 Csjt. nem határozza meg  Fogalma a történelem folyamán módosult  A jogirodalom alapján:  Szövetség - szerződés?  Férfi és nő között  Szabadság és önkéntesség  Jogi védelmet élvez  Törvényben meghatározott formában jön létre  Törvényben meghatározott joghatásokat von maga után

 Házasság a nemzetközi egyezményekben:  Házasságkötés joga férfiakat és nőket egyaránt megilleti  Azonos joguk van a házasságkötésre  Szabad elhatározás alapján  Házastárs szabad megválasztásának a joga  Korlátként jelentkezik: házasságra érett kor elérése

 Hagyományosan háromféle rendszer:  Kizárólagos egyházi házasság  Egyházi hatóság  Egyházi jogi szabályok  Egyházi anyakönyvezés  Kizárólagos polgári házasság - nálunk 1894 óta  Állami hatóság – anyakönyvvezető  Állami jogszabályok  Állami anyakönyvezés  Fakultatív polgári házasság

 1. törvényes feltételek érvényesülése  2. illetékesség meghatározása  3. meggondolás  4. nyilatkozattétel  mindkét fél a házasság után viselt névre vonatkozóan  mindkét fél gyermek nevére vonatkozóan  vőlegény a gyermeket elismerheti meghatározott feltételek esetén 

 Alaki feltételek:  Házasulók személyes jelenléte  Házasulók együttes jelenléte  Anyakönyvvezető előttiség  Kijelentés: házasságot kötnek egymással  Alaki kellékek hiánya eltérő jogkövetkezményeket von maga után:  Nem jön létre a házasság  Érvénytelen házasság jön létre  Érvényes, de nem szabályos házasság jön létre

 1. Nem jön létre házasság, ha a felek:  nem anyakönyvvezető előtt tesznek nyilatkozatot  nem személyesen vannak jelen  nem tesznek nyilatkozatot  2. Érvénytelen a házasság, ha a felek:  nem együttesen voltak jelen  az anyakönyvvezető nem hivatalos minőségben volt jelen  3. Szabálytalan a házasság, ha a felek:  Pl.: nem két tanú jelenlétében kötnek házasságot

 Hangsúlyt kap: a kijelentéssel jön létre a házasság  Hangsúlyt kap: a bejegyzés deklaratív jellege  Kimondja: nem létező házassághoz nem fűződik joghatás  Hivatalos helyiségen kívül is megköthető – kérelemre  Alaki érvénytelenségi okok megszüntetése:  Az együttes jelenlét hiánya nemlétezést eredményez  Anyakönyvvezető nem hivatalos minőségében jár el – nehezen értelmezhető

 A házasság törvényes előfeltételeinek hiánya = házasság akadály = érvénytelenségi ok  Különböző indokai vannak  Fő csoportjai:  Kettős házasság tilalma  Bizonyos rokoni, illetve hozzátartozói kapcsolat  Házasságkötési korhatár alatti életkor  A cselekvőképesség nem életkor miatti hiánya

 Monogámia elve érvényesül  Jelenti a poliandria és a poligínia tilalmát  Büntetőjog is szankcionálni rendeli  Korábbi házasság fennállása alatt nem köthető újabb  Halállal való megszűnés esetén problematikus  - különösen holtnak nyilvánítás esetén  - a második házasságot kötők jó-, illetve rosszhiszeműsége döntő 

 Feltétlen érvénytelenséget eredményez  Egyenesági rokonok között  Testvérek között  Nem feltétlen érvénytelenséget eredményez  Jegyző felmentést adhat  Testvér – testvér vérszerinti leszármazójával  Házastárs – volt házastárs egyenesági rokonával  Örökbefogadó és örökbefogadott között  Csak az örökbefogadás fennállása alatt  A tilalom nem érint más családtagot

 Két alapvető kérdés:  Hány éves kortól lehetséges a házasságkötés  Hány éves kortól lehetséges kivételes engedéllyel – ki engedélyezze ezt  Hatályos szabály (Csjt. és Gyer. alapján):  18 éves kortól lehetséges  16 éves kortól kivételesen, a gyámhatóság engedélyével  Előzetes engedélyezés szükséges  Szülő meghallgatásával  Gyermek személyes kérelme szükséges  Családvédelmi szolgálat tanácsadásán való részvétel után  Gyermek érdeke az elsődleges  Több szempont figyelembevétele

 Korlátozottan cselekvőképes maga köt házasságot  Cselekvőképtelen személy házassága érvénytelen  Gondnokság alatt áll  Gondnokság alá helyezés nélkül, így tipikusan  átmeneti jelleggel  tartósan  Alaki hibák miatti érvénytelenség két említett esete  (együttes jelenlét hiánya és anyakönyvvezető nem hivatalos minőségében járt el)

 Érvénytelenségi okok zártkörűsége  Alaki és érdemi okok DE nincs akarathiba  Jogerős bírósági ítélettel válik csak érvénytelenné  Érvénytelenségi okok elhárulhatnak  Házasságkötési korhatár elérése (pl.)  Cselekvőképtelen állapot megszűnése (pl.)  Bizonyos esetekben csak az indíthat pert, akinek személyében állt fenn az érvénytelenségi ok  Eljárásjogi szabályok: részben Csjt. – részben Pp

 Nem érinti a gyermek apaságának vélelmét  A kiskorú házasfél nem veszíti el így megszerzett nagykorúságát. Kivételek:  gyámhatósági engedély hiánya  cselekvőképesség hiánya  Házastárs névviselési joga fennmarad  Vagyonjogi joghatásai lehetnek  Vélt házasság  Egyoldalú vélt házasság  Szűkebb – tágabb értelmezés