Közoktatási fejlesztések, pályázati lehetőségek Halasi István főosztályvezető-helyettes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Hajdúszoboszló, 2011. március 30.

A közoktatás fejlesztési tervei az Új Széchenyi Terv keretein belül 2011-13 Az Európai Unió 2010 nyarán indította útjára az Európa 2020 Stratégiát, amely fő céljaiban a korábbi Lisszaboni Stratégia utódának tekinthető. Az Európa 2020 Stratégia szemléletében és célkitűzéseiben egyértelműen harmonizál a magyar kormány elképzeléseivel.

EU 2020 stratégia prioritásai Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása Oktatás, képzés és élethosszig tartó tanulás Digitális társadalom Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése Szakképzettség A szegénység elleni küzdelem

EU 2020 kiemelt célok A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie. Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani. Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30 %-kal történő csökkentését). Az iskolai végzettségre nézve olyan célt kell kitűzni, amely – a lemorzsolódók arányának a jelenlegi 15-ről 10 %-ra történő csökkentése révén – egyrészt kezeli az iskolából kimaradók problémáját, másrészt a 30–34 éves korosztály körében 31-ről 2020-ig legalább 40 %-ra növeli a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányát. 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát.

EU 2020 kiemelt kezdeményezések Az „Innovatív Unió” kezdeményezés a keretfeltételek, illetve a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására szolgál annak érdekében, hogy az innovatív ötletekből a növekedést és a foglalkoztatást segítő termékek és szolgáltatások jöjjenek létre. A „Mozgásban az ifjúság” az oktatási rendszerek teljesítményének növelését és a fiatalok munkaerőpiacra történő belépésének megkönnyítését szolgálja. Az „Európai digitális menetrend” a nagy sebességű internet bővítésének felgyorsítását és az egységes digitális piac előnyeinek háztartások és vállalkozások általi kiaknázását tartja szem előtt. Az „Erőforrás-hatékony Európa” a gazdasági növekedés és az erőforrások felhasználásának szétválasztását, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás elősegítését, a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazását, a szállítási ágazat modernizálását és az energiahatékonyság ösztönzését szolgálja. Az „Iparpolitika a globalizáció korában” a vállalkozások (különösen a kkv-k) üzleti környezetének javítását és a világszinten versenyképes, erős és fenntartható ipari bázis kifejlesztésének támogatását célozza. Az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” a munkaerőpiacok modernizálását célozza, és arra törekszik, hogy lehetővé tegye az emberek számára készségeik egész életen át történő fejlesztését, hogy ezáltal növekedjen a munkaerőpiacon való részvétel, és – többek között a munkavállalók mobilitása révén – közeledjen egymáshoz a munkaerőpiaci kínálat és kereslet. A „Szegénység elleni európai platform” célja olyan szociális és területi kohézió biztosítása, ahol a növekedés és a munkahelyteremtés előnyeit széles körben megosztják, a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők pedig méltóságban, a társadalom aktív tagjaiként élhetnek.

Oktatási rendszer és foglalkoztatás kapcsolatának javítása Növekedést akadályozó szempontként azonosította a Kormány az oktatási rendszerben képzett emberi erőforrás (azaz a munkaerő-kínálat) és a munkaerő-piaci kereslet összetételében, szerkezetében tapasztalható eltérést. A hatékonyság javításában fontos szerep jut a képzettségi szint növelésére vonatkozó nemzeti vállaláshoz kapcsolódó intézkedéseknek, továbbá kiemelt hangsúlyt kap a szakképzés és a munkaerő-piaci igények összehangolása. A kidolgozás alatt álló új Nemzeti Alaptanterv a korábbinál hangsúlyosabban kívánja megjeleníteni az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai között a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciát mint kulcskompetenciát, amely alapját képezi azon speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

Nemzeti Intézkedési Terv feladatai Pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői az egyéni személyes adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Felkészítés arra is, hogy a tanulók életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket.

Nemzeti Intézkedési Terv feladatai Lemorzsolódás csökkentése, az intézményi és a hallgatói érdekeltség fokozása, valamint a Felsőoktatás pedagógiai kultúrájának fejlesztése hozzájárul a felsőoktatás hatékonyságának, eredményességének növeléséhez, ezáltal az oktatási rendszer minőségének emeléséhez. A gyakorlatorientált rövid ciklusú képzések, továbbképzések, a felsőfokú szakképzés bővítése és fejlesztése, az oktatási rendszer és a munka világa közti átjárhatóság növelése

Várható konstrukciók 2011. április (9,4 Mrd Ft támogatási keret) TÁMOP 3.1.6 Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények fejlesztése TÁMOP 3.1.7 Referencia iskolai pályázat TÁMOP 3.2.2 Területi együttműködések 2011. május (1,7 Mrd Ft támogatási keret) TÁMOP 3.4.3 Iskolai tehetséggondozás TÁMOP 3.4.4 Tehetséghálózatok 2011. július (52 Mrd Ft támogatási keret) TÁMOP 3.1.5 Pedagógusképzés TÁMOP 3.1.9 Diagnosztikus mérések TIOP 1.1.1 Közoktatási informatika fejlesztése ROP közoktatási infrastruktúra fejlesztése 2011. November (83 Mrd Ft támogatási keret) TÁMOP 3.1.2 Tartalomfejlesztés a közoktatásban TÁMOP 3.1.4 Innovatív iskolák fejlesztése TÁMOP 3.2.1 Közoktatási intézmények szerepbővítése, újszerű intézményi együttműködések kialakítása (tanulást segítő támogató formák bevezetése) TÁMOP 3.4.1 Nemzetiségi és migráns tanulók nevelésének és oktatásának támogatása TÁMOP 3.4.2 Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Halasi István főosztályvezető-helyettes Nemzeti Erőforrás Minisztérium