Az új nyelvtani ismeret tanítása

Lépések Előkészítés Új anyag bemutatása Elemzés és általánosítás Az új ismeret logikai-nyelvi megformálása Az új ismeret megszilárdítása

1. Előkészítés Elhelyezzük az új anyagrészt a tanítás folyamatában Felébresztjük az érdeklődést az új anyag iránt Kitűzzük az óra célját

Előkészítés: új anyagrész elhelyezése Támaszkodjunk a már tudott dolgokra Biztosíthatja az óra eleji számonkérés Ha ez elmarad, gondoskodnunk kell a háttérismeret felidézéséről Pl. egy új szófaj vagy mondatrész tanításakor felidézzük a már tanultakat, a hosszú mássalhangzók tanítása előtt a hosszú magánhangzókat Mindig úgy és olyan mértékben, ahogy az anyag kívánja

Előkészítés: motiváció A motiválás annál fontosabb, minél kisebb gyerekek vannak Gyerek: miért kellen a nyelvvel foglalkozni? → nem érzi szükségesnek (hiszen anélkül is tud beszélni) Fajtái: Külsődleges (főleg kisebb korban) Pl. igekötők szemléltetése: Hupikék Törpikék mennek a lépcsőn fel-le; az összekötendő szótagok egy vonaton utaznak stb. De ennél jobb, ha magából a nyelvből adódik, tartalmilag kapcsolódik az anyaghoz Problémafelvető feladatok, rejtvények, nyelvi játékok Betűrendbe sorolás → megkérdezzük, hogyan keresünk meg egy szót a szótárban Ellentétes jelentésű szavak → szabályjáték gyors rövid kicsi lassú

Előkészítés: célkitűzés Ekkor jelöljük ki az óra anyagát Pontosan megfogalmazva: „Ma a főnevek többes számát tanuljuk” Kijelöljük a megoldandó problémát: „Ma megvizsgáljuk, hogyan írjuk a különféle tulajdonneveket” Felíratjuk a címet a füzetbe Ha nem értik az új terminust (szakszót), akkor nem nevezzük meg, és a cím helyét kihagyjuk a füzetben „Ma a határozók egyik újabb fajtájával ismerkedünk meg. A nevét még nem írjuk fel, a címnek hagyjatok ki helyet a füzetben!”

2. Az új anyag bemutatása, szemléltetés A nyelvtanban a szemléltető anyag maga a nyelv! Az indukciós anyag kritériumai: Valamilyen szöveget teszünk a tanulók elé → érdekesség, motiválás A tanult jelenség forduljon elő a szövegben Ne legyen benne zavaró, nehezítő tényező Vagy egy gondosan és egy meghatározott célnak megfelelő indukciós anyagot Hátránya: fennáll a mesterkéltség veszélye Elégséges mennyiségben kell tartalmaznia a tanítandó jelenséget Nem szükséges túl sok példát adni Túl kevés példa sem jó Példa: a múlt idő jelének tanításakor legyen benne a szóalak végén szereplő (írt, olvasott), ill. a szóalak belsejében (írtam, futottak), és legyen előtte mgh. és msh. is

Indukciós anyag Tiszta, tipikus eseteket tartalmazzon Ne legyen se eltérő dolog, se határeset Pl.: -ó/-ő végű mellékneveknél ne szerepeljen a példaanyagban folyamatos melléknévi igenév és főnév! Pl. a forró melléknév, mivel fokozható (forróbb, legforróbb) De pl. a mosakodó nem fokozható, mert tipikus igenév A mosdó sem jó példa, az meg főnév Pl. a névszói állítmány tanításakor, ne legyen a példák között azonosítás, mert azt megfordíthatjuk az elemzésben Jó példák: A papagáj madár, Apám tanár → a fn.-i állítmány tágabb fogalmi körű az alanynál Nem jó: Magyarország fővárosa Budapest → itt megfordítható

Indukciós anyag Mindig a tanítási célnak (az esetleges egyszerűsítésnek) megfelelően állítsuk össze a példaanyagot A tárgy tanításakor az iránytárgyra és az eredménytárgyra is legyen példa: Kenyeret árul → iránytárgy Kenyeret süt → eredménytárgy Ragos és ragtalan tárgy tanításakor is mindkettőre legyen példa: Ragos: engemet Ragtalan: engem De kihagyható az átmeneti, az ún. határozói értékű tárgy: járja a várost (ezt inkább középiskolában!)

Indukciós anyag A példaszöveg nyelvileg kifogástalan legyen Milyen legyen: összefüggő szöveg? Mondatok? Szavak? Mondatfajtáknál: összefüggő szöveg legyen Mondatrészeknél: elég, ha mondatok vannak Az egyes szófajok tanítására nem mindig elegendők a szavak

Példaanyag gyűjtése A tankönyv példaanyagának felhasználása → ki kell egészíteni (terjedelmi korlátok!) A tanító maga is összeállíthatja a példaanyagot Célszerű óra előtt a táblára írni, és felhasználásig letakarni Az órán beszélgetéssel is összegyűjthető Cselekedtetés, egy kép megfigyelése, valamilyen közös élmény, olvasmány Példa: helyhatározó-ragos főnév tanításakor eljátszatjuk az otthoni terítést: „Kati segít édesanyjának. Előveszi a szekrényből az abroszt. Ráteríti az asztalra. Elhelyezi őket az asztalon.” Történést jelentő igék tanításakor (mediális igék) → őszi időjárás „Ősszel lehűl a levegő. Sárgulnak a falevelek, és lehullanak. A virágok elszáradnak a kertben. Gyakran megered az eső, köd ereszkedik a tájra.”

Példaanyag bemutatása Csoportalkotás: Múlt idő jelének tanításakor külön csoport az egy t-vel és két t-vel írt igealakok Határozott névelő tanítása: a + msh. kezdetű főnév, ill. az + mgh. kezdetű főnév A csoportosításokat célszerű úgy végezni, hogy a pedagógus a táblán dolgozik, és pontos utasításokat ad a tanulóknak Vagy pedig előre elkészített szókártyákra írja a tényanyagot, és a tanulók rendezik őket a táblán

Tipikus jelölések Aláhúzás, bekarikázás, színes kréta Számozás Azonos tényeket azonos módon jelöljük Eltérő tényeket eltérő jegyekkel jelöljük Pl. az igeragozás tanításánál a ragokat írhatjuk színes krétával Vagy a múlt idő jelét írhatjuk pirossal A függőleges vonalakat a szóelemek (morfémák) elhatárolásakor szokták alkalmazni: kutyá|i|m Számozás Utaló jelek (nyilak): irányulás főnév köznév tulajdonnév

Tipikus jelölések Mellérendelő viszony hagyományos jelölési módjai: kapcsolatos viszony: kutya és macska, kutya macska ellentétes viszony: szép, de drága szép drága Stb. Mondatelemzés hagyományos aláhúzásai: Alany Állítmány Tárgy Határozó Jelző

3. Elemzés és általánosítás Nyelvtani fogalomalkotás Kiemeljük a példaanyagból a közös, lényeges jegyeket A példaanyag egyedi jegyeitől eltekintünk Több lépésben bonyolítjuk le Pl.: főnév: ehhez tisztázni kell az élőlény, élettelen dolog, gondolati dolog Az élőlény, élettelen tárgy fogalmát környezetismeretből ismerik A gondolati dolog pedig vmi belső tulajdonság megnevezése lehet: jóság, szépség → mesékből Ezután mondjuk meg, hogy az élőlény, élettelen tárgy, gondolati fogalom neve főnév

A tanítás menete A meghatározás tisztázása (helyesen szerepel-e a tankönyvben, összehasonlítjuk a referencianyelvtan meghatározásával) Milyen lépésekre szükséges lebontani? → végiggondolni: „A főnév élőlények, élettelen tárgyak, gondolati dolgok neve” – ez a meghatározás Először élőlényeket kifejező szavakat, majd élettelen, majd gondolati fogalmakat gyűjtünk 3 oszlopba: Végigmegyünk a példákon: tábla – Ez minek a neve? Élettelen tárgynak a neve. Ezt főnévnek nevezzük. Végül megfogalmaztatjuk a meghatározást, leíratjuk! Gyakran előfordul, hogy a fogalomtanítást 2 részre kell bontani: A nyelvtani fogalom megtanítása (pl. múlt idő fogalma) Annak alaki jelölője (pl. múlt idő jele) gyerek tábla szeretet fiú kréta irigység tanár ablak béke

3. Elemzés és általánosítás B) A nyelvtani szabály (ítélet) Megfigyeltetjük a jelenséget Majd megállapítunk róla vmit → vagyis megalkotunk róla egy logikai ítéletet Pl. kigyűjtünk egy szövegből múlt idejű igealakokat Két oszlopot alkotunk (-t v. -tt): Színessel átíratjuk a -tt előtti hangot, megállapítjuk, hogy mgh. Másik színessel átíratjuk a -t előtti hangot, megállapítjuk, hogy msh. Ezután megfogalmaztatjuk a szabályt: „A múlt idő jele magánhangzó után -tt, mássalhangzó után -t, pl. olvasott, írt.” Majd újabb példák, melyekben a szóalak belsejében van a múltidő-jel: szántottam, vetettünk, írtam, írtunk. szántott írt vetett szavalt olvasott szerepelt

A gyermek gondolkodásának sajátosságai Konkrét, szemléletes példák segítenek felismerni a nyelvi tényt Ige → mozgásos cselekvést kifejező szavak: ugrik, szalad, surran; de nehezebben ismeri fel a történést/állapotot kifejező igéket (mediális): sárgul, hervad, fáj Melléknév jelentése → érzékszervekkel közvetlenül megfigyelhető, külső tulajdonságokat kifejező szavak: piros, puha, keserű; de kevésbé ismeri fel a belső tulajdonságokat kifejező szavakban: boldog, igazságos Gondosan meg kell válogatni a példákat, a szemléletesebbektől az elvontabbak felé haladni

A gyermek gondolkodásának sajátosságai Merev fogalmak Nehezen fogadja el a kettősséget, az ambivalenciát Pl. nehéz megérteni, hogy a szorgalmas szófaji szempontból melléknév, mondatrészszerepe szempontjából pedig 3-féle is lehet: minőségjelző, állítmány, határozó Először ajánlatos a szófajokat, utána a mondatrészeket tanítani A szó konkrét jelentéstartalmához való ragaszkodás „Az alszik nem ige, mert aki alszik, az nem csinál semmit” Valójában az alszik mediális (állapotot kifejező) ige

A gyermek gondolkodásának sajátosságai A köznapi és a metanyelvi (grammatikai) szóhasználat azonossága Tipikus: a tárgy köznapi és nyelvtani jelentésének összekeverése A mondat tárgya a valóságban is lehet tárgy: Laci kihegyezte a ceruzáját De a mondatban a tárgy lehet élőlény v. fogalom: Laci meglökte Pistát Ezért jobb a főnév meghatározásában kikerülni a „tárgy” szót, és helyette inkább: élettelen dolog

A gyermek gondolkodásának sajátosságai Formai elemzéskor hozzá kell szoktatni a tanulókat ahhoz, hogy nem mindig van a szóalakban alaki ismertetőjegy Pl. nem ismerik fel a mondat tárgyát, mert jelöletlen: Add ide a füzetem! Az is lehet, h. toldaléknak elemeznek olyan egységeket, amelyek nem toldalékok Pl. a zsebben szóalakot (-bb) középfokú melléknévnek vesznek A tisztít igét a szó végi t miatt múlt időnek vesznek, és két t-vel írják A zokni főnevet a -ni miatt főnévi igenévnek gondolják Ilyenkor csak a külső jelek alapján ítélkeznek, és nem fordítanak figyelmet a tartalomra → téves analógia