Előadó: Dr. Pulay Gyula, felügyeleti vezető Budapest, 2018. május 24. Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok integritás felmérésének tapasztalatai: objektív veszélyek, szubjektív kontrollok Előadó: Dr. Pulay Gyula, felügyeleti vezető Budapest, 2018. május 24.

Az integritás felmérés jogi háttere „Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.” (Alaptörvény 38. cikk (5) bekezdés) „A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.” (Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdés)

Az integritás kockázatközpontú megközelítésének alapmodellje Integritás kontrollok Integritási kockázato- kat növelő tényezők Eredendő integritási kockázatok Fennmaradó veszélyeztetettség

Az alapfogalmak átfogó definiálása Korrupció: közpénz, közvagyon, más közösségi erőforrás magánszemélyekhez, magánvállalkozásokhoz kerülése jogtalanul vagy a jogosultságot meghaladó mértékben, az erőforrások felett rendelkező, vagy azt befolyásolni tudó személyek vétkes közreműködésével. A korrupció lehetősége: a korrupció veszélyét hordozza minden olyan tranzakció, ahol közösségi erőforrás kerülhet a magánszféra szereplőihez; A korrupció veszélyét növelő tényező a korrupcióval elérhető haszonszerzés növekedése, ami a korrupció révén megszerezhető erőforrások anyagi értékével, vagy ritkaságértékével arányos; a kontrollok hiánya: a felelősségre vonás, a lebukás kockázatának és szankciójának a csökkenése

Eredendő korrupciós kockázat a GT-felmérésben Eredendő korrupciós veszélyhelyzet: amikor a közszféra és a magánszféra rendszerszerűen találkozik. Két terület, amikor a közszféra a magánszférával találkozik: a GT közvagyont használ a GT közszolgáltatást nyújt További kockázatok: 1.1. a GT milyen formában használja a közvagyont (apportként, bérletként?) 1.2. a GT tulajdonosi szerkezetében köztulajdon és a magántulajdon is van 2.1. a közszolgáltatás díjára a GT-nek vagy a GT tulajdonosának befolyása van 2.2. a díjat a GT mérsékelheti 2.3. a közszolgáltatáshoz közhatalmi jogosítványok is kapcsolódnak

Kockázatot növelő tényezők a GT felmérésben Közpénz használata hazai forrásból Uniós forrásból Veszteséges gazdálkodás Átszervezés Bonyolult jogszabályi környezet, A közvagyon egyes tárgyainak hasznosítása eladás vagy bérlet útján Külső ellenőrzöttség hiánya

Kontrollok Jogszabályban előírt kontrollok. A felelős vállalatirányítás kontrolljai Kontrollok, amelyek működését az ÁSZ ellenőrzések korábban problémásnak talált Az integritás klasszikus kontrolljai (etikai alapelvek, összeférhetetlenség szabályozása) Humánerőforrás gazdálkodás kontrolljai

Három index Eredendő Veszélyeztetettségi Tényezők (EVT) indexe a GT alapvető tevékenységeivel és a működési körülményeit elsődlegesen meghatározó feltételekből (jogszabály, tulajdonosi döntés) eredő veszélyeztetettséget méri. Veszélyeztetettséget Növelő Tényezők (VNT) indexe a GT napi működési feltételeit jelentősen befolyásoló, alapvetően a menedzsment döntéseitől befolyásolt összetevőket számszerűsíti. Kontrollt Erősítő Tényezők (KET) indexe azt méri, hogy a GT-nél milyen mértékben intézményesültek az integritáskontrollok. A felmérés olyan kontrollok kiépítettségére is rákérdez, amelyek a jogszabályi előírásokon túlmutató elvárások.

Az indexekhez tartozó kérdések száma Index megnevezése Kérdések száma (db) Eredendő veszélyeztetettségi tényező (EVT) 15 Veszélyeztetettséget növelő tényező (VNT) 30 Kontrollt erősítő tényező (KET) 55 Összesen 100

A felmérés néhány jellemzője A felmérést az ÁSZ 2017 október-novemberében hajtotta végre, elektronikus kérdőív segítségével. 752 állami, illetve önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság vett részt a felmérésben.

Mire irányul a felmérés eredményeinek elemzése? Egyedi indexeket nem hoz az ÁSZ nyilvánosságra, mert ezzel üzleti kárt okozhatna Az elemzés fő kérdéskörei: Az előzetesen azonosított veszélyeztető tényezők milyen gyakorisággal fordulnak elő? Az előzetesen szükségesnek tartott kontrollok kiépítettsége milyen szintű? Melyek azok a tényezők, amelyek a veszélyek sűrűsödését idézik elő? Melyek azok a kontrollok, amelyeknek a kiépítettsége kedvezően befolyásolja a teljes kontrollszintet? Milyen összefüggés van a veszélyeztetettségi szint és a kontrollszint között? Milyen kontrollok esetében mutatkozik a legnagyobb különbség a kiváló és a gyenge integritású gazdasági társaságok között?

A felmérésben résztvevők GT-k mérlegfőösszeg szerinti összetétele

A felmérésben résztvevő önkormányzati tulajdonú GT-k megoszlása tevékenységük jellege szerint

Az önkormányzati GT-k kockázati és kontrollindexeinek átlagos értéke Index megnevezése Index értéke Eredendő Veszélyeztetettségi Tényezők (EVT) index 39,3% Veszélyeztetettséget Növelő Tényezők (VNT) index 23,6% Kontrollt Erősítő Tényezők (KET) index 46,3%

Az önkormányzati GT-k EVT indexe mérlegfőösszeg szerinti megoszlásban

Az önkormányzati GT-k EVT indexe a feladatellátás jellege szerint

Az önkormányzat GT-k VNT indexe a kapott uniós támogatás mértéke alapján

A GT-k KET indexe a felügyelőbizottság részére történő beszámolás alapján

A GT-k KET indexe a kockázatalapú belső ellenőrzési terv elkészítése alapján

A GT-k KET indexe a mérlegfőösszeg nagysága szerinti csoportosításban

A GT-k KET indexe a feladatellátás jellege szerint

Az önkormányzati GT-k egyedi EVT és KET indexértékeinek kapcsolata

Kockázat mértéke/Kontroll szint Az önkormányzati GT-k megoszlása az eredendő kockázat mértéke és a kontrollok kiépítettsége szerint Csoport Kockázat mértéke/Kontroll szint Csoportba tartozó társaságok aránya „A” Alacsony eredendő kockázatú/Magas kontroll szintű 22,8% „B” Magas eredendő kockázatú/Magas kontroll szintű 26,8% „C” Magas eredendő kockázatú/Alacsony kontroll szintű 22,4% „D” Alacsony eredendő kockázatú/Alacsony kontroll szintű 28,0%

Az önkormányzati GT-k egyedi VNT és KET indexértékeinek kapcsolata

Az önkormányzati GT-k megoszlása a VNT és a KET indexértékei szerint Csoport Kockázat mértéke/Kontroll szint Csoportba tartozó társaságok aránya „A” Alacsony integritási kockázatú/Magas kontroll szintű 21,1% „B” Magas integritási kockázatú/Magas kontroll szintű 27,0% „C” Alacsony integritási kockázatú/Alacsony kontroll szintű 24,3% „D” Magas integritási kockázatú/Alacsony kontroll szintű 27,6%

A veszélyeztetettségi és a KET indexek kapcsolata az összes GT esetében 1.

A veszélyeztetettségi és a KET indexek kapcsolata az összes GT esetében 2.

A Társaság alakított-e ki eljárásrendet annak vizsgálatára, hogy a szerződéses partnerek megfelelnek-e az átlátható szervezetekre vonatkozó előírásoknak?

Társaságuk belső szabályozása kötelezővé teszi-e a munkatársaknak, hogy nyilatkozzanak gazdasági vagy egyéb érdekeltségeikről?

A Társaságnak van-e a 2017. évre elfogadott belső ellenőrzési terve, amely kockázat-elemzés alapján készült?

Szabályozta-e a Társaság a külső szakértők alkalmazása során az összeférhetetlenség kérdését eljárásrendben, szabályzatban?

Társaságuknál alkalmaznak-e rendszerszerű kockázatelemzést, és az eredmények alapján folytatnak-e kockázatkezelési tevékenységet?

Társaságuk rendszeresen felméri-e a korrupciós kockázatokat?

Társaságuk az etikai szabályok megsértésének kivizsgálására szervezeti egységet/ személyt jelölt-e ki, és az eljárására vonatkozó szabályokat rögzítette-e?

Következtetések A felmérés igazolta, hogy a köztulajdonú gazdasági társaságok korrupciós veszélyeztetettsége a társaság vagyonával, által használt közpénzzel, tevékenységének összetettségével, jogi szabályozásának bonyolultságával arányosan, azaz objektív tényezők következtében növekszik. A gazdasági társaságokra nézve nincsenek olyan jogszabályok, amelyek a magasabb veszélyeztetettségű társaságok számára szigorúbb kontrollok alkalmazását írnák elő. Laza a kapcsolat a társaságok korrupciós veszélyeztetettségi szintje és a kontrollok kiépítettségének színvonala között. Következésképpen a társaságok tulajdonosi joggyakorlóinak és menedzsmentjének a felelőssége az, hogy alkotmányos kötelezettségüknek eleget téve hatékony integritási kontrollokat intézményesítsenek az integritási (korrupciós) kockázatok feltárására, megelőzésére és kezelésére.

Sok gazdasági társaság nem épített ki a korrupciós veszélyeket kezelni képes kontrollokat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! www.asz.hu www.aszhirportal.hu