VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Advertisements

A LEVEGŐ.
A gázok sűrítése és szállítása
Gázok.
A szabályozott szakasz statikus tulajdonsága
Hőpréselés alatt lezajló folyamatok •A kompozit alkotóelemei z irányban végleges helyükre kerülnek; Mi történik?
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
SZILÁRD ANYAGOK SZÁLLÍTÁSA
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
LÉGNEMŰ HETEROGÉN RENDSZEREK SZÉTVÁLASZTÁSA
A hidrogén (hydrogenium, hydrogen, vodonik, водород)
A szabályozott szakasz- és berendezés fogalma
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
h-x diagram Levegő vízgőz keveréke
VER Villamos Berendezések
A potenciális és tényleges párolgás meghatározása
A nedves levegő és állapotváltozásai
Az entalpia és a gőzök állapotváltozásai
Víz a légkörben Csapadékképződés.
AZ IPARI HŐCSERE ALKALMAZÁSAI, BEPÁRLÓK ÉS SZÁRÍTÓK
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
LEPÁRLÁS (DESZTILLÁCIÓ) Alapfogalmak
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK Bevezető
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Az önműködő szabályozás hatásvázlata
HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK
ANYAGÁTBOCSÁTÁSI MŰVELETEK (Bevezető)
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A SZILÁRD ANYAGOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS FAJTÁZÁSA
Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA A rektifikálóoszlop elméleti tálcaszámának meghatározása szerkesztéssel.
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
HETEROGÉN RENDSZEREK SZÉTVÁLASZTÁSA
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
FOLYTONOS SZABÁLYOZÁS
Az automatikus szabályozás alapfogalmai
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Érzékelő és átalakító szervek (transzmiterek)
HŐSUGÁRZÁS (Radiáció)
Az automatikus szabályozási rendszerek felosztása Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A fluidumok mechanikai energiái Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
HŐÁRAMLÁS (Konvekció)
KÉTÁLLÁSÚ SZABÁLYOZÁS
BEVEZETŐ Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Az áramlás különböző jellege Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A fluidumok sebessége és árama Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
PNEUMATIKUS ARÁNYOS-INTEGRALÓ SZABÁLYOZÓ Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A szabályozószelep statikus tulajdonsága Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Sebességeloszlás sima csőben, és a határréteg fogalma
A FOLYAMATOK AUTOMATIKUS ELLENŐRZÉSE Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
SZÁRÍTÁS Szárításon azt a műveletet értjük, mely során valamilyen nedves szilárd anyag nedvességtartalmát csökkentjük, vagy eltávolítjuk elpárologtatás.
Fontosabb jelölések tisztázása G 1 : a nedves anyag (szárítandó anyag) tömege [kg/h] G 2 : a szárított anyag (szárítóból kilépő) tömege [kg/h] G v : az.
Élelmiszeripari gépek I
A forrás. A forráspont Var. Bod varu.
Időjárási és éghajlati elemek:
HŐTAN 4. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Műszaki hőtan I. Valós közegek Többkomponensű rendszerek
h-x (i-x) diagram gyakorlatok
Tüzeléstechnika A keletkezett füstgáz
A levegőtisztaság-védelem fejlődése , Franciaország világháborúk II. világháború utáni újjáépítés  Londoni szmog (1952) passzív eljárások (end.
Szemestermények szárítása
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
HŐTAN 6. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
TÁMOP /1-2F Drogismereti laboratóriumi gyakorlatok – II/14. évfolyam Illóolajok minőségét jellemző fizikai és kémiai mutatószámok és.
Fizikai alapmennyiségek mérése
A forrás- és az olvadáspont meghatározása
Levegőellátás - a levegő tulajdonságai, a sűrített levegő előállítása,
HŐ- ÉS ÁRAMLÁSTECHNIKA I.
Előadás másolata:

VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA SZÁRÍTÁS Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA varga.i@neobee.net

Az eltávolítandó nedvesség az esetek túlnyomó részében víz. Szárításnak nevezzük azt a részben kalorikus de ugyanakkor diffúziós műveletet is, amely során hőközlés segítségével az anyagok nedvességtartalmát teljesen, vagy részben eltávolítjuk. Az eltávolítandó nedvesség az esetek túlnyomó részében víz.

A SZÁRÍTÁS CÉLJAI Az anyag egyes fizikai, kémiai tulajdonságainak javítása; 2. Könnyebb szállíthatóság; 3. A korrózióveszély csökkentése; 4. Biológiai és mikrobiológiai folyamatok megakadályozása.

A SZÁRÍTÁS MÓDJAI A hőnek a szárítandó anyaghoz való hozzávezetési módja szerint megkülönböztetünk: 1. Konvektív szárítás - a szárítandó anyag közvetlenül érintkezik a szárítóközeggel, rendszerint levegő, vagy füstgázok; 2. Kontakt szárítás – a hőátvitel a hőhordozótól a szárítandó anyaghoz elválasztófalon keresztül megy végbe;

3. Radiációs (hősugárzásos) szárítás – a hőátvitel infravörös sugarak segítségével megy végbe; 4. Dielektrikus szárítás – nagyfrekvenciájú elektromos áram erőterében való melegítés útján; 5. Szublimációs szárítás (liofilizálás) – a szárítás alacsony nyomáson (133,33 – 13,3 Pa), fagyasztott állapotban megy végbe.

A szárító levegő tulajdonságai A levegő állapotát a következő jellemzők segítségével lehet meghatározni: Hőmérséklet; Nyomás; Abszolút nedvességtartalom; Relatív nedvességtartalom és a Hőtartalom.

A hőmérséklet szerepe nagyon jelentős, mert ha a levegőben levő vízgőz parciális nyomása eléri az adott hőmérséklethez tartozó telítési nyomást, megindul a vízgőz kondenzációja, és az ilyen levegő szárításra nem alkalmas.

A szárító levegőt úgy kell elképzelni, mint a száraz levegő és vízpára elegyét. Dalton törvénye értelmében a levegő nyomása:

Abszolút nedvességtartalom Az abszolút nedvességtartalom alatt az 1 kg száraz levegőben levő nedvesség tömegét értjük.

Relatív nedvességtartalom Relatív nedvességtartalom alatt a levegő által ténylegesen tartalmazott vízgőz parciális nyomásának és az azonos hőmérsékletű telített állapotú levegőben lévő vízgőz parciális nyomásának arányát értjük. Képletbe foglalva felírhatjuk:

A nedves levegő entalpiája A nedves levegő h entalpiája 1 kg teljesen száraz levegőre vonatkozik, és adott t (oC) hőmérsékleten úgy határozzák meg, mint a teljesen száraz levegő entalpiájának és a vízgőz (x · hvízgőz ) entalpiájának összegét:

A nedves levegő diagramja (h-x diagram)

Légkondicionálás Légkondicionálás alatt értjük azt a műveletet, amely során a levegőnek a szárítás megvalósításához szükséges hőmérsékletet és nedvességtartalmat biztosítjuk.

1 – Levegőbevezető nyílás; 2, 6 – Kaloriferek; 3 – Terelőlemezek; 4 – Vízporlasztók; 5 – Cseppfogók; 7 – Ventillátor .

A száradás sebessége A száradási sebesség alatt az időegységre eső nedvességtartalom-változást értjük.

Az anyag nedvességtartalma megadható: Nedves anyagra vonatkoztatva és Száraz anyagra vonatkoztatva.

A száraz anyagra vonatkoztatott nedvességtartalom (u ) alatt a nedvesség tömegének és a száraz anyag tömegének hányadosát értjük:

A két nedvességtartalom között a következő összefüggés áll fenn: