A hagyományőrzés és fejlesztés lokális lehetőségei Csörgő Zoltán Stratégiakutató Intézet

A jelen trendjei, jellemzői •A tér, a határok, a távolságok leküzdése •Digitális forradalom: az információ és a tudás létrehozásának és terjesztésének új körülményei •Előkészületben a biológiai forradalom •Hálózati társadalom kialakulása •A világ (gazdasági, kulturális) újrafelosztása •A felgyorsultság élménye •Egységes világmagyarázat (mítosz) hiánya

A hagyomány változása •Rendkívül gyors életformaváltás •A zártabb közösségekben megnehezült a világban való eligazodás, az alkalmazkodás •A bezárkózás a hagyományba egyéni, közösségi elszigetelődést eredményezett •A hagyományos formák megmerevedtek, béklyóvá váltak

A hagyomány változása •A társadalmi makro- és mikrostruktúrák átalakulása, a hagyományos közösségek felbomlása, kisközösségek csökkenő száma •Elszakadás a hagyományoktól, gyökértelenség, elidegenedés, identitásválság •A társadalmi együttélés átláthatatlanul bonyolulttá és bizonytalanná vált

A hagyomány változása •Önzéssé fajuló, atomizálódó individualizmus, „egyszemélyes család” •A helyi kultúrák fenyegetettsége az „agresszív” kultúrákkal szemben •A megszokott szellemi-erkölcsi szokásrend, értékrend és nézetek megkérdőjelezése

Mi a tudástársadalom? A tudástársadalom mindenekelőtt arra biztosít esélyt, hogy •makro és mezo, globális és lokális szinten olyan közösség jöjjön létre, amelyben összekapcsolódik az eszköz (technológia) és a (társadalmi) cél •mikro szinten olyan emberek alkossák ezt a közösséget, akikben egyensúlyra jut hagyomány és kreatív újítás

A hagyományalapú tudástársadalom A hagyományalapú tudástársadalom olyan értékvilágot, életminőség-elvet közvetít, amelynek alapján a megteremtett felelősségteljes szabadságban a külső és belső törvények, azaz önmagunk és világunk megismerésével értelmet találhat a létünk, megtalálhatjuk testi, lelki, szellemi otthonukat.

A hagyomány a múltban •A hagyomány a közösség önmegtartó erejeként működött •A tudásátadás struktúráját jelentette •Értékrendet, normákat, viselkedésmintákat közvetített •Nemzedékek közös tapasztalatát örökítette át

A hagyomány szerepei a jövőben •Az egység felismerése csökkenti a konfliktusok veszélyét. •A hagyományos értékek megőrzésével egymásra fogékony, toleráns kulturális közösségek építhetők fel. •A lokális közösségek a tudás áthagyományozásának színterei és „az identitás kialakulásának különleges forrásai”. (Castells)

•A hagyomány a változásokhoz, az új helyzetekhez való alkalmazkodáshoz, a világban való eligazodáshoz biztos keretet, világmagyarázatot nyújt. •Az erős hagyományú és ezért nyitott közösség képes nemcsak alkalmazkodni, nemcsak kihasználni a globalizáció előnyeit, hanem újjászervezni, újjáépíteni is önmagát. A hagyomány szerepei a jövőben

•A hagyomány kohéziós ereje képes az atomizálódás folyamatának ellensúlyozására. •„A Nagy Újjáépítés”-ben (Fukuyama) a hagyomány, mint társadalmi tőke fontos szerepet tölt be közösségépítő, formáló kohéziós öntudatosító hatásával. A hagyomány szerepei a jövőben

•A hagyomány társadalmi szervezőerő, ezért szoros kapcsolata van a most kibontakozó társadalomiparral és tudásiparral •A tudásipar információözönében csak az igazodik el, aki egységet lát. •A hagyomány (mint az emberiség tapasztalati emlékezete) feladata a tudásmegőrzés és közvetítés. A hagyomány szerepei a jövőben

•A hagyomány az organikus fejlődés alapfeltétele: a régi és új minőségek között egyensúlyt hoz létre. •A hagyomány igazi feladata mindig a múltra támaszkodó jövőépítés! A hagyomány szerepei a jövőben

A hagyomány szerepei egy régióban •A régiók ma Magyarországon területfejlesztési régiók. A jövőben a társadalomfejlesztés színterei is lesznek, amelyhez fontos a regionális kohézió és identitás kialakítása. •A jövőben a sajátosság, az egyedi és megismételhetetlen lesz előny, ennek alapja pedig a lokális hagyomány.

A hagyomány növeli a globális faluban a lokális társadalom versenyképességét, mert: •egy kollektív tanulási folyamat eredményeként hozzájárul az innovációs folyamatok terjesztéséhez, s csökkenti a bizonytalanságot •bővíti az emberi erőforrást, így mozgósítható benső kapacitásként, felértékelődő innovációs potenciálként működik A hagyomány szerepei egy régióban

•A hagyományos közösségek eleve nyitott együttműködési hálózatokként működnek. •A hagyomány a régió belső szerveződésének felértékelését is gyorsítja. •A hagyomány, mint erőforrás szempontjából újragondolható az elmaradt, a hátrányos helyzetű, a kevésbé fejlett, a területi egyenlőtlenség fogalmak tartalma A hagyomány szerepei egy régióban

A hagyománnyal rendelkező közösségnek nő a •teherbíró képessége •biztonságérzete •világba vetett bizalma •megújulásra való képessége •kreativitása

Hagyományfejlesztő projektek A hagyományőrző és teremtő projektek célja: •Értékőrző szemléletalakítás •Hagyománytudatos életforma kialakítása •Régi hagyományok új tartalommal való megtöltése •Új hagyományok kialakítása az eltűnő közösségi funkciók pótlására •Infokommunikációs technológiák alkalmazása

•Térségi hagyományközpont •Térségi virtuális hagyományközpont (Térségi hagyományportál) •Erdei iskolák, honismereti és kézműves táborok •Kézműves vásárok •Hagyományturizmus erősítése (élményparkok) Lokális hagyományfejlesztő projektek

Élő skanzenek országos hálózata Szervező: Hagyományok Háza Cél: •Épületkomplexum (skanzen) létrehozása •Hagyományos életmód bemutatása •Turisták fogadása •Programok: táborok, kézműves képzések Pilot projekt indul: 2002-ben Szarvason

Cél: a hagyományipar fejlesztése és kapcsolatteremtés: •a hagyományos kézművesipari tevékenységet folytató (kezdő) vállalkozások •a hagyományközpontok (Hagyományok Háza, Unesco Folklór Intézet, stb.) •a kormányzati és az önkormányzati szervek •valamint esetleg a befektetői tőke között. Kézműves inkubátorház

Miben más ez, mint egy „hagyományos” inkubátorház: •ötletvállalkozások helyett hagyományos termékek •kockázati tőke helyett hagyományértékre építés •high-tech termékek helyett kézműipari termékek

Kézműves inkubátorház Feladatok: •A kézművesek termelő tevékenységükhöz kedvezményes díjjal telephelyet bérelhessenek (kis műhelyek), továbbá •infrastrukturális, műszaki, adminisztrációs, számítástechnikai, információs, pénzügyi és innovációs szolgáltatásokhoz jussanak, ezzel biztosítsa a termelés és értékesítés egyre teljesebb feltételrendszerét.

Kézműves inkubátorház Feladatok: •A lehetséges gazdasági (és persze technológiai, infrastrukturális) feltételek más térségeknél gyorsabb és magasabb szintű - ökológiai szemléletű - javítása •Hatékony technológiatranszfer megvalósítása

Kézműves inkubátorház Feladatok: •Újszerű módon támogassa a kézműves (kis)vállalkozások indulását, illetve a már korábban elindult vállalkozások erősítését - szinergiák és kapcsolatháló nyújtásával - az emberi erőforrások fejlesztésével - a stratégiai összefonódások segítésével

Feladatok: •Szolgálja az élenjáró technológiák széleskörű alkalmazását •Segítse beszállítói kapcsolatok kialakítását, bővítését, a piacra lépést, a hitelhez jutást (tanácsadással) •Segítse a hagyományos kézművesipar megerősítését a leépült ipari ágazatok helyén Kézműves inkubátorház

Feltételek: •A fejlesztésben és az üzleti életben egyaránt jártas menedzsment jöjjön létre •Egy – akár már meglévő, átalakított, de – a korszerű technológiát is biztosító épület biztosítson helyet a vállalkozások indulásához Kézműves inkubátorház

Kézműves paradigma (Dr. Cséfalvay Zoltán) A világpiaci résekbe bejuttathatók olyan versenyképes, nagy kézimunka igényű (hand made) hagyományos és egyedi magyar termékek (hungaricumok), amelyek iránt növekvő a kereslet.

Nemzetközi példák a kézművesség élő öröksége számára Feltételek: •A Nemzeti Kéziszövés és Kézműipar Múzeuma (Új- Delhi) programja: bemutatók, oktatás, árusítás. •Bombolulu: 400 rokkant termelő közössége Kenyában, központi irodával, képviselővel • Comparte: 600 falusi lakos szövetkezete Chilében saját elosztási központtal, a helyi vásárlóknak kiskereskedelmi egységek, nagykereskedelmi katalógusáruházi részleg •Aszuruk termelő közössége Bolíviában: nem piacorinetált, hanem hagyományőrző

Nemzetközi példák a kézművesség élő öröksége számára Tanulságok: •A befektetés a kézművesség fejlesztésébe megtérül és foglalkoztatási előnyei is vannak •Tervezhető jövedelemkiegészítő, szezonális vagy részmunkaidős foglalkozásként •A kézműves termelőegységek kis költséggel felállíthatók, főleg ott, ahol él a hagyománya és beleillik a közösség életébe •Tisztességes értékesítési mechanizmus révén a bevétel közvetlenül a termelők kezébe juttatható

Internetes e-kereskedelmi információs és kommunikációs központ program Kézműves internetes áruház: •Elérhetővé teszi azon cégek adatait, információit és elérhetőségeit, melyek hagyományos kézműves termékeket állítanak elő, vagy ilyen termékeket (e-)kereskedelmi úton értékesítenek. •Lehetőséget teremthet üzleti kommunikációs és az üzleti tranzakciók lebonyolítására is. •Az interneten keresztül mutatja be a kézműves termékeket és ezek árusítását is folytathatja.

Nem a múlt feltámasztása a cél, hanem a múltból áthozni a mába és megőrizve továbbvinni a jövőbe azt, ami mint évezredes tapasztalat segíthet az emberekhez, a természethez és az önmagunkhoz való viszony kialakításában. A hagyomány szerepei a jövőben (+)