Híres épületek a Reformkorban Készítette: Pál Kinga 7.c

Kisfaludy Sándor- Blaha Lujza villa Adományokból, apátsági és népi segítséggel 1831-ben Balatonfüreden nyitotta meg a Dunántúl első kőszínházát, a magyar nyelv otthonát akkor, amikor a hivatalos nyelv a német volt. A történelmi, alsó városrész reformkori hangulatát gazdagítja a klasszicista stílusban épült Blaha Lujza villa, melyben a századforduló híres magyar színésznője, a nemzet csalogánya töltötte nyarait 23 éven át.

Debreceni Református kollégium- Péchy Mihály Az 1662-1668 között épített kollégiumi épület, 1802-ben leégett. 1803-ban Péchy Mihály által küldött tervek alapján megkezdték az építkezést, Éderer és Huzl építőmesterek, majd Rabl Károly és öccse Kornél dolgoztak az épületen, amely 1816-ban készült el. A domonkosok laikus, latin nyelvű iskoláját a szerzetesek elköltözése után, 1538-ban a református egyház vette át.

Széchenyi István gróf – Lánchíd A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben általában csak Lánchíd) Budapest legrégibb, egyben legismertebb állandó hídja a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe. Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és báró Sina György finanszírozta. A Lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között, egyben a teljes magyarországi Duna-szakaszon is. A munkálatok 1839-ben kezdődtek, a kész hidat 1849-ben avatták fel.

Esztergomi bazilika Építéséhez 1822-ben kezdtek hozzá az esztergomi Várhegyen a régi királyi vár romjain, amikor az érsekség visszatért Esztergomba Nagyszombatról, ahová még a török elől menekült. Az alapkőletétre április 23-án került sor Szent Adalbert ünnepén. Külső méreteit tekintve Magyarország legnagyobb egyházi épülete, és egyben az ország legmagasabb épülete. Klasszicista stílusban épült.

Széchényi Ferenc gróf- Magyar Nemzeti Múzeum 1802-ben gróf Széchényi Ferenc engedélyért fordult I. Ferenc császárhoz, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag nagycenki gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének.

Zitterbarth Mátyás- Pesti Magyar Színház A színház végül meglehetősen dísztelen, egyemeletes épület lett, melyet megyei támogatással, közadakozásból építettek. A klasszicista stílusú épületet Zitterbarth Mátyás építette Telepy György átalakított tervei alapján. 1908-ban azonban az épületet tűzveszélyesnek nyilvánították, és a társulat elköltözött. Az első Nemzeti Színház épületét 1913 októbere és 1914 márciusa között lebontották.

A reformkort az 1848-as forradalom zárta le A reformkort az 1848-as forradalom zárta le. A reform szó jelentése: megújulás, újítás békés eszközökkel.