Győr története a TÖRÖK korban (1526-1598)

Tartalom Janik Kala- „Égett város”- Tűzvészek A három részre szakadt ország- Rabszolgapiac Szabadságban? Rabságban?- Személyes sorsok A győri vár korszerűsítése – Olasz bástyás rendszer Győr elfoglalása, török uralom, visszafoglalás (1594-98) Győri polgárok mindennapjai- A vár és a polgárság viszonya Portyázások Kereskedelem- Marhakereskedők Összegzés, kitekintés Felhasznált irodalom

Janik Kala- „Égett város” 1520-as évek : püspöki székhely, közigazgatási, gazdasági központ, mezőváros, a Buda-Bécs közötti országút meghatározó helye,rábai átkelőhely 1526-tól (mohácsi csata után): a Habsburgok kezére került →Habsburg Ferdinánd katonái megszállták a várat és a várost 1529-ben: a török szultán Győrön át vonult Bécs felé, a vár kapitánya (Lamberg Kristóf) felgyújtotta a várat →Bécsbe menekült a töröktől kapta „az égett város” nevet→ Janik Kala (másfél évszázadig így nevezték a törökök) Tűzvészek: gyakoriak voltak (szinte minden évben) a házak fából épültek jórészt, pillanatok alatt leégtek nem volt szervezett tűzvédelem 1566: a legnagyobb tűzvész, elhamvasztotta az egész várost sokan odaégtek, de voltak olyanok, akik loptak, fosztogattak, amikor a kereskedők boltjaiból segítették menteni az árut a tűz okozóinak az olaszokat vélték, a németek többet megöltek közülük

A HÁROM részre szakadt ország Budát 1541-ben elfoglalta a török Győr jelentős végvár lett, főkapitánysági központ

A három részre szakadt ország 1543: Székesfehérvárt is elfoglaltáka török által hódoltatott terület Győr határáig értrengeteg embert hajtottak el a törökökrabszolgapiac

Szabadságban? Rabságban? a török fogság megváltása: a gazdagabbak eladták a házukat, vagyonukat, földjüketkiszabadultak a török fogságból Ivánka Albert nyúli lakos a szőlőjét adta el →14 és fél forintért bocsátották szabadon, egy özvegyasszony, a nagyécsi Nyiri Bálintné szőlőjének árából→150 forinton egyetlen fiát váltotta ki, a nagybirtokos Mérgesi Poki István zálogba adta birtokait→700 forinton váltotta ki magát munkaerőhiány: a győri káptalan átengedte a szőlő művelését a nyúli és a baráti lakosoknaknem kapott embereket erre a munkára 1540-es évek eleje: megkezdődött a vár alatti városrész, a váralja megerődítéseföldsáncokat ástak, palánkkerítést emeltek Győr déli városrészének lakói beköltöztek a palánkkal védett Győr, a Káptalanváros területére→biztonságosabb volt a kis falvak elnéptelenedtek, menekülő lakói alapították Újvárost, később Győr-Szigetet

A vár korszerűsítése (1550-es évektől) . török veszély→Bécsben nőtt a félelem, ha Győr elesik→semmi nem védi meg Bécset olasz bástyás rendszera bástyák mint a fülek nyúltak ki a sarkokon (füles bástya)jobban tudták védeni a várfalakat7 bástyás téglavár (másfél millió téglát használtak felGyőr-Szigetben téglaégető kemencéket hoztak létre) 7 bástyás téglavár

Győr elfoglalása (1594) 1594. július 31. – Szinán pasa török nagyvezér 100.000 fős serege támadta a várat→ Győr őrsége 5250 fővel (160 magyar, 800 olasz, 4290 német) ellenállt több hónapon át 1594. szeptember 29. – Hardegg Ferdinánd főkapitány feladta a várat (a várőrség szabadon távozhatott)

Győr elfoglalása(1594)

Győr elfoglalása (1594) 1595. július 15. – Bécsben hadbíróság elé állították Hardegg főkapitányt és Perlino mérnök főtisztet →halálos ítélet, nyilvános lefejezés az Am Hof téren

Török megszállás (1594-1598) szpáhi janicsár Győr török katonai tábor lett → erős őrség: 3000 janicsár, 2000 lovas, 1000 szpáhi, sok ágyú a székesegyház északi ablakait feltöltötték→ágyúkat helyeztek el, istálló, lőpor rakták a polgári lakosság elmenekült: Felvidékre, Pozsony, Nyitra megyékbe megsemmisültek a város és a püspökség levéltárai, céhek iratai→nagy pusztulás szpáhi janicsár

Győr visszafoglalása (1598) 1598. márc. 29.- Győr visszavétele: Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf, 5000 főnyi sereg

Győr visszafoglalása (1598) Schwarzenberg Adolf, a császári seregek fővezére Pálffy Miklós, a győri hős

Győri polgárok mindennapjai A vár és a polgárság viszonya: A) Kiszolgáltatottság a vár főkapitánya nem volt magyar, csak a várparancsnok→ semmibe vette a polgárság érdekeit 1557-ben Erdődi Pálffy Péter és Várkonyi Amade Antal panaszt tett a katonák kegyetlenkedése miatta magyar törvényekre hivatkoztaka várkapitány helyettese (Gall Ádám) kötelet köttetett a nyakukra, kigúnyolta őket Rudolf király (1576-1608) kérte a főkapitányt: a földesúri jogokat ne sértse meg a polgárokat ne kényszerítse ingyenmunkára a városbíró jogkörét ne csorbítsa nem tartotta be, ha nem engedelmeskedett a polgár → börtönbe került

B)Erőszakoskodás élelem elvétele a lakosságtól állatok elhajtása → a városon áthajtott csordából → a lakosság istállóiból éjszaka →a marhákat a bástyákon lelőtték→szétdarabolva szétosztották maguk között a katonák legelő elfoglalása az Akol-szigeten→1560-ban a lakosság az abdai mezőkön legeltetett a lakosság zaklatása→ 1558-ban egy magyar huszár költözött egy polgár (Lukács János) házába,néhány hónap eladta a házat (20 tallérért) egy katonatársának →továbbadta az alkapitánynak (Biczó Ferenc) → 1566-ban egy vargát (András nevűt) háza küszöbén öltek meg a katonák, egy tiszt (Deli Damján) véresre verette Szabó Benedek esküdtet

Együttműködés ∙ Győri polgárok részt vettek a hadi vállalkozásokban (pl.: az őrség által szervezett hadiportyákon) 1577-ben Győr közelében a székesfehérvári béggel csatáztak31 győri polgár halt meg (316 halott) 1587-ben a rosszul fizetett katonák tárgyalni kezdtek a törökökkel a vár feladásáról → 3 győri polgár (Torkos János, István, András) felfedezte és jelentette ezta király a nemesek közé emelte őket 1588-ban Torkos Jánost a város polgársága bíróvá választotta

Portyázások: A vár katonásága rendszertelenül kapta a zsoldot → fizetetlenség ( az alsó-ausztriai kamara fizette több hónapos késéssel a zsoldot)→ gyakori portyák 1556.júl. : a győri, pápai, devecseri magyar és német csapatok támadása→ Fehérvár ellen →a török őrségből 350 lovas és sok gyalogos tört ki→megtámadta a keresztényeket→közel 4 órás harc→a keresztények elvonultak→a környéken több falut felgyújtottak→minden juhot, barmot elhajtottak→visszavonultak a váraikba 1557.ápr.: győri gyalogosok,komáromi hajdúk-Adam Gall győri főkapitány és Tóth Bálint győri várparancsnok vezetésével→megtámadták a zsámbéki török palánkot→elfoglalták→kirabolták, felégették

Nyugat felé irányuló marhakereskedelem 1570-80-as években 100.000 állat cserélt gazdát Nyugat felé irányuló marhakereskedelem Résztvevői: az alföldi tőzsérek nem mehettek tovább Nyugat felé győri kereskedők vették át tőlük az állatokat hajtották Nyugat felé meggazdagodtak nemesek lettek Közvetítői: a nyugati kereskedők nem utazhattak az ország belsejébe felvásárolták Győrben a Tiszántúlon tenyésztett szarvasmarhákat, juhokatNémet-Római Birodalom városainak húsellátása

Marhakereskedők Velencei marhakereskedők: Győri marhakereskedők: Győrbe tették át a székhelyüket 1566 után nem lehetett marhát hajtani a Dél-Dunántúlon át Velencébe itt vásárolták fel az állatokat, és hajtották DNY felé iparcikkeket, luxuscikkeket szállítottak a győri piacokra Beccaria család- a legjelentősebb olasz kereskedő család egyike Beccaria Virgil: magyar nemes, győri városbíró lett a város legjelentősebb épületének birtokosa (ma: Apátúr-ház-múzeum) Angarano család: Angarano Lajos nemes lett, gyermekei→vármegyei, kamarai hivatalnokok (a mai Esterházy-palota volt a házuk) Győri marhakereskedők: Dallos és Torkos család 1570-es években kaptak nemességet Dallos Miklós apja marhakereskedő és mészáros voltpüspök és egyben főispán (1623-30)

Összegzés, kitekintés: történelmünk nehéz korszaka volt a XVI.sz. az emberek mindennapjait sok szenvedés jellemezte fennmaradt a magyarság visszatért az élet Győr városába elkezdődött az újjáépítés, a fejlődés a XVII. sz.-ban

Felhasznált irodalom Jenei Ferenc : A középkori Győr Győr- Várostörténeti tanulmányok (Győr,1971) Gecsényi Lajos: Vázlat Győr XVI-XVII. századi történetéből Városi Levéltári Füzetek 1/1997 (Győr,1997)- Győr története a kezdetektől napjainkig Veress D. Csaba: A győri vár (Budapest,1993)

Köszönöm a figyelmet!