10. A MAGÁNHANGZÓK ÉS MÁSSALHANGZÓK RENDSZERE, A HANGTÖRVÉNYEK ÉS HELYESÍRÁSUK.

Az előadások a következő témára: "10. A MAGÁNHANGZÓK ÉS MÁSSALHANGZÓK RENDSZERE, A HANGTÖRVÉNYEK ÉS HELYESÍRÁSUK."— Előadás másolata:

1 10. A MAGÁNHANGZÓK ÉS MÁSSALHANGZÓK RENDSZERE, A HANGTÖRVÉNYEK ÉS HELYESÍRÁSUK

2

3 Magánhangzótörvények

4 Magánhangzótörvények
Hangtankép 3 / 4                    

5 Hangrend törvénye

6

7 Mássalhangzótörvények 1.
a)Részleges a hasonulás, ha két egymás mellett álló mássalhangzó közül az első egy eltérő vonásában, tehát részben (részlegesen) hasonlóvá válik a másodikhoz. A részleges hasonulás csak a kiejtésben érvényesül, írásban nem jelöljük.

8 Mássalhangzótörvények 2.
- zöngésség szerinti részleges hasonulás (a hangszalagok működése változik): a második hang zöngéssé (vasban) vagy zöngétlenné (tűzhet) teszi az előtte állót. - a képzés helye szerinti részleges hasonulás: az –n hang képzésének helye változik meg, ha utána ajakhang (b, p, m) következik (azonban, színpad).

9 Mássalhangzótörvények 3.
b)Teljes hasonulás. Két egymás mellé kerülő különböző képzésű mássalhangzó teljesen hasonlóvá, azonossá válik. Fő típusai: - mássalhangzó + .-val, -vel, -vá, -vé (kézzel, karddal naggyá, széppé) - s, sz, z, d végű igék + j (végezzünk, eddzék) - ez, az mutató névmás + határozórag v. képző (ebben, annak, akkora, efféle)

10 Mássalhangzótörvények 4.
b)Teljes hasonulás. Többnyire írásban jelölt, de lehet írásban jelöletlen is: ◦ írásban jelölt: a kiejtés elve érvényesül (naggyá, végezzünk, ebben, akkora) ◦ írásban jelöletlen: a szóelemzés elve érvényesül (anyja, beszélj, egészség)

11 Mássalhangzótörvények 5.

12

13 Mássalhangzótörvények 6.
► Összeolvadás. Két különböző képzésű (többféle képzési mozzanatban eltérő) mássalhangzó a kiejtésben egy harmadik hosszú hanggá olvad össze. (Írásban általában nem jelöljük.) Írásban: ejtésben: T+sz → cc ► pl.: metsz → mecc N+j → nny ► pl.: kenjük → kennyük

14 Mássalhangzótörvények 7.

15 Mássalhangzótörvények 8.
► c) Rövidülés. A rövid mássalhangzó szomszédságában (előtte vagy utána) levő hosszú mássalhangzót röviden ejtjük. Írásban: ejtésben: Otthon → othon Mondd meg → mond meg

16 Mássalhangzótörvények 9.
► d) Hangkivetés. Ha a szó belsejében (esetleg szavak határán) kettőnél több mássalhangzó torlódik össze, akkor a hangcsoport középső tagja (különösen, ha az d vagy v) az ejtésben kiesik (mondta, küldte, rajzszeg, mondd meg stb.). Néha írásban is jelöljük: bólingat és a tekinget.

17