Az új nyelvtani ismeret tanítása: nyelvi elemzés

Nyelvi elemzés A nyelvi jelenségeket részelemeire bontjuk Nem jelenti az öncélú grammatizálást → az elemzés a gondolkodás alapvető művelete Minden területen jól használható: Gyakorlás Fogalomkialakítás fontos eszköze Tanult anyag megszilárdítása Elemzés: analitikus művelet → analízis után szintézisnek kell jönnie

Nyelvi ismeretek köre szerint megkülönböztetünk: Részletes elemzés Szó hangjainak hangtulajdonságait vizsgáljuk Vagy: a benne szereplő mgh. és msh.-törvényeket vizsgáljuk Mondatot alkotó szavak szófaját állapítjuk meg Komplex elemzés Egy nyelvi jelenség több aspektusból Pl. egy mondatot mondatrészek szerint elemzünk Kiemelünk belőle egy határozós szerkezetet: karddal harcolt Megfigyeltetjük szófajtanilag Majd a karddal szóalakról leválasztjuk a határozóragot, felismertetjük a teljes hasonulást, a hangrend és az illeszkedés törvényét

Nyelvi ismeretek köre szerint megkülönböztetünk: Teljes elemzés Ált. isk.: ritkán van ilyen (esetleg 8. o.) Pl. egy mondatot tartalom (kommunikációs szándék), szerkezet és minőség szerint elemzünk Mondatrészek szerinti elemzés Benne szereplő szavak szófaji elemzése Alaktani, jelentéstani, hangtani elemzés A szöveget (amiből kiemeltük) is megvizsgáljuk

Nyelvi elemzések nyelvi szintek szerint Hangtan Szótan Szófaji Alaktani Jelentéstani

1. Hangtani elemzés Célja: a szavak fonetikai-fonológiai sajátosságainak vizsgálata Fontos a jó kiejtés, a hangzás esztétikuma és a helyesírás szempontjából A hangtani elemzés lépései: Írjuk le és hangoztassuk a körúton, eddzétek, arccal, erről szóalakokat! Hasonlítsuk össze a leírt és a kiejtett formákat! Keressük meg benne a magánhangzótörvényeket! (Hangrend és illeszkedés)

1. Hangtani elemzés (folyt.) Keressük meg benne a mássalhangzótörvényeket! (A teljes hasonulás 3 esete és egy rövidülés) Bontsuk szótagokra az ismert szabályok alapján! Elemezzük a körúton szóalak hangjait, soroljuk fel a tanult hangtulajdonságokat! E feladat megoldása során tartsuk szem előtt, hogy hány hangtulajdonságot tanítottunk meg a magán- és mássalhangzókról Függ: a pedagógustól, az osztálytól és a tankönyvtől

2. Szótani elemzés Szófaji elemzés Alaktani elemzés

I. Szófaji elemzés Nehézség: többféle megoldás, rendszerezés Szófaji határkérdések (igekötő, névutó, határozószó): átszaladt (igekötő) a hídon át (névutó) Jobbra át! (határozószó) Grammatikai homonímia: pl. fogat a fogat előállt (ragtalan főnév) fogat húzat (tárgyragos főnév) négy lovat fogat a kocsiba (műveltető ige) Az elemzést mindig mondatkörnyezetben kell elvégezni!!!

I. Szófaji elemzés Probléma: toldalékos v. többszörösen toldalékolt alak esetén Mindig az utolsó képző, ill. az első jel dönti el, mi a szó szófaja Pl. enged-elm-es-kedik enged: ige engedelem (engedelm-): főnév engedelmes: melléknév engedelmeskedik: ige Nehézség: ragos névszó vagy határozószó? Pl.: kedvesen, szürkén; nagyon, rosszkor Segítség: értelmező szótárak (szófaji címkét tartalmaznak), pl. Magyar értelmező kéziszótár, online: Nagyszótár (csak az e betűig): http://nagyszotar.nytud.hu Ragos névszók nincsenek a szótárban: kedvesen, szürkén Határozószók viszont igen: nagyon, rosszkor

I. Szófaji elemzés Feladat: Adjuk meg az alábbi mondat szavainak szófaját! Veled szerettem volna vacsorázni este a teraszon, de nem jöttél el.

A mai magyar nyelv szófaji rendszere Ismétlés A referencianyelvtan segítségül hívása Keszler Borbála (szerk.) Magyar grammatika

I. Alapszófajok Alapszófajokat helyettesítő szófajok (névmások) Tulajdonképpeni alapszófajok Átmeneti szófajú szavak (igenevek) önállóan mondatrészek, de alig bővíthetők ragozhatók, képzők azonban csak kivételesen járulhatnak hozzájuk jelentésük indirekt denotatív jelentés fontos szöveggrammatikai szerepük van önállóan mondatrészek, bővítményeket vehetnek fel toldalékolhatók jelentésük „autoszemantikus jelentés” (kontextustól független, önálló, tartalmas jelentés) jelentésük „autoszemantikus jelentés” kontextustól független, önálló, tartalmas jelentés)

I. Alapszófajok Alapszófajokat helyettesítő szófajok (névmások) Tulajdonképpeni alapszófajok Átmeneti szófajú szavak (igenevek) főnévi névmás: én, maga, ez, ki?, ami, bárki, valami melléknévi névmás: olyan, ennyi, melyik?, amekkora, mindenféle, némely csak ritkán kapnak toldalékot határozószói névmás: itt, amikor, akárhogy ige: megy, kinyílik, van főnév: asztal, sárkány, futás, szépség, tucat, kettő, Péter melléknév (számnév is): piros, harmadik, nagy határozószó: reggel, rögvest, egyedül, ma, most főnévi igenév: tanulni, lehullani melléknévi igenév: olvasó (fiú), olvasott, olvasandó (könyv) nem toldalékolhatók határozói igenév: futva, sietve, gondolván

II. Viszonyszók A. önállóan nem mondatrészek, nem bővíthetők B. általában nem toldalékolhatók C, D. jelentésük vagy viszonyjelentés, vagy kommunikációs-pragmatikai jelentés Toldalékértékű viszonyszók segédige: a fog segédige, a volna igei segédszó, az állítmányteremtő létige: vagyok, vagy, vagyunk, vagytok; volt, lesz; ill. marad, múlik segédigenév (kopula): lenni, lévén névutó: mellett, alatt határozóvá tevő mint: Péter mint diák névutómelléknév: (ház) melletti, (pad) alatti igekötő: megnéz, befűz, kijár Nem toldalékértékű viszonyszók kötőszó (szemantikai és szintaktikai kapcsolóelemek): és, s, de, tehát, hogy, mert, bár partikula: is, egyáltalán, ám; alig, jó (messze van), közel (két méter), majdnem; csak, csakis, csupán, leginkább, egyedül (ő), főképp, kizárólag; se, sem; bár, csak, bárcsak, -e, ugye, vajon névelő: a, egy tagadószó: ne, nem

III. Mondatszók A. önállóan nem mondatrészek, elkülönülnek a mondategységtől, sőt önálló tagolatlan mondatok lehetnek; nem bővíthetők B. nem toldalékolhatók C, D. csak pragmatikai vagy modális jelentésük van indulatszó: óh!, brr!, au!, eh!, ah!, pfuj!, jaj! interakciós mondatszó: szervusz(tok), helló(sztok), csaó, adjisten, pá, agyő, amen, ühüm, igen, ja; hm, nos, ugye; na, ne, dehogyis, persze, hogyisne, hohó, pszt, nesze, hoci, csitt, hess, zsupsz, jöszte, lám, ím módosítószó: talán, valószínűleg, esetleg, állítólag hangutánzó mondatszó: bú, gá-gá, durr, bumm, csatt

veled személyes névmás (ragozott) alapszófajt helyettesítő szófaj alapszófaj szerettem cselekvő, tárgyatlan ige tulajdonképpeni alapszófaj volna igei segédszó (segédige származéka) viszonyszó vacsorázni főnévi igenév átmeneti szófaj az határozott névelő nem toldalékértékű viszonyszó este időhatározószó határozószó a teraszon főnév, köznév, egyedi név de mellérendelő ellentétes kötőszó nem tagadószó jöttél cselekvő, tárgyas ige el igekötő toldalékértékű viszonyszó

II. Alaktani elemzés Az alaktani (morfológiai) elemzés a szóalak elemekre való bontását, szegmentálását jelenti Megkeressük a tövet és a toldalékokat A tő és a toldalék fogalmának kialakításakor célszerű az egyalakú tövekből kiindulni Olyan szóalakot válasszunk, amelyben nem szerepel előhangzó (régi nevén: kötőhangzó) Pl. ház + ban, ol + vas + hat + na A többalakú tövekkel az ált. isk. tananyag nem (vagy csak elvétve) foglalkozik De ha mégis előkerülne az órán (mert érdekli a tanulókat), akkor mondjuk meg, hogy vannak olyan szavak, amelyeknek szótári töve mellett a toldalékos alakokban melléktő is jelentkezhet Nem kell ismertetni az ige- és névszótövek rendszerét, csak egy-két példa: fekete + Ø ↔ feketé + t; lesz + tek ↔ let + tek, sugár + ral ↔ sugar + as

II. Alaktani elemzés Nem kerülhető meg az előhangzó (kötőhangzó, történetileg ún. tővéghangzó) problematikája Előhangzó vs. kötőhangzó elnevezés Főiskolán, egyetemen: előhangzó Korábban az alsó tagozatban inkább a kötőhangzó terminust részesítették előnyben didaktikai okokból: A kisgyerek könnyebben megérti ennek funkcióját: ennek a hangzónak szóelemeket kell összekötnie Pedig az előhangzó elnevezés is ugyanilyen módon felfogható → a toldalék előtt álló hangzó megkönnyíti a tőhöz v. másik toldalékhoz való kapcsolódást → ez a felfogás közelebb áll a nyelvtudomány álláspontjához

II. Alaktani elemzés Az 5. osztályos OFI új generációs nyelvtankönyvben előhangzó

II. Alaktani elemzés A morfémahatárok jelölése hagyományosan függőleges vonallal vas|ut|as|ok|ról Magasabb szinten (egyetemen) jobb, ha kötőjellel vagy + jellel választjuk el a morfémákat, mert így fel lehet tüntetni a zéró morfémát is Pl. én rajzol + t + am, ő rajzol + t + Ø (3. személyben zéró az igei személyrag) Érdemes megfontolni, nem vezetjük-e be ezt a fajta jelölésmódot, mert az 5. oszt. OFI-s tankönyv használja a zéró morféma fogalmát!!

OFI-s tankönyv 5. oszt. (részlet)

II. Alaktani elemzés Nem elég csupán jelölni a szóelemeket Hanem minden szóelemről meg kell mondani, hogy mi Először mindig a szótövet választjuk le Addig érdemes lebontani a szóalakot, ameddig a mai nyelvérzék számára világos a tagolás

II. Alaktani elemzés Feladat: bontsuk morfémákra a legrosszabbjaitól szóalakot, és nevezzük meg a morfémákat! leg-: középfok jele (prefixum!) rossz-: szótő -abb-: középfok jele -jai-: birtoktöbbesítő jel (alakváltozat, a prototipikus [invariáns] az -i) -tól: határozórag

4. Jelentéstani elemzés Egyjelentésű szavak (dinasztia, tankönyvárusítás) Többjelentésű (poliszém) szavak (körte, felel) Azonos alakú (homonim) szavak (ár, követ) Hasonló hangalakú szavak Paronimák: egyelőre – egyenlőre, fáradság – fáradtság Alakváltozatok: fel – föl, ad – ád Szinonimák (nagy, hatalmas) Ellentétes jelentésű szavak, antonimák (kicsi – nagy) Hangutánzó szavak (berreg, csattanás) Hangfestő szavak (tutyimutyi, settenkedik)

4. Jelentéstani elemzés A többjelentésű szavak elemzése Összevetés idegen nyelvekkel Rokonértelműség Egyéb feladatok

I. A többjelentésű szavak elemzéséről A szavak legnagyobb része ilyen (még ha nem is könnyű felismerni a jelentéseket) Típushiba: a pedagógus egyjelentésűnek fogad el olyan szavakat, amelyek valójában többjelentésűek Egyjelentésű szó viszonylag kevés van: legtöbbször szakszavak, ritkább idegen szavak v. többszörösen összetett szavak) Segítség: Értelmező kéziszótár v. Nagyszótár (online, de csak e betűig van még kész)

I. A többjelentésű szavak elemzéséről Szótárgyakorlatok Meg kell ismertetni a tanulókat a szócikkek felépítésével Nem csak értelmező és szinonimaszótárak használhatók általános iskolában Hanem akár pl. írói, szaknyelvi, tájszótár, sőt korpuszok is: pl. Magyar nemzeti szövegtár (corpus.nytud.hu/mnsz)

Példa a Nagyszótárból a többszófajúságra A többszófajúság egyúttal többjelentésű szót is jelent, hiszen más szófajként mást jelent Példa a Nagyszótárból: a beteg szó két szófajú, főnév és melléknév Vizsgáljuk meg az egyes jelentéseket

II. Összevetés idegen nyelvekkel Segíti az idegen nyelv tanulását Fejleszti a nyelvszemléletet Jelentésmezők vizsgálata: hiperonima (fölérendelt fogalom) és hiponima (alárendelt fogalom) viszonyának vizsgálata Pl. a testvér (fölérendelt fogalom) → nincs kifejezője az angol nyelvben, csak az alárendelt fogalmaknak: fiútestvér (brother), lánytestvér (sister)

III. Rokonértelműség Kritérium: behelyettesíthetőség (azonos jeltárgy) Tehát szinonimák pl. megfázás, meghűlés De NEM szinonimák: ér, csermely, folyó, patak, folyam Mindig figyelembe kell venni az adott szó stílushatását és használati körét → a szótárak erről felvilágosítanak A rokonértelműség tanításakor ne ragadjunk meg pusztán a szavak szintjén, mert sokféle szinonimitás létezik Rokon értelmű szólások Rokon értelmű nyelvtani szerkezetek Rokon értelmű mondatok Rokon értelmű képzők, pl.: írás, irat, iromány

Felhasznált irodalom Bozsik Gabriella – Dobóné Berencsi Margit – Zimányi Árpád 2003. Anyanyelvi tantárgy-pedagógiánk vázlata. Líceum Kiadó. Eger. 40–48.