Az érintőképernyők

Az érintőképernyők története Dr. Samuel C. Hurst 1971-ben alkotta meg az „elektronikus érintés” kezelőfelületét. 1983 a HP-150 az első érintőképernyős számítógép. Napjainkban reneszánszát élik. HP-150 : Egy 9”-es képernyőt infravörös érzékelőkkel vettek körül, ami bármilyen nem átlátszó tárgy helyzetét letapogatta a képernyő előtt.

Érintőképernyők működési elve Az érintőképernyő egy számítógép monitorához hasonló eszköz, melynek segítségével a rajta megjelenő parancsokat és funkciókat érintéssel választhatjuk ki. Az érintőképernyő ultrahang vagy nagyfrekvenciás jelek segítségével érzékeli, hogy a képernyő elé helyezett átlátszó, üveg vagy műanyag réteget a felhasználó hol érinti meg.

Kétféle alkalmazása terjedt el : a nagyméretű számítógép képernyő érintős változata : működési elve az eredeti elvhez hasonló lemoshatónak, mechanikailag ellenállónak, karcállónak kell lennie leggyengébb alkatrésze az üveglap, de törés esetén a javítás olcsó megoldható egyszerre több érintés érzékelése is (multitouch) Működési elve : Az egész berendezés egy acél keretből, és abban egy vastag üveglapból áll. A keret infravörös sugarakat bocsájt ki, és érzékel (ezeket infra kapuknak hívják.). Ez a hálózat érzékeli, ha valahol egy emberi ujj az üveghez ér. A keret valamilyen porton keresztül kapcsolódik a géphez, ahol az általa küldött jelet feldolgozzák, majd egy program válaszol az érintésre. Alapvető higiéniai követelmény a könnyű és alapos tisztíthatóság.

a néhány collos kijelzők érintős megoldása : Rezisztív érintőképernyő Kapacitív érintőképernyő Felületi hullámok segítségével működő érintőképernyő kicsinek, vékonynak, lehetőleg még hajlíthatónak, vagy átlátszónak is kell lennie, a speciális igényektől függően. A képernyőre egy érintés-érzékeny felületet szerelnek fel. Ez a felület ugyanúgy képpontokból tevődik össze, mint a képernyő, és az elektronika meg tudja határozni, hogy mely képponto(ka)t érintette meg a felhasználó

Rezisztív érintőképernyő érintőképernyőnél egy vezető és egy szigetelő felület közé vezetnek áramot. Amikor a felhasználó megérinti, akkor az áram megszakad, és ezt érzékeli az elektronika. Az ilyen érintőképernyők általában ceruzával működnek jól, bár ujjal megnyomva is reagálnak.

Kapacitív érintőképernyő elektromos töltést halmoznak fel a felületen. Amikor a felhasználó megérinti, ez a töltés rajta keresztül távozik (itt rendkívül kis feszültségről van szó, tehát az áramütés veszélye kizárt). A feszültségingadozást érzékeli az elektronika, az intenzitásból megállapítja a koordinátákat, és továbbítja azokat a számítógépnek. Az ilyen érintőképernyőket csupasz ujjunkkal használjuk, ceruzára nem reagál (így működik pl. az Iphone).

Felületi hullámok segítségével működő érintőképernyő A képpont belsejében van egy (hang) adó és egy vevő. Ha megérintjük a képpontot, nem jut el a hanghullám a vevőhöz. De a felületi hullám technológiánál már létezik infra és rádiófrekvenciás megoldás is, ahol az érintőképernyő keretébe építenek infra vagy rádióhullám forrást és az előbbinél a fényvisszaverődés , az utóbbinál pedig az interferencia segítségével határózódik meg az érintés pontos helye.

Felhasználási területek Manapság már mindenhol felhasználják az érintőképernyőket: Telefonok MP3 és MP4 lejátszók GPS készülékek PDA készülékek Digitális fényképezőgépek és videokamerák Érintőképernyős monitorok Érintőképernyős autórádió, nyomtatók, hűtőszekrény vagy kávéfőző

Érdekességek és újdonságok érintőkijelzős karóra-telefon, a Hyundai találmánya Érintőkijelzős asztali gépek a HP-től

Dupla érintőképernyős Asus Eee Reader Az Acer első érintőkijelzős notebookja

Acer notebook ami Tablet PC-ként is használható NanoTouch: mindössze 2,4 colos méretű eszköze. A prototípus érintés-érzékeny, azonban nem a felénk eső felületet kell nyomkodni, mint általában, hanem a készülék mögül nyílik lehetőség a vezérlésre.