Évente Ismétlődő Munkavédelmi Oktatása

MUNKAVÉDELEM 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet a hátsérülésekkel járó anyagmozgatás minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról Testnevelési Egyetem Munkavédelmi Szabályzata Vezetőkre, munkavállalókra, egyetemi hallgatókra vonatkozó munkavédelmi előírások. Munkabalesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos előírások.

A munkáltató munkavédelmi kötelezettségei Biztosítja a biztonságos munkavégzés feltételeit; Rendelkezésre bocsátja a biztonságos munkavégzéshez szükséges ismereteket; Ahol az szükséges, munka-, és védőruházatot biztosít, azt rendszeres időközönként tisztíttatja; Jogosult megkövetelni a munkavállalótól, hogy a munkáját a tőle elvárható szakértelemmel végezze, munkájával saját és mások egészségét ne veszélyeztesse; Köteles a munkavédelemmel kapcsolatos bejelentést, rendellenességet, balesetet haladéktalanul kivizsgálni.

A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei Köteles a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően munkát végezni úgy, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse; Köteles munkatársaival és munkáltatójával együttműködni; Köteles munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani.

A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei Köteles a tőle elvárható módon meggyőződni a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról, azt rendeltetésének megfelelően használni; Köteles az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és tisztításáról gondoskodni; Köteles a munkakezdést megelőzően a részére előírt orvosi vizsgálatokon, védőoltásokon és oktatásokon (új belépő / rendkívüli / évente ismétlődő) részt venni; Köteles a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatóját azonnal tájékoztatni; A balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni.

A munkavállalók munkavédelmi jogai Jogosult megkövetelni a biztonságos munkavégzés feltételeit, az ehhez szükséges ismeretek rendelkezésre bocsátását; a betanuláshoz való lehetőség biztosítását; Jogosult megkövetelni az adott tevékenységhez előírt védőintézkedések megvalósítását; A munkavégzéshez szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök biztosítását.

A munkavállalók munkavédelmi jogai Jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné; Köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha azzal másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan. A munkavállalót nem érheti hátrány a biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért.

Egyéni védőeszközök A munkáltató a munkavállalókat oktatás formájában, dokumentáltan tájékoztatja a munkahelyen előforduló ártalmakról, hatásokról, melyek ellen az egyéni védőeszköz használata szükséges. A kiadott egyéni védőeszköz használata a munkavállaló számára az előírt munkavégzéshez kötelező. Tisztítása, tárolása a használó feladata, kivéve a védőruházatot. Személyes használatra szolgál, másnak használatra átadni nem szabad. Cserélni szükséges az egyéni védőeszközt: ha sérülés keletkezett rajta; baleset esetén (akkor is, ha nem látszik rajta sérülés); ha a védőeszköz elöregedett. Azt a munkavállalót, aki többszörös figyelmeztetés ellenére a védőeszközt egyáltalán nem, vagy nem rendeltetésszerűen használja, a munkavégzéstől a munkáltató jogosult eltiltani.

Képernyős munkahelyek Látásromlást, pszichés és fizikai állapotromlást előidéző tényezők: Nem megfelelő ergonómia: rossz munkaszék, a kellő megvilágítás hiánya, rossz asztalmagasság, szűk munkavégzési hely. Fizikai ártalmak: kéz-, kar-, hát-, és gerincfájdalom, ín-, és ínhüvelygyulladás. Látásromlást előidéző tényezők: rosszul beállított monitor, gyenge megvilágítás, rövid látótávolság. Megelőzés: maximum 6 óra a képernyő előtti munkavégzés teljes időtartama, rendszeres pihenő (óránként 10 perc, nem összevonható), kéz- és lábtartó, kiegészítő világítás alkalmazása; Ha a munkavállaló munkaidöjéből 4 órát vagy annál többet képernyő előtt tölt akkor a munkavállaló képernyős munkakörbe tartozónak tekinthető.

Kémiai biztonság, veszélyes anyagok Mit nevezünk veszélyes anyagnak/szernek, készítménynek? Azt az anyagot/szert, készítményt nevezzük veszélyesnek, melynek csomagolásán az alábbi veszélyszimbólumok valamelyikét - vagy közülük akár többet is – megtaláljuk.

Kémiai biztonság, veszélyes anyagok A veszélyes anyagok biztonságos kezelésének alapfeltétele: a Biztonsági Adatlap! Biztonsági Adatlap: a veszélyes anyag biztonságos és egészséget nem veszélyeztető felhasználásához szükséges adatokat, a veszélyes anyag tulajdonságait, egészséget károsító hatásait, valamint a veszélyességi jelölését tartalmazza (magyarul). Veszélyes anyaggal végzett tevékenységhez csak olyan egyéni védőeszköz (védőkesztyű) használható, amit az adott anyag áthatolásával szemben bevizsgáltak. Veszélyes anyagokat felcímkézve, egymástól elkülönítve, zárható helyen, élelmiszerektől külön kell tárolni. Élelmiszeres edényzetbe, üvegbe tilos vegyi anyagot tölteni és tárolni!

Kémiai, biológiai ártalmak Kémiai ártalmak: Savak, lúgok, mérgező, rákkeltő vegyszerek Védekezés: egyéni védőeszközzel (vegyszerálló gumikesztyű, köpeny, védőszemüveg, védőálarc, stb.) Biológiai ártalmak: Vírusok, baktériumok, fertőzések (érintkezés fertőzött anyaggal, vérrel, szennyes ruhával) Megelőzés: egyéni védőeszközzel (védőkesztyű, részecskeszűrő álarc, védőszemüveg, védőruha, stb.), kötelező védőoltásokkal (Hepatitis B), rendszeres. Figyelmetlenségből eredő sérülések: elcsúszás, elbotlás (közlekedés közben szerzett sérülések: rossz lépés következtében zúzódások, csonttörés, ficamok, hámsérülések. Megelőzés: figyelmes mozdulatok, átgondolt közlekedés,. Anyagmozgatásból eredő balesetek: Helytelen testhelyzet, nehezen fogható vagy túl nehéz teher emelése (pl. betegek mozgatása). Kialakulhatnak: ízületi problémák, derék-, és hátfájás, sérv.

Kémiai, biológiai ártalmak Anyagmozgatásból eredő balesetek: Helytelen testhelyzet, nehezen fogható vagy túl nehéz teher emelése (pl. betegek mozgatása). Kialakulhatnak: ízületi problémák, derék-, és hátfájás, sérv. Megelőzés: csoportos emelés, anyagmozgató eszközök használata. Annyit szabad emelni, amennyit elbírunk! A polcokon végzett anyagmozgatás során létra használata kötelező! Áramütésből eredő balesetek: Sérült, hibás munkaeszköz, berendezés, csatlakozó, kapcsoló használatakor Áram alatt lévő tárgyak érintésekor (figyelmetlenség, ékszerek)

Balesetek és a foglalkozási megbetegedés Baleset: Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Munkabaleset: Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. Úti baleset: Az a baleset, amely a munkavállalót munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben, a lehető legrövidebb úton és legrövidebb időn belül éri. Foglalkozási megbetegedés: A munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően hosszabb idő alatt megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely az adott foglalkozás különös veszélye folytán keletkezett.

Köszönöm a figyelmet! Amennyiben kérdése lenne az elhangzottakkal kapcsolatban, kérem tegye fel! Későbbiekben a munkavédelemmel kapcsolatos információt a Biztonságtechnikai Irodában bárki kérhet. Kérem, hogy a munkaidőn kívüli rendkívüli eseményeket a Biztonságtechnikai Iroda 06-70-902-0195 telefonszámán jelezze!