A polisz kialakulása 1. Virágkor: 6-4. század A polisz két fő része: asztü és khóra (központ + vidék - itt kisebb települések; szünoikészisz) A khóra démoszokból / kómékból (dór területen) áll Számuk: kb. 700 Méretük: ált. néhány tíz ill. száz km2 Athén: 2350 km2; Spárta: kb. 8000 km2; Korinthosz: 900 km2 1

A polisz kialakulása 2. Teljes lakosság: néhány 10.000 fő; (Két település-típus: magas hegyek által védett síkság kiemelkedő pontja tengerbe nyúló földnyelv) Teljes lakosság: néhány 10.000 fő; Teljesjogú férfilakosság: néhány 1000 fő Polgárok: akiknek szülei is polgárok, csak nekik lehetett földtulajdonuk Állami földek és a szentélyek földjei: bérelhetők nem polgárok számára is 2

A polisz kialakulása 3. Az államforma, a sajátos intézményrendszer a 8. századtól kezd kialakulni A polisz fogalmához tartozik az ált. jellemző városszerkezet és a tipikus épületek: falak, agora, akropolisz, szentélyek, gümnaszionok, színházak, oszlopcsarnokok, hivatali épületek, kútházak, csatorna Minden város a saját eponümosz tisztségviselője által jelölte az éveket, saját naptára volt, saját súly- és pénzrendszere, törvényei: mindezek nem értek túl saját határán 3

A polisz kialakulása 4. Poliszok közti kapcsolatok: vallás és sok ünnep pánhellén játékok (iszthmoszi, nemeai, püthói, olümpiai - ekekheiria) proxenia (bíróságon segítség, szállás, a küldöttek hatóságokhoz jutását segíti, egy város polgárai nevezik ki, öröklődik, gazdag, befolyásos, küldöttként használta saját városa) ~ konzulátus amphiktüoniák szümmakhiák A korban jellemző másik „államforma”: ethnosz 6

Pánhellén játékok - ekekheiria Delphoi: Püthói játékok Olümpia Korinthosz: Iszthmoszi játékok Nemea Pánhellén játékok - ekekheiria

Gyarmatosítás 1. A görög kultúra elterjedésének első nagy korszaka: főleg a 8. század közepétől 7 század közepéig (a következő időszakban kevésbé intenzíven) Egyidejű az urbanizációval, a polisz (a métropolisz) létrejöttével apoikiák és emporionok (+klérukhiák) 8

Gyarmatosítás 2. Okai: a kereskedelem érdekei: a gazdasági befolyási szféra kiterjesztésének szándéka belső viszály; társ.- politikai ellehetetlenülés éhség, szegénység << földhiány, túlnépesedés, A megoldás közösségi, az egyes családok nem tudják megoldani Az első kolóniák: Al-Mina és Pithékuszai (utóbbiban etruszkok és punok is - emporion) – 800 körül (Euboiából) 9

Gyarmatosítás – kulturális hatások 1. Orientalizáló vázafestészet virág-, állat-motívum (proto-attikai stílus), vallási, mitológiai témák is, az alakok körvonalakkal, többtestrészű szörnyek, pl. sokfejű sárkányok ált. sémi eredetűek (a mükénéi kor szörnyei egyszerűbb tériomorf figurák, pl. kutyafejű istenségek) eredete: gyarmatosítás, megélénkült ker, görög zsoldosok, pun-kolóniák, Al-Mina, vándorjósok… Egyéb keleti hatások mitológiára (pl. Hésziodosz: Theogonia: a világ keletkezése, az istenek 1-2-3. generációja, küzdelmeik egymással), tudományra (matematikára, filozófiára), irodalomra, vallásra (pl. templomi prostitúció) De az összetettebb keleti gondolkodásmódok megismerése és átvétele inkább a hellenisztikus korban történik, ekkor főleg festői motívumokat, mítikus alakokokat vesznek át 10

Gyarmatosítás – kulturális hatások 2. Az írás megjelenése a 9. v. 8. században – föníciai abc-ből – talán Szicíliában (karthágói gyarmatok, vegyes lakosság): törvények rögzítése, homéroszi eposzok leírása (vagy egy keleti szigeten pl. Rhodoszon történt az átvétel); Az írás fejlődése: a legrégibb írások dolgok képeit ábrázolják: sumérok (kb. 2e jel) és a babilóniaiak ékírása, a kínai írás és a hieroglif írás: képírás A következő fejlődési fok: szótagírás (kevesebb jel elég volt, és mégis több mindent ki lehetett fejezni egyértelműbben) A legfejlettebb: a betűírás (=hangjelölő írás = egy betű egy hangnak felel meg): a szemiták találmánya (föníciai, héber és arameus írás) 11

Gyarmatosítás – kulturális hatások 3. Az első görög abc megalkotása a föníciaiból – a föníciaiaké még csak egy rövidített szótagjelölő írás, ahol a rövidítés az egyértelműség rovására ment (pl. a ba, be, bi, bo, bu külön jelölése helyett csak egy b-t használtak >> így pl. bk – a magánhangzókat a szövegösszefüggés alapján lehetett megállapítani, vagy külön mgh-jelölő rendszer tartozott még az íráshoz; a szemita nyelvekben a mgh-k alárendelt szerepűek, de a görög különösen zengő, dallamos nyelv) A görögök átvették a betűk neveit is elgörögösítve: alef >> alfa, beth >> béta, gamal >> gamma – „Alphabet” 12

Gyarmatosítás – a városalapítás lépései 1. Felfedezők, kereskedők előzik meg a telepeseket Két fő iránya: Fekete-tenger, Szicília és Dél-Itália A hely kiválasztásának szempontja: 1.) védett a helyi törzsektől; 2.) közlekedési csomópont; 3.) jó termőföld Szent tűz az anyavárosból (a közösségi kapcsolatok szimbóluma), valamint pol. és vallási intézmények, naptár, hivatalok megnevezései Először a százazföldhöz közeli sziget – később a szárazföldön a gyarmat: Iszkhia (Pithékuszai), Küréné, Ortügia… 13

Gyarmatosítás – a városalapítás lépései 2. A gyarmatosok vezetője (oikisztész/arkhagetasz) egy (elszegényedett . v. pol. okokból menekülő) arisztokrata földosztás intézmények kialakítása a közösség vezetése halála után héroszként tisztelik Két-három hajónyi (ötvenevezős) ember megy Delphoi szerepe Egyedülálló, fiatal férfiak többgyermekes családból; sorsolják, hogy a fiútestvérek közül ki megy 14

Gyarmatosítás – a városalapítás lépései 3. Kötelező menni (súlyos büntetés, ha visszajön) Először a földparcellák (kléroszok) kisorsolása és a hely megerősítése Az új városok kertváros jellegűek (az első gyarmatosok földjei a falakon belül); szabályos szerkezetűek Nőket a helyi barbároktól rabolnak >> barbár nevek a kolóniákban, de csak a legrégibb családokban (később megtiltják a bennszülöttekkel a házasságot, ill. a gyerek nem lesz polgár >> amely családban barbár név előfordul, mégis polgár, az a legrégebbiek közül való) >> sajátos kultúrája lesz a városnak Független lesz az apoikia, de megmaradnak a kapcsolatok a métropolisszal (ünnepek, háború esetén) 15

Gyarmatosítás – Küréné – a legkorábbi gyarmatosítás, amiről beszámolónk van (630): Théráról Adria – csak néhány emporion (<< áll. északi szél, ellenséges törzsek) Ugyanekkor Karthágó is gyarmatosít (Afrika, Hispán fsz, Ny-Szicília, Szardínia, Korzika, Baleari szigetek) Arisztokratikus berendezkedés a gyarmatokon >> a métropoliszokban is már megszűnt a baszileia 16

Gyarmatosítás – fontos alapítások Khalkisz – Khalkidiké fsz., Kümé (>> Neapolisz), Rhégion, Zanklé Milétosz – Propontisz, Fekete tenger vidéke Phokaia – Masszilia; perzsák elől menekülnek 545-ben Alaliába, gyarmatukra – 540: alaliai csata karthágóiakkal, etruszkokkal – győznek, de Eleába (Velia) települnek Spárta – Tarentum: „szüzektől születettek” alapítják Megara – Büzantion, Khalkédón Athén: Thurioi, Amphipolisz, Szigeion + klérukhiák 17

Gyarmatosítás - Korinthosz Szürakuszai, Poteidaia, Korküra Függésük nagyobb volt az anyavárostól, mint szokásos: Az 5. század végén is küldött Korinthosz tisztviselőket; Pénzverésük korinthoszi mintára: szárnyas Pegazus a városnév feltüntetésével 18

Gyarmatosítás - Emporionok Kereskedőtelepek: több kereskedőváros közösen hozza létre – közösen küldtek tisztviselőket, eredetileg nem önálló poliszok Al-Mina: innen kerültek keletre a görög áruk Hispániai Emporion Naukratisz: I. Pszamétikhosz alapította 650 körül milétoszi kereskedőknek Amaszisz (uralk. 568-526) kizárólagossá tette Naukratiszt a görögellenesség miatt Gabonát vittek innen Hellaszba a görögök 19

Gyarmatosítás Fekete tenger D-Itália + Szicilia Pithékuszai Al-Mina D-Itália + Szicilia Apoikiák és emporionok (+klérukhiák) Az első kolóniák: Al-Mina és Pithékuszai – 800 körül Euboiából

Khalkisz Eretria

Emporion Théra Naukratisz Küréné

Fekete-tenger Khalkidiké félsziget Khalkisz Milétosz

Kümé Neapolisz Tarentum Pithékuszai Szübarisz Thurioi

Büzantion Amphipolisz Megara

Poteidaia Korküra Korinthosz Szürakuszai

Türannisz 1. Nem görög szó; keleti, talán föníciai eredetű A kortárs forrásokban (7-6 század) nem szerepel a türannosz kifejezés, helyette: prütanisz, arkhón, anax, monarkhosz, baszileusz Az 5. században Hérodotosznál, a drámaíróknál előfordul a türannosz szó, de ált. negatív értelem nélkül (uralmuk lehet pozitív v. negatív, eredetileg ilyen értékítélet nincs a szóban) Thuküdidésznél viszont negatív jelentésű már 27

Türannisz 2. Sem a 7-5. századi görögök, sem Platón vagy Arisztotelész nem látták meg ennek a rendszernek a lényegét, ill. hogy létrejöttének sajátos történelmi feltételei vannak; a baszileiához hasonlónak vélték Platón és Arisztotelész a türanniszt erkölcsileg tartotta különbözőnek a királyságtól: az alattvalók akarata, ill. a törvények ellenére uralkodik a türannosz, csak a saját érdekében mintája az úr-szolga viszonya (nem az apa-gyermek, mint a királyságban, vagy a férj-feleség, mint a politeiában) a szélsőséges demokr. és az oligarchia jellemzői keverednek benne: harcban áll az előkelőkkel; legfőbb cél a gazdagság

Türannisz 3. A türannisz (tkp. mindenféle diktatúra) fenntartásának módszerei: Ariszt. Pol. 1313b-1314b: a kimagaslók és önérzetesek eltávolítása az önérzet és a polgárok közti kölcsönös bizalom megakadályozása folytonos megaláztatással beletörni a polgárokat a szolgalelkűségbe besúgók alkalmazása háborúk indítása + a nép elszegényítése, hogy ne legyen ideje terveket szőni... Másik mód: tűnjék királynak a türannosz

Türannisz – modern felfogás 1. Sötét kori királyság >> arisztokrácia >> belső viszály >> türannisz A türannosz az egymással harcoló arisztokrata családok közül emelkedik ki A hoplita rétegek, esetleg az alsóbb néprétegek támogatottja és támogatója (reformok, „népjóléti” intézkedések) A népből származó türannosz a 4. századi demokrácia- és türannosz-ellenes irodalom fikciója, ill. Arisztotelész elképzelése 30

Türannisz – modern felfogás 2. Hoplita harcmodor elterjedése >> az arisztokrácia hatalmának hanyatlása A katonai szervezet és az alkotmányforma között összefüggés van: (lovasság, ill. párbaj) >> hopliták >> evezős aljanép: a türannisz a lovasságiból a hoplita hadviselésbe való átmenet idején A hoplikaként harcolók társ. emelkedésével van összefüggésben a türannisz kialakulása – az első türannosz az argoszi Pheidón, aki a hoplita taktikát bevezette (hoplon: kétfogantyús argoszi pajzs) 31

Türannisz – ált. vonások A türannosz erőszakkal kerül uralomra: hatalmát nem örökölte (nem király), és nem is választották (nem arkhón pl.): – nem legitim uralkodó A türannoszok első generációját szívesen látja a nép, a másodikat gyűlölik Belső lázadás (vmi. sérelem miatt indul meg) vagy külső támadás dönti meg uralmukat A türannoszok segítették egymást (pl. Lügdamisz, Peiszisztratosz, Polükratész) << instabil pol. helyzetük (külső segítségre szorulnak) 32

Türannisz – ált. vonások 2. Zsoldosokat alkalmaztak Adót szedtek Munkhelyet teremtettek, ker-t, ipart támogatták Gyarmatosítottak Hatalmuk legitimációja érdekében gyakran az egykori uralkodó család tagjaiból választanak feleséget Pártolták a művészeteket, udvarukba művészeket hívtak 33

Türannisz – Korinthosz 1. 750 és 650 között Korinthosz a leggazdagabb görög város Türannoszok: Küpszelosz 630-600; Periandrosz 600-560 – a Bakkhiadák leszármazottai Gyarmatok alapítása, hatalmi szféra kiépítése (Epidaurosz elfoglalása, kapcsolat az egyiptomi Pszammétikhosszal, a lüd Alüattésszel, a milétoszi Thraszübulosszal) A keleti luxuscikkeket és a nyugati fémeket Korinthoszon keresztül szállították (áthúzták v. átpakolták a hajókat) – Diolkosz A csatornát Nero is próbálta megépíteni, végül Türr István (szervező ) és Gerster Béla (tervező): a 400 km-es kerülőút helyett; 6 km hosszú 34

Türannisz – Korinthosz 2. A gyarmatosításból is jelentős Korinthosz haszna: bonyolította a gyarmatokkal a kereskedelmet; utaztatta más városok gyarmatosait Keleti szokások Hellaszban leginkább itt (templomi prostitúció egyedül itt, az Aphrodité-templomban, kb. 1000 prostituált) 35

Szamosz: Polükratész – 540-522; elfoglalja Leszboszt és szárazföldi területeket; Amaszisszel (568-526) barátságban; Kambüszésszel (529-522) jó viszony; kikötő, vízvezetékrendszer kiépítése; Theodórosz találmányai (szögmérő, szintező, esztergapad, kulcs)

Türannisz Az első türannosz az argoszi Pheidón Argosz 37

Korinthosz Küpszelosz (630-600) Periandrosz (600-560) Keleti szokások Arion Korinthosz

A szamoszi türannosz: Polükratész (540-522)

Delphoi (delphin, Püthó) Gyarmatvárosok alapítása, Lükurgosz, Szolón törvényei, Kleiszthenész új phüléi, poliszok viszályai, perzsák elleni küzdelem – a görögség pol. központja az archaikus kor végéig Egyidejűleg több Püthia: Fürdik a Kasztália forrásban Levonul az adütonba – itt tripusz, Apollón aranyszobra, omphalosz A próphétész adja át a jóslatkérő kérdését, majd a nyers szöveget ő öntötte versbe A templom falán: Méden agan (Nihil nimis); Gnóthi szeauton (Nosce te ipsum): phronészisz, szóphroszüné 40

Az archaikus kor művészete Arisztokrata kultúra korszaka sötét és archaikus kor A költészet is az arisztokraták életének alkalmairól SZOBRÁSZAT Arisztokrata megrendelésre, fogadalmi ajándékok kurosz: ruhátlan isten v. ember; archaikus mosoly koré: ruhás, férfias (kis mell, kis csípő, izmos karok) KERÁMIÁK Az arisztokraták szümposzionjaira készültek << a formák: keverő-, tároló-, áldozó-, ivóedények << díszítés: versenyjátékok, szümposzionok, kottabosz, táncosnők... (az ariszt. élet jelenetei) 41

Az archaikus kor művészete VÁZAFESTÉSZET Geometrikus: 9-8. század, egyes részek önállóságát hangsúlyozzák, sávos beosztás, állatfríz Orientalizáló: 7. század, kanyargó ábrák, nincs emberábrázolás, virágok, állatok Feketealakos: 600-525, a festés már nem csak az edény dísze, hanem önálló műalkotás Vörösalakos: 525-: lehetőség a belső rajz, arckifejezés megfestésére, rövidülés alkalmazása 42

A tudományok megszületése A tudományok, filozófia, földrajz, történelem megszületésének időszaka Fil.: természetes magyarázatok (okok) keresése az eddig feltételezett isteni erők helyett (miből épül fel, mi hozta létre, mi tartja fenn a világot, a természetet >> phüszikoi) - a természet megfigyelése, elméletek alkotása, bizonyítékokra hivatkozás - helyszín: Kis-Ázsia, Magna Graecia (idegen hatások) - művelői: szophoi néven, majd philoszophoi