Alkalmazkodás Edzettség - teljesítmény

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Sport XXI. Felméréseinek Eddigi Eredményei augusztus 11. Fadd-Dombori.
Advertisements

A sporttehetségek kiválasztása
„Tanulás az, ha rájövünk arra, amit már tudunk. Cselekvés az, ha megmutatjuk, hogy tudjuk. Tanítás az, ha másokat emlékeztetünk arra, hogy ő k is éppolyan.
Ügyességfejlesztés az alsótagozatban
A koordinációfejlesztés lehetősége
A közoktatás és a tudás (Csapó Benő: A tanulás és tanítás tudományos megalapozása) Elmúlt évszázad: az iskolázás gyors expanziója → Kimerült! Tartalék:
testi-lelki feltöltődést eredményező szabad felhasználású idő. Fajtái: aktív és passzív.
Az úszó technika,állóképesség és hajlékonyság kialakítása és szerepük a sportágban Virth Balázs 2013.
Miért? Minden ember más, egyedi és megismételhetetlen.
Emberi Erőforrás Menedzsment Az emberi erőforrások fejlesztése
Értékelés a pedagógiában
Arany János Általános Iskola Kisújszállás, Kálvin u. 3.
A köznevelési törvény tehetséggondozási aspektusai, felkészítés a minőségi felsőoktatásra a közoktatásban Dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő.
Civilizációs fejlődés Rekreációs sport kialakulása
A vezetőtanáron „innen és túl” Szivák Judit ELTE PPK
AZ EDZÉS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA
Nem a tudás mennyisége a fontos, hanem a képességek fejlettsége
Közönségkapcsolatok (PR)
Az iskolai teljesítményt befolyásoló mentális és affektív tényezők
A kulturális intelligencia
Testnevelés tantárgypedagógia 7. ea.
Képesség, készség, adottság, tehetség
Testnevelés tantárgypedagógia, 4. ea.
Az ellenőrzés, értékelés szerepe, módszerei A teljesítménymérés
Mozgatórendszer és Anyagcsere adaptáció
Mozgás, pihenés, egészség
A gyerekek nem várnak Gyerekesélyprogram 2007
Szabályozás-vezérlés
Change blindness Változás -vakság.
Korai hidroterápia a családban
A BELGA LABDARÚGÓ SZÖVETSÉG UTÁNPÓTLÁS NEVELÉSI FILOZÓFIÁJA
ÖRÖKLÉS, KÖRNYEZET, NEVELÉS
Szervezeti viselkedés Bevezetés
A pszichikumról általában
A team-munka elméleti alapjai
A pszichológia tárgya mentális folyamatok viselkedés.
A FIZIKAI FELKÉSZÍTÉS ELMÉLETE
TEHETSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK AZ IDEGEN NYELV OKTATÁSBAN
A fejlesztőpedagógus szerepe a Családok Átmeneti Otthonában
A testnevelésre vonatkozó sportiskolai kerettanterv ismerete.
Az iskoláskor küszöbén
Egy gyermek története Gyermek pszichológiai vizsgálat és pszichoterápiás munka a Budaörsi Nevelési Tanácsadóban Készítette: Cz. Szabó Melinda, pszichológus.
Zeneterápia a Kerek Világ Alapítványban
A NEVELÉS TERÜLETEI.
Inklúzív nevelés Magyarországon
TVK MALI TRIATLON KLUB TISZAÚJVÁROS ELNÖKSÉG TITKÁRSÁG ADMINISZTRÁCIÓ GAZDÁLKODÁS Vezető edző ÚSZÁS EDZÉS OKTATÁS Fodor Ágnes SZÁRAZFÖLD Kerékpár, futás.
Speciális gyermekvédelem
Terhelés.
Edzéselméleti témák Kiválasztás
Mozgáskoordináció.
A sporttudomány helye a tudományok rendszerében
EDZÉSTERVEZÉS.
Modern edzésmódszerek
Reflektív gondolkodás
Gyorsulás, lassulás. Fékút, féktávolság, reakció idő alatt megtett út
A sportpedagógia a személyiségfejlesztés szolgálatában Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár,
TUDOMÁNYOS ÜLÉS INNOVÁCIÓ A TESTNEVELÉS, SPORT ÉS REKREÁCIÓ TERÜLETÉN A stressz és outdoor tevékenységek kapcsolata a rekreációban Dorka Péter Szeged,
CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS
MOTTÓ „Engem ne emeljen a magasba senki, ha nem tud addig tartani, amíg megnövök, hanem guggoljon ide mellém, ha nemcsak hallani, de érteni is akar, hogy.
Testnevelés tantágypedagógia 10. A mozgásfejlődés.
Készítette: Tóthné Babó Szilvia
A koordinációs képességek felosztása és fejlesztési lehetőségei
MOTTÓ „Engem ne emeljen a magasba senki,
ORSZÁGOS FELNŐTTKÉPZÉSI TANÉVNYITÓ KONFERENCIA
Egészség és sport.
Edzésterhelés, elfáradás, alkalmazkodás
Az állóképesség fejlesztésének módszertana
Gyorsaság fejlesztése
Túl a tanórán Művészetek és a fejlődő, kibontakozó ember
Óvodából iskolába Iskolás lesz a gyermekünk Az iskolaérettség kérdései
Előadás másolata:

Alkalmazkodás Edzettség - teljesítmény Rácz Katalin

Alkalmazkodás Sportalkalmazkodás: az egyén szervezetének, szervrendszerének változása meghatározott edzések, és versenyterhelések hatására. A mozgás és környezeti inger hatására jön létre az adaptáció. Ha az edzésterhelések szakszerűen halmozódnak, csak akkor várható emelkedés a teljesítőképességben. Azonos edzéshatást kiváltó, ismétlődő edzések sorára van szükség ahhoz, hogy tartósan megjelenő változások jöjjenek létre a szervezetben. Edzésfolyamat: tervszerűen rendeződő, valamilyen képesség, készség fejlesztésére összeállított és elvégzett edzések sorozata.

Alkalmazkodás Jellemzői: Új struktúrák alakulnak ki (új ideg-izom kapcsolat, állóképesség – érmennyiség nagyobb, koordináció – idegvégződések száma nagyobb) - Amilyen ingerre kell válaszolnia egy szervezet alkalmazkodási rendszereinek, annak megfelelően hasznosul a strukturális változás. Minél edzettebb valaki annál tovább tart egy kialakult alkalmazkodás. Állóképesség úszásban –> futásban is jobb –> keresztadaptáció. Genetikus tárolás – élsportoló szülők gyermeke magasabb szinten teljesít Vívók – vizuális ingerre jobban reagálnak

Alkalmazkodás szintjei Egy terheléshez való alkalmazkodás kb. mindig ugyan úgy történik: mozgás és környezeti inger – fáradtság – pihenés – adaptáció Ismétlődő edzések adaptációs folyamata: eltérő szerkezetet mutat 1. Klasszikus edzettség építési gyakorlat: edzés – szuperkompenzáció – optimális pihenés pl.: utánpótlás, alacsonyabb szintű sportoló, hobbi sportoló 2. Élsport szintű edzettség terhelés alakítása: Sajátosan szabályozott hullámzó terhelésépítkezés Heti 5-6 edzés után - 3-5 napos nem teljes pihenéssel teljesített szakasz – utána nagyobb teljes pihenési egység biztosítja a szuperkompenzációt (mikrociklus)

Edzettség Az edzésterhelés gyakorisága jelentősen befolyásolja az edzéshatást, de ha jól terhel az edző, akkor biztosan létrejön a magasabb szintű alkalmazkodás, az edzettség. Edzettség: Az edzésingerek hatására kialakuló különböző testi – lelki alkalmazkodások sorozatának eredményeként létrejött és megnövekedett teljesítmény képesség. Az alkalmazkodás inger függő, így az edzettség is jellemzően inger specifikus. Az edzettség változása a pszicho-motoros szabályozásnak minden szintjén megjelenik. Komplex módon jelentkezik a személyiség egészének megnyilvánulásaként. Fajtái: 1. Általános edzettség: sokoldalú módszeres képzés, külső-belső terhelések hatására jön létre. Az egészségi színvonal minősítője. 2. Speciális edzettség: sportág specifikus edzettség.

Edzettség összetevői 1. Motorikus változások (izomműködés szabályozás, mozgáskészség) Mozgásszabályozás tökéletesedik (mozgató idegrendszer – izomrostok szinkronizált működtetése) Az első tanulási fázisban is először az idegrendszeri szabályozás tökéletesedésével alkalmazkodik az izom. A motorikus változások köre annál nagyobb mértékű minél nagyobb technikai repertoárt tud bemutatni a sportoló. 2. Fiziológiai változások (élettani szabályozás) Szervek, szervrendszerek működési kapacitása, szinkronizációja változik. Tökéletesebb, gyorsabb méregtelenítés, jobb O2 kihasználás és vérellátás, gyorsabban mobilizálódnak és töltődnek fel a raktározott energiaforrások

Edzettség összetevői 3. Alkati változások: Bővebb innerváció (ideg-izom kapcsolat) alakul ki. Kör-, hossz-, és szerkezeti változások Izomtömeg vastagodás, bővebb érhálózat, több mitokondrium az izomrostba, ahol ák-i munka folyt, az izomzat 1 mm2-re több érmannyiség, érhossz, érvastagság 4. Pszichés változások (lélektani): Megnő a fájdalom-, szabály-, és monotónia tűrés, önfegyelem, munkabírás. Érzékelés, megfigyelés, info. Feldolgozás minősége javul, gondolkodási folyamatok fejlődnek. Koncentrálás, feszültségtűrés.

Sportteljesítmény Az edzettség növekedése magával hozza az egyre magasabb szintű sportteljesítmény növekedését. Teljesítmény (fizika): Időegységre jutó munkamennyiség. Sportteljesítmény: egy sportterületen egyéni, illetve csapatszinten összegződő, valamilyen állandó viszonyítási alapon értékelhető személyiség-megnyilvánulás, cselekvésben vagy tevékenységben létrejött mérhető minőséget mutató megjelenés. Versenyteljesítmény: a sportoló tudásának mozgósítási képessége versenyen, kiemelt izgalmi helyzetben. Meg kell alapozni – versenyzés fontossága!

A teljesítmény összetevői Két nagy összetevőre bontható 1. Teljesítőképesség: az a részterület, ami edzések során fejleszthető, jól tanulható, felkészülés jellege van. Képzési feladat, fejlesztése az edző állandó cél-feladata. Tartalmazza: A versenyző személyiségének aktuális állapotában megjelenős képességeit (kond./koord. kép, lazaság – hajlékonyság, genetikai adottságok) A versenyző személyiségének aktuális állapotában megjelenő készségeit: automatizmus szintjén megjelenő tanultság. Technikai-taktikai tudást: sportághoz kötődő szakértelmét, készségeinek rendszerét.

A teljesítmény összetevői 2. Teljesítőkészség: A sportoló követelményekhez, társakhoz, edzőhöz, munkához való érzelmi viszonya, magatartása. A motiváció és személyiségstruktúra megnyilvánulásának viszonyrendszerét tükrözi. Alakítható, de nehéz, sok konfliktussal járó pedagógiai folyamatban. A felkészülés egy magasabb szintjén döntő faktorrá válik. A teljesítőkészség növelése az edző nevelési feladata.

Teljesítmény - tapasztalatok Az a versenyző, aki szellemi és érzelmi tevékenyégében nincs rendben, az nem fejlődik. Bármilyen munkát végez el a versenyző, az csak akkor válik eredményesség, ha azt belülről ő is akarta. A versenyzőnek nem fejlődik az ereje, ha nem hisz a munkában. „Csak legyünk túl rajta” – hozzáállás – kevésbé változik a szervezete. Az edzőnek a munka minden fázisát tudatossá kell tenni. A versenyző magánélete.

Edzés és teljesítmény A terhelés növelése és a teljesítmény viszonya soha nem lineáris növekmény. Úszás: 100m gyors – 1:40ről gyorsan el lehet jutni 1:20-ra, de a további javuláshoz már csak több munkával lehet. Minél magasabb szinten versenyez valaki, annál inkább megnő a javuláshoz szükséges munka mennyisége. A sportoló kronológiai életkorának előrehaladtával elér egy olyan felkészülési szakaszba, ahol edzettségének szintje tovább már nem növelhető, sőt korábban elért teljesítmény szintje sem tartható.