Egyéni fejlesztési tervek

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Ráczné Dr. Rózsa Katalin projektvezető A DASZK fő feladatai TÁMOP /2-2F
Advertisements

Az óvodai matematikai nevelés elvei, céljai, feladatai Tk. 29.old. Kissné Zsámboki Réka NYME-BPK.
1 (törvényi, rendeleti szabályozás) Molnárné Ditzendy Judit főigazgató helyettes.
„Döntés a kezedben van: egészség- és környezettudatos szemléletformálás a Magyar Táncművészeti Főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziumában” április 22.
Emberformáló folyamatok Dr. Molnár Béla Ph.D. főiskolai docens.
Közművelődési szakmai továbbképzések, helyük a felnőttképzés rendszerében; az akkreditáció folyamata A közösségi művelődés felnőttképzési feladata Nemzeti.
Pedagógus Hivatás Munkacsoport dr. Liptai Kálmán az MRK alelnöke dr. Gloviczki Zoltán az MRK Pedagógusképzési bizottságának elnöke.
A képzett szakemberekért SZMBK KERETRENDSZER 2.1. előadás.
A családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokat érintő változások A család és gyermekjóléti szolgáltatás.
Dr. Vandlik Erika OEFI - Országos Addiktológiai Centrum Ifjúsági addiktológiai ellátás feltételeinek kialakítása a Norvég finanszírozási mechanizmus keretein.
Aktualitások és változások a pedagógiai szakszolgálati feladatellátásban 2016 őszén 1.
A Mi Házunk Határtalan Szív Alapítvány (Esztergom)
Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése és a szolgáltatást támogató eszközök beszerzése a sajátos.
Az akkreditáció szerepe a megváltozott munkaképességű munkavállaló személyének társadalmi reintegrációjában Készítette: Dézsi Gabriella Melinda Budapest,
Matematikai nevelés pszichológiai, pedagógiai meghatározottsága Kissné Zsámboki Réka NYME-BPK.
ISKOLAKÉSZÜLTSÉG – AZ ADAPTÍV VISELKEDÉS FEJLETTSÉGE dr. Torda Ágnes gyógypedagógus, klinikai gyermek-szakpszichológus Vizsgálóeljárás az iskolába lépéshez.
A képzett szakemberekért AZ ÖNÉRTÉKELÉS FOGALMA, LÉNYEGE, SZEREPE A MINŐSÉGFEJLESZTÉSBEN 3.2. előadás.
Intézmények közötti egyéni átvezetést segítő programok.
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET 2007 Menner Ákos. A minőségfejlesztés intézményi ritmusa Önértékelés 2006 Önértékelésből származó fejlesztési célkitűzések.
1 Az önértékelés mint projekt 6. előadás 1 2 Az előadás tartalmi elemei  A projekt fogalma  A projektek elemei  A projekt szervezete  Projektfázisok.
Összefüggő, egyéni gyakorlat. Bologna rendszerű mestertanárképzés.
Dr. Szűcs Erzsébet Egészségfejlesztési Igazgatóság Igazgató Budapest, szeptember 29. ÚJ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI HÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE.
NSZFI SZFP Programkoordinációs Iroda Minőségfejlesztési Terület Teljesítményértékelési rendszer A képzett szakemberekért Információgyűjtés.
Projekt módszer óvodai alkalmazásának egy lehetséges változata Encsen „Jó gyakorlat” bemutatása Sárospatak, Léportné Temesvári Ildikó és Zsiros.
EU pályázati programok A szervezet / változások 1.A pályázók adminisztrációs terheinek csökkentése a projektfejlesztési, pályázati szakaszban.
Work-based Learning in CVET Az ALFA KISOSZ Érdekvédő és Képző Egyesület szerepe a projekt megvalósításában Előadó: Czibula Zoltán igazgató ALFAKÉPZŐ.
Palotás József elnök Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete
Dobrik-Lupták Sára szeptember 19.
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárság
Összevont munkaközösség vezetői és igazgatótanácsi értekezlet
Az „első lépés” TÁMOP
Szaktanácsadás 2015/2016 Készítette: Szabó Klára.
Összevont munkaközösség vezetői és igazgatótanácsi értekezlet
Munkaközösségek támogatása, bemutatófoglalkozások szervezése
Óvodától az érettségiig - a kompetencia-alapú oktatás Szegeden
Mayer József Budapest február 27.
TÁMOP E-13/1/KONV „A 21. század követelményeinek megfelelő, felsőoktatási sportot érintő differenciált, komplex felsőoktatási szolgáltatások.
SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM
Kispálné Horváth Mária
Az iskolai könyvtár szolgáltatás típusai
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
Kompetenciák az osztott tanárképzésben
A pedagógus-életpályamodell, a minősítés rendszere
Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Mátészalka
KRE-AKTÍV motivációs projekt
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet fejlesztési projektjei az iskolai egészségfejlesztés területén DR. TÖRÖK KRISZTINA.
1993-as közoktatási törvény
A gyermeki személyiségfejlődés nyomon követése a gyakorlatban
A bemeneti kompetenciamérések és a visszajelzéseken alapuló fejlesztő munka bemutatása a Farkas Gyula Közoktatási Intézmény Dr. Illyés Sándor intézményegységében.
Szociális ellátást igénybevevők szükségletei – és szolgáltatásai
Készítette: Dézsi Gabriella Melinda Budapest, december 18.
Kovács Ibolya szociálpolitikus Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
Bemutatkozik az iskolapszichológus
Alsó-ausztriai alapfokú oktatási intézmények
Felhasználóképzés a kórházban
ONAP ↓ HELYI ÓVODAI PROGRAM ÜTEMTERV TERVEZET
Sajben - Kenyeres Márta munkaközösség-vezető
A gyermeki jogok érvényesítése
Csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak BA
Zanáné Haleczky Katalin október 09.
BTMN.
Stratégiai emberierőforrás-fejlesztés
ÉRINTŐ Sajátos nevelési igényű gyermekek és fiatalok integrációs programja óvodától a munkába állásig TÁMOP A/
A BTMN és SNI tanulókról (jogszabály-változások, vezetői feladatok)
Intézmény minőségirányítási programja
Iskolai szociális segítő
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL I. HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 7
LIA Alapítványi Ált. Isk. és Szki. Piliscsabai Tagintézménye
A részekre bontás tilalma és annak gyakorlati alkalmazása
Kovács Ibolya szociálpolitikus Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
Előadás másolata:

Egyéni fejlesztési tervek Esély Pedagógiai Központ 2017.10.11.

Egyéni fejlesztési terv fogalma Az egyéni fejlesztés az a tevékenység, amelynek során megfelelő eljárások, módszerek, technikák alkalmazásával elősegítjük a gyermek személyiségének, képességeinek és készségeinek maximális kibontakozását.

Egyéni fejlesztési terv célja Akadályozott fejlődésből eredő hátrány csökkentése. Az ismeretszerzési folyamat minél kevesebb nehézséget, több örömet jelentsen a tanuló számára. A tanuló képessé váljék a tanulási-ismeretszerzési folyamatban való aktív és eredményes részvételre; megszerzett ismereteit tudja a gyakorlati életben alkalmazni; teljesítményképes tudással rendelkezzen. Kiemelkedő képességű, tehetséges tanuló esetén az egyéni ütemű ismeretszerzés támogatása.

Funkciói: a meglévő részképességek és ismeretek fejlettségi szintjének, valamint a fejlődésben elmaradt területek feltárása és megsegítése, a sérült pszichés funkciók fejlesztése, korrigálása, kompenzálása, egyéni haladási ütem, tanulási tempó biztosítása, a különböző képességeket fejlesztő eljárások és feladatok összehangolása, egyéni tanulási technikák kialakítása, az elért eredmények által a tanuló motiváltságának, pozitív énképének elősegítése, növelése, a tananyag, valamint a fejlesztési követelmények tanulókhoz igazodó differenciálása, a tanuló fejlődésének megállapítására a legmegfelelőbb értékelési rendszer alkalmazása.

Jogszabályi háttér 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 47.§ (1) Az SNI tanulók joga a különleges bánásmódra (4) feltételek: a) SNI típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet, speciális gyógyászati és technikai eszközök c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása

Jogszabályi háttér 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 139. § A nevelési-oktatási intézmény az együttnevelést segítő pedagógus közreműködésével a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. A többi tanulóval együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja. (rehabilitációt végző szakember)

Az egyéni fejlesztés folyamata Az egyéni fejlesztés résztvevői: Különleges bánásmódot igénylő tanulók - SNI, BTMN, HHH, tehetséges tanulók szakemberek – általános iskolai pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, konduktor, gyógytestnevelő, TSMT vagy SZIT terapeuta szülők   Konzultáció – TEAM munka – szakemberek, szülők

TEAM munka Az együttnevelést segítő pedagógusok segítséget nyújtanak a többségi pedagógusoknak az egyéni fejlesztési terv elkészítésében. A tanulók egyéni fejlesztési programja az utazó gyógypedagógusok által ellátott habilitációs foglalkozások tervével egészül ki. Rendszeres esetmegbeszélések (a többségi pedagógus és a gyógypedagógus, szükség esetén más szakemberek, szülők) segítik az egyéni fejlesztés sikerességét, az eredmények értékelését, szükség esetén a módosítást, más eszközök, módszerek alkalmazását.  

Az egyéni fejlesztési terv összeállítása Az egyes szakemberek speciális terveinek összeillesztése. Az egyéni fejlesztési terv összeállításának lépései: Komplex pszichológiai-pedagógiai diagnózis. A fejlesztési irányok meghatározása. A területek fejlesztésének feladatokra bontása. A fejlesztés összehangolása a tantárgyakkal, tantervvel, tanmenetekkel. Ütemezés. Eszközök, módszerek tervezése. Munkamegosztás tervezése, szakemberek együttműködése. A megvalósítás színtereinek tervezése. A dokumentum elkészítése. Az egyéni fejlesztési terv megvalósítása.  

A fejlesztés során elért eredmények minősítése, értékelése: Kontrollvizsgálat, melynek időpontját az intézmény kíséri figyelemmel. Szükség esetén a fejlesztési terv módosítása A fejlesztés eredményének rögzítése (évente legalább egy alkalommal)

Célok és hangsúlyok a nevelő-oktató-fejlesztő munka egyes szakaszaiban: Óvoda-iskola közti átmenet Alsó tagozat Felső tagozat Az önkiszolgálás és a pszichés funkciók fejlesztése. (vizuális észlelés (látás), az auditív észlelés (hallás), a tapintásos észlelés, a koordinált mozgás, a figyelemkoncentráció, a vizuális és verbális memóriafejlesztésére életkornak és egyéni adottságoknak megfelelő játékos formában történő fejlesztése) Mozgás fontossága. Az önkiszolgálás, a pszichés funkciók, a matematikai, az olvasás és az írás képességének fejlesztése. A tanulási technikák és a kultúrtechnikák fejlesztése.

EFT, mint segítő dokumentum Az iskolai pedagógiai folyamat olyan speciális tervezési dokumentuma, mely lehetővé teszi az egyéni sajátosságokhoz igazított, egyénre szabott fejlesztést. Az egyéni fejlesztési terv a szakértői vélemény és a pedagógus saját pedagógiai diagnózisa, tapasztalatai alapján készül.

Egyéni fejlesztési terv tartalma a fejlesztés fő területeit, a fejlesztés idejét, ütemezését, a fejlesztés célját, feladatát, módszerét, eszközeit.

Mitől ,,egyéni” a fejlesztési terv? Az egyéni fejlesztési terv kizárólag egy adott gyermek/tanuló fejlesztéséhez készül, annak egyéni sajátosságaihoz igazított, más tanulóra nem alkalmazható Összeállításakor a gyermek/tanuló következő sajátosságait vesszük figyelembe: a sajátos nevelési igény típusa, súlyossági foka, a kialakulás ideje, életkora, egyéni aktuális állapota, egyéni fejlődési sajátosságai, képességei, kialakult készségei, meglévő ismeretei, szűkebb és tágabb környezete (család, iskola…) megfigyelésével állapítható meg.

Az egyéni fejlesztési terv felépítése: Bevezető adatok: a tanuló neve, életkora, évfolyama a fejlesztés időszaka habilitációs-rehabilitációs óraszám a fejlesztési tervet készítő neve a fejlesztésben résztvevő szakemberek felsorolása a sajátos nevelési igény típusa, súlyossági foka (BNO kód) a szakértői bizottság szakértői véleményében foglalt státusz, diagnózis, fejlesztési javaslatok a fejlesztés területei az év eleji diagnosztikus mérés tapasztalatai alapján funkciók, ismeretek, amikre támaszkodni lehet.

A fejlesztés tervezése: fejlesztési terület a fejlesztés célkitűzései idő fejlesztendő képesség, készség, kompetencia feladatok, tevékenységek munkaformák, módszerek, eszközök a fejlesztés megvalósulásának keretei (tanóra vagy tanórán kívüli foglalkozás, egyéni vagy kiscsoportos formában) a fejlesztő személye a fejlesztés követelménye a fejlesztés értékelésének alapelvei kiegészítő egyéb szolgáltatások jelzése (logopédia, gyógytestnevelés, pszichológiai terápia…)

Értékelés: a fejlesztés során elért eredmények a fejlesztés során tapasztalt sikerek, problémák további kiemelt feladatok, javaslatok, intézkedések a fejlesztés szöveges minősítése  

A sajátos nevelési igényű tanulók integrációja: Az iskolai alapító okiratban foglaltaktól függően vannak jelen az intézményben a különböző típusú sajátos nevelési igényű tanulók. A tanuló egyediségéhez igazított fejlesztés feltételezi, hogy az inkluzív intézményben ismerjék tanulóik jellemzőit. (32/2012.(X.8.) EMMI rendelete a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvének kiadásáról) Optimális eset, ha a tanuló fejlődésének menete folyamata tudatos, tervszerű, szakmailag kellően megalapozott, komplex jellegű, a szakemberek együttműködésére építő, igazodva az egyéni sajátosságokhoz.

A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás (32/2012 (X.8) EMMI 2.mell 1.5) a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b) egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus - konduktív nevelés esetén konduktor - együttműködésével, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz;

A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás (32/2012 (X.8) EMMI 2.mell 1.5) d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

Az egyéni fejlesztési terv előnyei: Pedagógus számára segíti a tanító/tanár napi felkészülését, tudatossá teszi a napi tervezést, könnyebb a differenciált feladatok válogatása, elősegíti a rugalmas szemléletmód kialakulását, az ismeretközlésre és a képesség fejlesztésére koncentrál, elősegíti az együttműködést és az együttgondolkodást a gyermek optimális fejlődése érdekében a pedagógus, a szülő, a társpedagógusok, a gyógypedagógus, a pszichológus, a logopédus között növeli az elfogadás képességét alkotómunkára ösztönöz.

Az egyéni fejlesztési terv előnyei: Tanuló számára a gyermek egész személyiségére hatással van, növeli a tanuló önbizalmát, mert tapasztalja a felé irányuló egyéni segítségnyújtást és törődést, a részképességek és az ismeretek összekapcsolódnak, ezért segíti a tantárgyi koncentrációt, a sikerélmények eredményeként a gyermek tanulás iránti motiváltsága növekszik, tehetséggondozásra is alkalmas, elősegíti és növeli a sajátos nevelési igényű tanuló felzárkózását, beilleszkedését, szocializációját.