A komplex alapprogram bemutatása

A tanítás régen… A Komplex Alapprogram kidolgozásának egyik mozgatórugója az volt, hogy a tanítási módszerek nem olyan ütemben fejlődtek, mint ahogy a technika, az oktatási környezet vagy épp a tanulók igényei. A két kép azt mutatja be (kissé vicces formában), hogy korábban miként valósult meg az oktatás, és ma miként valósul meg. Esetenként nem sok a különbség. …és ma 2 2

A Projekt EFOP 3.1.2-16 kiemelt projekt keretében Időtartam: 2017. 01. 01. – 2021. 09. 30. Résztvevők: EKE, ELTE, SZTE, PTE, NYE, DE, ME, OH A Komplex Alapprogram egy EU-s finanszírozású projekt, mely időtartama a dián látható. 7 egyetem valósítja meg az Eszterházy Károly Egyetem (EKE) vezetésével, a felsorolt egyetemek részvételével, valamint az Oktatási Hivatal monitoring és minőségbiztosítási tevékenységével.

A Komplex alapPROGRAM célja A végzettség nélküli iskolaelhagyásra vonatkozó stratégia prevenciós célú beavatkozásainak megalapozása; a lemorzsolódás megelőzésére alkalmas, tanulást támogató pedagógiai módszerek kidolgozása és országos elterjesztése az alapfokú oktatásban részt vevők számára, a pedagógiai szemléletváltás elősegítését szolgáló pedagógusképzési és -továbbképzési tartalmak megújítása. A projekt célja a pedagógusok támogatása, pedagógiai módszerek kidolgozása, valamint a pedagógiai szemléletváltás elősegítése. Emellett megjelenik a szervezetfejlesztés is és a tanulástámogatás. A program része a végzettség nélküli iskolaelhagyás mérséklését célzó prevenciós célú intézkedéseknek. Ez a megelőzést jelenti, azaz a cél olyan pozitív élmények és eredményes tanulási folyamat biztosítása a tanulóknak, mely ösztönzi őket a középfokú és/vagy felsőfokú tanulmányok folytatására. 4 4

Komplex Alapprogram Alprogramokkal támogatott Rendszerbe foglalja a differenciált fejlesztést Képesség-, készségfejlesztő Ha felmerül a kérdés, hogy röviden mi is a program, akkor azt lehet mondani, hogy egységes rendszerbe foglalja a differenciált fejlesztéshez kapcsolódó tanítási módszereket. Ebben vannak korábban alkalmazott és a program által kidolgozott módszerek is. A differenciált fejlesztés lényege, hogy a tanulókat képességeiknek, motivációjuknak és egyéni tanulási útjaiknak megfelelő módon tanítsuk. A program hangsúlyossá teszi a képességfejlesztést is, melynek alapja, hogy a megszerzett tudásukat a tanulók alkalmazni tudják. A képességek fejlesztése célirányosan az alprogrami foglalkozásokon keresztül valósul meg.

A Komplex alapPROGRAM felépítése A program felépítését mutatja be ez az ábra. A program középpontjában a programot megalapozó értékek és célok állnak. Ezek az élményközpontú, differenciált, méltányos, esélyteremtő oktatás, ahol minden tanuló képessége személyre szabottan kerül fejlesztésre, valamint az egyéni tanulási utak segítése. A célokra épülnek, és a teljes programot megalapozzák a program alapelvei. Ezek: az adaptivitás, a méltányosság, a közösségi lét, a tanulástámogatás, a komplexitás. A program tanítási startégiája a Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportokban. Ez egy korszerű tanítási módszereket összefoglaló módszertani repertoár, melyet a pedagógusok alkalmazni tudnak. Az alsós és felsős tantárgyak a hatályos köznevelési törvény alapján valósulnak meg, építve a program alapelveire és a DFHT-ra. A program innovatív elemei közé tartoznak az alprogramok is. Öt alprogram tartozik ide: Digitális alapú, Művészetalapú, Testmozgásalapú, Logikaalapú, Életgyakorlat-alapú. Ezek az alprogramok fejleszteni tudják azon képességeket, melyek az eredményes tanuláshoz és a beváláshoz szükségesek. 6 6

A Komplex alapPROGRAM mint nevelési-oktatási program A Komplex Alapprogram egy nevelési-oktatási program. Magába foglal egy pedagógiai koncepciót, a Komplex Alapprogram Koncepcióját (KAK), egy tanítási programot (DFHT), egy szakmai támogatórendszert (SZTR), módszertani eszköztárakat (ATK, FTK, AP), pedagógus-továbbképzéseket, valamint a program értékelési rendszerét. 7 7

A DFHT célja A kép a program tanítási stratégiájának szemléletét mutatja be. Ez alapján a méltányos, egyenlő esélyt biztosító oktatás nemcsak a felzárkóztatást és a hátránykompenzálást jelenti, hanem a tanulók támogatását. Minden tanulónak más mértékben és más területeken érdemes segítséget nyújtani. Ez a segítség tantárgyanként és képességterületenként is eltérő.

A DFHT célja Az alulmotiváltság megszüntetése, A tanulmányi eredmény javulása, A gyermekek közötti kapcsolat javulása, harmonikussá válása, A csoportos és az egyéni siker elérése, A magatartás-problémák mérséklődése, Az önbizalom növekedése, a tanuló önértékelésének helyes szintre kerülése, Motivált, lelkes, nyitott tanulók.

A program tartalmi elemei A puzzle a program elemeit mutatja be. A bal felső sarokban az eddigi módszerekkel tanított órák nagyjából 80%-os arányban megmaradnak. Kb. 20% arányt javasol a program a DFHT-val megtámogatva a kötelező tanítási órák esetében. A program eleme a Ráhangolódás foglalkozás, mely a szociális képességeket és a kommunikációs képességeket fejleszti. A Komplex óra is része a programnak, mely a tantárgyakon átívelő tartalmak tanítását szolgálja, erősíti a tantárgyköziséget. A ”Te órád” a tanuló igényeiből indul ki. Az iskola lehetőségeihez mérten heti minimum egy óra időtartamban olyan tevékenységeket ajánl a tanulóknak, mely érdeklődési körüknek megfelelő. Ez lehet képességfejlesztés, művészet, dráma, tánc, népművészet stb. A program további elemei az alprogrami foglalkozások, melyek jellemzően a délutáni időszakban valósulnak meg legalább heti egy alkalommal.

A komplex alapprogram Alprogramjai Testmozgásalapú alprogram: Az alprogram célja, hogy élményszerű, a testmozgáson és a mozgásos tanuláson alapuló módszereket és tevékenységeket integráljon a tanítási folyamatba, melyek segítségével a tanulási folyamat eredményessége fejleszthető, valamint a tanulók kognitív, affektív, szociális, valamint pszichomotoros képességei, készségei fejlődhetnek. Életgyakorlat-alapú alprogram: Az alprogram célja, hogy az életben hasznosítható ismereteket, tapasztalatokat szerezzen a gyermek, amely sikeres életvezetési kompetenciákkal vértezi fel. Cél továbbá, hogy megalapozza a vitakultúrát, a kritikus gondolkodást és az önálló felelősségvállalást. Művészetalapú alprogram: A Művészetalapú alprogram a művészeti nevelést célzó tanórák, a művészeteket pedagógiai eszközként felhasználó osztálytermi tanulás és a szabadidős művészeti tevékenységek terén nevelő/oktató pedagógusok metodológiai fejlesztésén keresztül hat a végzettség nélküli iskolaelhagyás mérséklésének irányába. Logikaalapú alprogram: A Logikaalapú alprogram a tanulók gondolkodásának fejlesztését támogató módszerek és stratégiák megismertetésével szeretné növelni a pedagógusok módszertani repertoárját az iskolai élet területein. Digitális alapú alprogram: Az alprogram célja, hogy a tanulás és a tudás megszerzése legyen örömforrás a digitális alkalmazások használatával, ezzel növelve a tanulók motivációját, kognitív képességeik színvonalát, tanulásmódszertani repertoárjukat, pályaorientáció szempontjából releváns ismereteiket, (inter)diszciplináris ismereteik körét.

A program szakaszai KAPOCS iskolahálózat Élménysuli KAP bevezetése A program iskolai megjelenése 3 nagyobb szakaszból áll. A pedagógusok képzése után a bevezetés szakasza valósul meg, amikor is a pedagógusok alkalmazzák az új módszertant és a program fejlesztő elemeit. A Komplex Alapprogramot bevezető iskoláknak lehetőségük van csatlakozni a KAPOCS-iskolahálózathoz, melynek célja a tudásmegosztás és az iskolák közötti együttműködés elősegítése, támogatása. A programot mintaértékűen megvalósító intézmények pályázat útján nyerhetik el az Élménysuli címet.

értékelés Az értékelés az iskola nevelőtestülete által elfogadott értékelési rendszer szerint folyik. Nincs osztályzás a reggeli Ráhangolódáson, az alprogrami foglalkozásokon, illetve a DFHT tanítási-tanulási startégián belül a státuszkezelő módszer (KIP) szerint szervezett órákon. Az erkölcstan/etika órán a jelenleg érvényben lévő törvény szerint kell értékelni. A programban az értékelés formája a törvényben meghatározott módon (szövegesen és érdemjeggyel) valósul meg, azonban a program a fejlesztő célú (formatív) értékelést helyezi a középpontba, mely támogatja a tanulók fejlődését. Cél, hogy az értékelésen keresztül visszajelzést kapjon a szülő és a tanuló a fejlesztendő területekről, ugyanakkor kiemelésre kerüljenek az erősségei is.

Szülői Tapasztalatok Lelkesebbek, nyitottabbak a tanulók, jobban szeretnek tanulni; együttműködőbbek a gyerekek, „csapatokban” dolgoznak, segítenek egymásnak; empatikusabbak, jobban elfogadják a többi gyereket; többet mesélnek otthon a tanórán szerzett élményekről; már nem görcsölnek úgy a gyerekek, kevesebb a szorongás bennük, örömmel mennek iskolába; érdekesebbé váltak a tanórák az újszerű módszerek alkalmazása során; növeli önbizalmukat, magabiztosabbá teszi őket fellépéseikben; sikeresebbnek érzik magukat, jobban kinyílnak; perifériára szorult tanulók is lehetőséget kapnak, hogy kibontakozhassanak, a tanulás sikerélményt ad számukra is; kevesebb a konfliktus, erősödik az osztályon belüli és az osztályok közötti közösség; a csoportmunkák során új barátságok szövődnek.

Gyerekek mondták… „A tanító néni észrevette, hogy valamit változtatni kell, ezért egy kicsit feldobta az órákat.” „Érdekesebbek a feladatok, ezért szívesebben foglalkozunk velük.” „Jobban szeretünk most iskolába járni, mert várjuk, hogy kistanárok legyünk.” „Jobbak lettek a tanulmányi eredményeink, sikeresebbek és eredményesebbek vagyunk dolgozatíráskor.” „Jobb lett az a és b osztály kapcsolata az alprogrami foglalkozások miatt, ahol együtt dolgoztunk a csoportfeladatokon.” Többet segítenek egymásnak: „Nem megmondták az eredményt, hanem elmagyarázták nekem.” Szerintük az idén jobban összetartanak, kevesebb a konfliktus közöttük, új barátságok is szövődtek.

elérhetőség A Komplex Alapprogramról (KAP) további információ az alábbi linken olvasható: https://komplexalapprogram.hu/

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!

18