Az Szja tv-t, a járulékot, a szochot érintő változások Komárom-Esztergom Megyei Adó- és Vámigazgatóság Készítette: Harmat Ferencné 2019.01.24. kész

Jogszabályváltozás – Szja Leglényegesebb módosítás: a béren kívüli juttatások szabályainak az átalakítása. További változások: pontosító jellegűek, a jogalkalmazást segítik és könnyítik az adózók életét. A rendelkezések többsége 2019. január 1-jén lépett hatályba, vannak melyek már 2018-ban hatályosultak, és egyes rendelkezések – átmeneti szabályok alapján – a megelőző időszakra is alkalmazhatók. 1./ A 2018. július 25-én kihirdetett (117. Magyar Közlöny), az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. Törvényben (Módtv1) foglalt módosítások zöme 2019. január 1-jén lép hatályba. 2./ Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. Törvény (Módtv2.) Magy Közl 184. szám, kihirdetés:2018.11.23.

Szja tv. - Az állandó lakóhely fogalmának bevezetése A nemzetközi elemet is tartalmazó adóügyekben kiemelt jelentőséggel bír a magánszemély állandó lakóhelye, hiszen a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezései alapján sok esetben ez határozza meg, hogy a magánszemély Magyarországon vagy a másik érintett államban rendelkezik adóügyi illetőséggel. Az Szja tv eddig nem tartalmazta az értelmező rendelkezések között,eddig az Art (2003. évi XCII. Tv) lakóhely fogalma volt a kiinduló. A 2018. január 1-jén hatályba lépett, új Art (2017. évi CL. Tv) 7.§ 37. pontja megváltoztatta a lakóhely fogalmát, hiszen azt a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló tv szerinti lakóhellyel azonosítja. – ez a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alkalmazása során nehézséget okozott. A Módtv kiegészíti az Szja tv-nek a belföldi illetőségű magánszemélyre vonatkozó ismérveket tartalmazó definicióját az állandó lakóhely fogalmával: Állandó lakóhely: az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik. Nem változik ugyanakkor az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik. Hatály: kihirdetést köv. nap, 2018.07.26, átmeneti rend: alkalmazható a 2018.01.01-től keletkezett adókötelezettségekre.

Szja tv. – adómentes bevételekre vonatkozó szabályok Az Szja tv 1. sz melléklete több olyan pénzbeli és természetbeni szociális ellátás adómentességéről is rendelkezik, mely juttatásokra való jogosultságot a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv (Szoc. tv) szabályai alapoznak meg. Szoc. Tv rendelkezései gyakran változnak, ezért : Számú melléklet 1.3 pontja - eddig „ a helyi önkormányzat által nyújtott átmeneti segély, temetési segély, önkormányzati segély,…..” szövegrész törlése, helyette: a továbbiakban a Szoc. Tv alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások (ideértve a települési támogatást is)minősülnek adómentesnek a kihirdetést követő naptól. 1.8 pontja – hatályon kívül helyezve, jelenleg adómentes ápolási díj és a tartós ápolást végzők időskori támogatása továbbra is mentes – 1.3 pont általános jellegű lett 1.1 pontja – hatályon kívül helyezve: „a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai” szövegrész – az Szja tv 3. § 23. pont l.) szerint nyugdíjnak minősülnek – 1. sz mell 1.2 pont alapján adómentes bevétel a nyugdíj.

Szja tv. – adómentes bevételekre vonatkozó szabályok Számú melléklet 3.5 pontja -módosul: a volt köztársasági elnök és az Országgyűlés elnöke mellett a hivatalban lévő köztársasági elnök is adómentesen tehessen a számára biztosított előirányzat terhére közcélú felajánlást, nyújthasson adományt magánszemélyek részére. Átmeneti rend: a 2018. jan. 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható. 4.7 pont e.) alpont alapján az ikerintézményi program keretében szakértőként kapott szakértői díj, napidíj és költségtérítés a magánszemély adómentes bevétele, a többi uniós (Sigma program, Taiex) bővítési és partnerségi programra kiterjesztve a szakértők tekintetében fenti mentesség 7.40 pont: új adómentességi rendelkezés – a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjából jogszabály alapján visszatérített összeg adómentes. A közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatásról szóló 55/2018.(III.23.) Korm. Rendelet szerint az állam támogatást nyújt a „B” kategóriás járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges elméleti tantárgyhoz kapcsolódó tanfolyam és elméleti vizsga díjának megfizetéséhez azon magyar állampolgárok és a nemzeti felsőoktatásról szóló tv-ben meghatározott személyek részére, akik 2018. júl 1-jét követően letett sikeres közlekedési alapismeretek vizsga napján a 20. életévüket nem töltötték be.

Szja tv. – adómentes bevételekre vonatkozó szabályok Számú melléklet 7.40 pont: A támogatás mértéke a tanfolyam díjának és a vizsga igazgatási szolgáltatási díjának ténylegesen megfizetett összege, de legfeljebb 25 ezer Ft. A támogatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál (NYUFIG) lehet benyújtani a közlekedési alapismeretek vizsga sikeres letétele napjától számított egy éves jogvesztő határidőn belül. A támogatást a NYUFIG a megállapító határozat kiadását követő 13 napon belül folyósítja. A Módtv kihirdetését követő naptól hatályos, átmeneti rendelkezés biztosítja a 2018. júl. 1-jét követően teljesített kifizetésekre is alkalmazható. 9.8. pont: adómentes az erdőnek minősülő termőföld haszonbérbe adásából, valamint az erdőnek minősülő termőföldön folytatott társult erdőgazdálkodásból származó jövedelem. Ezen rendelkezés szerint, ha a haszonbérbe adásra, társult erdőgazdálkodásra vonatkozó megállapodás határozatlan időre szól, akkor a jogosultnak a föld fekvésének helye szerinti állami adóhatósághoz kell egy kiegészítő nyilatkozatot tenni, mely szerint a haszonbérlet, társult erdőgazdálkodás időtartama el fogja érni az 5 évet. Adóztatásra a helyi önkormányzat jogosult – pontosítás – kiegészítő nyilatkozat az erdő fekvésének helye szerinti illetékes helyi önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani Átm: 2018.01.01 utáni adókötelezettségre is alkalmazható.

Szja tv. – adómentes bevételekre vonatkozó szabályok Számú melléklet 4.24 pont b.) 2018.07.26 előtt adómentes A közhasznú jogállású szociális szövetkezet által a közösségi alapból a szövetkezeti tag természetes személynek vagy családtagjának, valamint A közérdekű nyugdíjas szövetkezet által a közösségi alapból az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjának vagy családtagjának élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel. Módtv: pontosítás – a tv a „családtag” megfogalmazásról áttért a Ptk (2013. évi V. tv) „közös háztartásban élő” hozzátartozóra.

Szja – Változások 2019. január 1-jétől Fogalmak Jövedelemszerzés helye: 3. § 4. pont e.) Kiegészül a honvédek jogállásáról szóló tv szerinti hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonnyal. Így az ilyen jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélyek megszerzett jövedelme esetében a jövedelemszerzés helye a munkáltató illetősége szerinti állam. Hivatali, üzleti utazás: 3. § 10. pont A Módtv2 kiegészíti a fogalmat. Hivatali üzleti utazásnak minősül a magánszemély tv-ben megállapított különleges jogosítványt gyakorló, belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez, vagy az említett jogi személy tagsága mellett működő külföldi vagy belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása (ha nem áll ott munkaviszonyban akkor is)

Szja – Változások 2019. január 1-jétől Fogalmak Értékpapír fogalma: A 2018-ban hatályos tv szerint értékpapír fogalma a Kkt és Bt-ben fennálló részesedés, továbbá a Kft üzletrész és a szövetkezeti részesedést nevesíti. Bővül a fogalom: más tv-ben meghatározott, tagsági jogviszonyt keletkeztető vagyoni hozzájárulás, különösen az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyon is értékpapír. A költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyosított támogatás Az uniós és hazai forrásból származó támogatások felhasználásának ellenőrzése az utóbbi időben kiírt támogatások esetében a korábbi gyakorlathoz képest változott Nem konkrét költségeket, hanem a pályázati cél megvalósulását (5 év elteltével) kell igazolnia a támogatásban részesülőnek.

Szja – Változások 2019. január 1-jétől Fogalmak A fogalom ennek megfelelően módosul, továbbá egyértelművé válik, hogy csak jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján adott támogatás minősülhet költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyosított támogatásnak. 3. § 42. pont: a fiatal mezőgazdasági termelőket érintően költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaságalapításához nyújtandó támogatások minősülnek. Átmeneti rend.: a módosult fogalom a 2016. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is alkalmazható

Szja - Adóelőleg – nyilatkozat Kibővül az elektronikusan  is kitölthető nyilatkozatok köre 2019–től: a családi és személyi kedvezmények érvényesítésével kapcsolatos nyilatkozatok mellett az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek egy erre a célra létrehozott online felületen az adóelőleg nyilatkozatot is kitölthetik majd. Ezeket a nyilatkozatokat az adóhatóság elektronikus úton, automatikusan továbbítja a munkáltató felé és erről visszaigazolást küld a kitöltő magánszemély részére. Ha a magánszemély közvetlenül írásban és elektronikus felületen is tett nyilatkozatot, a kifizetőnek az írásban tett nyilatkozatot kell figyelembe venni. (48. § (1) bek) Módtv2: csak 2020. január 1-jén lép hatályba (közös érvényesítés)

Szja - Bevallási tervezet egyéni vállalkozók részére Az adóhatóság az egyéni vállalkozók részére is elkészíti az adóbevallási tervezetet 2019-től, mivel az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége mellett pl munkaviszonyból származó jövedelmet vagy egyéb kifizetőtől származó jövedelmet is szerezhet úgy, hogy az erre vonatkozó adatok a munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások alapján az adóhatóság rendelkezésére állnak. Az egyéni vállalkozóknak az adóbevallási tervezetet a vállalkozáshoz kapcsolódó, adóhatósági nyilvántartásokban nem szereplő adatokkal ki kell egészíteniük. A módosítás értelmében a bevallási határidő az egyéni vállalkozók számára is az adóévet követő május 20-ára tolódik ki.

Szja - Családi kedvezmény A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény, amelyet a jogosult – jogosultsági hónaponként – az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthet. 2016-tól 4 éven keresztül (2500/év) két eltartott esetén a kedvezmény duplára történő emelése volt a Kormányzati cél. Így 2019. január 1-jétől a családjukban 2 eltartottat nevelő magánszemélyek kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként adóban kifejezve 20 ezer Ft-ot érvényesíthetnek A következő összegekkel csökkenthetik az összevont adóalapba tartozó jövedelmüket: Egy eltartott esetén 66 670 Ft, Kettő eltartott esetén 133 330 Ft, Három és minden további eltartott esetén 220 000 Ft

Szja - Családi kedvezmény 29/B § (1b) 2018-ban a családi kedvezmény azokra a jogosultsági hónapokra nem érvényesíthető az adóbevallásban megosztással, amikor a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket egyedül nevelők emelt összegű családi pótlékát igénybe veszi. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. Tv 12. § (3) bek-ben meghatározott esetekben azonban az egyedülállókat megillető emelt összegű családi pótlék igényelhető akkor is, ha a gyermeket nem egyedül neveli a jogosult. Jellemzően ilyenkor a jogosult nem rendelkezik jövedelemmel. - Köznevelési intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs, Vakok személyi járadékában részesül, vagy fogyatékossági támogatásban részesül,

Szja - Családi kedvezmény 29/B § (1b) Megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs, Nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban stb részesül és nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelme nincs, Időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, A reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs A 2019. jan. 1-jétől hatályos módosítás lehetővé teszi, hogy ilyen esetben a családi kedvezmény megosztással érvényesíthető legyen.

Szja - Béren kívüli juttatások 2017. január 1-jétől a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályrendszer jelentősen átalakult. 2018. január 1-jétől az Szja. tv. 71. § (1)-(2) bekezdései a következő béren kívüli juttatásokat nevesíti: A munkáltató által évente legfeljebb 100 ezer Ft összegben juttatott pénzösszeg, A munkáltató által a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) Szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 225 ezer Ft támogatás, Vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken – ideértve a munkahelyi étkeztetést is – kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 150 ezer Ft támogatás Szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 75 ezer Ft támogatás. A SZÉP-kártyán lévő összeg a Széchényi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011 (IV.12.) Korm. rendeletben meghatározott szolgáltatásokra használható fel.

Szja - Béren kívüli juttatások Rekreációs keretösszeg - a közszférában foglalkoztatott munkavállalók esetében évi 200 ezer Ft, a közszférán kívüli más munkáltatók által foglalkoztatott munkavállalók esetében az éves rekreációs keretösszeg évi 450 ezer Ft. Pénzt illetve a SZÉP-kártya egyes alszámláira juttatást béren kívüli juttatásként munkáltató adhat. A munkáltató fogalmát az Szja tv 3. § 14. pontja határozza meg. (pl. akivel a magánszemély munkaviszonyban áll) Egyes meghatározott juttatásnak minősül: a SZÉP Kártya egyes alszámláira a törvényben meghatározott mértéket (szálláshely: 225 eFt, vendéglátás: 150 eFt, szabadidő: 75 eFt) meghaladóan utalt munkáltatói támogatás, az önmagukban béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások (pénzösszeg és SZÉP Kártya) együttes értékének az éves rekr. keretösszeget meghaladó része. A 100 ezer Ft keretösszeget meghaladóan adott pénzösszeg a munkavállaló esetén bérjövedelemként adóköteles. Vagyis a meghaladó rész nem adózhat egyes meghatározott juttatásként

Szja - Béren kívüli juttatások A béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások után az adófizetési kötelezettség a kifizetőt terheli. 2018 - A kifizetőt terhelő adó alapja a jövedelem (juttatás értéke, piaci érték) 1,18-szorosa. Az adó mértéke az adóalap 15%-a. EHO Béren kívüli juttatás – 14% (össz. közteher 34,22%) Egyes meghatározott juttatások – 19,5% Az egyes meghatározott juttatások esetében a munkáltatói terhek 40,71

Szja - Béren kívüli juttatások 2018. - Egyes meghatározott juttatások: A 2016. évben még béren kívüli juttatásként adható egyéb juttatások: üdülési szolgáltatás munkahelyi étkeztetés iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, képzési költségek átvállalása, önkéntes kölcsönös pénztári munkáltatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg 2017-től nem minősülnek 71.§ szerinti béren kívüli juttatásnak. A 2016.12.31-én hatályos 71.§ szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de 2017.01.01-jén hatályos 71.§ szerint nem nevesített juttatásokat a munkáltató 2016.12.31-ét követően egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja. 2018-ban sincs akadálya egyes meghatározott juttatásként adni.

Szja - Béren kívüli juttatások - 2019 2018. Magyar Közlöny 117. szám 2018. évi XLI. Törvény - Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról (2018. júl. 20-i ülésnapon fogadta el Országgyűlés) 2019. január 1-jétől a munkáltató által adott juttatások közül csak a SZÉP kártya 3 alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteherfizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. A SZÉP-kártyán adott juttatások egyes alszámlákra megjelölt értékhatárt meghaladó része, illetve az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része egyes meghatározott juttatásként adóköteles. (keretösszeg változatlan, 200 ezer illetve 450 ezer Ft) KÖZTEHER: A béren kívüli juttatásokat a 2018-ban hatályos 14%-os EHO helyett a szociális hozzájárulási adóról szóló tv értelmében 2019. január 1-től 19,5 %-os mértékű szoc ho terheli, ugyanakkor az 1,18-szoros szorzót eltörölte, így közteher 34,5%(19,5+15) (a szoc.ho évközi tervezett csökkentésével 32,5 % lehet) Egyes meghatározott juttatások esetében ugyanakkor továbbra is alkalmazni kell az 1,18-szoros szorzót - össz. teher 40,71% változatlanul (évközi 38,35%)

Szja - Béren kívüli juttatások – 2019 Az Szja tv 70. § 1a.) bekezdésének hatályon kívül helyezésével megszűnik az a lehetőség , hogy a munkáltató belső szabályzat alapján, vagy minden munkavállalónak azonos formában és mértékben adhasson bármilyen juttatást kedvező közterhekkel egyes meghatározott juttatásként. Hatályon kívül kerül továbbá az a rendelkezés, amelynek alapján a 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat (iskola kezd tám,helyi utazási bérlet, önkéntes bizt pénztárba befizetett, Erzsébet utalv) egyes meghatározott juttatásként lehetett biztosítani az Szja tv 89. § (6) bek alapján. Továbbá nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a kifizető által a magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján a kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj sem.

Szja tv. Változások – 2019. A cafetéria-rendszer átalakításával összefüggésben hatályon kívül kerül. - A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességének feltételeit meghatározó, A mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességének feltételeit meghatározó, A kockázati biztosítás más személy által megfizetett díjának adómentességét meghatározó, A diákhitel-törlesztés megfizetéséhez adott munkáltatói juttatás adómentességének feltételeit meghatározó, A sportrendezvényre szóló belépők és a kultúrautalványok adómentességét megállapító rendelkezéseket. A 2019. január 1-jétől egyes meghatározott juttatásnak, illetve adómentes juttatásnak nem minősülő juttatások bérjövedelemként viselik a közterheket.

Szja - Egyes meghatározott juttatások – 2019 Az Szja tv 70. §-ban nevesítetten felsorolt juttatások 2019-től minősülnek egyes meghatározott juttatásnak. Önkéntes biztosítópénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg, Azok a munkavégzéshez szorosabban kapcsolódó juttatások, mint a cégtelefon magáncélú használata, A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, A reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás. Olyan ingyenes vagy kedvezményes esemény keretében termék vagy szolgáltatás, ahol nem állapítható meg ki milyen arányban részesül az egyes szolgáltatásból. A csekély értékű ajándék továbbra is egyes meghatározott juttatásként adóköteles, ugyanakkor a korábbi, legfeljebb évi 3 alkalom helyett évi 1 alkalommal juttatható.

Szja - 2019 Előbbi jelentős átalakítással összefüggésben átmeneti rendelkezés rögzíti A 2019. január 1-jét megelőzően nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatás elszámolásával, felhasználásának igazolásával összefüggésben az Szja tv 2018. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni (2018. dec. 31-ét követően is, 95. § (5) bek) Módosul a sportrendezvényre és a kulturális szolgáltatásra igénybe vehető belépők (bérletek) adómentességére vonatkozó szabály, mely alapján 2019. január 1-jétől a kifizető ugyanazon magánszemély részére – mindkét célra külön-külön – a minimálbért meg nem haladóan juttathat adómentesen belépőjegyet. Rögzíti, hogy az adómentesség csak abban az esetben alkalmazható, ha a belépőjegy, bérlet nem visszaváltható (ide nem értve a magánszemély részére ki nem osztott belépők, bérletek visszaváltása), továbbá nem adómentes a juttatás akkor sem, ha az utalvány formájában (pl. kultúra utalvány) valósul meg. (1. sz. mell. 8.28.)

Szja - 2019 Az ingatlan-bérbeadók rezsiköltsége Az ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytató magánszemélyek az ingatlannal összefüggő rezsiköltségeket jellemzően továbbhárítják a bérbe vevőre. (bevétel – tételes költségelszámolás) Valamenni önálló tevékenységre – tételes költségelszámolás! 2019-től hatályos tv módosítás alapján nem minősül a bérbe adó magánszemély bevételének az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, ezen más személytől vásárolt szolgáltatásnak az igénybevétellel arányosan a bérbe vevőre áthárított díja. A Módtv példálózó jelleggel ilyen szolgáltatásnak minősíti a közüzemi szolgáltatásokat. 17. § (3a) bek

Szja - 2019 A biztosításokkal kapcsolatos szabályok változása Módtv1 rendelkezései alapján a 2019. január 1-jét követően kifizető, munkáltató által kötött kockázati biztosítás díja- mind az egyéni, mind a csoportos – a magánszemély adóköteles jövedelmének minősül. (1. sz melléklet 6.3 hatályon kívül) Átmeneti rendelkezés: A 2018-ban kezdődő biztosítási évben - de legfeljebb 2019. december 31-ig – alkalmazni kell a 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseket, azzal, hogy amennyiben a biztosítási díj vagy annak egy része a díjfizetés időpontjában a 6.3 alpont szerint adómentes bevételnek minősült, úgy ezen biztosítás adómentes díjjal fedezett biztosítási időszakában bekövetkezett biztosítási esemény alapján nyújtott szolgáltatásra az 1. sz melléklet 6.6 és 6.7 alpontjának 2018. december 31-én hatályos rendelkezését kell alkalmazni. – adómentességi szabály alkalmazása!

A biztosításokkal kapcsolatos szabályok változása Szja - 2019 A biztosításokkal kapcsolatos szabályok változása Módtv2 – csoportos kockázati biztosítás – értelmező rendelkezés Adóköteles biztosítási díjnak a magánszemélyre arányosan jutó rész minősül, ha az a biztosítási szerződés alapján másként nem határozható meg, ha pedig arányosítással nem határozható meg (pl nyilvános rendezvényhez kötött kockázati biztosítás) – akkor a csoportos biztosítás díja számít adóköteles biztosítási díjnak, mely az Szja tv 70. § (6) bek b) pontja alapján egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Kockázati biztosítás fogalma: olyan személybiztosítás (élet, baleset, betegség/egészségbiztosítás) minősül, Amelynek sem lejárati szolgáltatása, Sem visszavásárlási értéke nincs, tehát a biztosító kizárólag a meghatározott biztosítási esemény (halál, baleset, betegség) bekövetkezésekor nyújt szolgáltatást.

A biztosításokkal kapcsolatos szabályok változása Szja - 2019 A biztosításokkal kapcsolatos szabályok változása Vegyes életbiztosításra vonatkozó szabályok 2019. Január 1-jét követően kifizető által magánszemélyre kötött vegyes életbiztosítások (haláleseti szolgáltatást, lejárati, elérési szolgáltatást is nyújt a biztosító) díja nem minősülhet egyes meghatározott juttatásnak, az ilyen biztosítások biztosítási díja a biztosított magánszemély adóköteles jövedelmének számít. A biztosító szolgáltatásának kedvezményezettje lehet A díjat fizető kifizető (pl lejárati szolgáltatás esetén) A biztosított érdekkörébe tartozó más magánszemély (haláleseti) Nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély, ha a biztosító teljesítésére nem a magánszemély, hanem korlátozás nélkül a díjat fizető más személy jogosult. Ha a kedvezményezett nem a díjat fizető más személy, akkor a magánszemély a megtakarítási díjrész erejéig nem szerez bevételt, feltéve, hogy a megtakarítási díj alapján járó biztosítási teljesítésre korlátozások nélkül a díjat fizető más személy jogosult.

Járulék JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 2018. évi XLI. törvény az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról 2018. évi CXV. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról 2018. évi CXVII. törvény egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról 2018. évi LXXXII. törvény az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról

Járulék - Új szociális hozzájárulási adó törvény 2018. július 20-án fogadta el az Országgyűlés a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényt (Szocho tv), amely 2019. január 1-jén lépett hatályba. A törvény magában foglalja a 2018. december 31-éig hatályos szociálishozzájárulásiadó- és az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségeket. A Szocho tv-t módosította az Országgyűlés által 2018. november 13-án elfogadott, az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló törvény. A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény célja, hogy egy adónembe olvadjon össze a hatályos szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás. – megszűnt az EHO, az eddig EHO-val terhelt jövedelmek után 2019. január 1-jétől szociális hozzájárulási adót kell fizetni. A korábban szoc ho kötelezettség alá eső jövedelmek továbbra is ezen adókötelezettség alá esnek. A Munkahelyvédelmi Akció kedvezményei kivezetésre kerültek – olyan nagyobb összegű kedvezmények kerültek bevezetésre, melyek munkaerőpiaci ösztönző hatásai hatékonyabban érvényesülnek.

Járulék - Új szociális hozzájárulási adó törvény 2019. január 1-jétől adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. tv (Tbj) alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától. 2018.LII. tv 1. § (9)

Járulék - Új szociális hozzájárulási adó törvény Szociális hozzájárulási adót kell fizetni: Szja tv szerint összevont adóalapba tartozó adó-adóelőleg alap számításánál figyelembe vett jövedelem után Tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, Az Szja tv szerint önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetén az Szja tv szerinti adó, adóelőleg - alap hiányában a Tbj szerint biztosítottnak minősülő személy részére jutatott járulékalapot képező jövedelem, 2019. január 1-jétől Szocho nem pedig EHO fizetési kötelezettség keletkezik Az Szja tv szerint külön adózó jövedelmek közül a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, Kamatkedvezményből származó jövedelem Szja tv szerint adóalapként meghatározott összege után,

Járulék - Új szociális hozzájárulási adó törvény Szociális hozzájárulási adót kell fizetni EHO helyett: A vállalkozásból kivont jövedelem, Az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, Az osztalék, vállalkozói osztalékalap, Az árfolyamnyereségből származó jövedelem, Az Szja tv 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75%-a, A tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4%-a után, Az egyszerüsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozónak. Az adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmek valamennyi olyan jövedelemtipust tartalmaznak, amelyeket szoc ho vagy eho terhel 2018-ban.

Járulék - Új szociális hozzájárulási adó törvény Az adó mértéke: Egykulcsos szoc ho – mértéke 19,5% A korábban 14%-os kulccsal adózó jövedelmek (tőkejövedelmek, béren kívüli juttatások) terhelése is 19,5%, terhelés ne növekedjen – alapra vonatkozó speciális rendelkezések: Szja tv 71. § béren kívüli juttatások – 1,18-szoros szorzó törlése Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő az átalányban megállapított jövedelmének 75%-a után fizet szoc hot (jelenleg az átalányban megállapított jövedelem után 14%) A tételes költségelszámolást választó nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4%-a után fizet szoc hot (jelenleg bevételének 5%-a után 14%) Tőkejövedelmek esetén az adófizetési felső határ megállapítására vonatkozó szabály miatt nem kell

Járulék - Új szociális hozzájárulási adó törvény Az adófizetési felső határ: A vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az Szja tv 1/B § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy Összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alapjának számításánál figyelembe vett jövedelem és egyes más jövedelmei, valamint Vállalkozásból kivont jövedelme Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelme Osztaléka, vállalkozói osztalékalapja Árfolyamnyereségből származó jövedelme, illetve Az Szja tv 1/B § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységbő származó jövedelme 2019-től a tárgyévben eléri a minimálbér összegének 24 – szeresét.(3.576.000) – korábban 450.00 Ft (eg.bizt jár)

Járulék - Új szociális hozzájárulási adó törvény Mentesítési szabályok: jogviszonyok és jövedelmek tekintetében 2018. évi LII. tv 5. § (1)-(2) Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó, Közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja, A szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszony után, Egyes családtámogatási ellátások után, ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után, Külföldi személyre speciális szabályozás – vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, osztalék, vállalkozói osztalékalap, árfolyamnyereség – nem terheli adófizetési kötelezettség Szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó, UNIO-s jövedelmek, EGT bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló tv szerint elismert tőzsdére bevezetett értékpapír hozama.

Járulék - Új szociális hozzájárulási adó törvény Megszűnő kedvezmények: 2019. Január 1-jétől megszűnnek az alábbi kedvezmények: Az 55 év feletti foglalkoztatott munkavállaló utáni adókedvezmény A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye a részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókedvezmény

Járulék - Új szociális hozzájárulási adó törvény Az adóból igénybe vehető kedvezmények: A munkaerő piacra lépők után igénybe vehető kedvezmény (2018/LII. Tv 11.§) Kedvezmény vehető igénybe olyan személyek után, akik pályakezdők, tartósan álláskeresők, anyasági ellátások igénybevétele miatt maradtak távol a munkaerőpiactól, valamint akik valamilyen egyéb okból maradtak inaktívak. Munkaerő piacra lépő: az aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. A biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időszakát, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát nem kell beszámítani.

Járulék - Új szociális hozzájárulási adó törvény Az adóból igénybe vehető kedvezmények: A munkaerő piacra lépők után igénybe vehető kedvezmény Foglalkoztató mentesül Foglalkoztatás első 2 évében szocho és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól, Foglalkoztatás 3. évében a szocho adómérték felének erejéig mentesül, szakképzési hozzájárulást ekkor meg kell fizetni. A kedvezmény legfeljebb a minimálbér erejéig érvényesíthető. A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges igazolást a munkavállaló foglalkoztatásának bejelentését követően az adóhatóság automatikusan állítja ki a foglalkoztató részére.

Járulék - Új szociális hozzájárulási adó törvény Az adóból igénybe vehető kedvezmények: Három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nő 2019. január 1-jétől a kedvezmény olyan munkavállalóra érvényesíthető, aki a családok támogatásáról szóló tv szerint legalább 3 gyermekkel családi pótlékra szülőként jogosult nő, és a munkaerőpiacra lépőnek minősül. (2018/LII. Tv 12.§) A kedvezmény alapja legfeljebb a minimálbér (korábban 100000 Ft) Foglalkoztatás első 3 évében szocho és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól, Foglalkoztatás 4. és 5. évében a szocho adómérték felének erejéig mentesül, szakképzési hozzájárulást ekkor meg kell fizetni. A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges: A munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető kedvezmény automatikus igazolásának megléte, A legalább 3 gyermek után járó csp-re való jogosultságról szóló igazolás, amelyet az adóhatóság közreműködésével a családtámogatási feladatokat ellátó hatóság állít ki és elektronikus kapcsolattartás útján küld meg a kifizető részére

Járulék - Új szociális hozzájárulási adó törvény Az adóból igénybe vehető kedvezmények: Megváltozott munkaképességű személy 2019. Január 1-jétől a megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény és a rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállalók után igénybe vehető adókedvezmény összeolvadt egy adókedvezménybe. (2018/LII. Tv 13.§) Kibővült a kedvezményezetti kör, így megváltozott munkaképességű személynek minősül: Akinek az egészségi állapota a rehabilitáiós hatóság komplex minősítése alapján 60%-os vagy kisebb mértékű, vagy Aki 2011. dec. 31-én – a tb nyugellátásról szóló tv alapján megállapított – I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. Tv 32-33. § alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.

Járulék - Új szociális hozzájárulási adó törvény Az adóból igénybe vehető kedvezmények: Megváltozott munkaképességű személy A kedvezmény érvényesítéséhez szükség van a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentumra, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozatra. Ha a feltételek teljesítése hiányában a kedvezményre már nem jogosult a munkavállaló, akkor az ezt bizonyító határozat kézhezvételétől 5 munkanapon belül köteles erről tájékoztatni a kifizetőt. A kedvezmény a minimálbér kétszereséig biztosít mentességet a szocho adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól. A kedvezmény a munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizetőt az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból, az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból, a társaságot a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból vehető igénybe, amennyiben megváltozott munkaképességű.

Járulék - Új szociális hozzájárulási adó törvény Az adóból igénybe vehető kedvezmények: Közfoglalkoztatott A közfoglalkoztató a közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130%-a után az adómérték felével megállapított kedvezményt vehet igénybe a szocho-ból. Kutatók foglalkoztatása A kutató, fejlesztő foglalkoztatása után igénybe vehető kedvezmény A doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, címmel rendelkező kutató, fejlesztő esetében teljes mentességet biztosít a bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer Ft után fizetendő szocho adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól, A doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt esetén bruttó 200 ezer Ft-ig érvényesíthető az adómérték felének megfelelő kedvezmény a szocho adóból, a szakképzésit meg kell fizetni. A kedvezményt a vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő kifizető érvényesíítheti. Feltétel: kedvezmény szerinti munkakörben foglalkoztatásaz adómegállaítás teljes időszakában.

Járulék - Új szociális hozzájárulási adó törvény Az adóból igénybe vehető kedvezmények: K+F tevékenység 2019. Január 1-jétől a vállalkozásként működő saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősülő kifizető az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállaló után az őt e munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt érvényesíthet. A kedvezmény mértéke: a tárgyhónapban a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után az adómérték felével megállapított összeggel. Tao tv 7.§ (1) bek t) pontja szerint közvetlen költségként nem vonható le - azon munkabérének a hozzá kapcsolódó szocho adóval és szakképzési hozzájárulással növelt összege - amelyre a kedvezményt érvényesítette.

Járulék - Új szociális hozzájárulási adó törvény Eljárási szabályok: A 2018. dec. 31-éig szoc ho adó fizetési kötelezettséggel terhelt jogviszonyok, jövedelmek esetében az adót a kifizető az Art szerint továbbra is havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. A 2018. december 31-éig ehóval terhelt jövedelmek esetében főszabályként továbbra is a juttatást követő hónap 12. napjáig fizeti meg és vallja be a kifizető az adót. Ha a jövedelem nem kifizetőtől, nem külföldi kifizetőtől származik vagy a juttatásból az adó, az adó-előleg levonása nem lehetséges, az adó megállapítására és megfizetésére a természetes személy kötelezett.

Járulék - Új szociális hozzájárulási adó törvény Közös szabályok: 2019. jan. 1-jétől a munka törvénykönyve szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az adókedvezményeket az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére. (korábban csak a pályakezdő 25 év alatti) A részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében nem kell alkalmazni a kedvezmény mértékére vonatkozó arányosítási szabályt (korábban csak anyasági ellátás kedv) A kifizető az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló munkaviszonyára, közfoglalkoztatási jogviszonyára tekintettel csak egy adókedvezmény igénybevételére jogosult. Az adókedvezmények egy adott hónapra egyszeresen vehetők igénybe Az ugyanazon kifizető és természetes személy közötti ismételten létesített munkaviszony esetében, Az ugyanazon kifizető és természetes személy között egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében.

Járulék - Új szociális hozzájárulási adó törvény Átmeneti szabályok: A 2019. január 1-je előtt keletkezett szoc ho illetve eho kötelezettségeket a 2018. dec. 31-én hatályos rendelkezések alapján kell teljesíteni - 2011. évi CLVI tv, 1998. évi LXVI tv A kivezetésre kerülő kedvezmények bizonyos időtartamig történő érvényesíthetőségére átmeneti szabály – A pályakezdő 25 év alattiak A tartósan álláskeresők Az anyasági ellátásban részesülők Szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye az érvényesítésre nyitva álló időtartamig igénybe vehetők, amennyiben azok érvényesítése 2018. december 31-én folyamatban van.

Járulék – 2019. A nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatásának mentesítése a közterhek alól (akkor sem kell fizetni ha nyugellátás szünetel) nem biztosított. A saját jogú nyugellátásban részesülő, a munka törvénykönyve szerint munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló mentesül a 10 %-os mértékű nyugdíjjárulék és a 4 %-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetése alól 2019. január 1-jétől. Így munkabére után kizárólag személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség áll fenn. Ezzel párhuzamosan a munkáltató mentesül az általa, a munkaviszonyra tekintettel terhelő – 19,5 %-os mértékű – szociális hozzájárulási adó alól. Továbbá e munkaviszonyra tekintettel szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettség sem merül fel. 2019. Január 1-jétől: Eü. Szolg fizetésre kötelezett az Mt szerinti munkaviszony szerint foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas akkor is, ha e (legalább heti 36 órát elérő) jogviszonya alapján kieges vállalkozónak minősül. (korábban nem volt erre kötelezett. (Tbj. 37/A § f pont)

A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék mértékének csökkenése A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából és a kizárólag szolgálati idő szerzése érdekében kötött megállapodás esetén fizetendő nyugdíjjárulék 2019. január 1-jétől 34 százalékról 24 százalékra mérséklődik. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének emelése – 7500 (7320-ról) Ft/hó, napi 250 Ft. (belföldinek minősülnek és nem biztosítottak, valamint más okból sem jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, kieges egyéni és társas vállalkozó, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet)

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!