Az értettségi vizsgaelnökök tájékoztatása 2018. Pongrácz László Oktatási Hivatal Köznevelési Programok Főosztálya

Megszűnő vizsgatárgyak és megváltozott vizsgakövetelmények Megszűntek a szakmai előkészítő vizsgatárgyak, ezekből a továbbiakban nem lehet érettségi vizsgát tenni. A vizsgatárgyak egy részének követelményei megváltoztak (www.oktatas.hu). 100/1997. Kr. 41. § (8) Pótló érettségi vizsga esetén az előzőleg sikeresen teljesített vizsgarészeket - amíg a vizsgakövetelmények az adott vizsgatárgyban nem változnak - nem kell megismételni.

Megváltozott vizsgakövetelmények (közismeret) A 2017. május-júniusi vizsgaidőszakától az érettségi vizsgadolgozatokat már A magyar helyesírás szabályai tizenkettedik kiadása alapján kell értékelni. Magyar nyelv és irodalom és Nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyak Középszinten az I. feladatlap megoldására 60 perc helyett 90 perce van a vizsgázóknak, Érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás feladat (új) a II. feladatalap megoldási ideje 150 percre csökkent. (Megszűnt az érvelési feladat.) Az elérhető pontszám az I. feladatlap esetén 50, a II. feladatlap esetén 40 pont. Az emelt szintű írásbeli vizsgán a feladatlap első részében továbbra is 40 pontot lehet szerezni, a műértelmező szövegalkotási feladat pontszáma 30 pontra nőtt, a reflektáló szövegalkotási feladat pontszáma (20 pont) nem változott. Az írásbeli feladatsorok értékelésében a helyesírást és az írásképet mindkét szinten – a 100 ponton belül adható pontszámokkal kell értékelni, azaz a tartalom alapján elérhető 90 pont mellett a helyesírás és az íráskép alapján további 8+2 pont szerezhető.

Megváltozott vizsgakövetelmények (közismeret) Történelem Az írásbeli és szóbeli vizsgarészre adható pontszámok mindkét szinten 100+50 pontra változnak. Komplex forráselemző feladat mindkét szinten Komplex esszéfeladat emelt szinten Az írásbeli vizsgán egyszerűsödik a válaszható szöveges feladatok rendszere, középszinten 4 feladatból kettőt, emelt szinten 6 feladatból hármat kell a vizsgázóknak megoldani. Történelmi atlasz használata: „A 2017/2018. tanév vizsgaidőszakaiban az érettségi vizsgán az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz és a 2017/2018. tanévi vagy azt megelőző tankönyvjegyzékeken szereplő középiskolai történelem atlaszok is használhatóak. Élő idegen nyelv Középszinten B1 szint a követelmény Egységes vizsgakövetelmények minden nyelvre Nyelvspecifikus elemek az OH által nyilvánosságra hozott anyagokban (www.oktatas.hu) Több tárgy esetén változott az egyes vizsgarészeken belül a pontszámok felosztása, az egyes feladatok típusai, illetve az értékelési szempontok.

Kötelező vizsgatárgy a szakgimnáziumokban Nkt. 6. § (2) Az érettségi vizsgán a tanuló a következő vizsgatárgyakból ad számot tudásáról: a) magyar nyelv és irodalom, b) történelem, c) matematika, d) idegen nyelv - a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevők számára anyanyelv és irodalom, e) kötelezően választandó vizsgatárgy, szakgimnáziumban a szakgimnázium ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy. 100/1997. Kr. 17. sz. záradék Jelen érettségi bizonyítvány szakmai érettségi végzettséget tanúsít, továbbá ......... FEOR számú ..... munkakör betöltésére képesít. Az érettségi szoftver „ismeri” a vizsgatárgy FEOR megfeleltetést.

A középiskola felkészítési kötelezettsége Gimnázium: Középszint: kötelező t. + 3 tantárgy (min. 138 óra) Emelt szint: kötelező t. + 2 tantárgy (min. 276 óra) Szakgimnázium: Középszint: kötelező t. + 2 tantárgy (min. 138 óra) Emelt szint: kötelező t. + 1 tantárgy (min. 276 óra) Szakközépiskola Középszint: kötelező t. (min. 138 óra)

Mely vizsgatárgyakból lehet vizsgázni egy adott középiskolában? 20/2012. EMMI rendelet: 7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát, 100/1997. Korm. rendelet: 5. §  (1) Tanulói igény esetén az iskola köteles megszervezni a középszintű érettségi vizsgát minden olyan vizsgatárgyból, amely a helyi tantervében szerepel.

Ágazati és ágazaton kívüli szakmai vizsgatárgyak Ki vizsgáztathat? 13. § (3) Az írásbeli feladatok javítására - vizsgatárgyanként - szaktanárt, a szóbeli vizsgáztatásra - vizsgatárgyanként - kérdező tanárt (a továbbiakban együtt: vizsgáztató tanár) kell kijelölni. Vizsgáztató tanár az lehet, aki az Nkt.-ban meghatározottak alapján a vizsgatárgyat - a szakmai érettségi vizsgatárgy esetében a szakmai érettségi vizsgatárgy követelményeire vagy annak valamely részére felkészítő tantárgyat - a középiskolában taníthatja. A vizsgáztató tanári feladatokat - ha az igazgató eltérően nem rendelkezik - azonos személy látja el. A vizsgabizottság tagjai az elnök és a vizsgáztató tanárok. Írásbeli: írásbeli javítás és észrevétel kezelés – esetleg két javító kellhet Szóbeli: esetleg két vizsgáztató kellhet

Ágazati és ágazaton kívüli szakmai vizsgatárgyak Vizsgára bocsátás a szakgimnáziumokban: Ha az iskola pedagógiai programja nem tartalmaz konkrét rendelkezést, akkor az összes szakmai tantárgyból meg kell szerezni az összes osztályzatot. SNI-BTM vizsgák Két tanítási nyelvű érettségi problémái Szervezési feladatok: Az új vizsgatárgyak új szervezési feladatokkal járnak az iskolák és a KH-k számára egyaránt!

Térítésmentes vizsgák (új szabály az Sztv-ben) 229/2012. Kr 33/A. § A köznevelési intézmény fenntartójától függetlenül térítésmentes az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és pótló vizsgája. Térítésmentes továbbá - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 29. § szerint - a szakgimnáziumban az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga. (Figyelem! A kiegészítő, az ismétlő és az érettségi bizonyítvány megszerzése utáni szintemelő vizsgának NINCS javító vizsgája!)

Érettségi bizonyítvány Az érettségi bizonyítványnak tartalmazni kell annak tényét, hogy az érettségi bizonyítvány a Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti 4. és az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti 4. szintet tanúsít. Az intézményeknél lévő bizonyítvány nyomtatványok felhasználhatóak, de ha ezen nyomtatványok még nem tartalmazzák a fent említett szint meghatározást, úgy az érettségi bizonyítvány „Egyéb záradékok:” részébe kell bejegyezni a jogszabály által meghatározott kiegészítést az alábbi szöveggel: Jelen érettségi bizonyítvány a Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti 4. és az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti 4. szintet tanúsít. A 2017-től forgalomba kerülő érettségi bizonyítvány nyomtatványokban már nyomtatott formában szerepel a fenti jogszabályi rendelkezés. (Figyelem! Az érettségi tanúsítványba nem kerülhet ilyen bejegyzés!)

A miniszter intézkedési lehetőségeinek módosulása 100/1997. Kr. 58. § (1) A miniszter - hivatalból vagy a Hivatal megkeresésére indított eljárásban - megvonhatja a középiskolától az érettségi vizsga megszervezésének jogát, amennyiben a vizsgáztatás tárgyilagos, szakszerű megszervezésének, lebonyolításának nincsenek meg az előfeltételei. A határozatban meg kell jelölni azt a középiskolát, amelyben az érintettek érettségi vizsgát tehetnek. A vizsgáztatási jog megvonása legfeljebb két tanítási évre szólhat, de újabb határozattal több alkalommal is megismételhető.

Vizsgajelentkezés a kormányhivatalokba 100/1997. Kr. 12. § (8) A jelentkezési lapot a kormányhivatalhoz postai úton tértivevényes küldeményben vagy elektronikusan lehet benyújtani.

Még mindig új…

A „bukott” tanulók vizsgára bocsátása 12. § (15) Ha a tanuló a középiskola utolsó évfolyamán nem tudta befejezni a tanulmányait, az adott vizsgaidőszakban rendes, javító és pótló érettségi vizsgát nem tehet. A tanuló kérelmére a rendes érettségi vizsgajelentkezéseit előrehozott érettségi vizsgajelentkezésre kell változtatni bármely érettségi vizsgatárgyból, amelyből jogosult érettségi vizsgát tenni. Azokat a vizsgajelentkezéseket, amelyekre a tanuló nem jogosult, az igazgató törli.

„Négytárgyas” érettségi 1. Nkt. 6. § (2a) Aki szakközépiskolában államilag elismert szakképesítést szerzett és a szakközépiskolában érettségi vizsgát kíván tenni, annak a (2) bekezdés e) pontjában foglalt tantárgyból nem kell számot adnia a tudásáról. 100/1997 Kr. 12. § (6a) Szakközépiskolában az érettségi vizsgára felkészítő évfolyamokat követő érettségi vizsgára való jelentkezéskor igazolni kell, hogy a jelentkező rendelkezik iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítéssel. (6b) A vizsgázónak, ha rendes érettségi vizsgáját középiskolai tanulmányainak teljes befejezése után, tanulói jogviszonyon kívül teszi, és iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítéssel rendelkezik, a vizsgára való jelentkezéskor nyilatkoznia kell arról, hogy kötelezően választandó vizsgatárgyból kíván-e érettségi vizsgát tenni. Ezt a nyilatkozatát az adott vizsgaidőszakban nem változtathatja meg.

„Négytárgyas” érettségi 2. 50. § (3) Az érettségi bizonyítvány rovatainak kitöltésekor a vizsgatárgyak felesleges rovatait egy-egy vízszintes vonallal érvényteleníteni kell. A törzslapon és az érettségi bizonyítványban - feltéve, hogy a vizsgázó négy kötelező érettségi vizsgatárgyból tesz érettségi vizsgát - záradékkal kell rögzíteni azt, hogy a vizsgázó az iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett államilag elismert szakképesítéssel rendelkezik. A záradék szövege: 16. Jelen érettségi bizonyítványt a vizsgázó által bemutatott, iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítésről kiadott bizonyítvány figyelembevételével állították ki.

„Négytárgyas” érettségi 3. „aki szakközépiskolában (korábban szakiskolában) államilag elismert szakképesítést szerzett és a szakközépiskolában érettségi vizsgát kíván tenni” A korábbi szakmunkásképzőkben szerzett szakképesítésekről: Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény  a középfokú nevelési-oktatási intézményeknek négy típusát különböztette meg: gimnáziumok, szakközépiskolák, szakmunkásképző iskolák és szakiskolák. A szakmunkásképző iskolák szakmunkás képesítést nyújtottak, a szakiskolák pedig egészségügyi szakképesítést. Az iskolai rendszerű  szakképző intézménytípusok mindegyike  államilag elismert szakképesítést nyújtott, a szakmához rendelt munkakör betöltésére jogosított. Az államilag elismert szakképesítéseket 1993-tól az Országos Képzési Jegyzék, azt megelőzően pedig az Országos Szakmai Jegyzék tartalmazza. A közoktatásról szóló törvény kihirdetéskori szövegállapota a szakmunkásképző iskolát és a szakiskola fogalmat is használja, és ennek  a két elnevezésnek az  együttes, közös elnevezésére a szakiskola fogalmát használja.

„Négytárgyas” érettségi 4. Mégis 5 vizsgatárgyból vizsgázók - záradék SNI-BTM vizsgázók Mely vizsgatárgyak jöhetnek szóba? Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek – pl. társadalomismeret Természetismeret – pl. természettudomány Informatika – informatika Testnevelés és sport – testnevelés Hibás jelentkeztetés – 1200 – 400

Közösségi szolgálat 12. § (15a) Ha a tanuló a középiskola elvégzését követő érettségi vizsgaidőszakban az írásbeli érettségi vizsgaidőszak kezdetéig nem rendelkezik az Nkt. 6. § (4) bekezdésében a közösségi szolgálat teljesítésére meghatározott feltétellel, érettségi vizsgáit nem kezdheti meg, az adott vizsgaidőszakra vonatkozó összes érettségi jelentkezését az igazgató törli. (Figyelem! A közösségi szolgálatot a szakközépiskola nem felnőttoktatási tagozatán is teljesíteni kell!)

Nem lehet elégszer ismételni…

Szigorú írásbeli vizsgaszervezési szabályok 20. § (4) A vizsgázónak legalább harminc perccel az írásbeli vizsga időpontja előtt meg kell jelennie a vizsga helyszínén. A vizsga kezdete előtt az igazgató, vagy az általa erre írásban kijelölt pedagógus a felügyelő tanár jelenlétében mindegyik vizsgateremben megállapítja a jelenlévők személyazonosságát. Ezt követően az igazgató, vagy az általa erre írásban kijelölt pedagógus ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, és azok megszegésének lehetséges következményeit, majd kiosztja a feladatlapokat. A feladatlapok kiosztásakor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen. A feladatlapok kiosztását követően a felügyelő tanár jelzi, hogy a vizsgázók a munkát megkezdhetik, és ennek időpontját rögzíti a vizsga jegyzőkönyvében. A feladatok kidolgozására rendelkezésre álló időt ezen időponttól kell számítani.

Az felügyelő tanár kulcsfontosságú feladatai a vizsgadolgozatok beszedésekor 100/1997. Kr. 21. § (6) Az írásbeli munka befejezése után a vizsgázó a vizsgadolgozat üresen maradt részeit, valamint a piszkozatlapokat áthúzza, a felhasznált pótlapok számát felírja a vizsgadolgozat címlapjára. A megoldást tartalmazó vizsgadolgozatot, a piszkozatlapokat is tartalmazó áthúzott pótlapokkal együtt belehelyezi a nevével ellátott borítékba, és nyitva átadja a felügyelő tanárnak. A felügyelő tanár - a vizsgázó jelenlétében - ellenőrzi a pótlapok számát, és azt, hogy a vizsgadolgozat üresen maradt részeit és a piszkozatlapokat a vizsgázó áthúzta-e. Ezt követően a vizsgázó jelenlétében leragasztja a borítékot. A felügyelő tanár a jegyzőkönyvben feljegyzi a befejezés időpontját, és aláírja. …

A vizsgaelnök intézkedési lehetőségei 1. 26. § (5) Ha a vizsgabizottság elnöke a (3) bekezdés (elnöknek küldött dokumentumok) szerinti dokumentumok vizsgálata során a középszintű vizsgadolgozatokban javítatlan hibát talált, vagy úgy ítéli meg, hogy a szaktanár eltért a javítási, értékelési útmutatótól, az igazgató útján haladéktalanul felhívja a javító szaktanárt az érintett vizsgadolgozatoknak a javítási, értékelési útmutató szerinti újbóli javítására.

A vizsgaelnök intézkedési lehetőségei 2. 31. § (2)  Az igazgató által megküldött tételsorokat a vizsgabizottság elnöke aláírásával jóváhagyja, megőrzi, és a vizsgabizottság előzetes értekezletén átadja a kérdező tanárnak. Ha a vizsgabizottság elnöke úgy ítéli meg, hogy a középszintű szóbeli tételsor eltér a vizsgatárgy részletes követelményeitől, az igazgató útján azonnal felhívja a kérdező tanárt az érintett szóbeli tételeknek a vizsgakövetelmények szerinti átdolgozására.

A korábbi szabály kiegészítése 1. 28. § (1) A vizsgabizottság elnöke ellenőrizheti az érettségi vizsgára történő bocsátás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló iratok alapján valószínűsíthető, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei nem álltak fenn, vagy az írásbeli vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, és az igazgató, valamint a vizsgázó meghallgatásával sem tisztázható egyértelműen a vizsgára bocsátás jogszerűsége, a jogszabálysértés ténye, úgy a vizsgabizottság elnöke a tájékoztató értekezleten közli a vizsgázóval, hogy a vizsgát folytathatja, de amennyiben később bebizonyosodik, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei nem álltak fenn, vagy a vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, a miniszter az érettségi vizsgáját megsemmisítheti. A tájékoztatás megtörténtét a részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Folyt. köv.

A korábbi szabály kiegészítése 2. Folytatás… 28. § (2) Ha a vizsgabizottság megállapítja, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei valamely vizsgatárgyból nem álltak fenn, vagy a vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, és a jogszerű állapot helyreállítása nem lehetséges, megsemmisíti az adott vizsgatárgyból addig elért eredményt, és az adott vizsgatárgy vizsgáját határozattal törli.

Szigorú szóbeli vizsgaszervezési szabályok 36. § (1) A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke meggyőződik a vizsgázó személyazonosságáról. A szóbeli vizsgán a tételt a vizsgázó húzza, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét - ha a részletes vizsgakövetelmények másként nem rendelkeznek - a vizsgázó határozza meg. A kihúzott tétel sorszámát rá kell vezetni az osztályozó ívre. (5) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12%-át, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a póttétel húzásától elzárkózik, ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A póttétellel egy új szóbeli vizsga kezdődik, azonos szakmai értékelési módszerrel, csak eltérő pontszámítással.

Nyelvvizsga egyenértékűség 45. § …és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon…  54. § …nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból ... sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon… …célnyelvből sikeresen teljesítette emelt szinten az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon… Nyelvvizsga egyenértékűség csak így szerezhető!!!

A vizsgáztatók díjazása 1. 60.§ (2) A vizsgáztatási díj nem lehet kevesebb a vizsgáztatási alapdíj (a továbbiakban: alapdíj) százalékában meghatározott összegnél. Az alapdíj összege százegyezer-ötszáz forint.

A vizsgáztatók díjazása 2. 60.§ (3) A vizsgáztatási díj legkisebb mértékét a) a vizsgabizottság elnöke részére vizsgabizottságba beosztott összes vizsgázó száma és az alapdíj egy százalékának szorzata, továbbá a vizsgabizottság által lebonyolított összes középszintű vizsgatárgyi vizsga számának és az alapdíj fél százalékának szorzata, b) középszintű vizsga esetében a szaktanár részére az általa javított vizsgadolgozatok száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata, c) az emelt szintű vizsga esetében a szaktanár részére az általa javított vizsgadolgozatok száma és az alapdíj három százaléka szorzata,

A vizsgáztatók díjazása 3. d) középszintű vizsga esetében a kérdező tanár részére az általa tartott szóbeli vizsgák száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata, e) a vizsgabizottság jegyzője részére a törzslapon feltüntetett valamennyi vizsgázó száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata, f) a tantárgyi bizottság elnöke részére legalább az alapdíj huszonöt százalékában, illetve, ha ezt meghaladja, a tantárgyi bizottságba beosztott összes vizsgázó száma és az alapdíj három százaléka szorzata, g) a tantárgyi bizottság kérdező tanára részére legalább az alapdíj tizenöt százalékában, illetve ha ezt meghaladja, a tantárgyi bizottságba beosztott összes vizsgázó száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata eredményeként kell megállapítani.

A vizsgáztatók díjazása 4. 60.§ (9) Ha a vizsgabizottság elnökének tartózkodási helye - ennek hiányában lakóhelye - és a vizsgabizottság működési helye nem egy településen van, a vizsgaelnök számára a vizsgaelnöki teendőivel kapcsolatos utazás igazolt költségeit meg kell téríteni.

A vizsgáztatók díjazása 5. 60.§ (10) Az e §-ban szabályozott díjak közül a vizsgabizottság elnökével, valamint az emelt szintű vizsgáztatással kapcsolatos költségeket a kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a vizsgabizottság elnökével kapcsolatos költségeket a Hivatal, minden egyéb költséget a vizsgabizottságot működtető intézmény köteles fedezni. A díjat, díjazást száz forintra kerekítve kell megállapítani.

Szakmai érettségi 2020-tól 100/1997 Kr. 2. sz. melléklet, hatályos 2020. február 15-től: 3. Ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyak – 30 vizsgatárgy 4. Ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgyak – 30 vizsgatárgy Megjelentek az új vizsgatárgyak általános követelményei.

Nyugodt, eseménytelen vizsgáztatást kíván Önöknek az Oktatási Hivatal Köznevelési Programok Főosztálya!