Dr. Habil. Szeibert Orsolya Egyetemi docens ELTE ÁJK A CSALÁDTAGOK RENDELKEZÉSE A LAKÁSSAL ÉS ANNAK KORLÁTAI 29. Közép-európai Közjegyzői kollokvium Budapest 2017. november 16-18. Dr. Habil. Szeibert Orsolya Egyetemi docens ELTE ÁJK

Lakás jelentősége a családjogban Megjelenése házastársi lakáshasználat élettársi lakáshasználat házassági vagyonjog nem feltétlenül a tulajdonjoghoz kötődik de a tulajdonjog is jelentős! család otthonául szolgáló ingatlan ÚJ: élettársi lakáshasználat és rendelkezés korlátozása

Házastársak házastársi lakáshasználat Kulcsfogalom: „házastársi közös lakás” önálló jogi fogalom együtt laknak egyikük vagy mindkettejük kizárólagos jogcíme alapján jogcím: tulajdonjog, haszonélvezeti jog, bérleti jog együtt laknak – bennlakás céljával együtt vagy külön-külön beköltöztek életközösség megszűnésekor ott laknak lakás célját szolgálja – pl. „többszintes ingatlan”; „főépület – kisház”

Házastársak házastársi lakáshasználat Függetlenek a vagyonjogi rendszertől Lakáshasználatra jogosult: házastárs, közös (kiskorú) gyermek, kizárólagos jogcímmel rendelkező házastárs kk. gyermeke Nem szűnik meg az életközösség megszűnésével, házasság felbontásával Nem rendezett az együttélés idejére Rendezhető az együttélés utáni/bontás utáni időre ez a rendezés bíróságtól is kérhető

Házastársak házastársi lakáshasználat Együttélés ideje alatt és után (egy ideig) a használatról való rendelkezés joga korlátozott közös jogcímen használt lakás esetén és kizárólagos jogcím alapján használt lakás esetén Célja: a lakáshasználatra jogosultak védelme Együttélés ideje: életközösség fennállása Utána: a lakáshasználat rendezéséig

Házastársak házastársi lakáshasználat Együttélés ideje: életközösség fennállása fennállása vélelmezett [Ptk. 4:35. § (1)] Életközösség fogalma gazdasági és érzelmi közösség, közös háztartás sajátos esetek sem ritkák mindketten állítják: igen

Házastársak házastársi lakáshasználat Együttélés után a lakáshasználat rendezéséig Lakáshasználat rendezése: előzetesen, szerződéssel (házassági vagyonjogi szerződésben is) – közokirat/ü. á. ellenjegyzett magánokirat életközösség megszűnésekor megállapodással – nem alakszerűséghez kötött (hallgatólagosság) házasság közös megegyezéssel történő bontása: járulékos kérdés bíróság

Házastársak házastársi lakáshasználat Közös jogcím alapján használt lakás esetén: együttesen/hozzájárulással lehet rendelkezni hozzájárulás nem vélelmezhető Kizárólagos jogcím esetén: házastárs/kk. gyermek lakáshasználata nem érinthető hátrányosan Tájékoztatási kötelezettség a használatot érintő rendelkezési jog gyakorlása esetén Kötelezettségekért nem felel/hatálytalanságot továbbá kártérítési kötelezettséget eredményezhet

Házastársak házastársi lakáshasználat Lakáshasználat rendezéséig fennmarad a házastárs megszerzett lakáshasználati joga Ha ezt nem tudja tulajdonosként gyakorolni: többlethasználati díjat követelhet, mint tulajdonostárs Akkor is, ha a másik ht. jogán más használja Ha gyakorolhatná, de nem teszi: nem követelhető Ingyenes használatban is megállapodhatnak, akár ráutaló magatartással Háztartásban lévő vagyontárgyak használatáért rendszerint nem követelhető

Házastársak tulajdonnal való rendelkezés Vagyonjogi szabályok között Házassági vagyonjogi rendszer függvénye Általános vagyonjogi szabály – nagyon kevés Szabályozott házassági vagyonjogi rendszerek házastársi vagyonközösség – törvényes közszerzeményi rendszer – választható vagyonelkülönítési – választható

Házastársak tulajdonnal való rendelkezés Házastársi vagyonközösség csak házassági életközösség alatt lehetséges (főszabályként) – utána nem életközösség alatt lehet más rendszer is ebben a rendszerben közös vagyon és különvagyon elhatárolás nehézségei rendelkezési jog

Házastársak tulajdonnal való rendelkezés Házastársi vagyonközösség Ht. vagyonközösség és közös vagyon különbsége házastársi vagyonközösség megszűnése közös vagyon megosztása Ht. vagyonközösség megszűnik életközösség megszűnésével biztosan életközösség alatt is megszűnhet házassági vagyonjogi szerződéssel Közös vagyon megosztása szerződéssel (közokirat, ü. á. ellenjegyzett magánokirat) bírósági úton

Házastársak tulajdonnal való rendelkezés Házastársi vagyonközösség Különös szabály közös tulajdonban lévő, házastársi közös lakást magában foglaló ingatlannal nem lehet rendelkezni a másik ht. hozzájárulása nélkül a hozzájárulást nem lehet vélelmezni kötelezettségekért nem felel/hatálytalan lesz vele szemben; kártérítési kötelezettséget eredményezhet Sem a vagyonközösség fennállása alatt, sem attól kezdődően a közös vagyon megosztásáig

Házastársak tulajdonnal való rendelkezés Házastársi vagyonközösség Nem vonatkozik a közös tulajdonban lévő ingatlanra, csak ha abban közösen laknak Elhatárolások A hozzájárulás főszabályként nem alakszerűséghez kötött a vagyonközösség fennállása alatt Bizonyítási kérdés

Házastársak tulajdonnal való rendelkezés Házastársi vagyonközösség Tájékoztatási kötelezettség: életközösség vagyonközösség életközösség megszűnése – közös vagyon megosztása között eltelt idő

Házastársak tulajdonnal való rendelkezés Házastársi vagyonközösség Vagyonközösség fennállása – utána is Közös vagyon és különvagyon köre ingatlan-nyilvántartás lehetséges, hogy nem a tényleges tulajdoni állapotot mutatja házastársak „belső” és „külső” jogviszonyának elválása „egyféle” tulajdonjog létezik származása, eredete különösen fontos

Házastársak tulajdonnal való rendelkezés nem házastársi vagyonközösség Más a rendszer jellege, különvagyon, saját vagyon kerül előtérbe Vagyonelkülönítési rendszer családjogi alapon nem keletkezik közös vagyon Közszerzeményi rendszer Gyengébb fél védelme(?) – alapelvi szinten

Élettársak lakáshasználat tulajdonnal való rendelkezés Külön kérdés: vagyonjogi rendszer – miként lehet közös tulajdon? lakáshasználat – lakással való rendelkezés Vagyonjogi rendszer – Ptk. VI. Könyve Lakáshasználat – Ptk. VI. és IV. Könyve Használatot érintő rendelkezés joga nem korlátozott Családjogi alapelvek – kétséges

Élettársak vagyoni viszonyok 2014. március 15-e előtt létesített élettársi kapcsolat 1959-es Ptk. – vagyonközösségi jellegű rendszer ezt követően létesített élettársi kapcsolat 2013-as Ptk. – közszerzeményi jellegű rendszer sajátos élettársi vagyonjogi rendszerek Mindkét alkalommal szerződések között! Következmények

Kiskorú Gyermekek ingatlantulajdonnal való rendelkezés Ingatlan tulajdonjogának átruházása/megterhelése törvényes képviselő jognyilatkozata gyámhatóság jóváhagyása kivétel: megterhelés esetén haszonélvezet a jognyilatkozat érvényességét bírósági/közjegyzői eljárásban elbírálták

Kiskorú Gyermekek ingatlantulajdonnal való rendelkezés Törvényes képviselő – szülő, gyám Együttélő szülők – főszabályként vagyonkezelői joguk van, mindketten törvényes képviselők Különélő szülők – lehet mindkettőnek, lehet csak az egyiknek Törvényes képviselet vagyoni ügyekben a vagyonkezelés jogának függvénye

Európa Tanács dokumentumai, európai szintű javaslatok Családi otthon és a közös háztartásban lévő vagyontárgyak védelme rendszerint együtt jelentkezik Így Miniszterek Tanácsának 1981-ben elfogadott ajánlása családi otthon használatát érintő jogügylethez mindkét fél hozzájárulása elmaradása szankcionálható legyen ez megfelelően vonatkozik a közös háztartásban lévő vagyontárgyakra is

Európa Tanács dokumentumai, európai szintű javaslatok Európai Családjogi Bizottság javaslatai (Elvei) családi otthonnal, háztartásba tartozó vagyontárgyakkal csak közösen vagy a másik hozzájárulásával rendelkezhetnek ennek elmaradása esetén a másik fél kérheti a jogügylet semmissé nyilvánítását

európai családjogi elvek Néhány országban a családi otthon vagyonjogi rendszertől függetlenül védett Önálló jogszabály vonatkozik rá Van, ahol tágabban értelmezett A háztartásba tartozó vagyontárgyaknál a védelem csekélyebb lehet

európai családjogi elvek Egyedüli rendelkezés szankciókkal sújtása Rendszerint széles értelemben védett a rendelkezés Cél: a családot ne fossza meg a használattól akkor is, ha ennek közeli veszélye fennállhat Hozzájárulás pótlása rendszerint kérhető Jellemzően: érvénytelenség DE jellemzően: jóhiszemű harmadik személy védelme