Hagyományos családszerkezet és rokoni kapcsolatrendszer ie 家 hagyományos családmodell kazoku 家族 modern nukleáris család Terminológia: IE : ház, dinasztia, nemzetség, nagycsalád pl. Árpád-ház KAZOKU : modern család (vérvonal), két generáció (nyugati modell)

IE jellemzői Társadalom generációkon átívelő gazdasági és vallási alapegysége, amely nem szükségszerűen alapszik vérrokoni kapcsolatokon. Folytonosság- örökös bebiztosítása Gazdasági egység – családtagok ugyanazon gazdasági tevékenységben vesznek részt, vagyon megőrzése Rituális egység - közös ős tisztelete Közös felelősségvállalás

1. Folytonosság Fő cél: Kontinuitás bebiztosítása minden generációban egy örökös megjelölve, aki viszi tovább az ie nevét, vagyonát, felelősségét Generációkon átível, az ie elhunyt és a még meg nem született tagjai is az ie részét képezik Az ie nevét, kontinuitását, vagyonát megőrizni/gyarapítani generációkon keresztül

Örökös = családfő jogai és kötelességei: Családfő: ie felnőtt férfi tagja, aki alkalmas a feladat ellátására A család gazdasági tevékenységének irányítója, fő felelőse Családi vagyon az ie tulajdonában, nem a családfő kizárólagos tulajdona – ez ie vagyonának kezelője! 　 Meiji k.: a családfő jogi helyzetének megerősödése

Közösségei (ie) érdek képviselete az egyéni érdekkel szemben Családfő - spirituális vezető: Ie közös őseinek tisztelete, rítusok betartása-levezetése Ujigami 氏神 (védőistenség) kultusza Elhunyt családtagok emléktábláinak (ihai　遺灰) őrzője

2． Gazdasági egység Cél: ie vagyonának megőrzése, gyarapítása, elkövetkező generációknak való átadása Ie tagjai a családi vállalkozásban tevékenykednek (mezőgazdaság, kézműves tevékenység, kereskedelem) Munkájukért nem kapnak fizetséget (élelem, szállás, ellátás) Családfő irányítása alatt (fontos döntések) Nem vérrokon alkalmazottak is az ie részeié válhatnak (adopció) Tokugawa-kor: adófizetés egysége az ie

3. Rituális egység ie ciklusként megjelenő egységet jelképez, amelyet az élők és nem élők lelkeinek együttese alkot: az aktuális generáció tagjai, az elhunyt családtagok és a még meg nem született családtagok is tagjai élők felelőssége az ie ősei iránti tisztelet kimutatása, kultusz gyakorlata, rítusok és ünnepek elvégzése Közösségi vallási szertartások központjában az ie áll – ujigami tisztelete

4. Hierarchikus rendezés Konfuciánus ideológia Fő tengely: családfő – örökös Fiatalabb gyermekek elhagyják a szülői házat: lánygyermek kiházasodik, fiúgyermek alcsaládot alapít v. beházasodik felesége családjába v. önálló tevékenységbe fog Családtagok között hierarchikus kapcsolat Tekintélyelv érvényesülése

Családfő kiválasztásának módjai: Elsőszülött fiú (chōnan 長男) Fiatalabb fiúgyermek (jinan 次男, sannan三男) Legidősebb lánygyermek férje - adopció (mukoyōshi 婿養子) Legfiatalabb fiúgyermek Rokon vagy nem rokon fiú gyermek/felnőtt örökbefogadása 養子

Rokoni kapcsolatrendszer dōzoku 同族 patrilineáris rokonságban álló, valamint nem vér szerinti (fiktív) rokonságú család(csoport)ok tevődik össze Vérrokonság nem feltétel / nem egyenes leszármazás Gazdasági érdekek központi szerepe Főcsalád vagyoni helyzetének függvénye Családok között hierarchikus kapcsolat Gazdasági és rituális együttműködés Több generáción átível Közös név

Dōzoku: honke 本家 --- bunke 分家 (főcsalád) --- (alcsaládok) Főcsalád és alcsalád között vertikális viszony Alcsaládok között horizontális viszony Főcsalád: közösség egészét irányító és koordináló családja Főcsalád erkölcsi/gazdasági/spirituális vezető Főcsalád adja az alcsalád alapításához szükséges gazdasági eszközöket (ie tulajdonában lévő föld egy részét, mezőgazdasági eszközök, alvállalat anyagi alapját

Alcsalád minden fontos döntésben a főcsalád véleményét kikéri Alcsalád kötelessége: segítségnyújtás (a főcsalád kérésére), főcsalád őseinek tisztelete, rítusain való részvétel Főcsalád kötelessége: alcsalád megsegítése (szükség esetén, pl.kölcsön), erkölcsi vezetése Főcsalád képviseli a dōzoku érdekeit a külvilág felé Főcsalád felelős a törvény előtt is a dōzoku minden tagjáért

Alcsalád alapításának módjai: Főcsalád fiatalabb fiúgyermekének házassága révén Adoptált családtag Lánygyermek házassága Alkalmazott (nem vérrokon) családja Egyéb (távoli rokon/ beköltöző) Alapítás feltétele: Főcsalád beleegyezése Főcsalád adja a gazdasági alapot

IRODALOM Yanagida, Kunio (柳田國男): Japanese Manners and Customs in the Meiji Era Hendry, Joy: Understanding Japanese society Sugimoto, Yoshio: An Introduction to Japanese Society Fukutake,Tadashi: Japanese Rural Society