AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOKBAN ÜGYVÉDI SZEMMEL Előadó: Dr. Sziklai Péter ügyvéd FOE IV. Továbbképzési Konferencia 2014. 05. 28.

Tartalomjegyzék A Ptk. új kötelmi jogi szabályainak megjelenése a f.a. társaságok szerződés-állományában. a biztosítéki célú engedményezés semmissége a biztosítéki célú vételi jog alapításának semmissége kezesség zálogjog, óvadék Peres képviselet Csődtv. 33/A. § szerinti perek, (wrongful trading) Ct. 118./A § szerinti perek (kta perek) Csődtv. 40. § szerinti megtámadási perek

Jogszabályok/Rövidítések 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 2006. évi V. törvény a cégeljárásról (Ct.) 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 2013. évi CCXXI. törvény a hitelbiztosítéki nyilvántartásról

Szerződések felülvizsgálata A Ptk. új kötelmi jogi szabályainak megjelenése a f.a. társaságok szerződés-állományában. Felszámolás alatt álló szervezet szerződés állománya Hitelezői követelések jogalapját képező szerződések A Felszámolás alatt álló szervezet,mint jogosult által kötött szerződések Működés alatt kötendő szerződések (bérleti szerződés, adásvételi szerződés)

Ptk. újításai – a semmis biztosítékok I. Szerződést biztosító mellék-kötelmek: 6:99. § [Fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége] Semmis az a kikötés, amely - a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodások kivételével - pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul. Fontos: Utólag kötött ilyen megállapodások nem semmisek

Ptk. újításai – a semmis biztosítékok II. Semmis a Ptk. hatálybalépését (2014. március 15.) követően biztosítéki céllal megkötött: engedményezési szerződés vételi jog (opciós jog) bankok, mint hitelezők által bevett gyakorlat volt ez idáig! Csődtv. 83/I. § (1) A 2014. március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a 2014. március 15. napja előtt kikötött fiduciárius hitelbiztosítékból (Ptk. 6:99. §) eredő igényekre e törvény 2014. március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

Engedményezési szerződés: A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át. A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép. Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is.

Vételi jogot alapító szerződés: Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel vételi jogot alapít, a jogosult a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. Új: - Eladási opció is nevesítve van és nincs 5 éves határidő) Csődtv. vonatkozó rendelkezése: Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában, a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével megszűnik. Ha a visszavásárlási vagy a vételi jog jogosultja a felszámolás kezdő időpontja után a vagyontárgyat egyoldalú nyilatkozattal megvásárolja, az adóssal szemben beszámítással nem élhet.

Ptk. 6:99 § jelentősége I. F.A. társaság oldaláról az f.a társaság Ptk. rendelkezése ellenére engedményezett követelései továbbra is az adós társaságot illetik meg az adós társaság bármely vagyontárgyára alapított Ptk. rendelkezésébe ütköző opciós szerződés semmis, az opciós jog jogosultja azok tulajdonjogának megszerzésére igényt nem formálhat  a fentiek az adós vagyonát gyarapítják

Ptk. 6:99 § jelentősége II. Hitelező oldaláról Ptk. rendelkezésébe ütköző engedményezési szerződésre alapított hitelező követelés nyilvántartásba vételének megtagadása (nem elismert követelés) a Ptk. rendelkezéseibe ütköző szerződés vételi jog jogosultjának a vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatának visszautasítása, és az adós vagyontárgyának Csődtv. szerinti értékesítése

Kezesség új szabályai I. A kezesség 3 típusa: sortartásos kezesség készfizető kezesség kártalanító kezesség

Kezesség új szabályai II. 6:419. § [A sortartás kifogása] A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja. 6:420. § [Készfizető kezesség] A kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, ha a) a behajtás az egyenes adós lakhelye, székhelye módosítása miatt lényegesen megnehezült; b) a jogosult a kötelezettel szembeni korábbi követelése sem nyert kielégítést egy korábbi végrehajtás során; c) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult.

Kezesség új szabályai III. De! Továbbá a Ptk. 6:1. § (3) bekezdése értelmében a felek egyező akarattal eltérhetnek a kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól. (diszpozitivitás) tehát a korábbi gyakorlat szerinti készfizető kezesség is alkalmazható, mikor a kezes az adóssal egy sorban felel az adós tartozásaiért. 6:421. § [Kártalanító kezesség] a kezesség új nevesített típusa Ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállalt felelősséget, a jogosult akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést. (enyhébb kötelem, vh-t be kell fejezni, átfordulhat-e készfizetővé??)

Kezes és az Egyezség viszonya Ptk. 6: 417. § (4) A kötelezett ellen indult csődeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti. A kötelezett ellen indult felszámolási vagy csődeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötését megelőzően annak feltételeiről tájékoztatta. A tájékoztatást követően a kezes jogosult a kötelezett tartozásának a teljesítésére; teljesítés esetén a kezes a felszámolási vagy a csődeljárásban a jogosult helyébe lép. A tájékoztatás elmaradása esetén a kezes kötelezettsége lecsökken az egyezségben meghatározott mértékre. Áttekinthetőbbé teszi a tájékoztatás teljesítésével, illetve elmulasztásával kapcsolatos jogkövetkezményeket, és egyben általa egyértelművé válik, hogy a tájékoztatás elmaradása esetén a kezes nem szabadul a kötelezettsége alól, csupán az egyezség szerint alakul a helytállási kötelezettsége.

Függő követelés - Kezesi Szerződés Adóssal szembeni – kezesi szerződésből eredő – követelések: Csődtv. 3. § (1) bek. értelmében függő követelés: bankgaranciából, biztosítói garanciából vagy biztosító által kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvényből származó olyan követelés, amelynek beállta és esedékessége még bizonytalan.

Vitatott követelés - Kezesi Szerződés Csődtv. 12. § Vitatott követelések (függetlenül attól, hogy azokkal összefüggésben bíróság vagy hatóság előtt van-e jogérvényesítés folyamatban) – többek között – azok a követelések, amelyek az adós által a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően kevesebb mint 180 nappal megelőző tartozásátvállalásából erednek, vagy amelyek jogosultja olyan hitelező, aki mint szerződéses engedményezővel szemben - a csődeljárás iránti kérelem benyújtását kevesebb mint 180 nappal megelőzően kötött engedményezési szerződésből eredően - érvényesít az adóssal szemben kezesi felelősségből eredő igényt, a kötelezett teljesítésének elmaradására tekintettel.

Újdonságok a zálogjogban: Körülírással meghatározott zálogjog, Különvált jelzálogjog), Hitelbiztosítéki nyilvántartás (ingó jelzálogjog), 2013. évi CCXXI. törvény Keretbiztosítéki jelzálog új fogalma: - 5:98 § (3) bek. 5:98. § [A zálogtárggyal való helytállás terjedelme] (3) Ha a felek meghatározták azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult kielégítést kereshet a zálogtárgyból, a zálogjog a követelést és járulékait annyiban biztosítja, amennyiben azok a keretösszeget nem haladják meg.

Új zálogjogi szabályok alkalmazása Új zálogjogi szabályok alkalmazása a fizetésképtelenségi eljárásokban: Csődtv. 83/I. §(2) A 2014. március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a 2014. március 15. napja előtt alapított vagyont terhelő zálogjogból, illetve önálló zálogjogból eredő jogokra és kötelezettségekre e törvény 2014. március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ha a felszámolási eljárásban körülírással meghatározott zálogtárgyra vonatkozó zálogjogból eredő követelés érvényesítésére is sor kerül, a Ptk. 5:118-5:122. §-a szerinti rangsor elvét megfelelően kell alkalmazni.

Zálogjog érvényesítésének tilalma: Csődtv. 4/A. § A zálogjogosult (…) a zálogjog érvényesítésével összefüggő jogait a zálogkötelezettel szemben a) csődeljárás esetén a csődeljárás kezdeményezésére vonatkozó értesítéstől, ilyen értesítés hiányában az ideiglenes fizetési haladék vagy a fizetési haladék közzétételétől, b) felszámolási eljárás esetében ba) a felszámolás elrendelése előtt a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére határidőt engedélyező végzés kézhezvételétől, vagy bb) a rendkívüli moratórium közzétételétől, bc) az előző esetek hiányában a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől nem gyakorolhatja, követeléseinek a zálogtárgyból (az óvadék tárgyából) való kielégítésére a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás keretében kerül sor.

Zálogjogi igény kielégítése: 49/D. § Ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból kizárólag a zálogtárgy megőrzésének, állagmegóvásának, értékesítésének költségeit, behajtás költségeit, valamint a nettó vételár 5%-ának megfelelő mértékű felszámolói díjat vonhatja le. Eltérő szabály a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett körülírással meghatározott zálogtárgy esetén.

Kivételek a 49/D. § alól: Nem alkalmazandó a 49/D. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak, ha a zálogjog jogosultja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója, illetve élettársa, valamint az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet, nem alkalmazandó az (1)-(2) bekezdés abban az esetben sem, ha a zálogjog jogosultja a gazdálkodó szervezet többségi befolyással rendelkező tagja (részvényese), és a zálogjoggal biztosított követelés a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően keletkezett.

Óvadék új szabályai I. Óvadék új szabályai: Ptk.: 5:123. § [Óvadék és jelzálogjog közötti rangsor] Ha ugyanazt a zálogtárgyat óvadék és jelzálogjog is terheli, az óvadék jogosultját kielégítési elsőbbség illeti meg a jelzálogjog jogosultjával szemben. Csődtv. 38. § (5) Ha az adós valamely kötelezettség biztosítására a felszámolás kezdő időpontjáig óvadékot nyújtott, a jogosult a felszámolás megindulásától függetlenül az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítheti követelését, ezt követően köteles a fennmaradó összeget a felszámoló részére elszámolással haladéktalanul kiadni. Ha az óvadék jogosultja a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított három hónapon belül nem él közvetlen kielégítési jogával, követelésének kielégítésére a 49/D. §-ban foglaltak szerint zálogjogosultként tarthat igényt.

Óvadék új szabályai II. Ha a jogosult az adós többségi befolyása alatt áll, az óvadék tárgyát a felszámolás közzétételekor köteles haladéktalanul kiadni a felszámolónak - mint az adós képviselőjének, aki a továbbiakban az óvadéki szerződésnek megfelelően jár el, és a jogosultnak járó összeget csak akkor adja ki, ha a Csődtv. 40. § szerinti megtámadási határidő anélkül telt el, hogy a jogosult és az adós között létrejött szerződést megtámadták volna.

II. Rész – a Peres képviseletek 1) Csődtv. 33/A. § (wrongful trading) perek 2) Ct. 118/A.§ szerinti perek 3) Csődtv. 40. § szerinti megtámadási perek

Csődtv. 33/A. § - vezetői felelősség Csődtv 33/A. – Vezetői Felelősség (Wrongful Trading) 33/A. § (1) A hitelező vagy - az adós nevében - a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. Ptké Újdonsága, a Hitelezői érdekek elsődlegessége helyet „csak” figyelembevétele kell Közbenső mérleg alapján – marasztalás újra kérhető.

Csődtv. 33/A. § - vezetői felelősség Indíthatja: Hitelező vagy a felszámoló. 1/2013. (II. 28.) Polgári jogegységi határozat az illetékről. - Meg nem határozható pertárgyérték. Felszámolás bíróságához kell benyújtani. Megállapítási kereset a vezető tisztségviselő felelősének megállapítására. Kinyitja a kaput. Marasztalási kereset. 33/A. 6. bek.§. ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy - a hitelezők követeléseinek teljes kielégítését meghiúsították, vagy - elmulasztották a környezeti terhek rendezését.

Csődtv. 33/A. § - vezetői felelősség Fizetésképtelenségi helyzet felismerése. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a cég vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. („Kritikus Nap”) Gfv. VII.30.247/2013/9. számú határozat: Cstv. 33/A szakaszban és a 27.§ (2) bekezdésében található fizetésképtelenség elhatárolása. Fenyegető fizetésképtelenség bekövetkeztét az adós ügyvezetőjének a tudata, az általa megismerhető tények szempontjából kell vizsgálni. Az adós vezető tisztségviselőjének a fenyegető fizetésképtelenség elkerülése érdekében folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a gazdálkodó szervezet esedékes, lejárt tartozásait, és a cash-flow kimutatását. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezésének jelentősége az, hogy ennek fennállása alatt a vezető tisztségviselőnek a hitelezői érdekeket szolgálva, és nem a gazdálkodó szervezet tulajdonosainak az érdekét figyelembe véve kell gazdálkodnia.

Csődtv. 33/A. § - vezetői felelősség Pfv.X.21.462/2011/10. „a vezető tisztségviselő felelősségének megállapításához az vezethet, ha a vezető a társaság gazdasági helyzetét, valamint a piaci környezetet teljes egészében tévesen felmérve, előre láthatóan és kirívóan ésszerűtlen kockázatot vállal”. üzleti partnereit gondosan válassza meg, a szokásos üzleti kockázatot meghaladó mértékű kockázatot ne vállaljon és a bizonylati fegyelem betartásával folyamatosan biztosítsa a cég vagyoni helyzetének áttekinthetőségét. külföldi jog alá tartozó szerződést csak akkor köthet az ügyvezető, ha annak tartalmával és lehetséges következményeivel tisztában van.

Csődtv. 33/A. § - vezetői felelősség Vezetői kör kiterjesztése. A gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az is, aki a döntések meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. (shadow-directorok) Névleges vezető (strómanok) ellen is. Gfv.X.30.249/2010/4. számú határozat: „Az ügyvezetői tevékenység el nem látása ugyanis nem tekinthető a hitelezői érdekeknek megfelelő magatartásnak. A bizonyítási teher a kimentésnél a vezető tisztségviselőn van. Neki kell igazolni azt, hogy ő mindent megtett a cég hitelezőinek védelme érdekében. A bíróság azt vizsgálja, hogy a vezető milyen mértékben van tudatában a cég helyzetének és, hogy erre a helyzetre milyen válaszlépéseket tesz.

Csődtv. 33/A. § - vezetői felelősség A bírói gyakorlat egységes abban a tekintetben, hogy a vezető nem hivatkozhat arra, hogy nem tudta azt, hogy a vállalat a felszámolást már nem kerülheti el, amennyiben a könyvelésre, éves beszámolók összeállítására vonatkozó jogszabályi előírásokat nem tartották be. Ez természetesen csak a minimum követelmény, amit a bíróság vizsgál, ezen felül figyelembe veheti az általános piaci szokásokat is. Ez nagyvállalatok vezetőivel kapcsolatban azt is jelentheti, hogy havi vezetőségi beszámolókat kérjenek, hisz ahogy már többször megfogalmazták: „havi riportok nélkül a vállalatvezetés egy vakrepülés”.

Csődtv. 33/A. § - vezetői felelősség Megalapozott remény. - Szakvélemény. Számos szakértő felhívta a vezetők figyelmét arra, hogy a vezetők igen kockázatosan cselekednek, amikor a bankok további hitelnyújtási hajlandóságában bíznak, és arra alapoznak. „Sokkal könnyebb rávenni egy bankot a folytatólagos üzleti tevékenység finanszírozására, mint meggyőzni a bíróságot arról, hogy megalapozottan remélni lehetett még a felszámolás elkerülését.” Ennek oka is érthető, hisz a bankok nem független harmadik félként vesznek részt a folyamatban, hanem a befektetésüktől profitot remélő szervezetekként. Mivel tehát sokszor érdekükben állhat egy „rossz bőrben lévő” vállalat életben tartása is, és nem feltétlenül kell túlértékelni egy hitelkeret rendelkezésre tartásával kapcsolatban meghozott döntésüket.

Ctv. 118/A. § - kta miatti felelősség I. Ha a céget a cégbíróság kényszertörlési eljárást miatt törölte úgy, hogy ki nem elégített tartozása volt, a hitelező kt-i eljárás lezárását követő 90 napon belül kérheti az alábbi személyek felelőségének megállapítását a többségi tulajdonos, (Kimentési ok: ha nem miatta indult a kta) a kt-i eljárás megindulását megelőző 3 éven belül részesedését átruházó többségi tul. (Kimentés: még fizetőképes volt, jóhiszeműen járt el). a kt-i eljárás megindulását megelőző 3 éven belül a cég vezető tisztségviselője volt, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el, és ezáltal csökkent a cég vagyona, vagy meghiúsították a hitelezők követeléseinek kielégítését, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. Mentesülési okok:

Ctv. 118/A. § - kta miatti felelősség II. Mentesülés. Ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a cég legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. De, ha a vezető tisztségviselő a cég megszűntnek nyilvánítását megelőzően nem tett eleget az éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a tev. lezáró mérleg készítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell. Ugyanazok a kiegészítések itt is igazak, mint a Csődtv. 33/A § perekben, azaz Fizetésképtelenségi helyzet felismerési kötelem. Vezetői kör kiterjesztése.

Csődtv. 40. § - Megtámadási Perek I. 40. § (1) A tudomásszerzéstől számított 90 napon, de legfeljebb a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül a hitelező - vagy az adós nevében a felszámoló - a bíróság előtt keresettel megtámadhatja az adósnak a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző öt éven belül és azt követően megkötött, az adós vagyonának csökkenését eredményező szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha az adós szándéka a hitelező vagy a hitelezők kijátszására irányult, és a másik fél erről a szándékról tudott vagy tudnia kellett, két éven belül és azt követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy a harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet, kilencven napon belül és azt követően kötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya egy hitelező előnyben részesítése, különösen egy fennálló szerződésnek a hitelező javára történő módosítása vagy biztosítékkal nem rendelkező hitelező számára biztosíték nyújtása.

Csődtv. 40. § - Megtámadási Perek II. A felszámoló az adós nevében a fenti határidőn belül visszakövetelheti az adós által a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző hatvan napon belül és azt követően nyújtott szolgáltatást, ha annak eredménye egy hitelező előnyben részesítése és a szolgáltatás nem minősül a rendes gazdálkodás körébe tartozó szolgáltatásnak. Hitelező előnyben részesítésének minősül különösen valamely tartozás esedékesség előtti kiegyenlítése.

Határidők számítása – elévülés új szabályai I. Határidők számítása – az elévülés új szabályai! 90 napos megtámadási, illetve visszakövetelési határidő: 6:24. § [Az elévülés nyugvása] Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos - határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál - kevesebb van hátra. A (2) bekezdésben meghatározott időtartam alatt az elévülés nyugvásának nincs helye, az elévülés megszakítására vonatkozó rendelkezéseket pedig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megszakítás következtében az egyéves - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén a három hónapos - határidő számítása kezdődik újból.

6:25. § [Az elévülés megszakítása] Az elévülést megszakítja Határidők számítása – elévülés új szabályai II. Határidők számítása – elévülés új szabályai: 6:25. § [Az elévülés megszakítása] Az elévülést megszakítja a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése; b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség; c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése. Fontos! Az írásbeli felszólítás már nem szakítja meg az elévülési időt, A perindítás csak akkor, ha érdemi döntéssel fejeződik be a per. Új, h a követelés csődeljárásban való bejelentése is megszakítja az elévülést.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!