A pénz kialakulása Az első pénzt 700 esztendővel Krisztus születése előtt a görögök verték ezüstből. Azelőtt a pénzt nem ismerték, hanem cserekereskedést űztek.

A kereskedelem A régi perzsák, görögök és rómaiak a pénz helyett a szarvasmarhát használták, minden áruért marhát adtak cserébe. Más népeknél juh, ló, gabona, kagylók, réz- és vasszerszámok helyettesítették a mai pénzt. Azok a népek, amelyek jórészt vadászatból éltek

A hátrányok A cserekereskedésnek azonban sokszor nagy hátrányai voltak. A marhának az értéke a jó vagy rossz esztendő szerint nagyon ingadozott, tehát a kereskedőt nagy veszteségek érhették, de a vevők sem tudtak az ingadozó érték alapján eligazodni, rendesen számítani.

Fémek bevezetése A népeknek tehát alkalmasabb eszközre volt szükségük. Olyanra, amelynek az értéke kevésbé ingadozik, tartós és könnyen szállítható, minden hol elfogadják, nem romlik, és amellett, hogy nem sok helyet foglal, értékes. Ilyenek a fémek, az arany, ezüst, réz, nikkel, bronz.

A kormányzás De maga az állam sem vette sok hasznát a természetben való adózásnak. A beszolgáltatott terményekkel sehogy sem tudott boldogulni, a pénz teljes hiányában azokat saját javára kellően alig tudta értékesíteni, szükségleteit pedig nem tudta kellőképpen kielégíteni.

Átalakulás A régi cserekereskedés, a termények kicserélése tehát lassanként átalakult: az áru kicserélése helyett az árunak pénzért való megvétele lett a mástól való áruszerzés módja.

A pénz készítése A pénzt már kezdetben is veréssel vagy öntéssel készítették. A régi rómaiak öntötték, de később ők is a célszerűbb veréshez fordultak. A pénzverés első korában, amikor a darabokat még valóságos kalapácsveréssel készítették, a pénz többnyire idomtalan és egyenetlenül vastag volt; szélének nem volt szabályos kör alakja. A legrégibb pénz golyó vagy hasonló alakú volt, később vastag, tojásdad formát kapott, külsején bizonyos értékjelzéssel és díszítő rajzzal. A perzsák lapos arany- és ezüstpénzéből

Legelső pénzek Legelső kör alakú pénzünk IV. Béla király idejéből való (13. század). Károly Róbert az uralkodása alatt (1308–1342) a pénzbeváltást

Pénz nemek Ahogyan külföldön is, a magyar királyság első három századában csak lapos pénzt, azaz lemezpénzt vertek, mégpedig olyan lágy fémkeverékből, amely hamar elkopott. Ezért a király évente új pénzt hozott forgalomba, a régit pedig forgalmon kívül helyezte úgy, hogy a régi pénzt be kellett cserélni.