszabadság mértéke 20 munkanap. A munkavállalót a) 25. életévétől egy, b) 28. életévétől kettő, c) 31. életévétől négy, d) 33. életévétől hat, e) …. f) munkanap pótszabadság illeti meg.

Pótszabadság minden munkavállalót megillet 25. életévétől életkora alapján a munkavállaló 16 évesnél fiatalabb gyermeke után (gyermek a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek), az apának gyermek születése esetén, a munkavállaló 18 év alatti életkorára vagy a fogyatékosságra tekintettel, a munkavégzés körülményei miatt.

Pótszabadságok mértéke Mt. pótszabadság jogcíme pótszabadság mértéke/év 117. § (1) életkor után max. 10 munkanap 118. § (1) 16 évesnél fiatalabb gyermek nevelése érdekében 1 gyerek = 2 munkanap 2 gyerek = 4 munkanap több gyerek = 7 munkanap 118. § (4) apának járó gyermek születése esetén 5 munkanap (iker – 7) 119. § (1) fiatal munkavállaló 119. § (2) föld alatt állandó jelleggel ionizáló sugárzásnak való kitettség legalább naponta 3 órán át 120. § legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodás esetén

Új pótszabadságok A fogyatékos munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár. Fogyatékos munkavállaló, akinek legalább 50%-os mértékű egészségkárosodását a rehabilitációs szakértői szerv megállapította. „munkavállalónak 16 évesnél fiatalabb gyerek után …”- már 2012. január 1-jétől ! A szülő fogalma

A szülő fogalma - 294.§(1) ha) a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együtt élő házastárs, hb) az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, hc) a gyám, hd) a nevelőszülő és a helyettes szülő, i) gyermekét egyedül nevelő munkavállaló: aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.

Szabadságkiadás – rövidebb idők A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontjában köteles kiadni. Legalább 14 napot – eltérő megállapodás hiányában – egybefüggően kell kiadni. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.

A munka- és pihenőidő nyilvántartása 2012.07.01. A munkáltató köteles nyilvántartani rendes és rendkívüli munkaidő, készenlét, szabadság időtartamát. Naprakészen A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. Módja az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.

Követelmények 2012. júniusig Munkáltatói felelősség elve Hitelesség elve A munkavégzés helyén való elhelyezés követelménye Ellenőrizhetőség követelménye Teljesség követelménye eseményszerűség

Követelmények 2012. 07.01-től Naprakész változásvezetés Nincs külön beosztás és nyilvántartás Beosztás hó végén történő igazolása kötetlen munkarendnél nem kötelező Más dokumentumokkal egybevethető Tanunyilatkozatok ellenőrzés során

BÉRPÓTLÉKOK

Bérpótlékok 139-145.§ Rendes munkaidőre járó munkabéren felül Számítás alapja – eM – alapbér Vasárnapi pótlék Munkaszüneti rendes (vas, húsvétv, pünkösdv) Műszakpótlék Éjszakai pótlék Túlmunka Heti pihenőnapon elrendelt rendkívüli Munkaszüneti napon rendkívüli

A munkaidő vasárnapra történő beosztása 101.§ a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, a több műszakos tevékenység keretében, valamint a készenléti jellegű munkakörben, illetve a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, külföldön történő munkavégzés során i) pont foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be. A készenléti jellegű munkakörű munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, a közvetlenül megelőző szombatra számára rendes munkaidő nem osztható be. 124/A. § (1) Vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzés csak a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, vagy b) a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállaló esetében, továbbá c) a 124. § (3)-(6) bekezdésében meghatározott esetben rendelhető el. (2) Az (1) bekezdés a) pontja tekintetében a 125. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. (3) Az (1) bekezdés a)-c) pontjának alkalmazása esetén havonta legalább egy pihenőnapot (pihenőidőt) vasárnap kell kiadni. Hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap (pihenőidő) kiadása kötelező. Ez utóbbi alól a többműszakos, a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében a kollektív szerződés kivételt tehet. (4) Ha a munkavállaló az (1) bekezdés alapján - a megszakítás nélküli, illetve a három- vagy ennél többműszakos munkarendben, a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, továbbá a legfeljebb heti 30 órás részmunkaidőben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállaló kivételével - vasárnap végez munkát, számára az ezt közvetlenül megelőző szombaton rendes munkaidőben történő munkavégzés nem rendelhető el.

vasárnap rendes munkaidőben Vasárnapi pótlék vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés többműszakos és készenléti munkakör (d-e és i)pontok) 50 % bérpótlék (eddig összevonás és 3 vagy többműszakos)

Munkaszüneti napon rendes munkaidőben Egy tekintet alá esik: húsvét- és pünkösdvasárnap, vasárnapra eső munkaszüneti nap 100 % bérpótlék Nem változott

30 % bérpótlék (műszakpótlék) több műszakos: napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 % bérpótlék (műszakpótlék)

Új!! „141. § (1) A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.”

Éjszakai munkavégzés 22 és 06 óra között a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve ha ennek tartama az 1 órát meghaladja 15 % bérpótlék

50 % bérpótlék vagy szabadidő jár. Túlmunkapótlék A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten, vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén – munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása alapján – 50 % bérpótlék vagy szabadidő jár.

Szabadidő A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő, illetve a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár. A szabadidő kiadása – eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, munkaidőkeret alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak végéig kell kiadni Munkaidő-kereten felüli munka esetén - következő munkaidő-keret vége fM! - tárgyévet követő év 12.31-ig

További pótlékok Pihenő napi túlórák A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. (szabadidő) Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót 100 %-os bérpótlék illeti meg. Pihenőidő kiadása legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, munkaidőkeret alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak végéig kell kiadni, de fM!

Felek megállapodása Bérpótlékot (vas, műszak, éjszaka) magába foglaló alapbérben Munkaszerződésben: Bérpótlék helyett, Készenléti, ügyeleti díj + munkavégzés pótléka Havi átalány

1876. Barth László főjegyző És Dr. Niemeyer Pál „A munkás gondolkodó ember, ki a szellemi erejében rejlő tőkét a teljesített munka során gyümölcsözteti. Ezen szellemi tőke mennyiségétől függ tehát a munka minősége és mennyisége, jósága vagy silány volta.” Barth László főjegyző És Dr. Niemeyer Pál