Tudományos gondolkodás története és tudományfilozófia

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Jártam a hegyeket, a hegyoldalakat borító erdőket, és csodáltam a természet szépségét, a fenséges tájakat…
Advertisements

A tanulást és a megértést segítő módszerek alkalmazása
Az előadás témái Az ellenőrzés-értékelés-minősítés értelmezése, kapcsolata A portfólió fogalma, fajtái Érvek és ellenérvek a portfólió alkalmazásáról.
könyvtár ismeretek A könyvtár fogalma, típusai
Pedagógiai eszközök és módszerek a században
AZ AUTIZMUSSAL ÉLŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI Őszi Tamásné Autizmus Alapítvány.
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
Tudás, közösség, hatalom
NAT, kerettantervek, helyitantervek ( ember és természet műveltségi terület) 2013.
Család.
A GÖRÖG MONDAVILÁG.
Vallásantropológia rítus, totem, tabu, mágia, mítosz
Az Ókori Kelet világnézete
A nevelés stílusa.
William Wordsworth Zene: O Mio Babbino Caro From „Gianni Schicchi” igyósi Moni.
A munka világával kapcsolatos tudás
Kompetencia alapú oktatás bevezetése az alsó tagozaton
Szociális tanulás formái
A középkor és reneszánsz gyermekfelfogása
Óvodai tanterv a 3 és 7 évesek számára
GONDOLATOK AZ OSZTÁLYF Ő NÖK ÉS A GYERMEKVÉDELMI FELEL Ő S EGYÜTTM Ű KÖDÉSÉR Ő L Csillag Ferenc – pedagógiai szakért ő.
Módszertani megújulás a nevelő munkában
ÖSSZEFOGLALÁS Egy játék és tanulságai Hitünk valósága Minden mindenben.
Esztétika Kerékgyártó Béla docens Jász Borbála doktorandusz
Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium
Az anyanyelv elsajátításának elméletei
Ókori Kelet.
A dráma- és színházismeret-tanár képzési és kimeneti követelményei
2. előadás A mítikus világkép – antik görögök II.
Biológia 2.. Petrarca a studiolójában (15. sz., miniatúra)
Pedagógiai antropológia III.
A misszió Oktatás a közép- és dél-amerikai katolikus rendek misszióiban század.
Pedagógiai antropológia
Pedagógiai antropológia és etika
zárthelyi dolgozat (3 perc)
DECEMBER 3. A FOGYATÉKKAL ÉLŐK VILÁGNAPJA A másság elfogadása
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
Edward Sapir ( ).
Nevelés az ókorban Egyiptom Róma Görögország.
Avagy a világ ismerete az ókorban
Jézus Te vagy Sáron legszebb rózsája,
Biztos Kezdet and the Early Years Foundation Stage
ÚJ ISKOLA, ÚJ TUDÁS: JAVASLATAINK ÚJ MAGYARORSZÁG KORMÁNYZATI KONFERENCIA március 4.
IKT-alapú programcsomag alkalmazása a szociális kompetencia fejlesztésében Készítette: Andiné Csorba Klára
Közismeret Osztályfőnöki Kommunikáció-magyar ( KO-MA) Matematika Idegen nyelv Természetismeret Társadalomismeret.
Pszichológiai Ismeretek
Pedagógiai antropológia és etika
Tudományos gondolkodás története és tudományfilozófia
A Történelem Forrásai Minden olyan dolgot, eszközt, mely a múlt megismeréséhez, megértéshez hozzásegít forrásnak nevezzük.
Milétoszi filozófusok
DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS II.
Készítette: Tóth Györgyné Szakmai konferencia HEFOP Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra.
A család történeti alakulásáról
Cím szöveg – Second level Third level – Fourth level » Fifth level TÁMOP Tájékoztató Nap Családi kisokos, avagy ismerd meg a családod. Vitéz Gyöngyvér.
A tanárképzés filozófiája és gyakorlata. Hogyan készíti fel a tanárképzés a jelölteket a NAT nevelési feladataira?
A gyermekek nevelésének megerősítése (VII. fejezet)
A babiloni fogság.
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Irodalom a figyelemfelkeltés kultúrájában
Harmatozzatok égi magasok
Az ókori kultúrák.
Tájékoztató a Református Tananyagfejlesztő Csoport munkájáról
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
A teremtő és gondviselő Atya
Tudományos gondolkodás története és tudományfilozófia
2. előadás és szeminárium Az alapok I.
SZOKÁS SZABÁLYRENDSZER, NEVELŐMUNKA TERVEZÉSE ELLENŐRZÉS TERÜLETEI FELADATMEGOSZTÁS Farkasné Egyed Zsuzsa
Ókori közel-keleti vallások
Felvilágosodás kora A VILÁG MEGISMERÉSE.
A GÖRÖG MONDAVILÁG.
Előadás másolata:

Tudományos gondolkodás története és tudományfilozófia Előadás és szeminárium 1. Alapok.

Forrásismeret ellenőrzése (Paul Feyerabend: A tudomány egy szabad társadalomban) Mely két kérdést teszi fel megválaszolásra Feyerabend a tanulmánya legelején? Feyerabend álláspontja szerint hány tudomány-definíció létezik? A szakértők véleménye (Feyerabend szerint) általában min alapul? Mi a Neumann-bizonyítás?

Kérdésre a válasz: Két kérdést tett föl. - Mi a tudomány? - Mi olyan nagyszerű a tudományban? 2. Minden tudományfilozófiai iskolának más a tudományfölfogása. S a tudósok, politikusok és a közvélemény is önálló fölfogásokkal rendelkezhet a tudományról. 3. A szakértők véleménye gyakran előítéleten alapul. 4. A Neumann-bizonyítás: (1930-as évek): 2 alapvető kvantummechanika-értelmezés létezett (statisztikus és határozatlansági relációra hivatkozó elméletek, pl. Bohr, Heisenberg) – a vitát mindig egy szaktekintélyre (Neumann Jánosra) hivatkozás ‘döntötte’ el.

A tudomány egy szabad társadalomban Két kérdés Mi a tudomány? Mi olyan nagyszerű a tudományban? A relativizmus kísértete A szakértők szerepe Módszerre hivatkozó érvek nem alapozzák meg a tudomány felsőbbrendűségét A tudománynak az eredmények miatt nincsenek előnyei A tudomány csak egy ideológia

Két kérdés A „mi”-re több válasz is adható - pl. tudományfilozófiai iskolánként más-más A szerepe a tudománynak - előfeltevésen alapszik, nem bizonításon v. ö. Vallási előzmények. - sajátosság: a tudomány és az állam összefonódik - állami finanszírozás („élősködő”-szerep lehetősége) v.ö: egészségügy, oktatásügy - a tudomány nem csak történetiséget állít, hanem megfellebezhetetlen dolgokat is -a tudományos elképzeések elfogadás különbözik a demokratikus döntésektől általános elméletekre, tudományos tényekre nincs - általában mindenki elfogadja a ‘tudomány’ érveit

A tudomány melletti elköteleződés nem mindig fölszabadító hatású (mint a legtöbb ideológiai esetében sincs ez meg) Van-e elég különbség a tudomány, a vallás, a mítosz ill. mágia között? - vagy csak annyi, hogy a valóságot más-más módon ragadják meg? A fenti 2 kérdés mögött meghúzódó előfeltevések: A tudományos racionalizmusnak előnye van a hagyományos gondolkodási formákkal szemben A tudományos racionalizmust nem lehet a hagyománnyal ötvözni, gazdagítani a tudományt előnyben kell részesíteni Feyerabend véleménye szerint Az első két előfeltevés nem áll a tényekkel összhangban S szabad e a tudományosságot mindenre ráerőltetni? S elvetendő-e a relativizmus?

A relativizmus kísértete Kérdés: objektív okokra kell-e egy elutasítás esetén hivatkozni, vagy csupán ízlésbelire? Az európai hagyomány ez utóbbit nem szíveli. Kiderül pl. hogy nem ‘egyetlen’ igazság van Ezért toleránsnak illene lenni A sokszínűség-sokalakúság a káosz esélyét növeli az egyénekben (v.ö. Hagyományos gondolkodás valamennyi formája a rendet igyekszik megteremteni) A racionalizmust sokan ideológiának tekintik, míg a relativizmus minden ideológiai elemet fölszámol

A szakértők véleménye gyakran előítéletes Ugyanazon téma szakértői gyakran nem azonos eredményekre jutnak Egyes véleményeket politika döntés is követhet (kiterjesztik a döntés következményét) Azonos vélemények sokszor azonos tévedéseken alapszanak A tudományt sokszor szakmán kívüliek és laikusok vitték előre A tudás természetét érdemes megvizsgálni! abban vannak előre mutató és hátrahúzó elemek! a tudomány – ha hagyományt kanonizál – kerékkötő is lehet A tudósok a szakterületükön kívüli kérdésekben laikusok!

H. erectus: 0,5 millió év H. sapiens: 100. 000 év Őskor eszközhasználók: kb. 2,5 millió év H. erectus: 0,5 millió év nevelés = hagyományőrző funkció előnyelv megjelenése fogalmi gondolkodás kialakulásának kezdete H. sapiens: 100. 000 év ősközösség - kommunikáció szerepének megnövekedése H. s. neanderthalensis életközösség normáinak kialakulása tűz - nyelv - temetés - kultikus jelenségek - szerszámhasználat szervezettebbé válik ezáltal a nevelés is (összehasonlító etnográfiai kutatások eredményeinek visszavetítése) természetkép még nincs - az énkép kezd kialakulni (azaz: a kettő még egy!) omoka indiánok hopi indiánok veddo-ausztralid törzsek

H. s. s.: etológiai megfigyelések szerepe - Nagy József-cikksorozata játék: utánzás és gyakorlás szerepe az ismeretszerzésben előfeltétele: a tudatos bemutatás de ezt a társas élet kényszeríti ki gyermekek tanítgatása minden felnőtt feladata, nincs munkamegosztás a nevelés nyilvános, közösségi , minden gyermekre kiterjed gyakorlati ismeretek átadása készségek fejlesztése erkölcsi nevelés kb.: bátorság törzs tagjainak feltétel nélküli segítése a nem törzs tagjai elutasítása (gyűlölete?) módszerei: veddo-ausztralid törzsek "természetes büntetései" tűzföldi indiánok "kirekesztéses" eljárásai

Paleolit-kori festmény, Lascaux

Mamut, Lot (Franciao.), őskor

Willendorfi Vénusz, paleolit

A archaikus világkép formái A vallás kialakulása, ősi formái (antropomorfizmus megjelenése!) animizmus mana totemizmus tabu

A mítikus világkép Teogónia Teológia Kozmogónia Kozmológia Antropológia A mágia gyakorlata A gyakorlati mesterségek A naptár Általános mitoszjegyek özönvíz Meghaló-feltámadó istenek (=növényi alapú táplálkozás) Írás szerepe

A tudás átörökítésének a típusai mezopotámiai-egyiptomi zsidó görög

Mezopotámia első civilizációja a sumér i. e. 7. évezred önálló városállamok kései civilizációi: akkádok, majd a babiloniak i. e. 4. évezredben jelenik meg: írnokképző templomiskola az agyagtáblák között pl. vannak gyakorlószövegek egyéni eljárásokkal való írástanítás ez nincs semmi szabálya az írnok szerepe speciális vezető szerep több lépcsős karrier tanuló = kis írnok (dup sar-tur) inas írnok (dupsarru) főírnok főjegyző

e. 2. évezredtől: kétféle írnokképzés van alapképzés: írás, olvasás, számolás, elemi tudományok = tábla háza köznép számára is nyitott tandíjas kisgyerekkortól a férfikorig tart egész napos képzés, szigorú bánás tanítói utasítás szerint cselekszenek, szöveget másolnak sumérról akkádra fordítanak memorizálnak kérdésekre felelnek és kérdezhetnek a tanítót az idősebb diákok (nagy testvérek) segítik a testi fenyítés megengedett életkor szerinti csoportok differenciált képzés: énekes, zenész, ráolvasó, pap, írnok, jegyző magasabb képzés = bölcsesség háza kultúrális tradíciók átadása (a sumért holt nyelvként is tanítják pl.) naptárkészítés matematikai kultúrájuk kb. megfelel az európai reneszánsz tudósaiénak kialakul a független értelmiségi réteg - csak tanítással foglalkozik szabad emberek a hatalmi vezető réteg a gyerekeit "apród"-nevelésben részesíti

Sumer matematikai táblácska, i.e. 1800 k.

Mérősúly, i. e. 4. évezred

[ HOGYAN JÖTT A GABONA SUMERBE? ]   Midőn az emberek még füvet ettek, mint a juh legeltek, s hajdankor napján a Gabonát An az ég mélyéből leküldte. Enlil, mint a vadjuh, felment a hegységbe, szemét felemelte. Szeme lefelé nézett: ott a tenger, a vízzel teli; szeme felfelé nézett: ott a hegység, ízes füvű, jó cédrusú. Enlil az árpát egybegyűjtötte, a hegységben halomba rakta; az Ország bőségét egybegyűjtötte, a tápláló gabonát a hegységben halomba rakta. Majd s hegység bejáratát, mintegy kapuval, elzárta: zárja eget, földet szilárdan elzár, retesze [...] [...]

Egy napon Nizazu testvérének, Namadának, így mondja a szót: „Rajta hát, menjünk fel a hegységbe, a hegységbe, hol árpa, köles terem, az ott fakadó folyóhoz, hol a földből édes víz tör fel: hozzuk le onnan, a hegységből az árpát, hozzuk le ide, az Országba a tápláló gabonát, s az Országot, mely az árpát nem ismeri, az árpával ismertessük meg.”   Nimada, ki féli Ant, így adja vissza szót: „De hisz atyánk nem adott erre parancsot, de hisz Enlil nem adott erre parancsot: hogyan mehetnénk fel a hegységbe?, hogyan hozhatnánk le onnan, a hegységből az árpát?, hogyan hozhatnánk le ide, az Országba a tápláló gabonát?, az árpával hogyan ismertethetnénk meg? Rajta hát, menjünk Utu, az égben lakozó elé, hozzá, kire hódolattal tekint mindenki, akár ül, akár fekszik. Ő, a vitéz, Ningal fia, kire hódolattal tekint mindenki, akár ül, akár fekszik, Utu majd kitárja előttünk a hetven kaput...”

egyiptomi áthagyományozás jellemzői csak a szabad ember tanulhat mert a világ állandó és változtathatatlan: büntetés jár a normasértőknek az emberi élet szabályai is változtathatatlanok gyereknevelés célja: örök normák elsajátítása (isten igazságának megismerése) nem ismerik el a gyerek életszakaszait: minél hamarabb felnőttként kell viselkedni tiltott a csecsemőgyilkosság (a többi ókori népnél nem) szövegek vannak a csecsemők ápolásáról, gyógyításáról újszülöttet nem pólyázzák be 3. életévig szoptatnak az édesanyák (nincs helyettesítőjük) kisgyermeket meztelenül járatják játékszereket adnak nekik az előkelők gyerekeit magánnevelők oktatják leendő fáraóval együtt lányok is részesülnek az oktatásban udvari nevelés fiúknak: testi nevelés erőteljes

Szeneh családja, Kairó

Paraszti élet (XVIII. dinasztia)

Madárvadászat, Nebamon sírja, (XVIII. dinasztia)

Nofertari sírja (Királynő Völgye, Egyiptom) Újbirodalom

Nofertari lelkének útja. Királynők Völgye, Újbirodalom

II. Ramszesz fáraó fáraó múmiája

Körülmetélés, i. e. 2300. k.

Edwin Smith-papirusz, i.e 1500

Antik görög tudásátörökítés(i. e. XIII-IV. sz.) általános jellemzői egyiptomi, babiloni, perzsa, zsidó előzmények asszimilálása, szintézise görög nevelés alapvető kérdése: hogyan lehet a gyerekből harmonikusan fejlett felnőttet formálni? erős, arányos fizikum + szép, jó iránt fogékony kalokagathia eszméje szakmai műveltség + általános műveltség (múzsai és gimnasztikai) az egész egyéniség formázása ("önzetlen műveltség")

2. tétel 2. A tétel: Paul Feyerabend tudomány- és tudományfilozófia-képe. irodalom: Laki, J. 1998, 153 -169. 2. B tétel: Ismertesse – forrás segítségével – Plinius csillagvilágról szóló szövegében rögzült ókori tudásképet.

Következő előadásra/szemináriumra: Irodalom: Wartofsky. M. W: A tudományos gondolkodás fogalmi alapjai. Gondolat, Budapest 1997. 33-65. Assmann, Jan: A kulturális emlékezet. Atlantisz, Budapest, 1999. Forrás: