Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II) Busko.Tibor@uni-nke.hu

Technikai bevezető + ↓ Közigazgatási urbanisztika I. (Településtan) TANKÖNYV: Tózsa István: Településtan Aula Kiadó Bp. 2011. Közigazgatási urbanisztika I. (Településtan)   s     + Közigazgatási urbanisztika II. (Településüzemeltetés) TANKÖNYV: Buskó Tibor László: Településüzemeltetés Aula Kiadó Bp. 2011. ↓ ALAPVIZSGA Tantárgyi tájékoztatók: http://uni-nke.hu

Településüzemeltetés = Település + üzemeltetés Mit értünk település alatt? Mit értünk a település üzemeltetésén?

(a) Vizsgálatunk tárgya: A település

(a) Vizsgálatunk tárgya: A település Közigazgatási Urbanisztika I. Elsődlegesen: településtani (településföldrajzi) szemléletmód Amit a szakirodalom főárama településnek tart (vö. I. félév) Közigazgatási Urbanisztika II. a közigazgatás-tudomány szemléletmódja - 3176 hazai „helység”

(Közigazgatási Urbanisztika II.) Nem település! (Közigazgatási Urbanisztika II.) Település! (Közigazgatási Urbanisztika I.)

Beépíthető-e a településtan megközelítésébe egyfajta közigazgatási szemlélet?

Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II) A település rendszerszemléletű megközelítése

A rendszer fogalma (1) rendszer elemei (2) kölcsönhatások (3) struktúra FŐCÉL (FUNKCIÓ)

Organikus vs. irányítási rendszerek „spontaneitás” „irányítottság”

A település mint rendszer Elemek: településen élő emberek különféle létesítmények (lakó-, munka- és pihenőhelyek, szolgáltatóintézmények, infrastrukturális hálózatok) települési környezet Főcél: a „bővített társadalmi újratermelés” kapcsolatok, strukturális rend fejlődés megfelelő életkörülmények biztosítása

A település mint irányítási rendszer ellenőrzés központi irányítás célok helyi irányítás* lehetővé tesz, korlátoz ≠ végcélok döntés beavatkozás Települési autonómia = Helyi irányítás (települési önkormányzatok) mozgástere struktúra felhasznál erőforrások *maga is egy bonyolult, ált. hierarchikus felépítésű (al)rendszer

(b) Mit értünk településüzemeltetés alatt? Települési ügyek (a településsel való foglalkozás, törődés) stratégiai oldal operatív oldal Településüzemeltetés ≈ települési közszolgáltatás-szervezés (b1) infrastruktúra-gazdálkodás (b2) Települési tervezés Településfejlesztés a „szoftver” Településrendezés a „hardver”

Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II) (b1) A helyi közszolgáltatások fogalma; szervezésük gazdasági alapjai.

A helyi közszolgáltatások az új önkormányzati törvényben (2011. évi CLXXXIX. Tv.) HELYI KÖZÜGYEK Helyi önkormányzás és a lakossággal való kapcsolattartás szervezeti, személyi és anyagi feltételei Lakosság helyi közszolgáltatásokkal való ellátása

A helyi közszolgáltatások fogalma Közösségi szervezés közszolgáltatások társadalmi közös szükségletek kielégítése 1990. Évi /LXV. Tv. 2011/CLXXXIX. (ök-i) tv. és egyéb, ágazati törvények a helyi közszolgáltatások ellátásának nagy része a jelenlegi központosítási tendenciák ellenére is a települési önkormányzatok feladata helyi közszolgáltatások (viszonylagos lehatároltság): - település Kistérség  mikrorégió megye régió ?

önkormányzati feladat- Kötelező vs. önként vállalt feladat- és hatáskörök (2011. évi CLXXXIX. Tv.) kötelező önként vállalt „feltételesen kötelező” törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ide tartozhat minden olyan helyi közügy, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe nem veszélyeztethetik a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges differenciálás lehetséges különösen a) a gazdasági teljesítőképesség; b) a lakosságszám; c) a közigazgatási terület nagysága alapján.

A helyi közszolgáltatások (1990. LXV. Tv.) VÁLASZTHATÓK (központi funkciók) KÖTELEZŐEK FELTÉTELESEN (alapfunkciók) KÖTELEZŐK Egészséges ivóvíz bizt. Lakásgazdálkodás Közvilágítás Csatornázás, szennyvízkezelés Közútfenntartás, parkolás Energiaellátás (közreműködés) Körny. védelmi tervezés Hulladékgazdálkodás Helyi tömegközlekedés biztosítása Kéményseprőipari közszolg. (tűzvédelem) Köztemető fenntartása Közművelődési intézmény Szoc. alapszolg. Helyi közbiztonság, vagyonvédelem Óvod., Ált. isk., Eü-i. ae. Közművelődés tám., Könyvtár Sport, rekreáció, életmód, foglalkozt.

A helyi közszolgáltatások (2011. CLXXXIX. Tv.) 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

A helyi közszolgáltatások (2011. CLXXXIX. Tv.) 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. Más logika. Új Ötv. (kerettörvény jellegéből fakadóan) az ágazati törvényekre bízza a kötelező / feltételesen kötelező / önként vállalt közszolgáltatások szétválasztását. Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.

A települési önkormányzatok gazdasági alapjai NEMZETI (áll-i, helyi ök-i) VAGYON RÉSZEKÉNT - 2011. évi CXCVI. tv - Települési önkormányzati vagyon: törzsvagyon üzleti vagyon korlátozottan forgalomképes forgalomképes forgalomképtelen Települési önkormányzati bevételek: saját külső

Az önkormányzati vagyon (egyszerűsített séma) Törzsvagyon (forgalomképtelen) - polgári jogügylet tárgya nem lehet Törzsvagyon (korlátozottan forgalomképes) - polgári jogügylet tárgya tv., ök-i rend. által meghat. módon Üzleti vagyon - irányadók: a polgári jog szabályai helyi közutak és műtárgyaik, helyi ök. tulajdonában lévő terek és parkok a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemz. ker-i repülőtér és ami hozzá tartozik önkormányzati tulajdonba kerülő vizek/közcélú vízi létesítmények amit tv. vagy ök. rend. kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nyilvánít helyi ök. tulajdonában álló közművek helyi ök. tulajdonában álló, általa fenntartott intézményekhez / költségvetési szervekhez kapcsolódó épület(rész)ek a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, köz- vagy parkolási szolg-t ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés minden más - önként vállalt feladatellátáshoz vagy vállalkozási tevékenységhez

Az önkormányzati bevételek (egyszerűsített séma) saját külső (rendszeres) helyi adók feladatfinanszírozás a kötelező feladatokhoz (eseti) illetékbevételek bírságok saját tevékenységből, vállalkozásból, vagyon-hasznosításból származó bevétel, nyereség, osztalék, kamat, bérleti díj egyéb eseti támogatások (pl. ÖNHIKI) különféle (pl. EU-s, központosított előirányzatok) pályázatok átengedett központi adók 2013-ban jelentős elvonások (pl. helyben maradó SZJA 0%) (pl.gépjárműadó 100% 40%) átvett pénzeszközök

Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II) Az interaktív önkormányzat fogalmának értelmezése

Egy fenyegető veszély: a forráshiány bevételek kiadások ‹

Egy fenyegető veszély: a forráshiány bevételek kiadások ‹ Hitelfelvétel (kötvénykibocsátás) ÖNHIKI és társai kényszermegoldások Önkormányzati vagyon elidegenítése

A hagyományos/bürokratikus közfeladat-ellátás Szervezetigazgatás: szabályszerűen alapított, formalizált struktúrák Meglehetősen kötött struktúrákat eredményez, minden előnyével (kiszámítható működés) és hátrányával (rugalmatlanság) Együtt. Hierarchia: vezetési kapcsolatok kiemelt szerepe Normativitás: jogszabályok és más szervezeti normák elsődlegessége Max Weber (1864-1920)

Egy lehetséges kivezető út: az interaktív önkormányzat integrációs modell automómia-modell Francesco Kjellberg (1988) (felelősség) Interaktív önkormányzat települési és a településsel kapcsolatban lévő társadalmi közeg önkormányzat

Az interaktív modell előzményei I. a menedzseralizmus USA: 1930-as évektől Európa: II. világháború után Piaci módszerek alkalmazása a közösségi feladatok ellátása során Vállalkozói szellem beépítése a nagy ellátó rendszerekbe Magánszektor aktivizálása a közmegbízások teljesítésének piacán

Kialakulása: az 1970-es évek második felétől Az interaktív modell előzményei II. Az Új Közmenedzsment (New Public Management) Kialakulása: az 1970-es évek második felétől A hagyományos jóléti állam elosztórendszerei az 1973-as olajválság után már nem tarthatók fenn NEW PUBLIC MANAGEMENT Az úgynevezett neokonzervatív állam a mendezseralizmus bizonyos eszközeit felhasználva – a közkiadások viszafogása, illetve a nagy ellátórendszerek más forrásokból való kiegészítése – által gyűri le a válságot A hagyományos jóléti állam intézményeit már az 1990-es években megtörténő mérsékelt balratolódás (T. Blair, G. Schröder, B. Clinton) sem tudja/akarja visszaállítani

A „papírsárkány-séma” III. magánszektor I. más helyi önkormányzatok helyi önkormányzat II. civil szektor II. egyházak

I. A települési önkormányzatok társulásai (1990-2013)   Unitárius Ország Erős Megye Gyenge Település Településszint Közigazgatási súlya „Bizonyossággal kijelenthető, hogy a magyar önkormányzati rendszer domináns szintje a települési szint.” Pálné, 2008. Településszint Közigazgatási súlya erős Kérdés azonban, hogy túl erős-e?

Kezdőpont: 1990. évi LXV. Tv. a helyi önkormányzatokról (a) Helyi közszolgáltatások súlypontja a település A településszint lehetőségeihez képest, úgy tűnik, igen (b)Fragmentált, következetlenül kiépített államigazgatás vs. körjegyzőségek (c) Területfejlesztés szabályozatlan széles felelősség vs. szűkös eszközrendszer 1990. LXV. tv. 39. § vs. 104. §. Településszint közigazgatási súlya erős Originális rendszerhiba Csökkenő redisztibúció Eladósodás

Önkormányzati társulások az 1990-es években A gyakorlatban: tétován szerveződő „ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK”, komplex és/vagy területfejlesztési cél (az 1996-99-es periódustól eltekintve) legfeljebb elvétve 1990/LXV. tv-. Hatósági igazgatási társulás Intézményi társulás Társult képviselő-testület év körjegyzőségek   száma résztvevő települések 1991 529 1535 1992 506 1440 1993 499 1396 1994 1382 1995 494 1376 1996 1364 1997 492 1360 1998 505 1391 Lassú professzionalizáció: 1070/1992. Korm. Sz. hat. Csordogáló támogatások (OFA) 1993-94-es PHARE-pályázat Az 1996-ban létrehozott területfejlesztési társulások rendszere 1999-re lényegében kifulladt

A többcélú kistérségi társulások (2004 -2012) Előzmény: Közigazgatási Szolgáltatások Korszerűsítési Programja (IDEA) - Az EU-hoz való csatlakozás jegyében 2002-től Rendszerváltás utáni első kísérlet az egységes közigazgatási középszint megterem-tésére Regionális (b) Kistérségi (c) Finanszírozási reformmal összefüggő munkacsoportok Közszolgáltatási államigazgatási területfejlesztési funkciók összehangolása az ún. statisztikai kistérségek területén

A többcélú kistérségi társulások (2004 -2012) 2004. Évi CVII. Tv. 2. § (2) indirekt ösztönzők legalább az oktatáshoz és neveléshez; szociális ellátáshoz; egészségügyi ellátáshoz; a területfejlesztéshez kapcsolódó feladatok ellátása esetén 244/2003. (XII. 18..) Korm. Sz. Rend „1. § (2) Az államigazgatási hatósági feladatokat ellátó szerv illetékességi területe csak kivételesen, a feladat ellátásával, a hatáskör gyakorlásával összefüggő sajátosságok miatt térhet el a kistérség területétől.” 2004. Évi LXXVI. Tv. 10/A. § (1) A kistérségben a területfejlesztési feladatok összehangolására, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadására, közös területfejlesztési programok kialakítására kistérségi fejlesztési tanács működik.

…és bukásuk A 2004. évi CVII. törvényben említett kistérségi szintű közszolgáltatások jó részének (oktatás és nevelés; szociális ellátások, egészségügyi szakellátás egy része) államhoz kerülése a 2012-es év folyamán A 244/2003. (XII. 18..) Korm. Sz. Rendeletben említett államigazgatási hatósági feladatok jó részét a 2013. január 1-jétől felálló járások veszik át 2012. január 1-jétől megszűntek a kistérségi fejlesztési tanácsok, területfejlesztési feladatokat a megye vette át

Az átrendeződő erőtérben még nem látszik a társulások új helye/szerepe 2004. évi CVII. Tv. az év végén hatályát vesztette A lehetőség továbbra is fennáll, hogy egy vagy több ök-i feladat- és hatáskör, valamint a polgármester/jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörét társulás formájában lássák el (de: utóbbi természetes terepe ma már inkább a járás!) Az átrendeződő erőtérben még nem látszik a társulások új helye/szerepe kötelező vs. szabadon választott társulások? (előbbi előképe lehet pl. közös önkormányzati hivatalok 2000 fő alatt) tartalmuk?

II. A non-profit szektor és a közszolgáltatások 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról adókedvezmények magánhozzájárulások előnyössé tétele Egyházakra külön szabályozás vonatkozik! Feladatellátási megállapodások a helyi önkormányzatokkal: oktatási feladatok ellátására közoktatási megállapodás (államhoz ->köznevelési szerződés); személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekkel finanszírozási szerződés (államhoz!); háziorvosi ellátásra vállalkozási szerződés és a társadalombiztosítással finanszírozási megállapodás; közművelődési feladatok teljesítésére közművelődési megállapodás; személyes gondoskodást biztosító gyermekvédelmi szolgáltatások nyújtására ellátási szerződés(államhoz!).

III. Közszolgáltatások ellátása magánszervezetek által Közszolgáltatási szerződések („Megbízásos konstrukciók”) kiszervezés („ csak működtetés”) PPP-konstrukciók („fejlesztés”) Megbízásos konstrukciók jelenlegi szűkítése: elmozdulás az integrációs modell felé??? koncesszió (törzsvagyon tulajdonosi jogainak ideiglenes átengedése esetén)

+1 A paraadminisztratív szervek A közigazgatáshoz hasonló (a közigazgatás által létrehozott) intézmények közintézetek közüzemek közösségi szolgáltatások (köztulajdonban) műszaki jellegű (nem feltétlenül köztulajdonban) közalapítványok

Az integrációs modell irányába tett elmozdulások a 2010-es kormányváltás után Egyes önkormányzati feladatok az államhoz kerültek: - pl. kórházak, közoktatási intézmények fenntartása Cserébe: Eddigi adósságok átvállalása 5000 lakos alatt: 100%, kivéve a vállalkozási célú hitelek (max. 40%) 5000 lakos felett: 40-70% az iparűzési adóból származó bevétel alapján Új feladatfinanszírozási rendszer kötelező feladatok feladatalapú támogatása minden feladatra: saját bevételből, átvett bevételekből, közp-i költségvetési támogatásból Hitelfelvétel, kötvénykibocsátás megszigorítása (2011. évi CXCIV. tv. fizetési kötelezettség max. évi saját bevétel 50%-áig + ált. kell a kormány előzetes hozzájárulása) Szigorúbb kontroll: pl. a fővárosi/megyei kormányhivatalok törvényességi felügyelete (korábbi ellenőrzéssel szemben: normasértést kiküszöbölő és/vagy szankcionáló jogi aktusok is)