TÁMOP 3. 1. 4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben
Az innováció mottója: "Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.„ /Szent-Györgyi Albert/
Fejlesztésünk középpontjában: a gyermek
Miért szükséges a kompetencia alapú oktatás bevezetése?
A hagyományos oktatási rendszer gyengeségei A hagyományos közoktatási rendszer több szempontból is komoly problémákat rejt magában. A magyar közoktatási rendszerben általában a tanárok nem tudnak mit kezdeni az egyéni tanulási sajátosságokból és a szociokulturális háttér különbözőségeiből fakadó problémákkal. Mivel a problémát nem kezelik megfelelően, az eltérő tanulási képességű és a rosszabb szociokulturális háttérrel rendelkező tanulók tartósan és véglegesen lemaradnak társaiktól. Továbbá a rendszer egyik legnagyobb hibája a szelektivitás és az ismeretátadás kizárólagossága. Az iskolában a gyerekek idejük szinte teljes egészét tanórákon töltik, ahol ismeretek átadása folyik, és szociális készségeik fejlesztését pedig a véletlenre, a családra, a kortárs csoportra bízzák.
Magyarországon az általános iskola befejezéséig nem, vagy csak hiányosan fejlődnek ki a diákokban azok az alapkompetenciák, melyek a továbbtanuláshoz, a különféle szakmák elsajátításához, valamint az élethosszig tartó tanuláshoz szükségesek. Ilyen alapkompetencia: az olvasás-szövegértés az érvelő-bizonyító és az elemző szövegalkotás a gyakorlat közeli, életszerű helyzetekben alkalmazható matematikai eszköztudás a mindennapi természetismeretet és magasabb szinten újraformáló, alkalmazható természettudományos tudás
Általában a kompetenciáról A kompetencia latin eredetű szó, alkalmasságot, illetékességet, jogosultságot, hatáskört, hozzáértést, szakértelmet fejez ki. A kompetencia azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási és viselkedésjegyek összessége, amely által a személyiség képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére.
A kompetencia alapú oktatás fogalma Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, mely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák integrálódjanak, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára.
A kompetencia alapú oktatás célja A cél az lenne, hogy áttevődjön a hangsúly a hagyományosan frontális, zömmel lexikális ismeretközlő, tartalomközpontú oktatásról a kompetenciák, azaz a képességek, készségek és az alkalmazásképes tudás fejlesztésére, hiszen elsősorban ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. Különösen fontos a kisiskolás korban elsajátított alapkészségek kialakítása, fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás elemi feltételei.
A kompetencia alapú oktatás célja Rendkívül fontos: a gyermekek életkoruknak és életritmusuknak megfelelően jussanak ismeretekhez a pedagógusok kezében olyan módszerek legyenek, melyek segítségével az egyéni különbségek is figyelembe vehetők
A kompetencia alapú oktatás célja Természetesen az egyéni különbségekhez szakszerűen alkalmazkodó, a személyre szabott fejlesztést eredményesen megoldani képes pedagógiai gyakorlat széles körű meghonosítására fel kell készíteni a pedagógusokat is. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása.
Pályázat keretében megvalósulásra kerülő szakmai továbbképzések Továbbképzés megnevezése Képzésen résztvevők Továbbképzés időtartalma Menedzsment-képzés I. változásmenedzsment, projektmenedzsment Nagy Anita 30 óra Menedzsment-képzés II. Új oktatásszervezés az intézményben (projektpedagógia, tantárgytömbösített oktatás) Nagy Anita Máté József Donka Péter Általános pedagógiai módszertani továbbképzés: I. Új tanulás szervezési eljárások Máté József Fodor Judit Csire András Bácsi Szabolcsné Simon Tamásné Máténé Kedves Csilla Pénzes Ildikó Tokainé Rácz Adrienn Majoros Erika Szanitter Aranka Donka Péter Általános pedagógiai módszertani továbbképzés: II. Kooperatív tanulás Fodor Judit Általános pedagógiai módszertani továbbképzés II. Osztályzat nélküli pedagógiai értékelés Bácsi Szabolcsné Majoros Erika
Továbbképzés megnevezése Továbbképzés időtartalma Képzésen résztvevők Továbbképzés időtartalma Általános pedagógiai módszertani továbbképzés II. Prefesszionális tanári kommunikáció Csire András 30 óra IKT alapú eszközök használatának pedagógiai módszertana, modurális képzési program Fodor Judit Csire András Bácsi Szabolcsné Simon Tamásné Máténé Kedves Csilla Pénzes Ildikó Tokainé Rácz Adrienn Szanitter Aranka 30 óra Kompetencia alapú programok alkalmazását támogató módszertani képzés-matematika Fodor Judit Csire András Bácsi Szabolcsné 30 óra Kompetencia alapú programok alkalmazását támogató módszertani képzés-magyar Simon Tamásné Általános pedagógiai módszertani továbbképzés II. - tanórai differenciálás heterogén csoportban
Továbbképzés megnevezése Továbbképzés időtartalma Képzésen résztvevők Továbbképzés időtartalma Általános pedagógiai módszertani továbbképzés II. - tevékenységközpontú pedagógiák Máténé Kedves Csilla 30 óra Kompetencia alapú programok alkalmazását támogató módszertani képzés-szociális, életviteli és környezeti kompetencia terület Általános pedagógiai módszertani továbbképzés II. - tanulás tanítása (tanulás módszertan) Pénzes Ildikó Donka Péter 30 óra Kompetencia alapú programok alkalmazását támogató módszertani képzés- életpálya-építés kompetencia terület Pénzes Ildikó 30 óra Kompetencia alapú programok alkalmazását támogató módszertani képzés- dráma pedagógia Tokainé Rácz Adrienn 30 óra
Továbbképzés megnevezése Továbbképzés időtartalma Képzésen résztvevők Továbbképzés időtartalma Kompetencia alapú programok alkalmazását támogató módszertani képzés- idegen nyelv kompetencia terület Tokainé Rácz Adrienn 30 óra Mérés - értékelés képzés Majoros Erika 60 óra Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek együttnevelésére felkészítő képzés Szanitter Aranka 60 óra Általános pedagógiai módszertani továbbképzés II. - hatékony tanuló megismerési technikák 30 óra A TIOP 1.1.1. Tanulói laptop programon való részvételre felkészítő továbbképzés Donka Péter
Kérdések Hogyan taníthatnék hatékonyabban? Hogyan nyújthatnék segítséget? Hogyan tehetném pozitívabbá a tanulók iskolához fűződő viszonyát?
Hatékony tanulás szervezési módok A tanulási célok elérésének és a problémamegoldó tevékenységeknek alapfeltétele a komplex, sajátos tanulási környezet megteremtése: ahol a tanulók együtt dolgozhatnak és segíthetik egymást ahol a diákok változatos eszközöket és információs forrásokat használhatnak ahol élethelyzetekben fellelhető valóságos problémákra csoportosan, változatos munkaformákkal és módszerekkel keresik a választ
Leghatékonyabb módszer A tanórai differenciálás: tartalmi differenciálás szervezeti tanulócsoportos bontás tanulási követelmények differenciálása
Kompetencia alapú tanítási – tanulási munkaformák Csoportmunka Páros munka Egyénre szabott munkaforma Részben egyénre szabott szervezeti forma Differenciált tananyag-feldolgozás feladatlapos rendszerben Foglalkoztató feladatlapok készítése
Kooperációra – együttműködésre épülő tanulásszervezési módok Problémaalapú tanulás Kooperatív vita Drámamódszer a tanításban Kagan - féle kooperatív tanulás Pedagógiai projekt
A hagyományos és az újszerű pedagógia különbségei Tanár Bíró, beszélő, szakértő Edző, vezető, szakértő, tanuló Tanuló Passzív hallgató Aktív cselekvő Tartalom Tantárgyakra bontott, elvont, átfogó Integrált, több tudomány területet átfogó Értékelés Válogató, minősítő Diagnosztizáló, alakító Tanulási környezet Nagy lépések. Kevés az interakció, kevés információ-forrás van, sok az utasítás Apró lépések, sok interakció Didaktika Didaktikai háromszög: tanár, diák, tananyag Didaktikai sokszög: tanár, diáktárs, feladat, média, tudományterület
A TÁMOP – 3. 1. 4. pályázatban megvalósítandó tevékenységek A kompetencia alapú oktatás implementációja –A NAT szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és eszközök bevezetése Érintett évfolyam: Kompetencia terület: Tanulók száma: Kötelező elemek az implementációban 1. osztály Matematika-logika /A 20 fő 2. osztály Szövegértés-szövegalkotás/A 30 fő 4. osztály Szociális, életviteli és körny./A 19 fő
A TÁMOP – 3. 1. 4. pályázatban megvalósítandó tevékenységek További vállalt elemek az implementációban 3. osztály Matematika-logika /A 24 fő 5. osztály Matematika-logika/A 25 fő 8. osztály Életpálya építés/A 19 fő 9. osztály 2 db 10 fős csoport, Idegen nyelv/A 2x10=20 fő 10. osztály Idegen nyelv/A 12 fő
A TÁMOP – 3. 1. 4. pályázatban megvalósítandó tevékenységek Tantárgytömbösített oktatás Választott műveltségterület: Idegen nyelv Választott tantárgy: Idegen nyelv (angol) Évfolyam: 9. (6 óra/hét) Félév, amely óráit tömbösítik: I. – II. félévi Megvalósítás tervezett időszaka: 2009/2010. tanév I., II. Félév
A TÁMOP – 3. 1. 4. pályázatban megvalósítandó tevékenységek Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Választott műveltségterület: Ember a természetben Az így összevontan tanított tantárgyak: Fizika, kémia, biológia Évfolyam:7. Megvalósítás tervezett időszaka: 2009/2010. tanév I., II. félév
Kötelező elemek a 2009/2010. tanévben: Egy négy hetes projekt Az implementációban szereplő oktatási programok, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetését, alkalmazását segítő, A kulcskompetenciák fejlesztését támogató, modern pedagógiai módszertan alkalmazása Kötelező elemek a 2009/2010. tanévben: Egy négy hetes projekt Témája: Pénzügyeink és a gazdaság Ideje: 2009/2010. tanév II. félév Megvalósítás köre:9 – 12. évfolyam
Megvalósítás köre: 1 – 12. évfolyam Az implementációban szereplő oktatási programok, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetését, alkalmazását segítő, A kulcskompetenciák fejlesztését támogató, modern pedagógiai módszertan alkalmazása Egy témahét Témája:A természet Ideje: 2009. 09. 07. - 09. 11. Megvalósítás köre: 1 – 12. évfolyam
Egy moduláris oktatási program megszervezése Témája: A tanulás tanítása Ideje: 2009/2010. tanév I. félév megvalósítás köre: 5 – 8. évfolyam
Az intézményi innovációt támogató tevékenységek Az intézmény pedagógiai dokumentumainak módosítása „Jó gyakorlatok” átvétele
Az intézményi innovációt támogató tevékenységek Pedagógusok fejlesztési, innovációs tevékenységének támogatása projekt kidolgozása és végrehajtása; tantárgytömbösített oktatás helyi tanterve és eljárásrendje; tantárgyi integráció kidolgozása adott műveltségterületen, műveltségterületek között témahét kidolgozása és végrehajtása moduláris oktatási program kidolgozása és végrehajtása
Önálló intézményi innováció Egészséges életmódra nevelés programja, az egészségtudatos iskolai táplálkozás A mindennapos játékos egészségfejlesztő testmozgást és az iskolai sportfoglalkozásokat támogató fejlesztések Sport általi nevelés
Legalább annyira kell törődnünk azzal, hogy hogyan tanítunk, mint amennyire korábban azzal törődtünk, hogy mit tanítunk.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!