Reizer Balázs: Wage structure, Employment and Efficiency Diszkutáns: Bíró Anikó

Kutatás célja Absztrakt: Még világosabbá kellene tenni, mi a kutatás célja, most nem teljesen világos a fókusz. Oksági viszony feltárása a cél (“flexible wage structure” hatása a cég teljesítményére)? Ez vonatkozik a bevezetésre is. “The aim of this paper to show novel stylized facts suggesting that flexible wage components have incentive effects but the downward flexibility of additional wage components are unlikely to increase job security.” Sok kérdés, sok érdekes eredmény – tanulmány strukturálása különösen fontos!!!

Flexible wage components Többfajta különböző kifizetéseket tartalmaznak (túlóra bér, rendszeres bónusz, eseti bónusz). Indokolt ezeket együtt kezelni? 5. részben (béralkalmazkodás) megkülönböztetésre kerül a 3 kategória – 4. részben miért nem? 4. fejezet, regresszió a rugalmas kifizetést kapó dolgozók hányadára: The four most important candidates in explaining flexible wage elements are conditional variance of growth rate, firm size, value added per worker and capital per worker. – Miért pont ez a négy? Az első világos, a többi három nem. Iparág nem számít? Eredmény: lower volatility of growth – higher share of flexible wages. Interpretáció: teljesítmény jobban mérhető. Ez bónuszok esetén meggyőző, de túlórabér esetén kevéssé. Túlóra kifizetés esetén nem pont az ellenkező előjelű összefüggést várunk? (Hirtelen nagyobb kereslet – többet kell dolgozni – túlóra.)

Béralkalmazkodás és foglalkoztatás változása kereslet változása esetén 5. és 6. fejezet Meggyőző, leginkább kiforrottnak tűnő fejezetek. Apróságok: Miért nominális értékesítési árbevételt használsz? Hogy van employment mérve? Éves átlagos létszám? Év közbeni mozgások vajon nem lennének érdekesek? Főleg olyan iparágakban, ahol nagy a szezonalitás. Bár ez lehet, hogy nem megfigyelhető.

Válság hatása Probléma: revenue shock & bérstruktúra összefügg. De: ugyanez igaz az 5. és 6. fejezetben becsült egyenletekre is! Miért indokolt a válság hatását külön elemezni? Ha itt kell IV, előző egyenleteknél miért nem kell? IV valószínűleg jó, bár kérdés, nincs-e árbevételi csatornán kívül közvetlen hatásuk is bérre és foglalkoztatásra az iparági import növekedésének és az exportpiac növekedésének? Pl. piaci hangulaton, várakozásokon keresztül

Modell Függelékbe vagy főszövegbe??? Effort costs ce^2/2 to the worker & effort hatása profitra lineáris Ezek a szokásos feltevések hasonló modellekben? Lineáris hatás profitra – realisztikus túlóra esetén? 9. fejezet: alternative explanations. Ezt inkább 8. fejezettel összevonnám, modellt rövidíteném