Felkészülés a évi országgyűlési képviselő-választásra SZAVAZÁS BELFÖLDÖN Előadó: Dr. Molnár Krisztián a Fejér Megyei Területi Választási Iroda vezetője 1

A SZAVAZÁS A szavazásra vonatkozó (jog)szabályok: 1.) Magyarország Alaptörvénye (választójog – aktív, passzív –, választásból kizárt személyek) 2.) Az országgyűlési képviselők választásáról szóló évi CCIII. törvény (röv.: Vjt.) (a választás anyagi jogi szabályai) 3.) A választási eljárásról szóló évi XXXVI. törvény (röv.: Ve.) 4.) az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló évi LXXXVII. törvény 5.) Miniszteri rendeletek (felsorolás a következő dián) 2

Miniszteri rendeletek -32/1996. (XII. 22.) BM rendelet - a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásának vezetéséről, -17/2013. (VII. 17.) KIM rendelet a központi névjegyzék, valamint egyéb választási nyilvántartások vezetéséről, -28/2013. (XI.15.) KIM rendelet az országgyűlési képviselők és az Európai Parlament tagjainak választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, 3

Miniszteri rendeletek - 38/2013. (XII. 30.) KIM rendelet az országgyűlési képviselők választása, valamint az Európai Parlament tagjainak választása költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről, valamint egyes választási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról, -3/2014. (I. 20) KIM rendelet a április 6. napjára kitűzött országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról, -69/2013. (XII. 29.) NGM rendelet az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek támogatásáról, 4

Miniszteri rendeletek 13/2014. (III. 10.) KIM rendelet az Európai Parlament tagjainak május 25. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról 5

Nem jogszabályi szabályozók 6.) Nemzeti Választási Bizottság iránymutatásai (egységesség biztosítása jogértelmezés során) 7.) A Nemzeti Választási Iroda Elnökének Intézkedései (normatív szabályozás) 8.) A Nemzeti Választási Iroda Elnökének közvetlen utasításai (a Ve-ben meghatározott feladatok ellátásával kapcsolatban) A VÜR-ben kerül feltöltésre, onnan érhetők el. 6

Előzmény: a szavazás előkészítése A szavazólapok elkészítése A szavazólapok elkészítéséről a Nemzeti Választási Iroda gondoskodik. A szavazásnapi iratok és kellékek átadása A szavazást megelőző napon a helyi választási iroda átadja: -a szavazóköri névjegyzéket, -a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét, -a szavazólapokat -és a szavazáshoz szükséges egyéb kellékeket a szavazatszámláló bizottság elnökének. (Ha az elnök nem tud bejönni a hivatalba, akkor a helyettesének.) Az iratok és kellékek őrzését a szavazás napjáig a helyi választási iroda biztosítja. 7

Előzmény: a szavazás előkészítése Minden településen minden választókerületben legalább egy szavazóhelyiséget akadálymentesíteni kell. A szavazóhelyiség berendezéséről a helyi választási iroda gondoskodik. A szavazóhelyiségben: •legalább 2 szavazófülkét kell kialakítani. •legalább 2 szavazóurnát kell elhelyezni, •legalább 1 mozgóurnát kell biztosítani. •tollat kell elhelyezni. Abban a szavazóhelyiségben, amelynek szavazóköri névjegyzékében olyan választópolgár szerepel, aki a 88. § c) pontja szerinti segítséget igényelte, Braille-írással ellátott szavazósablont kell biztosítani. 8

Előzmény: a szavazás előkészítése Speciális eset: A levélszavazatok leadására lehetőség van a választás napján, a szavazásra rendelkezésre álló időszakban. A szavazatok gyűjtésére egy átlátszó plexi urna szolgál, amelyet az OEVI állít fel és őriz. Az országis listát állító jelölő szervezetek jogosultak megfigyelőt küldeni az urna felügyeletére. 9

A szavazatszámláló bizottságok összetétele, határozatképessége A szavazatszámláló bizottság (továbbiakban: SZSZB) összetétele: 1.) (a települési önkormányzat képviselő-testülete által) választott tagok (3 fő), 2.) a jelölt, jelölő szervezet által megbízott tagok (2 fő/jelölő szervezet/SZSZB). Az egy szavazókörrel rendelkező településen nem kell szavazatszámláló bizottságot választani. 10

A szavazatszámláló bizottságok összetétele, határozatképessége Az SZSZB határozatképessége: Fő szabály: A választási bizottság határozatképes, ha az esküt vagy fogadalmat tett tagok több mint fele jelen van. Speciális szabály: A szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a szavazatszámláló bizottság hatáskörét gyakorló helyi választási bizottság határozatképes, ha legalább három tag jelen van. 11

A szavazatszámláló bizottság döntéshozatala, döntései A választási bizottság - tagjai megválasztását és eskü- vagy fogadalomtételét követően – alakuló ülést tart. A választási bizottság az alakuló ülésén a választott tagok közül megválasztja elnökét és annak helyettesét. Az elnök és az elnökhelyettes személyére a bizottság tagjai tehetnek javaslatot. A választási bizottságot az elnök képviseli. Ha a választási bizottságnak nincs elnöke vagy az elnök a tevékenységében akadályozott, az elnök hatáskörét a helyettese gyakorolja. 12

A szavazatszámláló bizottság döntéshozatala, döntései A választási bizottság elnökének a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező. A választási bizottság üléséről - a szavazatszámláló bizottság kivételével - jegyzőkönyv készül. Jegyzőkönyv készül a szavazókörben: a szavazás közben előfordult rendkívüli eseményekről és a szavazatszámláló bizottság elnökének a rend fenntartása érdekében tett intézkedéseiről (formanyomtatvány) 13

A szavazatszámláló bizottság döntéshozatala, döntései A választási bizottság döntése •A választási bizottság az ügy érdemében határozatot, az eljárás során felmerült minden egyéb kérdésben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz. •A választási bizottság a tudomására jutott törvénysértés esetén - jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel - kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását. •A választási bizottság döntéséhez a jelen lévő tagok több mint felének azonos tartalmú szavazata szükséges. •Szavazni igennel vagy nemmel lehet. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 14

A szavazatszámláló bizottság döntéshozatala, döntései Fő szabály: A szavazóköri, valamint a választási eredményről jegyzőkönyvet kell készíteni. A szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen - a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivételével - kifogást lehet benyújtani. Kivétel: A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. 15

A szavazásra vonatkozó anyagi jogi szabályok 1.) Az országgyűlési képviselők választásán a névjegyzékben szereplő választópolgárok gyakorolhatják választójogukat. (2. § (2) bekezdés) 2.) A Vjt. 7. pontja „A szavazás” nevet viseli (11 – 12. §) Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós. A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár a)egy egyéni választókerületi jelöltre és b)egy pártlistára szavazhat. A magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár a) egy egyéni választókerületi jelöltre és b) nemzetiségének listájára, ennek hiányában egy pártlistára szavazhat. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat. 16

A szavazásra vonatkozó eljárásjogi szabályok A szavazás helye: 1.) Lakóhelyen történő szavazás: -fő szabály: szavazókörben -kivételesen: mozgóurnával A mozgóurna igénybe vételévek kapcsolatos főbb tudnivalók: (A részletes szabályokról az előadás végén esik szó.) -Kivételesen kérhető, mert a törvény csak a mozgásában gátolt választópolgár részére teszi lehetővé e szavazási módot, -A „gátoltság” kizárólag 3 okból következhet be: a.) egészségi állapot (pl. fekvőbeteg), b.) testi fogyatékossága, c.) fogva tartott (BV intézetben tartózkodik) -Előzetesen kell kérni (szavazást megelőző 2. napig a HVI-től, szavazás napján ig a szavazatszámláló bizottságtól) 17

A szavazásra vonatkozó eljárásjogi szabályok 2.) Lakóhelyétől eltérő településen történő szavazás (Átjelentkezés, vagy áttétel): -fő szabály: kijelölt szavazókörben -kivételesen: mozgóurnával -speciális eset: SZSZB tagja és a jegyzőkönyvvezető a szolgálatteljesítés helyszínén, ha a szavazókör a választókerületen belül esik! (Áttétel 1) -speciális eset: akadálymentesített szavazókör használata (Áttétel 2) 18

Az átjelentkezés szabályai Az átjelentkezésre irányuló kérelmet az a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgár nyújthatja be, aki a szavazás napján Magyarország területén, de a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő szavazókör területén tartózkodik. Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie a helyi választási irodához. Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek az általános adatokon (név, születési hely, idő, stb.) túl tartalmaznia kell annak a településnek a megjelölését, ahol a választópolgár szavazni kíván. A helyi választási iroda a kérelem alapján a választópolgárt törli a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből, egyidejűleg felveszi a megjelölt település kijelölt szavazókörének névjegyzékébe, egy szavazókörös településen a szavazókör névjegyzékébe. Az átjelentkező választópolgár a szavazást megelőző 2. napon 16 óráig módosíthatja vagy visszavonhatja átjelentkezési kérelmét. 19

A kijelölt szavazókör Egy szavazókör kijelölése minden településen kötelező: 1.) A települési szintű lakcímmel rendelkező választópolgárok szavazásának biztosítása céljából. 2.) Az átjelentkező választópolgárok szavazásának biztosítása céljából. A kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságára és az ide beosztott jegyzőkönyvvezetőre vonatkozó speciális szabályok: 1.) A kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságát a helyi választási iroda vezetője a póttagok közül a szükséges számban további tagokkal egészíti ki, ha - az átjelentkező választópolgárokra tekintettel - a szavazókör névjegyzékében szereplő választópolgárok száma meghaladja a kilencszázat. 2.) (A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik.) A kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága mellett közreműködő jegyzőkönyvvezetők számát a helyi választási iroda vezetője állapítja meg. 20

A szavazásra vonatkozó eljárásjogi szabályok A szavazás ideje A szavazóhelyiségben szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet. A szavazatszámláló bizottságnak biztosítani kell a szavazás minden törvényes előfeltételét 6.00-ig! A szavazás előkészítésnek szavazásnapi feladatait (választási anyagok szavazókörbe kiszállítása, szavazási iratok előkészítése, nyilak, plakátok kihelyezése stb.) 5.00 – 6.00 között kell az SZSZB-nek biztosítania. A névleges befejezést jelent, mert a sorban álló választópolgárok még ezt követően is leadhatják szavazatukat óra után a sorhoz csatlakozni tilos! 21

A szavazásra vonatkozó eljárásjogi szabályok Szavazás a szavazóhelyiségben 1.) A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni, és a szavazást nem lehet meghosszabbítani vagy - rendkívüli, a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyeztető esemény kivételével - felfüggeszteni. 2.) Ha a szavazatszámláló bizottság - az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság - munkájában részt vevő tagok száma kevesebb mint 5, -a HVI vezetője a póttagok közül a bizottságot kiegészíti. (Ha ilyen módon nincs lehetőség a bizottság kiegészítésére, akkor arról a) -TVI vezetője gondoskodik más település szavazatszámláló bizottsági póttagjának megbízásával. 3.) Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság szavazóhelyiségben jelen lévő tagjainak a száma 3 alá csökken, vagy a szavazás a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyeztető esemény miatt lehetetlenné válik, a szavazást a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai azonnal felfüggesztik, az urnát, továbbá az iratokat zárolják, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesítik. 22

A szavazásra vonatkozó eljárásjogi szabályok 4.) A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségben csak a hivatalosan elhelyezett tollat használhatják. 5.) A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás időtartama alatt nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt a szavazóhelyiségben. 6.) A választási iratok, egyéb kellékek elhelyezését követően a szavazás megkezdéséig - a szavazatszámláló bizottság és -a választási iroda tagjai, valamint -a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben. 7.) A szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig -a szavazatszámláló bizottság, -a jegyzőkönyvvezető, -a médiatartalomszolgáltató képviselője, valamint -a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben. 8.) A választópolgár - valamint a segítője - a választójoga gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhat a szavazóhelyiségben. 23

A szavazásra vonatkozó eljárásjogi szabályok 9.) A szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát, valamint azt, hogy azok üresek, az elsőként szavazó választópolgárral együtt - aki a szavazatszámláló bizottság tagja és a jegyzőkönyvvezető nem lehet - a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja 10.) Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból - az urna szétszedése nélkül - ne lehessen szavazólapot eltávolítani. 11.) A szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai és az elsőként szavazó választópolgár a szavazóköri jegyzőkönyvön aláírásával tanúsítja, hogy az urnák lezárásukkor üresek, továbbá az urnák szabályszerű lezárását. (Ellenőrző lap nincs!!!) 12.) A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnába ellenőrző lapot helyez, amely tartalmazza az ellenőrző lap elhelyezésének időpontját, valamint a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjainak és az elsőként szavazó választópolgárnak az aláírását. 24

A szavazás menete A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel. Ha a választópolgár nem szerepel a névjegyzéken ne vegyük fel automatikusan a visszautasítottak jegyzékébe, előbb nézzük meg a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét! A választópolgár igazolja: -személyazonosságát (SZIG 2 féle lehet, jogosítvány, új típusú útlevél, okmányiroda által kiállított ideiglenes okmány) - valamint lakcímét (csak LIG lehet) vagy személyi azonosítóját. Az okmányoknak érvényesnek kell lennie, lejárt érvényességű okmány nem alkalmas személyes adatok igazolására!!! A szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy a polgár szerepel-e a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben. 25

A szavazás menete A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki a)nem tudja személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját igazolni, b) nem szerepel a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben, c) már szavazott, d) megtagadja a szavazólap átvételének 179. § szerinti igazolását. (Nem írja alá a névjegyzéket.) A visszautasított választópolgárokról a jegyzőkönyvvezető külön jegyzéket vezet, a visszautasítást a szavazatszámláló bizottság nem foglalja határozatba. 26

Szavazólapok Milyen szavazólapok találhatók a szavazókörben? 1.) A választópolgár egyéni választókerületének megfelelő szavazólap. (1 db) Fontos!!! Az átjelentkezők szavazására kijelölt szavazókörben ez maximálisan 106 db különböző szavazólapot jelent! A levélben szavazók szavazólapjainak fogadására kijelölt szavazókörben külön erre a célra elkülönített urnában kell elhelyezni a levélben érkezett szavazatokat. (Ez az urna megjelenésében is el fog térni a szokásostól.) 2.) Pártlistás szavazólap. (1 db) 3.) Nemzetiségi listás szavazólap. (1 db) Fő szabály: A választópolgár pártlistára szavaz! Kivétel: Ha kérte, hogy a központi névjegyzéken szerepeltessék nemzetiségének megjelölését és kérte, hogy ezt a parlamenti választáson is vegyék figyelembe, akkor nemzetiségi listára szavaz (pártlista helyett)! 27

A szavazás menete Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék alapján a választópolgár részére átadja a szavazólapot, amelyet a választópolgár jelenlétében a bal felső sarkában bélyegzőlenyomattal lát el, valamint a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot. A szavazatszámláló bizottság szükség esetén megmagyarázza a szavazás módját. Ha a választópolgár azt kéri! A magyarázat agitációt nem tartalmazhat!!! 28

A szavazás menete Ha egy, az egyéni szavazólapon szereplő jelölt vagy egy lista a szavazólapok elkészítése után, de a szavazás napját megelőzően kiesett, e tényről a szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatni a választópolgárokat. A kiesett jelölt vagy lista nevét a szavazólapon át kell húzni. A szavazólap átvételét a választópolgár a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja. Köteles aláírni, ha nem teszi: vissza kell utasítani! Az írásképtelen választópolgár helyett - e tény feltüntetésével - a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket. 29

A szavazásra vonatkozó eljárásjogi szabályok A szavazólap kitöltésére szavazófülke áll a választópolgár rendelkezésére. A szavazófülke igénybevételére a szavazatszámláló bizottság felhívja a választópolgárt, de arra nem kötelezheti. (A figyelemfelhívás kötelező, EBESZ megfigyelők jelenléte várható!) A szavazólap kitöltésének ideje alatt - a segítője kivételével - csak a szavazó választópolgár tartózkodhat a szavazófülkében. A választópolgár a szavazóhelyiségben tartózkodásának időtartama alatt semmilyen módon nem akadályozhat más választópolgárt a titkos szavazásra vonatkozó joga gyakorlásában. 30

Speciális szavazási szabályok Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, -általa választott segítő (nem kell, hogy választópolgár legyen, lehet kiskorú személy is) -ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes segítségét igénybe veheti. A látássérült választópolgár Braille-írással ellátott szavazósablont vehet igénybe a szavazás segítése céljából. Ha ezt előzetesen jelezte, vagy ha egyébként a szavazókörben rendelkezésre áll! (Más már igényelte.) 31

Speciális szavazási szabályok Eljárási szabályok: 1.) A szavazatszámláló bizottság -a választópolgár szavazólapját belehelyezi a szavazósablonba, és -így adja át a választópolgár részére. 2.) A szavazást követően a választópolgár -a szavazólapot kiveszi a szavazósablonból, - -borítékba helyezheti és -az urnába dobja, -a szavazósablont visszaadja a szavazatszámláló bizottságnak. 32

A szavazásra vonatkozó eljárásjogi szabályok A választópolgár a szavazólapot borítékba helyezheti és az urnába dobja. Ha a választópolgár a szavazólap urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, egy külön e célra szolgáló borítékba helyezi, és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki. A szavazatszámláló bizottság a rontott szavazólap helyett újat - választópolgáronként és szavazólapfajtánként - csak egyszer adhat ki. A 19 órakor sorban álló választópolgárok még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja. Mindegy, hogy hol van a sor vége, az akár közterületen is lehet! 33

Szavazás mozgóurnával A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke •A mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogvatartása miatt gátolt választópolgár nyújthatja be. (A törvény az igény benyújtásának módját nem szabályozza!) •A mozgóurna iránti kérelemnek a) a választás kitűzését követően, de legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie a helyi választási irodához vagy b) a szavazás napján, legkésőbb 15 óráig kell megérkeznie a szavazatszámláló bizottsághoz. •A mozgóurna iránti kérelemnek a választópolgár személyes adatain túl tartalmaznia kell a) a választópolgár szavazókör területén lévő tartózkodási helyét, ahova a mozgóurna kivitelét kéri, ha az a magyarországi lakcímétől eltér, valamint b) a mozgóurna-igénylés okát. 34

Szavazás mozgóurnával •A helyi választási iroda a mozgóurnát igénylő választópolgárt felveszi a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe. •A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnát igénylő választópolgárt felveszi a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe, és törli a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékből. •A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke a választópolgárok szavazóköri névjegyzékben szereplő adatait tartalmazza, továbbá a 103. § (3) bekezdés a) pontja szerinti adatot (mozgóurna kivitelének helyszíne). •A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékéből törölni kell azt, akit a szavazóköri névjegyzékből törölnek. 35

Szavazás mozgóurnával A mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki - a szavazókör területén belül - a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgárhoz. Kivétel: átjelentkezők szavazására kijelölt szavazókör mozgóurnája elhagyhatja a szavazókör területét! Az esetleges rontott szavazólapok kicserélése érdekében a mozgóurnás szavazáshoz a választópolgárok számánál legfeljebb 10- zel több szavazólapot visz ki a szavazatszámláló bizottság két tagja. A mozgóurnás szavazáshoz a szavazólapot előzetesen, a szavazóhelyiségben bélyegzőlenyomattal látja el a szavazatszámláló bizottság. 36

A szavazásra vonatkozó eljárásjogi szabályok A mozgóurnás szavazás során fel nem használt, előre lebélyegzett szavazólapokat a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségbe történő visszaérkezésükkor -felhasználásra alkalmatlanná teszik, és -külön csomagolják. A mozgóurnás szavazást úgy kell megszervezni, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai 19 óráig visszaérjenek a szavazóhelyiségbe a mozgóurnával. Szavazófülke helyett a szavazás titkosságát garantáló körülményeket kell a választópolgár számára biztosítani. Mozgóurna akkor mehet, ha az SZSZB jelenlévő tagjainak száma minimum 5 fő! 37

A szavazásra vonatkozó eljárásjogi szabályok A szavazás módja Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet. Érvényesen szavazni: -a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe -tollal írt (használhat más tollat is, mint a „hivatalos toll”) -két, egymást metsző vonallal lehet. Akkor számít érvényesnek a szavazat, ha mind a 3 feltétel együttesen teljesül!!! A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, ha a szavazólapon érvénytelen szavazat is szerepel, vagy ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, például a jelöltek, listák sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét, listát kihúzták, nevet, listát hozzáírtak. 38

Mi segítheti az eredményes és zökkenőmentes lebonyolítást? Hogyan kerülhetjük el a felesleges jogorvoslati kérelmeket? 1.) A jogszabályok és a választás-igazgatási szervek szabályainak maradéktalan megtartása. 2.) A gyakorlat során kialakult szakmai szabályok érvényre juttatása. (pl. kulturált viselkedés mindenkivel, „hatósági viselkedés” helyett) 3.) A rutinból történő munkavégzés tilalma. 4.) Delegáltak közreműködése. 5.) Nyilvánosság (nemzetközi megfigyelők, média, korlát: a személyes adatok védelméhez fűződő jog). 6.) A lebonyolításban részt vevők, képzése, oktatása. 39

Köszönöm a figyelmet! Dr. Molnár Krisztián főjegyző TVI vezető 40