Klímaőrjárat Tanári kézikönyv

Az éghajlatváltozás elméleti háttere 1 Az éghajlatváltozás elméleti háttere 1. A klíma és a természeti rendszerek elemi tulajdonságai Klíma Egy hely hosszútávon jellemző időjárási viszonyainak összessége Állandóan változó dinamikus rendszer (csapadékmennyiség, óceántól való távolság, tengerszint feletti magasság) Klímavédelem- a változások nyomon követése Rendszergondolkodás: holisztikus látásmód

Egyensúlyra törekvés és negatív visszacsatolás A természeti folyamatok sosem stagnálóak, mindig dinamikusak, változóak A legtöbb jelenség az egyensúly felé törekszik: negatív visszacsatolás (egy folyamat következménye gátolja magát a folyamatot) Folyamatok, amelyek önmagukat erősítve drasztikus változást eredményeznek : pozitív visszacsatolás (egy esemény következménye tovább gerjeszti a kiváltó okot) Pl. klímaberendezések, populációk egyedszámának alakulása

Kibújva a kontroll alól Korábban: technokrata gondolkodásmód (önmagában nagyszerű tudományos felfedezések = nincs, ami megállítson minket!) Ma: a tudomány is felismerte, hogy vannak korlátaink, globális szinten mégsem akarjuk ezt elfogadni Az egyensúly a környezeti rendszer eltartó képessége felé tart Ökológiai eltartó képesség kifejezője: ökológiai lábnyom hektárban kifejezett mutatószám károsodás nélkül termeli meg az életvitelünkhöz szükséges javakat

Hogy kell elképzelni az ökológiai lábnyomot? 2. Ökológiai lábnyomunk Hogy kell elképzelni az ökológiai lábnyomot? Mintha üvegburát tennénk egy területre, amely tökéletes önfenntartásra képes A fejlett országok nagyobb terület javait használják fel, mint amekkora területen az ország fekszik (1980-as évek) A többlet erőforrást más országok kárára vonják el: az őserdők, zöld felületek nyersanyag fogyasztási igényt szolgálnak- magunk alatt vágják a fát Ökológiai hiány: a jövő nemzedékekre hárított következmény

Hát akkor hatékonyságra fel! Mondja sok, még mindig techroknata fejjel gondolkodó újító A hatékonyság növelés csak akkor eredményes, ha a fel nem használt javakat meghagyjuk a természetnek (vö.: hatékonyabban dolgozunk- a felszabadult időt munkára fordítjuk) A problémára adott válasz még mindig abban a szellemben születik, amiben a probléma maga Még mindig a tüneteket kezeljük az okok helyett

Mit tehetünk tehát? Fel kell ismernünk a fizikai korlátunkat, környezetünk eltartó képességét (ökológiai értelemben: korlátot szab az egyes populációk túlszaporodásának) Sokféleképp lehet az eltartó képességet számolni pl.: Egyiptom- az ország eltartó képessége fölött, de a globális átlag alatt Ma a globális rendszerben a szennyezés felelősségét térben és időben áthárítják a kiszolgáltatottabb közösségekre, a meg nem született generációkra (pl.: kínai gyárak) A fenntartható rendszer kizárólag helyi, lokális javakkal gazdálkodik…

3. Éghajlatváltozás Mi az éghajlatváltozás? A természet és az ember összefüggő rendszert alkotnak 50 évvel ezelőtt hívták rá fel először a figyelmet Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC), 2500 klímatudós Klímaváltozás: a Föld éghajlatának tartós és jelentős mértékű megváltozása helyi vagy globális szinten Klímaváltozás okai lehetnek: természetes folyamatok, bolygót érő külső hatások, emberi tevékenység XX. sz.: 0,7 0C-os emelkedés, legmelegebb 12 év, Magyarország.: globális átlag felett- több, mint 1 0C

Mi okozza a felmelegedést? Üvegházhatás: természetes jelenség, nélküle 30 fokkal alacsonyabb lenne az átlaghőmérséklet a Földön A Föld felszínre érkező rövid hullámú sugárzás már kisebb energiájú hosszú hullámú sugárzásként verődik vissza: a levegőben lévő üvegházgázok nem engedik ki az atmoszférából Probléma: a modern társadalom tevékenysége révén megnőtt ezeknek a gázoknak a mennyisége Szén-dioxid: 1800- 280 ppm, 1800-as évek vége- 330 ppm, ma- 380 ppm, határ- 450 ppm

Vannak már látható változások? Igen: - sarki jégsapkák megolvadása - tenger és óceánszint növekedés - gleccserek visszahúzódása - szélsőséges időjárási jelenségek (viharok, hőhullámok, árvizek) - óceánok savasodása (korallzátonyok!) - növények, állatok észak felé, a hegyeken felfelé terjeszkednek

Üvegházgázok: Fosszilis üzemanyagokból származó szén-dioxid: - fotoszintetizáló élőlények- nagy nyomás, magas hőmérséklet - szén, kőolaj, földgáz + mészkő Metán: - a szén-dioxidnál 23-szor erősebb üvegházgáz - rizstermesztés, kérődző állatok, Szibéria lápjai Dinitrogén-oxid: - a szén-dioxidnál 300-szor erősebb üvegházgáz - intenzív mezőgazdaság, műtrágya gyártás Fluorozott üvegházhatású gázok: - 22.000-szer hatékonyabb a CO2-nél - természetben nem fordul elő, hűtő- és fagyasztógépek, légkondicionálók

CO2 nyelők: Óceánok: - nyelő kapacitásuk korlátozott, 8 milliárd t CO2 évente - a vizek savanyodását okozza Növekedő növényzet: - jelentős nyelő - energetikai célú faültetvény! Elégetés—CO2 Talaj: - sok a bizonytalanság Szénmegkötő és –tároló (CCS) technológiák: - mesterséges technológiák, kutatási fázisban - átterhelések kockázata, összességében nem fenntartható

4. Az éghajlatváltozásról bővebben Az emberiség szerepe az éghajlatváltozás kialakulásában A, Iparosítás, gépesítés Ipari forradalom: korlátlannak tűnő nem megújuló energiaforrások Szén, kőolaj, földgáz A fosszilis anyagok elégetésekor keletkező CO2 üvegházhatást okoz Gépesített élelmiszertermelés- a humán populáció exponenciális növekedése Civilizációs betegségek: elhízás, kondíció hiány, tüdőrák

B, Világkereskedelem Szállításhoz szükséges infrastruktúra miatt élőhelyeket teszünk tönkre Élelmiszereket, nyersanyagokat szállítunk a világ egyik pontjáról a másikra, nagyrészt értelmetlenül (helyben is elő lehetne állítani) Pl. Amerika- evőpálcika- Japán, Dél-Ázsia- gyufa- Amerika

C, Intenzív mezőgazdaság Élelmiszertermelés: oka és elszenvedője az éghajlatváltozásnak Eredeti cél: éhezők ellátása, de ők egyre többen vannak, miközben a cégtulajdonosok hihetetlen mértékben gazdagodtak meg- kevesek profitja Óriási monokultúrás táblák, műtrágyázás, vegyszerek- élelmiszereink veszítenek tápértékükből

D, Erdőpusztítás Humán populáció növekedése: növekvő területhasználat A legnagyobb kárt a bolygónk tüdejét képező esőerdők látják 50-100 éven belül az Amazóniai esőerdő fele lehet a múlté, helyét szavanna foglalja majd el Ez közvetlenül fenyegeti a páratlan biodiverzitást, és az őslakosok lakhelyükhöz való jogát Ok: exportra szánt szójatermesztés és állattartás, elégethető biomassza, agroüzemanyag

Következmények, amikről keveset beszélünk A, Éhség és vízhiány Fokozott veszély: elsivatagosodás- Európában Magyarország a legsérülékenyebb ilyen szempontból! Egyre enyhébb telek: megváltoztatják egyes kórokozók túlélési esélyeit, új növény- és állatbetegségek jelenhetnek meg Esetleges víz- és élelmiszerhiány, az emberek biztonság érzetének megrendülése Utánajárni aszályos területeken élő társadalmak vízgazdálkodási kultúrájának

B, Gazdagok és szegények közötti különbségek növekedése A gazdagok gazdagabbak lesznek, a szegények pedig egyre távolabb kerülnek a kilábalás lehetőségétől, újra termelik magukat Globálisan: a gazdag országok által termelt szennyezés a szegény országokat sújtja (szemét elhelyezés, nem megfelelően működő cégek) Miért? Profitért, „gazdasági növekedésért” A környezeti károk a társadalomra lettek áthárítva, ami a szegényeket sújtja a legjobban: externáliás költségek (savaseső-korrodálódás, szmog-egészségkárosodás)

C, Klímamenekültek megjelenése Tengerek szintjének megemelkedése pl. Alaszka (torkolatvidékeken a sósvíz beljebb húzódása, mely tönkreteszi a termőföldeket) Csád-tó: kiszáradás, csökkenő csapadékmennyiség- 22.000-ről 1.500 km2-re csökkent a területe A klímamenekülteknek sok esetben nincs lehetőségük arra, hogy elvándoroljanak: a legszegényebbek fizetnek meg a legjobban

D, Háborús konfliktusok lehetőségének megnövekedése Élelmiszer- és vízhiánnyal kapcsolatos konfliktusok, mely tovább növelheti a klímamenekültek számát E, Új típusú növényi, állati kórokozók megjelenése A felmelegedő klíma jobb feltételeket biztosít a trópusi betegségek számára, az azokat terjesztő rovarok számára is (dengue-láz, malária, álomkór, sárgaláz) Némely talajgomba a megnövekedett szén-dioxid hatására több spórát termel (akut és krónikus tüdőbetegségek) Az árvíz és a szárazság is növeli a bélrendszeri megbetegedések kockázatát

Éghajlatváltozás a mindennapi életünkben Lakóhelyünk Lakóhelyünk és környezete Mindenki természetes lakóhelye az ökoszisztéma: láthatatlan szabályozó rendszer Természeti tudás tekintetében mást jelent városban és falun felnőni Város: „elszakadtunk” a természettől- jelenleg minden 2. ember városban él

Mit jelent falun felnőni? Mit jelent városban felnőni? Közvetlen kapcsolat: a táplálék a veteményesben is terem,az apró magból egy növény épül fel,a víz a föld alól, a kútból jön Csak közvetett kapcsolat: az étellel először a bolt pultján találkozunk becsomagolva A természeti jelenségek helyes értékelése: az eső jó és szükséges, a napsütés, a meleg és a fagy is fontos A természeti jelenségek torz értékelése: „Bárcsak ne esne!”, az ideális: egyenletes 25-30 fokos, enyhén szellős idő Körforgás-szerű gondolkodás: az évszakok, a víz, a tápanyagok, az elemek állandó körforgást végeznek,ha kiöntök a kertemben valamit: talajba, ivóvízbe kerül Lineáris gondolkodás: folyamatos előrehaladás valami felé, célkitűzések, teljesítések sorrendje (érettségi, diploma, állás…)

2. Közlekedés és szállítás Közlekedés és környezet Az egyik legjelentősebb környezetszennyező tényező Fokozódó légszennyezés: szén-dioxid, szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, ólom, szénhidrogének Eredménye: fokozódó üvegházhatás, ózonréteg elvékonyodása, szélsőséges időjárási jelenségek, csapadék savasodása Talajstabilitás (kémiai egyensúly) felborulása (csökken: Ca, Ma, K, nő: a nehézfémek felvehetősége) Kedvezőtlen egészségügyi hatások, légzőszervi megbetegedések Zajszennyezés, élőhelyek elpusztítása (infrastruktúra építés)

Környezettudatos közlekedés: Ne utazzunk feleslegesen! A gyalogosok és kerékpárosok környezetszennyezés nélkül közlekednek Szervezzünk telekocsit! A hideg motor bemelegedésekor nagyobb a szén-dioxid kibocsátás, összességében tehát jobban szennyezi környezetét az, aki csak kis távolságokra használja az autóját

3. Fűtés Hogyan fűtsünk környezettudatosan? Az összes energiaköltség közel 80%-t a fűtés teszi ki Alapvetően 4 dolog befolyásolja a fűtési igényt: Külső hőmérséklet (ezt természetesen nem tudjuk befolyásolni) Belső hőmérséklet igény (mi is befolyásolhatjuk: magasabb páratartalmú levegőt melegebbnek érezzük /párologtatás, növények/, falak színének és a megvilágítás megválasztása, vegyünk föl egy pulóvert) Hőveszteség Fűtési rendszer hatásfoka

Hőveszteség és a fűtési rendszer hatásfoka Hogy milyen gyorsan hűl le, meghatározza: az épület hőszigetelése, szerkezetének súlya, felületének nagysága Fontos, hogy milyen a fűtési rendszerünk Néhány tipp: Ajtók, ablakok bezárása magunk után Szigetelő csíkok felragasztása Hő-visszaverés: a fűtőtest mögé szigetelőanyagot rögzíteni és azt bevonni alufóliával

4. Világítás Környezettudatos világítás A világ energia-felhasználásának 20%-t világításra használjuk A hagyományos villanykörte 80 %-kal többet fogyaszt, mint az energiatakarékos fénycső, az általa felvett energia 90%-a hővé alakul, csak 10% hasznosul. Az energiatakarékos égőknek 9-szer hosszabb az élettartamuk (gyakori kapcsolgatás csökkenti az élettartamát) LED világítás: félvezető dióda, 6,4-34,5 éves élettartam, minimális energiafelhasználás

Világítás és környezet Fényszennyezés: élőlényekre, állatokra egyaránt káros repülő rovarok, vonuló madarak, éjszakai életmódot folytató állatok, planktonok (csökkenő algafogyasztás) probléma lehet az éjszakai vérnyomással, bizonyos hormonok termelődésével, általános stressz-tűrő képességgel kültéri világítás: többletköltség Franciaország: La Mouthe- barlangban őskori mécses

5. Vízfogyasztás Víz és a környezet Földünk több, mint 70%-t borítja víz, ám ennek csak 1%-a édesvíz Az édesvíz többségét a pólusoknál jég formájában találjuk meg, így csak 0,2%-a iható A Föld lakosságának 20%-a küzd ivóvíz-ellátási gondokkal, 2 milliárd ember nélkülözi a tiszta vizet 1 főre jutó napi fogyasztás: 150 l, 3. világ: 2 l Virtuális víz: a víz az élelmiszerek és fogyasztási cikkek előállításába, szállításába is beágyazódik

Hogyan spóroljunk a vízzel? Kevesebb felhasználásával Ahol nem szükséges ivóvíz, ott összegyűjtött víz használatával (WC öblítés, növények locsolása) Egy lassan csöpögő csap 40-120 l vizet pazarolhat el naponta Egy átlagos csapból 1 perc alatt 6-12 l víz folyik ki (mosogatás, zöldségmosás, fogmosás!) Kádfürdő-zuhanyozás, vízforralás… Érdekesség: 60-as évekig csak a látható helyekre korlátozódott a hétköznapi mosakodás, ezután jelent meg az illatos szappan

6. Vásárlás Vásárlás és a környezet Az ár mellett érdemes figyelembe venni: a termék előállításának környezeti terhelését, egészségügyi kockázatait, a termelés során érvényesülő emberi jogokat A probléma: túlfogyasztás, eredménye: hulladéktenger, környezetszennyezés Súlyosbítják a helyzetet: a túl csomagolt termékek, szállítás (1 kg kínai fokhagyma ideszállítása: 2,5 kg CO2 kerül a levegőbe) Kényszer- és gyermekmunka, minimálbérek betartása?

Hogyan vásároljunk környezettudatosan? Valóban szükséged van az adott termékre? Helyi összefogások, közvetlenül a termelőtől Hazai termékek (kisebb távolságra kell szállítani + a hazai gazdákat, gazdaságot, a munkahelyek megtartását támogatjuk) Bioélelmiszer (vegyszerek nélküli, magasabb tápérték)

Hazai termékek vásárlása- közvetlen kereskedelem Tájbolt: adott tájra jellemző áruk (elsősorban feldolgozott termékek) Helyi őstermelői piacok: az adott térség gazdáinak kínál lehetőséget (gyakran az is meghatározott, hogy mekkora távolságról érkezhet a gazda, a termelő saját maga értékesíti a terméket) Pl.: Egerszeg Mozgóbolt: gépjárművön üzemeltetett kiskereskedelmi árusító hely Pl.: gödöllői, pesthidegkúti, kispesti Waldorf iskolák Dobozrendszer: más néven „zöld láda” rendszer-a vevő a megrendelt termékeit a hét egy meghatározott napján veheti át, jellemző az előfinanszírozás

Organikus élelmiszer vagy bioélelmiszer „Bio”: megfelel bizonyos előállítási kritériumnak- kontrolálló szervezet tanúsítványa Organikus: bio és helyben történik a termelés, feldolgozás- szerves (organikus) részét képezik a helyi rendszernek Sajnos helyi terméknek nevezik azt is, ami távoli alapanyagokból készült, de helyi a feldolgozása Áruházi trükkök: túlfogyasztás ösztönzése- reklámok, akciók, ajándékok, pontgyűjtés, áruk elhelyezése, óriási bevásárló kocsik, áruhitel

7. Hulladék Mit is jelent a hulladék a környezetre nézve? Hulladék: a keletkezése, felhasználása helyén feleslegessé válik a fogyasztónak (a termelés során felhasznált anyagok 65% azonnal, 35%-a később válik hulladékká) Minden köbméter hulladék 105 kg szén-dioxid termeléssel jár (Magyarország: 114 millió t hulladék/év) A nem megfelelően kezelt hulladék a vízbázisokat veszélyezteti Öngyulladása, égetése szennyezi a levegőt, szerves-tartalmú hulladék: gázok (ammónia, hidrogén-szulfid) Kórokozó mikroorganizmusok, fertőző betegségek

Hogyan csökkentsük a hulladéktermelésünket? Hulladék keletkezésének megelőzése! Tudatos fogyasztás: csak olyan termékeket vásároljunk, amire valóban szükségünk van (a megvásárolt élelmiszerek 10-20%-t kidobjuk) Amire nincs szükségünk, másoknak még hasznos lehet. Ami elromlott, javítsuk/javíttassuk meg! Hulladék újrahasznosításával készült, ill. helyi termékek A hulladék közel háromnegyede hasznosítható másodnyersanyagként, gyűjtsünk mindent szelektíven

8. Önkéntesség Önkéntes lehetőség előnyei Lehetőség eldönteni, mit is akarunk az élettől Informális tanulás: életszerű keretek, munkatapasztalat Közösségi élet Az önzetlenség öröme Fiataloknak, időseknek egyaránt ajánlott

Köszönöm a figyelmet! Előadó neve emailcíme Cím: 1091 Bp. Üllői út 91/b Tel: (1) 216 7297 Web: www.mtvsz.hu Email: info@mtvsz.hu