dr. Szeiffert Gabriella Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások dr. Szeiffert Gabriella Közbeszerzési Hatóság Közszolgálati és Támogató Főosztály 2019. február 12.

A jogszabályi és ellenőrzési szigorítás okai A hnt kivételes esetben alkalmazható, a versenyt leginkább korlátozó eljárásfajta 2014/24/EU irányelv preambulumának (50) bekezdése általános jelleggel rögzíti, hogy a versenyre gyakorolt káros hatások miatt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat csak nagyon kivételes körülmények között szabad alkalmazni Magas korrupciós kockázat Zárt résztvevői kör Nem hirdetménnyel indul A beszerzés feltételeinek változtathatósága a tárgyalások során Európai Bizottság által kiadott Belső Piaci Eredménytábla több esetben is kifogásolta a hnt-k magas számarányát. A KH elnökének közleménye az ellenőrzési gyakorlat szigorításáról és a hnt- k magas számarányáról [2017. május]

Többletkötelezettségek hnt lefolytatása esetén Ajánlatkérői oldal Minden dokumentum kötelező közzététele az eljárás megkezdése napján, bontási jkv közzététele bontás után [korábban: saját honlap + KBA, most már az EKR-ben] Előzetes önkéntes átláthatósági hirdetmény kizárólagos jog/műszaki-technikai sajátosság esetén szerződéskötés előtt minimum 10 nappal Ellenőrzési [hatósági] oldal Részletes indokolással ellátott döntés az összes jogalap tekintetében Minden döntés közzététele az EKR-ben és a KH honlapján

Többletkötelezettségek hnt lefolytatása esetén Jogszabályi változások 2018. április 15-től [424/2017. Korm. rend.] Jogalkalmazói oldal Minden esetben kötelező végleges ajánlat írásbeli benyújtása KH tájékoztatása az EKR-en keresztül történik A KH-nak megküldött és a közbeszerzési dokumentumok kötelező közzététele az EKR-ben A felhívottak neve (címe) és a becsült érték előzetes közzététele nem kötelező Ellenőrzési [hatósági] oldal Minden döntés közzététele az EKR-en keresztül

Hnt lefolytatása 2018. április 15-től Az EKR kötelező alkalmazása [424/2017. Korm. rend. 35. §] Nem kötelező az EKR alkalmazása 98. § (4) bekezdés c)-d) pont szerinti jogalapon lefolytatandó hnt [árutőzsdei beszerzés, felszámolás, végelszámolás, bírósági végrehajtási eljárás keretében történő beszerzés] Az AK eltekinthet az EKR alkalmazásától, ha annak több napon keresztül fennálló üzemzavara miatt a rendkívüli sürgősségen alapuló hnt nem lenne megvalósítható a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt A 289/2011. Korm. rend. alapján lefolytatott közszolgáltatói keretmegállapodásos eljárás második része hnt-ként folytatható le Ennek a típusú hnt-nek az EKR-ben történő lefolytatására technikailag nincs mód, ezért ebben a körben a Döntőbizottság nem állapított meg jogsértést az AK terhére [D.198/2018.]

Hnt lefolytatása 2019. január 1-től és 21-től A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdését követően, legkésőbb az eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani - az EKR-en keresztül, annak jogszabályban meghatározott üzemzavara esetén a Közbeszerzési Hatóság honlapján megadott elérhetőségen - a Közbeszerzési Hatósághoz az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), a beszerzés becsült értékéről, a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást, valamint a törvényességi ellenőrzésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást (a továbbiakban: tájékoztatás). Január 21: A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet (a továbbiakban: hirdetményminta rendelet) módosításáról szóló 21/2018. (XII. 21.) MvM rendelet új szabályokkal egészítette ki a hirdetményminta rendeletet [ld. új 15/A. §-t]. A kiegészítés értelmében a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások Hatóság által végzett törvényességi ellenőrzéséért ellenőrzési díjat kell fizetni. Az ellenőrzési díj mértéke eljárásonként 250 000 forint, amelyet a Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni.

Hnt alakulása az elmúlt években

Az előzményi eljárás eredménytelensége [98. § (2) bekezdés a)-b) pont] előző nyílt vagy meghívásos eljárás eredménytelenségéhez kötődik a Kbt. 98. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt első esetkör alkalmazásának alapfeltétele az előző nyílt vagy meghívásos eljárás eredménytelensége, mégpedig azon az alapon, hogy - valamennyi ajánlat érvénytelen volt, vagy - minden ajánlat magasabb volt az eredetileg rendelkezésre álló anyagi fedezet összegénél Ha az előzményi eljárásban az ajánlatkérő fedezethiány miatt nem bírált, nem alkalmazható a 98. § (2) a) szerinti hnt [Kbt. 70. § (1) bekezdés] Kbt. 98. § (2) bekezdés b) pontja: ha a megelőző eljárásban egyáltalán nem nyújtottak be ajánlatot vagy részvételi jelentkezést vagy „alapvetően nem megfelelő” ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújtottak be. az ajánlatkérő szabadon eldöntheti, hogy kinek küld ajánlattételi felhívást, ugyanakkor az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie a Kbt.-előírásra, hogy ezen eljárási fajta esetén lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt fel kell hívnia ajánlattételre.

Az előzményi eljárás eredménytelensége [98. § (2) bekezdés a)-b) pont] Az alkalmazhatóság további feltétele, hogy a korábbi eredménytelen közbeszerzési eljárásban közölt feltételeket az ajánlatkérő lényegesen ne változtassa meg. A feltételek lényeges változása Feltétel: mindazon követelmény, ami az érvényességhez, a szerződéskötéshez és a szerződés teljesítéséhez kapcsolódik [D.561/5/2007.] Alkalmasság, kizáró okok, értékelési szempontok és súlyszámok, szerződéses feltételek Vizsgálandó, hogy a változás befolyásolná-e a potenciális ajánlattevői kört [D.376/2015.] A jogszabályon alapuló változás is lehet lényeges [referencia értéke vs mértéke, súlyszámok aránya] Ha a feltételek a tárgyalások során változnak lényegesen, az is jogsértő lehet [101. § (2)]

Kizárólagos jog, műszaki-technikai sajátosság [Kbt. 98 Kizárólagos jog, műszaki-technikai sajátosság [Kbt. 98. § (2) bekezdés c) pont] Kizárólag csak egyetlen olyan gazdasági szereplő létezik, amely képes teljesíteni az adott szerződést. A beszerzés tárgyának meghatározása Valós beszerzési igény tükrözése, az ajánlatkérő szempontjából irreleváns követelmények jogellenessége [D.293/2016.; D.496/2016.] A tárgy versenyszűkítő meghatározása [D.602/2017.] Az egyenértékű megajánlás lehetővé tétele a reális alternatíva meglétére utal [D.157/2018.] A jogalapot alátámasztó elvárások kötelező megjelenítése a műszaki leírásban A reális alternatíva vizsgálata Többletköltség, időbeli elhúzódás A jogalapot alátámasztó helyzetet az ajánlatkérőtől független körülmény idézte-e elő [Kúria Kfv.III.37.158/2015/11. számú ítélete; D.592/12/2017]

Kizárólagos jog, műszaki-technikai sajátosság [Kbt. 98 Kizárólagos jog, műszaki-technikai sajátosság [Kbt. 98. § (2) bekezdés c) pont] Kizárólagos jog A kizárólagos jogot megalapozhatja jogszabály, hatósági határozat vagy akár szerződéses megállapodás is. A Kbt. a kizárólagos jog esetében nem követeli meg, hogy egy személy vagy szervezet legyen csak képes fizikailag teljesíteni, mivel ezen kritériumoknak csak azok a termékek és szolgáltatások felelnének meg, amelyeknek a piacán nincsen verseny, hanem arról az esetről van szó, amikor a szerződést egy kizárólagos jog fennállása miatt jogszerűen csak egy szervezettel (személlyel) lehet megkötni. Szoftver továbbfejlesztése A rendeltetésszerű használaton túlmutató átdolgozás joga a szerzőt illeti A rendeltetéssel összefüggő átdolgozás joga megilleti a megrendelőt, kivéve ha ezt a szerző kifejezetten fenntartotta magánál a szerződésben Az alaprendszerrel való rendelkezés és az alapszerződés vizsgálata A rendszer cseréjének költség- és idővonzata A szerzői jog megváltása (forráskód, know-how) Szerződéses vagy jogszabályi kötöttség egy adott rendszerhez

Kizárólagos jog, műszaki-technikai sajátosság [Kbt. 98 Kizárólagos jog, műszaki-technikai sajátosság [Kbt. 98. § (2) bekezdés c) pont] Kizárólagos jog Építészeti tervek átdolgozása 2015. november 1. után indított közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződésben az ajánlatkérőnek korlátlan és kizárólagos felhasználási jogot kell szereznie a tervekre [továbbtervezés, átdolgozás] Kizárólagos joggal az ajánlattételre felhívottnak kell rendelkeznie [D.69/2015.] Vizsgálni szükséges továbbá, hogy a beszerzés alapján teljesítendő szolgáltatás(ok) csak és kizárólag olyan feladatokat foglalnak magukban, amelyekre az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő kizárólagos joga fennáll, illetve, amely feladatok ellátásához szükséges az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő kizárólagos jogának fennállása, továbbá amely feladatok vonatkozásában kétséget kizáróan megállapítható, hogy ajánlatkérő számára nem létezik más reális alternatíva beszerzési igénye kielégítésére.

Kizárólagos jog, műszaki-technikai sajátosság [Kbt. 98 Kizárólagos jog, műszaki-technikai sajátosság [Kbt. 98. § (2) bekezdés c) pont] Műszaki-technikai sajátosság Speciális tényhelyzet [hozzáférési, kompatibilitási kérdések, a beszerzési igény kielégítésére való egyedüli képesség a tárgy valamely speciális, egyedi paramétere miatt] Komplex rendszer megfelelő működtetése és bővítése [D.571/2015.] A jogalapnak a beszerzés minden elemére ki kell terjednie [D.663/2012.] Közös ajánlattétel kizártsága [D.883/2015.; D.915/2015.]

[Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont] Rendkívüli sürgősség [Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont] kétszeresen kivételes jellegű: egyrészt - mint hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás - kivételes, ugyanis csak a törvényben taxatív módon meghatározott feltételek fennállása esetén alkalmazható, másrészt kivételes a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokhoz képest is, az alábbiak miatt: a.) Ezen eljárásban azzal (azokkal) az ajánlattevővel (ajánlattevőkkel) kell tárgyalni és a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki(k) a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes(ek) teljesíteni. b.) Az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy amennyiben a körülmények által megkövetelt rendkívüli sürgősség nem teszi lehetővé ajánlattételi felhívás elkészítését, tárgyalási meghívót küldjön az alkalmas gazdasági szereplőknek. A tárgyalási meghívó kötelező tartalmi elemei: az ajánlatkérő neve, székhelye, a tárgyalás helye, ideje, a beszerzés tárgya és mennyisége. c.) Az ajánlatkérőnek nem szükséges indokolnia, ha eltekint az alkalmassági követelmények előírásától. d.) Az ajánlatkérő elfogadhatja az ajánlattevő adott esetben az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatát - a rendelkezésre álló elektronikus nyilvántartások ajánlatkérő általi ellenőrzése mellett - a kizáró okok fenn nem állásának végleges igazolásaként.  

[Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont] Rendkívüli sürgősség [Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont] Akkor alkalmazható, ha négy feltétel együttesen és hiánytalanul fennáll: 1. a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása feltétlenül szükséges; 2. az ajánlatkérő által előre nem látható okból állt elő a rendkívüli sürgősség; 3. a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; 4. a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem az ajánlatkérő mulasztásából erednek. A jogalap kizárólag vis maior helyzetekben alkalmazható nem jogszerű az alkalmazása Korábbi eredménytelen eljárásra hivatkozással [pl. D.225/2013.] Belső döntési mechanizmus bonyolultságára hivatkozva Támogatás elszámolási határidejére hivatkozva [D.239/2016.] Csak a rendkívüli helyzet által megkövetelt időtartamra és mértékre köthető szerződés [D.323/2015.] Az ajánlatkérő mulasztása kizárja az alkalmazást [D.667/2017.] Pl. késedelem az előkészítés körében [D.136/2016.] Ha az eljárás tanúsítvány nélkül is megindítható, az ajánlatkérő nem hivatkozhat az ellenőrzés időigényére [D.52/2017.]

[Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont] Rendkívüli sürgősség [Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont] Más eljárásra előírt határidők tarthatatlansága A beszerzési igény felmerülésének időpontja és az eljárás megkezdése között eltelt idő és megtett intézkedések vizsgálata Gyorsított eljárások alkalmazásának lehetősége is vizsgálandó [D.52/2017.] Az alkalmazás jogszerűsége kizárólag esetről esetre vizsgálható, az alkalmazásra vonatkozó általános – akár törvényi – felhatalmazás sem elfogadható [C-275/08.; C-352/12.] Ajánlatkérőknek teljes körű tájékoztatást kell adniuk arról, hogy a beszerzési igény felmerülése napjától a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindításának napjáig milyen intézkedéseket tettek a beszerzés megvalósítása érdekében, igazolva ezzel, hogy a rendkívüli sürgősség nem az ajánlatkérő mulasztása folytán merült fel. Továbbá amennyiben az ajánlatkérő nem hívott fel legalább három ajánlattevőt ajánlattételre, a Kbt. 103. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatásában be kell mutatnia azokat a körülményeket, amelyek miatt nem volt lehetősége erre.

Kiegészítő beszerzés [Kbt. 98. § (3) bekezdés] Építési beruházás vagy szolgáltatás esetén Új beszerzési igény esetén (a feladat nem szerepelt az eredeti szerződésben) Azonos vagy hasonló feladatok a korábbi szerződéshez képest Összhang az alapprojekttel Korábbi nyílt / meghívásos eljárást megindító / meghirdető hirdetményben az AK jelezte Ha az előzményi eljárás a 113. § szerint zajlott, nem alkalmazható (nem volt megindító, illetve meghirdető hirdetmény)

Kiegészítő beszerzés [Kbt. 98. § (3) bekezdés] Korábbi nyílt / meghívásos eljárást megindító / meghirdető hirdetményben az AK jelezte Megjelölésre került a lehetséges további beruházás / szolgáltatás tárgya és beszerzésének feltételei Az általános megfogalmazás (pl. a „jelen eljárás feltételei szerint”) hátránya az eljárási feltételek változása esetén Ha a megjelölés az előzményi eljárás tárgyára utal, az új beszerzés tartalmának és a korábbi tartalomnak a tételes vizsgálata (összehasonlítása) szükséges A hnt becsült értékét az előzményi eljárásban az AK figyelembe vette az uniós értékhatár szempontjából Akár több hnt is indítható az alapszerződés megkötésétől számított 3 éven belül

Jogalapok szerinti megoszlás

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!