A római államtörténet korszakai Egyetemes Államtörténet I. Az ókori Róma államtörténete Nappali tagozat A római államtörténet korszakai királyság (Kr.e. 753–510) köztársaság (Kr.e. 510 – 27) a császárság (Kr.e. 27– Kr.u. 476) - principátus (Kr.e. 27 – Kr.u. 284) - dominátus (Kr.u. 284 – Kr.u. 476)
A királyság kora Az ókori római királyság (Kr.e. 753–510) két szakaszra osztható. 1. A patriarchális királyság (Kr.e. 753?-tól a Kr.e. 616?-ig) 2. Az etruszk királyság (Kr.e. 620? –509)
A patriarchális királyság (Kr.e. 753?-tól a Kr.e. 616?-ig) 1. király (rex) a gentes szövetségének vallási és politikai vezetője volt. 2. a comitia curiatán meghatározó szerepet játszottak a nemzetségfők leszármazói 3. senatus, amelynek tagjai a nemzetségfők voltak.
Az etruszk királyság (Kr.e. 620? –509) A király - kizárólagos birtokosa volt az állami főhatalomnak, az imperiumnak Az etruszk uralkodók hatalma dinasztikus jellegű volt A comitia curiata mellett a comitia centuriata megszületése A senatus háttérbe szorulása, a nemzetségfők mellőzése
A köztársaság korának államszervezete (Kr. e. 510 – 27), Magistratus Senatus Comitia: - curiata - centuriata - tributa
A római magistratusok Rendes magistratusok: - consul - praetor (praetor urbanus, praetor peregrinus) - aedilis curulis questor Rendkívüli magistratusok: dictator censor
A római senatus A szenátus tagjainak száma a köztársaság utolsó századáig 300 fő (Sullanál 600 fő, Julius Caesarnál pedig 900 fő) A szenátus összehívására jogosultak: (az imperiummal rendelkező rendes magisztrátusok) a consul, praetor, tribunus plebis princeps senatus (Elsőként nyilvánít véleményt) A szenátus határozata a senatus consultum
A comitiák 1. A comitium és a contio 2. A comitia centuriata 3. A comitia tributa
A plebejus intézmények tribunus plebis aedilis plebis concilium plebis (plebiscitum)
A principátus korának államszervezete (Kr. e. 27 – Kr. u. 284) A császár (princeps) Köztársasági intézmények a principátus alatt A princeps központi szervei
A császár (princeps) A princeps az Augustus által kialakított principatusnak nevezett államjogi forma vezetője imperium maiusnak: nevezett állami főhatalommal bírt, ezáltal a hadsereg főparancsnoka és a provinciai helytartók irányítója lett. tribunicia potestas :összehívhatta a népgyűlést és a senatust, személyes sérthetetlenséget biztosított számára és valamennyi magistratus hivatali intézkedésével szemben vétójoggal is élhetett. A tribunicia potestas alapján a segítségnyújtás joga (ius auxilii) is megillette a princepset, amelynek alapján a bírósági ítéletekkel szemben a császárnál fellebbezéssel lehetett élni. Auctoritas principis
Köztársasági intézmények a principátus alatt A köztársasági intézmények formailag ugyan fennmaradtak, de jelentős változásokon mentek keresztül. A magisztratúrák: a változás értelemszerűen főleg azokat sújtotta, amelyek korábban a császár fő jogosítványait foglalták magukban, míg a többieket kevésbé érintette A népgyűlés: a népgyűlés hatáskörébe tartozik a köztársasági magisztrátusok választása. a princeps azonban megtartotta magának a jelöltállítás jogát Szenátus: (Valódi politikai súlyát a magisztrátusokhoz hasonlóan a hajdan nagyhatalmú senatus is elvesztette).
A principatus központi szervei praefectus praetorio praefectus urbi praefectus vigilum praefectus annonae praefectus vehiculorum + consilium principis (különösen Hadrianustól kezdődően)
A dominátus korának államszervezete (Központi államszervek) (Kr. u A dominátus korának államszervezete (Központi államszervek) (Kr. u. 284 – Kr. u. 476) DOMINUS et DEUS Központi államszervek: Sacrum Consistorium MAGISTER OFFICIORUM QUESTOR SACRI PALATII COMES SACRORUM LARGITIONUM COMES RERUM PRIVATaRUM COMES SACRI CUBICULI
A dominátus korának államszervezete 2. (Kr. u. 284 – Kr. u A dominátus korának államszervezete 2. (Kr. u. 284 – Kr. u. 476) A dominátus területi igazgatása provincia - vezetője a praeses dioecesis (több provinciát foglal magában) - élén a vicariusszal praefectura ( a dioecesiseket fogja össze) - élükön a praefectus praetorióval