Böngészők a kezdetektől napjainkig

Az internetről általában Az internet olyan globális számítógépes hálózatok hálózata, ami az internet protokoll (IP) révén felhasználók milliárdjait kapcsolja össze és lehetővé teszi olyan elosztott rendszerek működtetését, mint például a WWW (World Wide Web). Az internet kifejezés nemzetközileg elterjedt szó, az angol eredetű internetwork szóból ered, mely magyarul leginkább ’hálózatok hálózata’-ként adható vissza, szó szerint hálózatok közötti-t jelent. Az internet az egész világot körülölelő számítógép - hálózat, hatalmas rendszer, amely kisebb számítógép-hálózatokat fog össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett alternatív teret biztosít. Az internet a számítógépek összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani.

Az internet olyan gyorsan növekszik, hogy minden erre vonatkozó számadat pár hónap alatt elavul. Ami az arányokat illeti: az internetre kapcsolt számítógépek száma havi átlagban 10–15%-kal vagy még többel növekszik. Mivel az internet egymástól különböző hálózatokat köt össze, a felhasználó bátran választhat bármilyen eszközt a munkája elvégzéséhez, az adatokat a hálózaton keresztül egységesen tudja kezelni. Ma már elmondható, hogy az internet a világ elektronikus postájává lépett elő. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók az üzeneteikre azonnali választ kaphatnak. Az internetnek nincs központi épülete. Minden hálózat, amely az internethez csatlakozik, önálló életet él. Ezen hálózatok csatlakoztatásának összehangolását, az ezzel kapcsolatos információk szolgáltatását, illetve a felmerülő mérnöki tevékenységeket az 1992 januárjában létrehozott, profitmentes Internet Society (ISOC) irányítja, amelynek bárki szabadon tagja lehet. Központja az amerikai Virginia állambeli Restonban van.

Az internet története A gyökerek az 1960-as évekig nyúlnak vissza, a történet katonai fejlesztések civil szférába való átszivárgásával kezdődött. Abban az időben merült föl ugyanis az USA-ban egy kevéssé sebezhető számítógép-hálózat szükségessége, amelynek egy esetleges atomtámadás után megmaradó részei működőképesek maradnak. Dwight Eisenhower elnök – a szovjetek űrversenybeli sikereit ellensúlyozandó, a Szputnyik–1 fellövésének hírére – elrendelte a DARPA (Defense Advanced Research Project Agency) felállítását, amely a kutatásokat azután finanszírozta. Kidolgoztak egy többközpontú, csomagkapcsolt (ahol az adatok továbbítása kisebb csomagokban történik) hálózati kommunikációs rendszert (az NCP protokollt), mely a mai TCP/IP szabvány ősének tekinthető. Ezen az elven kezdett működni 1969-ben az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network), és a katonai felhasználásokon kívül további kutatásra szolgált. Továbbá egyes egyetemek, katonai bázisok és kormányzati laboratóriumok kutatói használták elektronikus levelezésre, fájlok cseréjére és távoli bejelentkezésre egymás számítógépei között.

1972-ben megszületett az első e-mail program 1972-ben megszületett az első e-mail program. 1974-ben jelent meg először az „internet” kifejezés, egy a TCP protokollról szóló tanulmányban. 1983-ban, azután, hogy az addig szigorúan ellenőrzött ARPANET-ből MILNET (Military Network) néven leválasztották a hadászati szegmenst, megszületett a mai fogalmaink szerinti internet. 1988 pedig az első internetes féregvírus-járvány (worm) éve volt. A National Science Foundation felismerte hogy a hálózat döntő fontosságú lehet a tudományos kutatásban, ezért igen nagy szerepet vállalt az internet bővítésében. 1985 és 1986 között építették ki az NSF 6 szuperszámítógép központját, és az így kialakult hálózatot összekapcsolták az ARPANET-tel. Az NSFNET (National Science Foundation Network) több bővítés után ma is az USA domináns gerinchálózata. Az ARPANET formálisan 1989-ben szűnt meg, hogy helyét átadja a fejlettebb gerinchálózatoknak. Az NSFNET mellett jelentős részben már magáncégek hálózatain folyik a kommunikáció.

Az internet ma Manapság az internetes technológiákat körülbelül 4 milliárdan használják személyes, illetve üzleti célokra, például információkeresésre, szolgáltatások és áruk megrendelésére, kapcsolattartásra, szórakozásra, stb. Jelenleg kutatások zajlanak az internet technikai (elsősorban távközlési) problémáinak megoldására, például az új IPv6 címzési rendszer bevezetésére. A jelenleg használt címzési rendszer (IPv4) ugyanis kifogyóban van új, kiosztható címekből a végpontok pl. felhasználók számára, amely ha bekövetkezne a probléma megoldása (IPv6) és a megoldásra való átállás globális szintű beteljesedése előtt, akkor az internet további bővítése csak igen nehezen és nagy áldozatokkal jöhetne létre. (Még legalább 5 milliárd ember számára kell elérhetővé tenni a jelenlegi 1,4-1,5 helyett!) 2010 nyarán jelentette be az MIT, hogy egy új technológiával, az ún. flow switching elve alapján százszorosára lehetne növelni az adattovábbítás sebességét. Az újdonság bevezetését gátolja azonban, hogy ehhez le kell cserélni a routereket.

Érdekességek az internetről Néhány elképesztő számadat: a világon jelenleg több mint 1,73 milliárd ember használja rendszeresen az internetet (a legtöbben, csaknem egymilliárdnyian Ázsiában neteznek) tavaly összesen 90 trillió darab e-mailt küldtek szerte a világon, ami átlagosan napi 247 milliárd elküldött e-mailt jelent a napi átlag 247 milliárdos levélforgalomból 200 milliárd spam a teljes e-mail forgalom mintegy 81 százaléka levélszemét tavaly év végén a nyilvántartott blogok száma elérte a 234 milliót a közösségi oldalak 84 százalékán több a nő, mint a férfi felhasználó naponta 27,3 millió tweet keletkezik a Twitter közösségi mikroblog oldalon a legtöbben, 4,25 millióan az @aplusk nevű twitterezőt (Ashton Kutchert) követik

a Facebookon 250 milliárd a havi oldalmegtekintések száma, ami percenként 6 millió oldalletöltést jelent a Facebook forgalmát jelenleg 30 ezer szerver szolgálja ki a Facebook 350 millió tagja havonta 2,5 milliárd fotót tölt fel az oldalra, évente átlag 30 milliárdot naponta egymilliárd YouTube videót néznek meg világszerte egy átlag amerikai felhasználó havonta 182 online videót néz meg az online videók 82 százalékát az USA-ban nézik meg naponta 148 ezer új gép lesz zombi, és kapcsolják be valamelyik botnetbe tavaly év elején 2,6 millió kártékony szoftvert tartottak nyilván

Amire az internetet a legtöbben használjuk…

A www. születése 1991-ben a svájci CERN-ben (European Council for Nuclear Research) dolgozott Tim Berners-Lee egy információkezelő rendszeren, amelyben a szövegek hivatkozásokat tartalmazhattak más munkákra, így az olvasó könnyen átugorhatott egyik dokumentumról a másikra. Az ilyen, általa csak hiperszövegként elnevezett tartalmak megjelenítéséhez készített egy kiszolgálót is, amelyet WorldWideWeb-nek neveztek el. Kezelésére egy kezdetleges, csak szöveges felülettel rendelkező böngészőt használt, amelyet először www-nek hívott, később, hogy ne keveredjenek a fogalmak, a Nexus nevet kapta. Ez volt az első böngésző, ekkor azonban az Internet használata még nagyon zártkörű volt, így nem terjedt el.

A következő évek böngészői 1992-ben még csak a nagyobb egyetemek, és a legnagyobb vállalatok érték el az Internetet. Amerikában sokan a Gopher-t használták. Ez nem böngésző volt, inkább fájlkezelő, amely az Interneten tárolt fájlok letöltését is lehetővé tette. Böngészőből négy is született ebben az évben. Az Erwise, amely finn fejlesztés volt, a ViolaWWW és a MidasWWW, amelyek egyetemi berkekben születtek unix rendszerre, és egyik sem lett népszerű az egyetemek falain kívül. A negyedik a Lynx böngésző, amely máig létezik, egy nagyon szűk kör használatában.

1993. április 13-án a CERN szabadon hozzáférhetővé tette a WorldWideWeb forráskódját. Ugyanekkor készült el az Arena nevű böngésző. Ez volt az első, ami már meg tudott jeleníteni háttérképeket, táblázatokat vagy kép köré folyatott szöveget. Állítólag az Internet elsőszámú nyelvének, a HTML-nek a kidolgozói is az Arena-t használták kísérleti terepként. Később, még ugyanebben az évben az NCSA (National Center for Supercomputing Applications) kiadott egy alkalmazást, amely egy webböngésző és egy Gopher kliens ötvözete volt, Mosaic névvel. Eredetileg csak Unix gépeken volt elérhető és csak forráskód szinten, de 1993. decemberében a Mosaic új verziója már Apple Macintosh és Microsoft Windows telepítőkkel érkezett. Ettől kezdve a web népszerűsége meredeken emelkedni kezdett.

Drasztikusan megnőtt a böngészők száma, sok egyetem és vállalat indított fejlesztési projekteket ebben az irányban, például a Telenor (egy norvég kommunikációs vállalat), amely 1994-ben elkészítette az Opera böngésző első verzióját. Nem voltak elég bátrak, csak 1996-ban léptek ki vele a nyilvánosság elé. 1994 egyértelműen a Netscape Navigator éve volt. Bár a teljes verzió fizetős volt, mégis szinte a teljes Internetező közösség ezt használta.

1994.-ben 4 további böngésző született: Chello. Ftp-t, Gophert és Usenetet is képes volt kezelni, és windows-os platformra írták. IBM Webexplorer. Ingyenes volt, és az IBM operációs rendszerekhez járt. Volt benne History szolgáltatás is. Slipknot azoknak, akik terminál segítségével kapcsolódtak a netre. Minuet kis erőforrású DOS-os gépekre.

Szorosan a történethez tartozik, hogy ebben az évben Tim Berners-Lee megalapította a W3C-t (World Wide Web Consortium), webes szabványok kidolgozására. A következő években a W3C több specifikációt is kiadott (amelyeket „ajánlásoknak” neveztek), mint például a HTML 4.0, a PNG képek szerkezete, vagy a CSS első és második verziója.

Modern böngészők: 1995 Internet Explorer 1996 Opera Browser 1998 Mozilla (Firefox) 2008 Google Chrome

Internet explorer A Windows Internet Explorer (korábban Microsoft Internet Explorer, rövidítve IE vagy MSIE), egy grafikus webböngésző, amely jelenleg a Microsoft Windows operációs rendszerek részét képezi. Az Internet Explorer a legelterjedtebb böngészőprogram, részesedése a világpiacon 2010 februárjában 67 és 49% között volt. Bár a program a különböző Windows verziókon kívül más platformokon is megjelent (Mac, Solaris, HP-UX), ezen változatok fejlesztése félbemaradt. Ennek ellenére a Mac változat mindmáig letölthető.

Rövid története 1995. az Explorer születési éve. Bill Gates-t nem érdekelte az Internet, nem látott benne lehetőséget, míg kollégái meg nem győzték ennek ellenkezőjéről. Akkor viszont minden követ megmozgatott a siker érdekében. Amikor az IE megjelent, a Netscape uralta a böngészők piacát. A megjelenő IE nem volt ellenfél semmilyen tekintetben. A Microsoft két dolgot tett. Egyrészt gőzerővel fejlesztett, aminek következtében a 4.0-ás verzió már felvette a versenyt a Netscape 4.0-val, másrészt az egyeduralkodó Windows operációs rendszerrel együtt terjesztette a böngészőt. Ezzel az 1996-tól 2002-ig tartó böngésző háborút meg is nyerte. Ekkorra részesedése a böngészők piacán 95% lett. Kicsit előre megyek az IE vonalán, ugyanis csak 2 évig örülhetett a sikernek a Microsoft. 2004-től újabb böngésző háború kezdődött. A Netscape ekkor már marginális helyen volt, viszont megjelent három új, és dinamikusan fejlődő böngésző: az Opera, a Google Chrome, és a FireFox. Most úgy tűnik, ezt a háborút nem a Microsoft nyeri meg. Részesedése még 50% feletti, de szépen lassan csökken a versenytársak javára.

Opera browser Az Opera egy ingyenes, igen kis méretű, több platformon használható internetes tevékenységeket összefogó program: elsősorban egy webböngésző, de ezen kívül tartalmaz beépített levelező klienst, hírolvasó klienst, címjegyzéket, IRC alapú csevegő klienst, RSS és Atom hírolvasót, minialkalmazásokat (widgeteket), valamint hagyományos és BitTorrent alapú letöltésvezérlőt is. Ezek a kiegészítő funkciók mindaddig rejtve maradnak az Operában, amíg a felhasználó nem kezdi el használni valamelyiket. Az Operát az Opera Software, egy Oslóban jelenleg is működő norvég cég készíti. A böngésző Presto elnevezésű motorját (rendering engine) több kereskedelmi partner is használja, mint például az Adobe és a Macromedia a weblapok előnézetéhez a GoLive és Adobe Dreamweaver alkalmazásokban. Az Opera vezető pozíciót szerzett az okostelefonok és PDA készülékek böngészői között a kis képernyős megjelenítés technológiájának köszönhetően. Az Operát és az Opera mini-t C++ nyelven írták. Az IBM-mel közösen az Opera egy speciális hangvezérelt technológiát is elhelyezett a böngészőben.

Az Opera zárt forráskódú, de ingyenesen letölthető és használható program. A jelentősebb böngészőkhöz mérten az Opera igen kis méretű – annak ellenére, hogy funkcionalitása sokkal szélesebb körű. Az Opera magas szinten követi a webes szabványokat. Ezt az irányvonalat jól jellemzi, hogy több alkalmazottja tagja a W3C konzorciumnak. A böngésző biztonság tekintetében is kiemelkedő eredményeket ért el, a többi böngészőhöz képest jóval kevesebb biztonsági hibát fedeztek fel benne, és ezeket is nagyon gyorsan kijavították. Az Operának léteznek speciális verziói mobiltelefonokra és más eszközökre is. A böngésző mobil változata, az Opera Mini minden Java-képes mobiltelefonon elérhetővé teszi a böngészést, használata ingyenes.

Mozilla (Firefox) 1998. A Mozilla (Firefox) születése. A Mozilla projekt a Netscape-ből indult, amikor az előd nyílt forráskódúvá tette a böngészőjét és felszabadította a kódját. A Mozilla első éveiben kiemelt szerepet kapott a Netscape fejlesztésében. 2003. július 15-én indították a Mozilla Alapítványt, amely több név- és szervezeti változtatás után ma is létezik. 2002-ben jelentek meg egy Netscape-től különböző böngészővel, a Phoenix 0.1 –el, ami a mai Firefox elődjének tekinthető. Több fejlesztés után 2003-ban Firebird, 2004-ben Firefox lett a böngésző új neve. Bár talán ez a legismertebb, a Mozilla alapítvány 13 különböző szoftver tulajdonosa. A Firefox az Operához hasonlóan minden szolgáltatással rendelkezik, amivel egy böngészőnek kell, és dinamikusan fejlődik. 2009 októberben jelent meg a Windows 7-hez fejlesztett biztonsági frissítés, 3.5.4-es verzió számmal.

A Firefox volt az első böngésző, ami jelentősen megszorongatta a babérjain ücsörgő Microsoftot, aki a nyomás hatására végül előállt (2006-ban) az Internet Explorer 7-es verziójával, amibe a Microsoft igyekezett minden firefoxos újdonságot átvenni, pl. az RSS - megjelenítést vagy a füleket (amit először az Opera vezetett be). Amellett, hogy valóban jó böngésző, elévülhetetlen érdemei vannak a szabványosabb Internet megteremtésében.

Google Chrome 2008.-ban az addig keresőjével befutott Google megjelent a Chrome böngészővel. A precíz munkára jellemző adat, hogy a böngészők teljesítményét tesztelő Acid1 és Acid2 teszteken a Chrome remekül teljesített jobb volt mint a konkurens Internet Exlorer 7-es, illetve a Firefox 3-as eredménye, ám gyengébb volt mint az Opera teljesítménye. Az eredeti Chrome-verzió nem teljesítette a legnehezebb Acid3-as tesztet, viszont a 2009. augusztus 7-én megjelent új verzió már 100%-ot ért el. A 2009. szeptember 15-én piacra dobott 3-as verziószámú program több újítást tartalmazott, melyek jelentősen befolyásolják a HTML 5-ös verziójának elfogadását, illetve felgyorsítását. A böngésző célja hármas: biztonság, sebesség és stabilitás.

Fontos, hogy a Google keresőjéhez hasonlóan a Chrome-nak is minimalista kezelőfelülete van; ez pedig nem megszokott a mai böngészők esetén. A Chrome egyik erőssége a dokumentumok, illetve a JavaScript alkalmazások kezelési sebességének drasztikus felgyorsítása. A böngésző megbízhatóságát (biztonságát) erősíti két „fekete” listája: az adathalászat, illetve a kéretlen küldeményeket kiszűrő lista. Ha a böngésző egy feketelistás oldalra téved, akkor a felhasználó a kért oldal helyett csak egy figyelmeztetést kap. A Chrome szintén alkalmas a máshol is bevált „privát” módra, azaz a böngésző semmilyen adatot nem fog tárolni a felhasználóról. Bejelentették a Google Chrome operációs rendszert is, amely minimális gépi erőforrást igényel, mivel felhő-alapú számítási módszeren alapul, és a hírek szerint nagyon gyors lesz.

Safari A Safari egy webböngésző, melyet az Apple fejleszt a Mac OS X operációs rendszeréhez és újabban a Microsoft Windows operációs rendszerekhez. Ez a Mac alapértelmezett böngészője. 2003.-ban adta ki az Apple a Safarit, amit 2007-ben Windowsra is elérhetővé tett. Szabványkövető, viszonylag gyors böngésző, mégsem tudott a Mac-ek világán sikeresen átlépni. 1997-ig az Apple Macintosh számítógépek Netscape Navigator böngészőt használtak. Ezt követően a Microsoft Internet Explorer lett az alapértelmezett böngésző. 2003 júniusában a Microsoft bejelentette, hogy felhagy az Internet Explorer for Macintosh fejlesztésével. A Microsoft honlapjáról 2006. január 31-étől már nem tölthető le a Mac-változat. A Safari sebessége több tesztprogram szerint a második legjobb, szorosan a Google Chrome nyomában, elterjedt böngészők legfrissebb elérhető verziója közül.

Köszönöm a figyelmet!