A KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐK JOGVISZONYA II. FEJEZET A KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐK JOGVISZONYA Ügykezelői alapvizsga A diasor hatályosítását végezte: Ludányi Dávid, 2019. február

Az előadás tartalmi felépítése A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól 2. A közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó jogi szabályozás 3. A kormányzati szolgálati jogviszony

Célkitűzés A fejezet bemutatja a közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzőit, elhatárolását más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól. A fejezet ismerteti a közszolgálati tisztviselők csoportjait. Betekintést ad a jogviszony alanyaira vonatkozó legfontosabb szabályokba. Ismerteti a jogviszony keletkezésének és megszűnésének főbb szabályait. Ismerteti a főbb jogokat és kötelezettségeket.

1. A közszolgálati dolgozók jogviszonyának jellemzői Fogalma: munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony többletjogokkal, többletkötelezettségekkel. Tágabb értelemben ide tartoznak: közszolgálati tisztviselők, állami tisztviselők közalkalmazottak, hivatásos szolgálatok dolgozói, bíróságok, ügyészségek dolgozói.

1.1. A közszolgálati tisztviselők csoportosítása A központi kormányzati igazgatási szerveknél dolgozók (Kit.): kormánytisztviselők kormányzati szolgálati jogviszony A területi kormányzati igazgatási szerveknél dolgozók (Kit.): kormánytisztviselők kormányzati ügykezelők kormányzati szolgálati jogviszony Az önkormányzatoknál és néhány – Kttv.-ben nevesített – más szervnél dolgozók: köztisztviselő közszolgálati ügykezelő közszolgálati jogviszony

Ellenőrző kérdések Mit jelen a közszolgálati jogviszony fogalma? Milyen tisztviselők dolgoznak járási hivataloknál? Milyen tisztviselők dolgoznak államigazgatási szerveknél? Milyen tisztviselők dolgoznak önkormányzati szerveknél?

A közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó jogi szabályozás Kttv. tartalma: - kormánytisztviselőkre vonatkozó rész részletes szabályozás - kormányzati ügykezelő - köztisztviselők csak az eltérő szabályozás - közszolgálati ügykezelők Kit. tartalma: a központi kormányzati szervek kormánytisztviselőire vonatkozó rész tartalmazza a részletes szabályozást, a többi személyi körrel kapcsolatban csak az eltérő szabályokat határozza meg

3. A közszolgálati jogviszony 3.1. A közszolgálati jogviszony alanyai 3.2. A közszolgálati jogviszony keletkezése és megszűnése 3.3. A közszolgálati jogviszony tartalma 3.4. Az ügykezelőkre vonatkozó eltérő rendelkezések

3.1. A közszolgálati jogviszony alanyai A jogviszony alanyai Munkáltató Munkavállaló köztisztviselő közszolgálati ügykezelő Közigazgatási szerv vezető ügyintéző

3.2. A közszolgálati jogviszony keletkezése és megszűnése 3.2.1. A köztisztviselők jogviszonyának keletkezése Létesítés feltételei: általános (pl. magyar állampolgárság, büntetlen előélet, cselekvőképesség, 18 év alatti ügyében eljáró szerv (munkáltató) esetében egyéb feltétel) különös (pl. idegennyelv-ismeret, közigazgatási gyakorlat, szakképesítés) Főszabály: kinevezéssel, határozatlan időre jön létre. A kinevezéssel kapcsolatos minden jognyilatkozatot írásba kell foglalni.

jogviszonyának keletkezése 3.2.1. A köztisztviselők jogviszonyának keletkezése A kinevezés tartalma: a közigazgatási szerv megnevezése, a köztisztviselő neve, a munkakör, feladatkör meghatározása, a köztisztviselő besorolásának és illetményének meghatározása az illetmény alapilletményhez viszonyított beállási szintje, a munkavégzés helye, az előmenetelhez előírt kötelezettség, a jogviszony kezdetének napja, munkáltató aláírása, a köztisztviselő nyilatkozata a kinevezés elfogadásáról.

3.2.2. A köztisztviselő jogviszonyának megszűnése és megszüntetése A megszűnés és megszüntetés esetei törvényben meghatározottak! Megszűnés: a jogviszony alanyaitól független jogi tények következménye. Esetei: a köztisztviselő halála; a kinevezésben meghatározott idő letelte; hivatalvesztés fegyelmi büntetés; 70. életév betöltése; a törvény erejénél fogva, a Kttv.-ben meghatározott esetek; a közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése.

3.2.2. A köztisztviselő jogviszonyának megszűnése és megszüntetése a jogviszony alanyai akaratnyilvánításának eredménye. Esetei: a felek közös megegyezése; áthelyezés; lemondás; felmentés; azonnali hatállyal a próbaidő alatt.

3.3. A közszolgálati jogviszony tartalma Tartalom = kötelezettségek + jogok Kötelezettségek Jogok utasítás végrehajtása vagyonnyilatkozat-tétel minősített adat megtartása munkavégzéssel kapcsolatos általános munkavégzéssel kapcsolatos sajátos egyéb sajátos jogok

3.3.1. A köztisztviselők kötelezettségei a) Általános kötelezettségei: feladatait a köz érdekében a jogszabályoknak megfelelően, szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan ellátni munkaideje alatt - munkavégzés céljából, munkára képes állapotban - a munkáltató rendelkezésére állni vezetőkkel és munkatársakkal együttműködni munkáját személyesen ellátni b) Sajátos kötelezettségei: vagyonnyilatkozat minősített adat megtartása, stb.

3.3.1. A köztisztviselők kötelezettségei Az utasítás végrehajtásának kötelezettsége Főszabály: a köztisztviselő köteles felettese utasítását végrehajtani. Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha annak teljesítésével: bűncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg, más személy életét, testi épségét vagy egészségét, ill. környezetét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Megtagadhatja az utasítás végrehajtását, ha annak teljesítésével: jogszabálysértést követne el, saját életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, emberi méltóságában sértené (erkölcsi korlát).

3.3.2. A köztisztviselők jogai munkavégzéssel kapcsolatos sajátos jogok (Kttv. szerinti speciális szabályozás): a köztisztviselők egyéb sajátos jogai - a munkaidőre, - a rendkívüli munkavégzésre, - a szabadság mértékére vonatkozóan.

3.4. Az ügykezelőkre vonatkozó eltérő rendelkezések A Kttv. szerint ügykezelő az, aki: közigazgatási szervnél közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatokat lát el. KÖZTISZTVISELŐ ÜGYKEZELŐ megkülönböztetés alapja: a tevékenység jellege Ügykezelők általános alkalmazási feltétele: min. középfokú szakképesítés megléte büntetlen előélet, stb.

3.4. Az ügykezelőkre vonatkozó eltérő rendelkezések Általános szabályok Ügykezelők jogai és kötelezettségei: jogviszony keletkezésétől számított 6 hónapon belül ügykezelői alapvizsgát kell tenni, ha nem teszi le, jogviszony megszűnése ügykezelői osztályvezetői megbízás adható (ügykezelőkből álló szervezeti egység vezetésére) tevékenységüket legalább 5 évente értékelni kell illetmény: min. garantált bérminimum; max. az illetményalap hatszorosa vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség bizonyos esetekben szabadság mértéke: 20-30 nap A Kttv.-nek a kormányzati ügykezelőkre vonatkozó fejezete csak azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyek eltérnek a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályoktól.

Ellenőrző kérdések Melyek a közszolgálati jogviszony keletkezésének általános és különös feltételei? Milyen esetekben szűnhet meg a közszolgálati jogviszony? Melyek a köztisztviselők általános kötelezettségei? Mikor köteles megtagadni az utasítást a tisztviselő? Mikor tagadhatja meg az utasítást a tisztviselő? Melyek az ügykezelők főbb jogai és kötelezettségei?

Álláshely-alapú, kötött létszámgazdálkodás 3.5. A Kit. hatálya alatt álló területi kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselői Álláshely-alapú, kötött létszámgazdálkodás a munkavégzés alapegysége az álláshely meghatározott típusú jogviszony létesíthető az álláshelyen a díjazás az álláshelyekhez kötődő besorolási kategóriák illetménysávjaihoz igazodik része: alaplétszámba tartozó álláshely központosított álláshely

A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése 3.5. A Kit. hatálya alatt álló területi kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselői A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése a munkáltatói jogokat a Kormány nevében a kormányzati igazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője gyakorolja a Kit. A munkáltatók szintjére telepíti a képesítési követelmények meghatározását különös alkalmazási feltételek körében megjelennek az álláshely betöltésének feltételei az álláshelyek betöltésének szakmai feltételeit a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg

A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése 3.5. A Kit. hatálya alatt álló területi kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselői A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése a Kit. új megszüntetési jogcímeket is létrehoz: érdemtelenség a feladatok hatékonyabb ellátásának biztosítása az álláshely jogintézményéhez kapcsolódó új felmentési jogcímek

A kormányzati szolgálati jogviszony tartalma 3.5. A Kit. hatálya alatt álló területi kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselői A kormányzati szolgálati jogviszony tartalma besorolás a jogviszonyban töltött idő és az iskolai végzettség alapján történik általános és kiemelt ügyintéző osztályokban zajlik az előmenetel sávos illetményrendszer jellemző a teljesítményértékelés és minősítés szerepe meghatározó a díjazás során jelentősebb eltérések mutatkoznak meg a munka- és pihenőidő tekintetében a gyermeket nevelő és családot alapító kormánytisztviselőkre kedvező szabályok vonatkoznak

3.6. A Kit. hatálya alatt álló területi kormányzati igazgatási szervek kormányzati ügykezelői Eltérő rendelkezések főszabály szerint a Kttv. szerinti kormányzati ügykezelőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a kormányzati ügykezelők besorolása általánosan a területi kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőire vonatkozó rendelkezések alapján történik külön illetménytábla vonatkozik a kormányzati ügykezelőkre a szabadság mértékében ugyancsak további eltérések találhatók

Ellenőrző kérdések Melyek a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének főbb jellemzői? Melyek a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének és megszüntetésének főbb jellemzői? Mutassa be a kormányzati ügykezelők eltérő rendelkezéseit!

Köszönjük a figyelmüket! sikeres felkészülést kívánunk!