Dr. Németh Balázs, egyetemi docens PTE FEEK, Andragógiai Intézet

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM Fiatalok Lendületben Program •Időtartam: •Célja: –Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási.
Advertisements

Magyarország Fogyasztóvédelmi Politikája Országos Konferencia Budapest, 2011.június 16. A fogyasztók oktatása Dr. Horváth György Fogyasztóvédők Országos.
A társadalmi felzárkóztatás és az életen át tartó tanulás (LLL)
Memorandum, 2000 ● Memorandum az egész életen át tartó tanulásról
A felnőttképzés népszerűsítése az FMM és az NFI stratégiájában Március 6. Kossuth Klub.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia pillére: Az alkalmazkodóképesség növelése Soós Roland Igazgató ÉRÁK.
Kovács István Vilmos Fejlesztéspolitikáért felelős elnökhelyettes
Az EU támogatáspolitikája és az oktatásfejlesztés Halász Gábor tudományos tanácsadó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Könyvtári és Informatikai Szövetség
A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a kistokaji ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Biztos alap, biztos jövő.
Az EFOP köznevelést érintő beavatkozásai
1. Tájékoztató az Oktatási Minisztérium HEF OP pályázati kiírásairól február 24.
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
A Lisszabon-folyamat és az oktatás képzés nemzeti politikája Dr
A kutatási program rövid bemutatása
Az ÉRÁK legfontosabb céljai A képzés és a munkaerő-piaci szolgáltatások egységes normák szerinti működtetése. A munkanélküliek folyamatos képzésbe kerülésének.
TÁJÉKOZTATÓ a Nemzeti Felnőttképzési Intézet tevékenységéről.
Képesítés – képesítési rendszer – képesítési keretrendszer Alcím Spartathlon km 36 Hour Time Limit.
A közoktatás fejlesztési tervei az Új Széchenyi Terv keretein belül Az Európai Unió 2010 nyarán indította útjára az Európa 2020 Stratégiát, amely.
A gyakorlatvezető mentor
Pordány Sarolta: Ph.D. kutatásindító
Kutatási terv Az inklúzió fenntarthatóságának vizsgálata az oktatási intézményekben, fókuszba helyezve a hálózati együttműködést, a kreatív alkotó műhelyek.
Az informatika szükségessége és lehetősége a hazai és az Európai Uniós fejlesztési célkitűzésekben Dr. Köpeczi-Bócz Tamás.
A Duna földrajzi kapocs, közös identitástudat képező elem települések, régiók és országok közötti többszintű és sokrétű kapcsolatrendszer alapvető eszköze,
Az oktatás az EU-ban Lisszaboni statégia: Célmeghatározás –mit –mikorra –ki által –milyen minőségben Az eszközök között kiemelt helyen az egész életen.
MINŐSÉGFEJLESZTÉS A FELSŐOKTATÁSBAN TÁMOP kiemelt program VESZPRÉM 2007 november 28.
Date: in 12 pts Krémó Anita, DG EAC A.3 anita.kremo(at)ec.europa.eu Lifelong learning programme Nemzeti képesítési keretrendszerek NKKR szint 10 NKKR szint.
TÁMOP / „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban ” A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése 5. pillér – MKKR és a közoktatás.
A lokalitás szerepe a munkaerőpiaci folyamatok alakításában László Gyula Pécs, május 19.
A diákok/fiatalok és az aktív államporság „Civil szervezetek és a közoktatási intézmények közösségi kapcsolatai” Salgótarján, január 29.
A felnőttoktatás gazdasági, társadalmi és oktatási kapcsolatrendszere két alföldi nagyvárosban Petrás Ede MTA RKK Miklósi Márta DE BTK Változás.Válság.Váltás.Hu.
Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében Benedek András Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében VI. Országos Távmunka Konferencia Budapest,
Az intézményvezetők szerepe az oktatási intézmények fejlesztésében
Szakmai tanulási utak Előadás S truktúrák és folyamatok szekció SZABÓNÉ DR. BERKI ÉVA szakképzési és felnőttképzési szakértő VII. Nevelésügyi Konferencia.
Ajánlás-változások Pedagógus-továbbképzés „Kongresszus után - a változások folyamatában” Konferencia Csillag Márta Budapest, május 27.
Regionális Civil Egyeztetések (RECE) Program Egyeztetési folyamat A Társadalmi Egyeztetés Eljárási Normarendszere kötet és a RECE programban készült helyzetelemzés.
Tanulási partnerségek kezdeményezése A NYITOK hálózatfejlesztési program bemutatása Balázs Ákos Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért június 22.
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
Dr. Fodor Imréné Pécsi Regionális Képző Központ igazgatója
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
Nógrád TISZK sajtótájékoztató 2009 december 14. A Nógrád TISZK fejlesztése.
Kordás László december Társadalmi Párbeszéd Központ.
A szakképzés változása napjainkban Feigl Ágnes 2006 ETI.
A kutatás munkafolyamata és munkaeszközei © Turóczyné Veszteg Rozália Felnőttképzési szakértő Szolnok
Az európai országok eredményei és tapasztalatai Szigeti Tóth János © Magyar Népfőiskolai Társaság 2009.
Szigeti Tóth János © Magyar Népfőiskolai Társaság 2009.
Kormányszóvivői tájékoztató 1 Tanulni és versenyben maradni felnőttkorban is.
Készítette: Kiss Éva.  A Maastrichti Szerződést követően kiépült oktatási politika alapjait a közösségi programok képezik  Szókratész program: feladata.
1 A kompetencia alapú oktatás jövője a NFT II. tükrében Debrecen, Február 20. Hámoriné Váczy Zsuzsa, OKM.
Somogy Megye Önkormányzatának szakképzési koncepciója.
VIII. Közművelődési Nyári Egyetem Művelődés – műveltség Szeged A felnőttnevelés a művelődés rendszerében.
Tantervfejlesztési Hálózat építési Mobilitást segítő Támogatások forrás: „Magyar nyelven Európában” Budapest, április 1.
TÁMOP /1/B Gyermekek és fiatalok integrációs programjai Csomópont - Ifjúsági Információs Pont kialakítás Álláskereső klub.
A lisszaboni stratégia és a magyar foglalkoztatáspolitika Kordás László április 29. Balatongyörök.
A „soft law” hatása az oktatás és képzés szabályozására az európai integráció tükrében dr. Várnagy Péter egyetemi docens PTE FEEK.
Az egész életen át tartó tanulás koncepciója
AZ ÚJ OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET – ÉS A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS Budapest, január 18.
2014. november 26. Tordai Péter igazgató Tempus Közalapítvány
AZ IDŐS ÉS FOGYATÉKOS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOKBAN JÚLIUS 3.
1 A foglalkoztatáspolitika ösztönző elemei, a szolgáltatások szerepe Munkaerő-piaci Műhely Konferencia Pécs november 20. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM.
A közoktatás fejlesztési irányai és a társadalmi felzárkóztatás kapcsolata.
A kiemelt projekt eredményei: a módszertani feladatok és a hálózatépítés tükrében Avagy az „emberorientált” hálózat működése a hajléktalan-ellátáson belül.
Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (2004) Magyarország 2006.június
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
ORSZÁGOS FELNŐTTKÉPZÉSI TANÉVNYITÓ KONFERENCIA
TÁMOP A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése Dr. Soós Adrianna – főigazgató-helyettes (FSZH)
SZAKKÉPZÉSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZER (SZMBK) 11. előadás
Kölcsönös tanulás Gyakorlatának kezdeményezése: Néhány ajánlás
TÁMOP A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése Dr. Soós Adrianna – főigazgató-helyettes (FSZH)
5. Tétel – A Life Long Learning
Előadás másolata:

Dr. Németh Balázs, egyetemi docens PTE FEEK, Andragógiai Intézet A tanulás sokfélesége Kutatás a felnőttkori tanulás indítékairól és akadályairól A kutatás tanulmánykötetének bemutatása Dr. Németh Balázs, egyetemi docens PTE FEEK, Andragógiai Intézet

A Lifelong Learning a következő elemeket foglalja magába: a) Az emberek életük során többször, akár folyamatosan tanulnak; b) Felértékelődik a szaktudás, a magas fokú szakmai ismeret, amely a stabil alapismeretekkel, személyes képességekkel (számos országban az élethosszig tartó tanulást a folyamatos képzésekkel, a felnőttképzéssel és a szakképzéssel – gyakran a felnőttoktatás túlzottan is, szűkítően értelmezett, képzés-centrikus); c) Az oktatás formális és nem-formális tereinek együttműködése szükséges, különösen a felnőttoktatás vonatkozásában; d) Felértékelődik a stabil alapkészségek, műveltség megléte, melyben a tanulás tevékenysége cél öröm; e) A tagországok első prioritása: A foglalkoztatás elősegítése (Forrás: Lifelong Learning: the Contribution of Educ. Systems in the Member States of EU. EURYDICE Survey, 2000. március) ‘A tanulás sokfélesége’ MNT Konferencia Budapest. 2009. 10. 29. Dr. Németh Balázs, egyetemi docens - PTE FEEK

A Memorandum on Lifelong Learning/Memorandum az élethosszig tartó tanulásról EU-s dokumentum kulcsüzenetei (2000. október 31): 1. Új alapkészségeket mindenkinek Az élethosszig tartó tanulás a társadalmi kirekesztés elleni eszköz; Az élethosszig tartó tanulás az aktív állampolgárságot helyezi előtérbe. 2. Nagyobb befektetést az emberi erőforrásokba Az élethosszig tartó tanulás koncepciója magába foglalja a több pénzt, a több időt és az egyenlő esélyt. 3. Innováció a tanításban és a tanulásban Az élethosszig tartó tanulás innovációt, strukturális változást is jelent. 4. A tanulás értékelése Az élethosszig tartó tanulás új szerepek és új tanulási tartalmak értékelése fontossá válik. 5. A támogatási és tanácsadási rendszerek átformálása A tanulók aktív támogatása fontos. 6. Vigyük közel az oktatást az otthonhoz. A Lifelong Learning a mindenki számára elérhető tanulást jelenti. ‘A tanulás sokfélesége’ MNT Konferencia Budapest. 2009. 10. 29. Dr. Németh Balázs, egyetemi docens - PTE FEEK

Maastrichttól Barcelonáig és azon túl: Lisszaboni folyamat Az Európai Tanács Barcelonai Nyilatkozata az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövőbeli célkitűzéseiről.(2002.) Három fő cél: - Az oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának fejlesztése: pl. hálózatok és erőforrások felhasználása. - A hozzáférés javítása: pl. nyitott tanulási környezet fejlesztése. - Az oktatási és képzési rendszerek külső kapcsolatrendszerének javítása, fejlesztése: a kapcsolatok elmélyítése a munka világával. ‘A tanulás sokfélesége’ MNT Konferencia Budapest. 2009. 10. 29. Dr. Németh Balázs, egyetemi docens - PTE FEEK

A felnőttkori tanulás fejlesztése, mint az egész életen át tartó tanulás stratégiai prioritásainak egyike: - A tagállamok törekvései nemzeti stratégiákban jelennek meg 2004-2005 között (pl. A Magyar Köztársaság Kormányának stratégiája az egész életen át tartó tanulásról, 2005. szept.) – www.okm.gov.hu - Az eddig megismert stratégiák nem fordítanak elegendő figyelmet a felnőttek tanulásának támogatására (Joint Interim Report on Education & Training 2010 work programme , Council - EC, 2006) - A legutóbbi kutatásokból kitűnik a felnőttek tanulása támogatásának haszna (OECD, 2005): 1. Magasabb minőségű foglalkoztathatóság; 2. Nagyobb termelékenység; ‘A tanulás sokfélesége’ MNT Konferencia Budapest. 2009. 10. 29. Dr. Németh Balázs, egyetemi docens - PTE FEEK

Kulcsüzenetek a felnőttek tanulásának támogatására I Kulcsüzenetek a felnőttek tanulásának támogatására I. Európai Bizottság közleménye – „sohasem késő elkezdeni tanulni” 2006. október 23. 3.) üzenet: A tanulási eredmények elismerése és értékelése – Az egész életen át tartó tanulási paradigmája elismeri mind a formális, a non-formális és az informális tanulás tevékenységét, további tanulásban való elindulás részeként akár kreditekkel, későbbi tanulmányok értékelése során beszámítási megoldásokkal. A tagországok sora már bevezetett új, a tanulási eredményeket beszámító és értékelő formákat (pl. European Inventory – www.ecotec.com/europeaninventory) Fontos lépések: - A szakmailag kompetens szereplők bevonása a fejlesztésbe (pl. civil szervezetek, kamarák, szakszervezetek, stb.); - Mérés és értékelési módszerek minőségi fejlesztése fontos; - A tanulási eredmény output-szemléletének erősítése. (Forrás: Common European Principles on Validation – www.ec.europa.eu/education/policies/2010/doc/validation2004_en.pdf) ‘A tanulás sokfélesége’ MNT Konferencia Budapest. 2009. 10. 29. Dr. Németh Balázs, egyetemi docens - PTE FEEK

Kulcsüzenetek a felnőttek tanulásának támogatására II. 5 Kulcsüzenetek a felnőttek tanulásának támogatására II. 5.) üzenet: Indikátorok és határpontok/határidők alkalmazása – A felnőttek tanulásának fejlesztése nem nélkülözheti a megbízható adatokat. Meghatározó témák: - Az EUROSTAT igyekszik a felnőttek tanulásával kapcsolatos felmérésével és a harmadik szakképzési felmérésével az igényeket megbízható adatokkal kielégíteni 2007 elejére. - Az OECD a felnőttek készségeit vizsgáló felmérése (PIAAC) jelenleg is zajlik (www.oecd.org) (Magyarországon 2010-től!) - Érdemes feltárni az informális tanulás szerepét a felnőttek tanulása eredményességét befolyásoló tényezők és társadalmi hatásai okán is. ‘A tanulás sokfélesége’ MNT Konferencia Budapest. 2009. 10. 29. Dr. Németh Balázs, egyetemi docens - PTE FEEK

Kulcsüzenetek a felnőttek tanulásának támogatására III. 5 Kulcsüzenetek a felnőttek tanulásának támogatására III. 5.) üzenet (folyt.) Indikátorok és referencia értékek alkalmazása – A felnőttek tanulásának fejlesztése nem nélkülözheti a megbízható adatokat. Meghatározó témák: - Az Európai Bizottság létrehozta az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó kutatócsoportját az ISPRA kutatóközponton belül. - Felértékelődő szerepe van az Európai Felnőttoktatási Szövetség (EAEA) keretein belül körvonalazódó trendeknek és témaköröknek a felnőttek tanulásával kapcsolatosan. (www.eaea.org) - Az Európai Egyetemek Szövetsége (EUA) ugyancsak fontosnak tartja a felnőttek tanulásának támogatását. Lásd: www.eua.be lásd: Bologna-folyamat hatása! ‘A tanulás sokfélesége’ MNT Konferencia Budapest. 2009. 10. 29. Dr. Németh Balázs, egyetemi docens - PTE FEEK

Általános célkitűzés: Mindig van jó idő a tanulásra/ It is always a good time to learn – Az Európai Bizottság Akcióterve a felnőttkori tanulásról. 2007. Szeptember 27. Általános célkitűzés: A 2006. évi Felnőtt-tanulási Nyilatkozat kulcsüzeneteinek alkalmazása; - Egy hatékonyabb felnőtt tanulói környezet ösztönzése/fejlesztése. ‘A tanulás sokfélesége’ MNT Konferencia Budapest. 2009. 10. 29. Dr. Németh Balázs, egyetemi docens - PTE FEEK

Hatékony felnőtt-tanulási környezet: Politika: A gazdasági és társadalmi igények kielégítése; Kormányzás: minőség, hatékonyság, elszámoltathatóság; Szolgáltatás: rugalmas hozzáférés, elismerés és értékelés, a tanulás elérhetővé tétele a tanuló számára, anyagi támogatás ‘A tanulás sokfélesége’ MNT Konferencia Budapest. 2009. 10. 29. Dr. Németh Balázs, egyetemi docens - PTE FEEK

Az Akcióterv kikre koncentrál Az Akcióterv kikre koncentrál? - Elsősorban a hátrányos helyzetűekre, akik: Alacsony íráskészségűek; Nem rendelkeznek megfelelő, a munkavégzéshez szükséges készségekkel; Nem rendelkeznek hatékony, a társadalmi integrációjukat elősegítő készségekkel. ‘A tanulás sokfélesége’ MNT Konferencia Budapest. 2009. 10. 29. Dr. Németh Balázs, egyetemi docens - PTE FEEK

Javasolt tevékenységi körök: A nemzeti felnőtt-tanulási reformok vizsgálata; A hozzáférés és kínálat javítása, bővítése; Egy fokkal magasabb iskolai végzettség, vagy szakképesítés megszerzése/elérése lehetőségének biztosítása; A készségek és kompetenciák értékelése és elismerése; Áttekinthetőbb és hatékonyabb monitoring a felnőttoktatás és –képzés területén. Részletek: http://ec.europa.eu/education/policies/adult/index_en.html ‘A tanulás sokfélesége’ MNT Konferencia Budapest. 2009. 10. 29. Dr. Németh Balázs, egyetemi docens - PTE FEEK

Észrevételek az Akciótervvel kapcsolatban: EAEA konferencia Budapest, 2008. december 2. A felnőttkori tanulás fejlesztését célzó nemzeti oktatási és képzési reformok munkacsoport értékelése Hiányzik az Akciótervből a társadalmi partnerség fejlesztésének szükségességét jelző szemlélet, mely partnerséggel éppen a felnőttek tanulásához hozzájáruló formákat lehetne támogatni! Ahelyett, hogy állandóan tervek, dokumentumok sokaságát ontja a Bizottság, inkább a működő szektorközi tanulási partnerségi, együttműködési formák fejlesztésére, elterjesztésére kellene koncentrálnia (pl. oktatás, társadalom, munkaerőpiac, egészségügy, család- és ifjúságügy, stb.; Az Akciótervnek a felnőttkori tanulás és oktatás (ALE) eszközévé kellene válnia; A jó gyakorlat magyar példáit megjelenítő törekvések az Akciótervvel kapcsolatos nemzeti dialógus fontosságára, továbbá a nemzeti felnőttoktatási és -képzési felfogások megújításának szükségességére hívják fel a figyelmet – Esetleges a nemzeti szintű párbeszéd az uniós ajánlásokkal kapcsolatban! ‘A tanulás sokfélesége’ MNT Konferencia Budapest. 2009. 10. 29. Dr. Németh Balázs, egyetemi docens - PTE FEEK

Észrevételek az Akciótervvel kapcsolatban: EAEA konferencia Budapest, 2008. december 2. A felnőttkori tanulás fejlesztését célzó nemzeti oktatási és képzési reformok munkacsoport értékelése Az Akciótervnek, mint eszköznek hozzá kell járulnia a nemzeti felnőttoktatási és –képzési eszközrendszer korszerűsítéséhez, pl. a jogszabályi környezet modernizációjához; Fontos a lokális/helyi és regionális tanulási tevékenységek fenntarthatóságának biztosítása, valamint a felnőttek tanulásának kutatása egyaránt. ‘A tanulás sokfélesége’ MNT Konferencia Budapest. 2009. 10. 29. Dr. Németh Balázs, egyetemi docens - PTE FEEK

A CONFINTEA VI páneurópai konferencia ajánlása Budapest, 2008 A CONFINTEA VI páneurópai konferencia ajánlása Budapest, 2008. december 6. 1. Javasolt, hogy a szakpolitikai keretek: Jelenítsék meg a felnőttkori tanulás és oktatás (ALE) formális, non-formális és informális tereit, tevékenységeit; Vegyék figyelembe a felnőttkori tanulás egyéni, társadalmi, egészségi, gazdasági, kulturális, valamint generációk közötti hasznát; A tanulók igényeire támaszkodó programokat támogassanak, melyek hozzáférhetőek a megfelelő keretek között és kapcsolódó támogatási formákkal; Erősítsék a kapcsolatot és koordinációt az egész életen át tartó tanulás keretrendszerébe és stratégiájába illeszkedő Korai Gyermekkori Gondoskodás és Nevelés (ECCE) programjával; A megvalósítás során horizontális, egyeztetett és befogadó felfogást és megvalósítás érvényesítésének igényét képviseljék. ‘A tanulás sokfélesége’ MNT Konferencia Budapest. 2009. 10. 29. Dr. Németh Balázs, egyetemi docens - PTE FEEK

A CONFINTEA VI páneurópai konferencia ajánlása Budapest, 2008 A CONFINTEA VI páneurópai konferencia ajánlása Budapest, 2008. december 6. 9. A felnőttkori tanulás és oktatás (ALE) legitim és meghatározó kutatási terület: Az alaposabb szakpolitikai döntések és a minőség előmozdításának igényével ajánljuk a felnőttkori tanulás és oktatás (ALE) kutatására és értékelésére fordított források növelését. Szükség van egy áttekinthető adatgyűjtési rendszerre annak érdekében, hogy a felnőttkori tanulás oktatás (ALE) széleskörű társadalmi hasznát egyértelműen jelezni lehesse és, hogy döntéshozók számára annak átfogó összehasonlíthatósága és áttekinthetősége lényegesen javuljon. A kutatási eredményesség, a disszemináció és alkalmazás ösztönzése okán szükséges a kutatási infrastruktúra fejlesztése, a kutatások tevékenységek előmozdítása és az eredmények elterjesztése, valamint egy kutatási adat- és elemző bázis fejlesztése annak érdekében, hogy a kutatási eredmények szakpolitikai fejlesztésekben és alkalmazásokban megjelenhessenek ‘A tanulás sokfélesége’ MNT Konferencia Budapest. 2009. 10. 29. Dr. Németh Balázs, egyetemi docens - PTE FEEK

Előzmények és trendek ( Előzmények és trendek (?) A tanulmánykötet bemutatása: A probléma keretrendszere és a kutatási orientáció Eredeti pályázati cím: „ A tanulási formák sokfélesége és egyenrangúsága: hogyan tanulunk?” A kutatás munkacíme: Kutatás a felnőttek és a szakemberek tanulási felfogásairól, a nem-formális és informális tanulás szerepéről és elismertetéséről. Kötet cím: ‘A tanulás sokfélesége’ Kutatás a felnőttkori tanulás indítékairól és akadályairól A kutatás a felnőttek tanulással kapcsolatos elképzeléseit vizsgálta, különös tekintettel a nem-formális és informális tanulás megítélésére és elismertetésére. A tanulás sokféleségétől a különböző tanulás formák egyenrangúságáig: A záró konferencia címe: ‘Hogyan tanulunk’ ‘A tanulás sokfélesége’ MNT Konferencia Budapest. 2009. 10. 29. Dr. Németh Balázs, egyetemi docens - PTE FEEK

A tanulmánykötet bemutatása - ‘A tanulás sokfélesége’ A kötet szerkezete: Vezetői összefoglaló 5 1. Bevezetés: A kutatás elméleti alapjai és gyakorlati programja 8 2. A felnőtkori nem-formális és informális tanulás elismerésének előtérbe kerülése Európában és Magyarországon 15 3. A felnőttek a tanulásról 43 3.1 A társadalmi tényezők hatása a tanulásra 43 3.2. „Mindenhol tanulunk az élet nagy iskolájában” 71 3.3. „Az államnak érdeke, hogy dolgozzanak az emberek, ne segélyből éljenek” 86 3.4. „Fontos az élettapasztalatra építeni”- A tanulást segítő környezet 95 3.5. „Távol vagyunk a világtól, úgy hogy a tanulási lehetőségek is messze vannak” 99 3.6. A döntéshozók, munkaadók, felnőttképzési ellátók a tanulás különböző formáiról 102 4. A kutatások következtetései és ajánlások 111 5. Mellékletek 127 The diverse ways of learning (Summary) 189 ‘A tanulás sokfélesége’ MNT Konferencia Budapest. 2009. 10. 29. Dr. Németh Balázs, egyetemi docens - PTE FEEK

A tanulmánykötet bemutatása - ‘A tanulás sokfélesége’ A kutatás kérdése (1. fejezet): Az iskolán kívüli képzés tapasztalatai, a nem formális tudás társadalmi értéke, elfogadottsága, a nem formális tudás elismerése és értékelése, a tanulás és motiváció, a tanulást segítő környezet, a felnőttek tanulási és tanítási elvárásai, valamint a tanulási lehetőségek és színterek ismerete. A felnőttkori nem-formális és informális tanulás előtérbe kerülése Európában és Magyarországon (2. fejezet) - Szemléletes és jól értelmezhető példák, remek országcsoport-kategóriák! „Dinamikusabb társadalmakban e felismerés alapján külön intézményrendszer kezd kialakulni, a különböző életszférákban megszerezhető gyakorlati tudás és készségek felkutatására és elismerésére, a különféle munkakörök betöltésére jogosító szakmai alkalmasság megállapítása érdekében. A nem-formális és informális tanulás felértékelődése érhető tetten az e tanulási formák eredményeinek elismerésére szakosodott intézményrendszerben, melynek nemzetközi fejlődéstörténete példaként szolgálhat számunkra is.” (6. old) ‘A tanulás sokfélesége’ MNT Konferencia Budapest. 2009. 10. 29. Dr. Németh Balázs, egyetemi docens - PTE FEEK

A tanulmánykötet bemutatása - ‘A tanulás sokfélesége’ A felnőttek tanulásáról című (3.) fejezet a kötet alaptémáját képező empirikus kutatásból nyert adatokat és az azokból leszűrhető szociológiai következtetéseket tartalmazza. Ebben a részben tárulnak föl a tanuló és nem tanuló felnőtt adatközlők életkörülményei, élettervei, tanulási siker- és kudarcélményei, az adott intézményrendszert illető meglátásai, ítéletei, a tanulással, a tudással és a készségekkel kapcsolatos – adekvát vagy inadekvát – fogalmai. Itt követeznek továbbá a felnőttképzésben érintett döntéshozók, piaci szereplők és szolgáltatók elvárásai, olykor megfogalmazott, máskor elhallgatni szándékozott érdekeltségei, ellenérdekeltségei. ‘A tanulás sokfélesége’ MNT Konferencia Budapest. 2009. 10. 29. Dr. Németh Balázs, egyetemi docens - PTE FEEK

A tanulmánykötet bemutatása - ‘A tanulás sokfélesége’ A Kutatások következtetései és ajánlások című (4.) zárófejezet összeveti a kutatási tervben megfogalmazott munkahipotéziseket és célokat azok igazolódásával illetőleg megvalósulásával, majd sorra veszi a kutatás tényszerű eredményeiből és szociológiai következtetéseiből levonható gyakorlati következtetéseket. A szűkebben a felnőttképzés-politika, szélesebb értelemben a komplex módon felfogott oktatás és művelődéspolitika számára megfogalmazott ajánlások és javaslatok visszatérnek a kutatás és a kötet kiindulópontjához. A „posztmodern” társadalmunk foglalkoztatási és képzési sajátosságai által meghatározott lehetséges pályaképekhez és életpálya-tervezési stratégiákhoz, s a szükségből (már amennyire lehetséges) erényt kovácsolandó, felvázolja egy, a jelenleg domináns formális oktatási és szakképzési rendszert kiegészítő és finomító korszerű – a változó igényekhez rugalmasabban alkalmazkodó – képzési és értékelési rendszer körvonalait. E rendszernek természetszerűleg maximális mértékben kell alapoznia a nem-formális és az informális úton szerzett tudásra és készségekre. S nem utolsósorban a formális képzési rendszer mellett a maga rugalmasabb szerkezetével jelen lévő civil szféra fokozottabb szakmai közreműködésére. Az ajánlás rámutat további empirikus kutatások szükségességére is. ‘A tanulás sokfélesége’ MNT Konferencia Budapest. 2009. 10. 29. Dr. Németh Balázs, egyetemi docens - PTE FEEK

A tanulmánykötet bemutatása - ‘A tanulás sokfélesége’ A mellékletben (5. fejezet) közvetlenül szemlélhetők a kutatás számszerű eredményei, valamint a kutatás során használt munkaeszközök, kérdőívek és egyéb segédletek, valamint a további szakirodalmi források. ‘A tanulás sokfélesége’ MNT Konferencia Budapest. 2009. 10. 29. Dr. Németh Balázs, egyetemi docens - PTE FEEK

A tanulmánykötet bemutatása - ‘A tanulás sokfélesége’ 4. 7 A tanulmánykötet bemutatása - ‘A tanulás sokfélesége’ 4.7. Javaslatok a legfontosabb teendőkre 4.7.1. Az élethosszig tartó tanulás kormányzati stratégiájában megfelelő helyet és súlyt kell biztosítani – a fejlettebb országok új törekvéseihez hasonlóan – a nem-formális és informális tanulás fejlesztésének és elismertetési rendszerének. Az élethosszig tartó tanulás egyes részterületein folyó fejlesztések alulról induló kezdeményezéseinek kormányzati ösztönzése, összehangolása és a gyakorlati megvalósítás szabályozórendszerének kiépítése szükséges. Nem elégséges az európai irányelvek szlogenjeinek mechanikus, teljesítések nélküli, verbális átvétele. Kérdéses persze, hogy a rendszer egészének át- és újjáépítése nélkül ez lehetséges-e. A foglalkoztatás, fejlesztés, a növekedés, a tanuló társadalom és a képzésfejlesztés, művelődés alrendszereinek koherens egységét és pozitív egymásra hatását kívánatos megteremtetni. ‘A tanulás sokfélesége’ MNT Konferencia Budapest. 2009. 10. 29. Dr. Németh Balázs, egyetemi docens - PTE FEEK

A tanulmánykötet bemutatása - ‘A tanulás sokfélesége’ 4. 7 A tanulmánykötet bemutatása - ‘A tanulás sokfélesége’ 4.7. Javaslatok a legfontosabb teendőkre 4.7.2. Jelentős központi kutatási és fejlesztési program kialakítására van szükség, amelyben érvényesül az állam felelőssége és támogatása, ugyanakkor a gazdasági szektor és a társadalmi szereplők széleskörű bevonása valósul meg. A felnőttkori tanulás sokféleségét támogató és elismerési rendszerét kialakító folyamat nem mehet végbe az állami, közvetlen érdekeltséget teremtő ösztönzők, s az állami, privát és non-profit szektorok együttműködése és közös részvétele nélkül, ami utóbbi is, elsősorban a kormányzat tudatos ösztönözésén alapuló felelősség. A tervezésben figyelembe kell venni, hogy a tanulás átfogó ösztönzését szolgáló program az oktatás-képzés és kultúra valamennyi részterületét és szintjét (alap- és közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttképzés) érinti. Tanulmányunk egésze főként a felnőttoktatás és élethosszig tartó tanulás kérdését tárgyalta. ‘A tanulás sokfélesége’ MNT Konferencia Budapest. 2009. 10. 29. Dr. Németh Balázs, egyetemi docens - PTE FEEK

A tanulmánykötet bemutatása - ‘A tanulás sokfélesége’ 4. 7 A tanulmánykötet bemutatása - ‘A tanulás sokfélesége’ 4.7. Javaslatok a legfontosabb teendőkre 4.7.3. A kutatások és fejlesztések kialakításában a szakmai és tudományos műhelyek és szakmai szervezetek nagyfokú önállóságát szükséges biztosítani a meghirdetett programok részvétel elvű kialakításától, a nyilvános és átlátható, a tisztességes szakmai versenyhelyzetet teremtő pályázati rendszerek biztosításáig. A területi és helyi közigazgatási szintek bevonása és ösztönzése, a munkaadók és munkavállalók érdekszervezetei, a társadalmi szervezetek bevonása ugyancsak elkerülhetetlen. ‘A tanulás sokfélesége’ MNT Konferencia Budapest. 2009. 10. 29. Dr. Németh Balázs, egyetemi docens - PTE FEEK

A tanulmánykötet bemutatása - ‘A tanulás sokfélesége’ 4. 7 A tanulmánykötet bemutatása - ‘A tanulás sokfélesége’ 4.7. Javaslatok a legfontosabb teendőkre 4.7.4. Központilag támogatott programok szükségesek a szakemberek felkészítésére. Ez a nemzetközi munkamegosztásban és együttműködésben való részvétel elmélyítését is szolgálja. A felsőoktatásban és a szakmai továbbképzésben külön programra van szükség, amely felkészíti az oktatási, képzési és művelődési rendszerben a nem-formális tanulás és tanulás-elismertetés kiépítésének elvégzésére alkalmas szakembergárdát, segíti a kutató és felsőoktatási intézményekben folyó szakmai munkálatokat és a települési és kistérségi szintig terjedő intézményes, szolgáltatási rendszer fokozatos létrehozását. ‘A tanulás sokfélesége’ MNT Konferencia Budapest. 2009. 10. 29. Dr. Németh Balázs, egyetemi docens - PTE FEEK

A tanulmánykötet bemutatása - ‘A tanulás sokfélesége’ 4. 7 A tanulmánykötet bemutatása - ‘A tanulás sokfélesége’ 4.7. Javaslatok a legfontosabb teendőkre 4.7.5. Publikációs fórumoknak és könyvkiadásnak kell támogatnia a hazai és nemzetközi eredmények bemutatását, hogy a döntéshozók, a szakemberek és a közvélemény is széles körben tájékozott legyen a nem-formális és informális tanulás jelentőségének egyéni, társadalmi és gazdasági súlyáról, a tanulási formák fejlesztésének és az elismertetés rendszerének fontosságáról. Jelen kutatásunk is, mely a felnőtt tanulók véleményének megismerését tartotta fontosnak, igazolta azt az előfeltevésünket, hogy a felnőttek csoportjait – akár tanulók, akár nem tanulók, akár munkanélküliek, akár foglalkoztatottak – be kell vonni a véleményformálás általi szemléletváltoztatásba. Ennek jól bevált formái léteznek, mint például „A művelődés hete” fesztiválok és kampányok. ‘A tanulás sokfélesége’ MNT Konferencia Budapest. 2009. 10. 29. Dr. Németh Balázs, egyetemi docens - PTE FEEK

A tanulmánykötet bemutatása - ‘A tanulás sokfélesége’ 4. 7 A tanulmánykötet bemutatása - ‘A tanulás sokfélesége’ 4.7. Javaslatok a legfontosabb teendőkre 4.7.6. Az oktatás, képzés, művelődés szakmai szervezeteinek kezdeményező lépéseket kell tenniük az összefogásra és a koordinált szakmai kutató, fejlesztő, kísérleti, módszertani munkára, hogy egymástól tanuljanak és közösen lépjenek fel a konszenzusos szakmai eredmények, javaslatok előterjesztésében és azok kivitelezésének elősegítésében. Igen kiterjedt és összetett tevékenység-együttesről van szó, amelyben sokféle intézmény és szervezet együttes munkája hozhat eredményt. A felnőttoktatás terén a népfőiskoláknak – mivel a nem-formális felnőttképzés szervezetei – sajátos jövőbeli feladatuk lehet, hogy az alapkészségek, a társadalmi kompetenciák és az alacsony iskolázottságú társadalmi csoportok tanulásának fejlesztésére, és a nem-formális és informális tanulási eredményeknek a kutatás során feltárt területeken történő elismertetésére helyezzék a hangsúlyt. ‘A tanulás sokfélesége’ MNT Konferencia Budapest. 2009. 10. 29. Dr. Németh Balázs, egyetemi docens - PTE FEEK

A tanulmánykötet bemutatása - ‘A tanulás sokfélesége’ Idézet Paul Bélanger a The Recognition of intimacy of learning, a social issue/A tanulás intimitásának mint társadalmi kérdésnek a felfedezése c. téziseiből: „10. Mégis, éppen a sajátos félreérthetősége és ellentmondásai miatt igaz, hogy a tanulás bizalmas és személyes jellege és intimitása társadalmi kérdéssé válik, mivel a kortárs egész életen át tartó tanulási dinamika önmagában félrevezető és a tanulás személyes folyamatait konfliktusosan képviseli. De egyben azért is beszélhetünk társadalmi kérdésről a tanulás személyes, intim jellemzői esetében, mert ha megfeledkezünk e fontos kritikai szempontról, úgy a tanulás elveszítheti az egyén valódi formálásának esélyét és ezzel a tanulói életrajzokból elveszik az aktív és belsőleg indukált valódi tanulás és nem bújik (sic) a kíváncsiság köpönyegébe.” 2008. július. Duisburg ‘A tanulás sokfélesége’ MNT Konferencia Budapest. 2009. 10. 29. Dr. Németh Balázs, egyetemi docens - PTE FEEK