9. előadás Útfüggőség és kockázat Héder Mihály, Nádasi Eszter, Paksi Dániel BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1

Miről lesz szó? Esettanulmányok: Két szabályozási történet a 19. századból: gyermekmunka (Anglia), gőzkazánok (Amerika) A technológiai hatáselemzés története Kérdések: Hogyan befolyásolja a társadalmi kontextus a technológiai fejlődést? Hogyan viszonyul a technológiai fejlődés saját kockázataihoz? Fogalmak: Technológiai (in)determinizmus Externáliák, Trade-off szemlélet Kockázat és hatáselemzés A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Technológia és hatékonyság A technológiai fejlődés, úgy tűnik, hogy előbb a nagy újítások, majd a hatékonyság növelésének a története: Üzemanyag-takarékosabb autók Könnyebb biciklik Erősebb zárak Olcsóbb gyártósorok Gyorsabb processzorok Nagyobb sávszélesség Hosszabb akkumulátoridő ... A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Ezt a felfogást nevezzük úgy, hogy TECHNOLÓGIAI DETERMINIZMUS Technológia és hatékonyság Ez azt sugallja, hogy a hatékonyság fokozásának (=vagyis a technológia alakulásának) van egy saját, önálló logikája: Vagyis a technológia a társadalom egyéb „szféráitól” (pl. kultúra, politika, gazdaság stb.) függetlenül fejlődik, egy belső logika alapján, ami tulajdonképpen csak a mérnököket érinti Ezt a felfogást nevezzük úgy, hogy TECHNOLÓGIAI DETERMINIZMUS A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A technológiai determinizmus jellemzői A technológiai determinista szemlélet a hatékonyságot tartja szem előtt, ami ezen kívül esik, azt nem tudja vagy nem akarja kezelni: Utóbbiakat (pl. a technológiai fejlesztések társadalmi hatásait) externáliáknak tekinti: Hiszen ezek a technika világán kívül esnek …ezért ezekkel elsősorban másoknak (politikusoknak, üzletembereknek, a környezetvédőknek, a fogyasztóknak stb.) kellene törődnie, nem a mérnököknek A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A technológiai determinizmus jellemzői A szűken értelmezett hatékonyság ezért nehéz döntésekre kényszerít (trade-off szituációkat eredményez) A különböző dimenziók között eszerint alapvető konfliktus húzódik: „Túl drága víztisztító” (=Van jó víztisztítási technológia, de az túl drága=Olcsó vs. környezetbarát) „Időrabló szemétszelektálás” (=Kényelmes vs. környezetbarát?) „Kényelmetlen biztonsági öv” (=Kényelmes vs. biztonságos) A hatékonyság szűk értelmezéséből adódó trade-off dilemmák például: „A környezetvédelem túl drága” „A szieszta bevezetése Magyarországon a nemzetközi versenyképességünk teljes elvesztését jelentené”

A technológiai determinizmus jellemzői A trade-off szemléletéből adódik, hogy a technológiai fejlődést sokszor nagyon kockázatosnak látjuk… Ez pedig különféle kérdésekkel szembesít: Be kell zárni az atomerőműveket? Együnk génkezelt élelmiszereket? Szabad engedélyezni a klónozást? Be kell-e/lehet-e tiltani a dopping szereket? Hogyan korlátozzuk az illegális internet forgalmat? Mit tegyünk a globális felmelegedés ellen? A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A technológiai determinizmus jellemzői Hogyan lehet nem technológiai determinista szemléletből nézni a technológia fejlődését? A technológia sok esetben persze kockázatos… A lokális, jól definiált problémáknak lehetnek hatékonyabb és kevésbé hatékony megoldásai… Gyakran a mérnöki fejlesztőmunka közelről valóban így néz ki (hatékonyságra és kockázatokra fókuszál) Viszont: szélesebb társadalmi környezet és a kulturális horizont is befolyásolja a folyamatokat: Erre nézünk meg most két esettanulmányt! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

1. Viták a gyermekmunka körül

Viták a gyermekmunka körül Anglia 1800 körül: a gyáripar születése A munkafolyamatok gyári gépesítésének köszönhetően egyre egyszerűbb, egyre kisebb tudást és testi erőt igénylő munka jön létre: Ami szép lassan lehetővé teszi a gyermekek tömeges alkalmazását… De helyes-e ez? -> Felmerül a szabályozás kérdése Kérdések: Kell-e és lehet-e szabályozni a gyermekmunkát? Ha igen, akkor miért és hogyan? Az 1830-as, ‘40-es években folyik gyárakról szóló törvényjavaslatok vitája A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Viták a gyermekmunka körül Lord Anthony Ashley Cooper: a férfiak feleslegessé váltak a gyárakban gyermekekkel? ellenőrzés nélkül, ilyen ártalmas tevékenységnek tesszük ki?” hanyatláshoz fog vezetni “Megzavarja a természet rendjét!”, hiszen “a nők nemcsak hogy elvégzik a munkát, de más tekintetben is a férfiak helyébe lépnek; klubokat, egyesületeket alakítanak, és fokozatosan birtokba vesznek minden privilégiumot, amelyet a férfiak osztályrészének tulajdonítottak eddig… találkoznak, hogy együtt igyanak, énekeljenek és dohányozzanak; köztudott, hogy az elképzelhető legalantasabb, legdurvább és legundorítóbb nyelvet használják“ A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Viták a gyermekmunka körül A szabályozás fő ellenzője Sir James Graham hogy végre alkalmazni lehessen a kicsi munkásokat: ez a technológia ezért jött létre, ez az „imperatívusza” nélkülöz minden hatékonyságot következményekkel fog járni: növekvő szegénység és csökkenő versenyképesség lesz a következménye A munkaórák számának csökkentése is végzetes lenne ilyen szoros versenyben Ráadásul ez a gépek amortizációs ciklusával is összeegyeztethetetlen „A szabályozás az emberség hamis elvén nyugszik, amely végül megássa saját sírját” A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Viták a gyermekmunka körül 1833: 9 év alatti gyermekeket nem szabad alkalmazni a textiliparban A 9 és 13 év közöttiek munkaidejét napi 8 órában maximalizálta A 13 és 18 év közöttiek munkaidejét napi 12 órában maximalizálta 1844: A nőkre is a gyermekekkel megegyező szabályozás lép érvénybe 1847: Factory Act („Ten Hours Act”) 18 év alatti gyermekek és a nők esetében 10 órában maximálta a munkát (6 napon át) 1901: 12 év alatt tilos gyermekeket alkalmazni A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Viták a gyermekmunka körül Bár végül sor került a szabályozásra, mai szemmel mindkét oldal érvelése tévesnek tűnhet A következmények sokkal bonyolultabbak és szerteágazóbbak voltak: mai szemmel bátran mondhatjuk, hogy nem volt önálló – belső – logikája sem a gépesítésnek, sem a nők és gyermekek emancipációjának A szabályozás hosszabb távon egyértelműen a termelés növekedéséhez vezetett A gyermekek új társadalmi szerepet kaptak: tanulók és fogyasztók lettek A tovább tartó iskolázás eredményeképpen komolyabb képességek és a fegyelem magasabb szintjére jutva léptek be a munkaerőpiacra A gyárosok számára végül ez válik előfeltétellé – a gépsorok további fejlesztésénél már eleve erre alapoznak A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

2. A felrobbanó kazánok esete A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Az USA első szabályozott technológiája A gőzkazán építésének szabályozása az USA-ban: A 19. sz. elejének meghatározó közlekedési és teherszállítási eszköze a gőzhajó; Az elterjedtség ellenére számtalan súlyos balesetre kerül sor Amerika- és világszerte, a kazánok elöregedéséből és túlterheléséből fakadóan Ez a legelső szabályozott technológia az USA-ban! Nagyon hosszú vita előzi meg, hiszen mindenki komolyan hisz a gazdasági szabadság fontosságában, és súlyos aggodalmak övezik az állami beavatkozás ötletét, még a szabályozást támogatók körében is A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A szabályozás megszületése: 1816-ban Philadelphiában megszületik az első hivatalos szakértői felmérés a gőzkazánok felépítéséről 1837-ben már a Kongresszus felkérésére készíti el ajánlásait a szabályozásról a Franklin Intézet Csak 1852-ben születik meg a valódi szabályozás… Addig összesen közel 5000 haláleset, és legalább ugyanennyi súlyos sérülés történt De ennyi baleset az soknak, vagy kevésnek számít? A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Mitől kazán a kazán? Hogy épüljön fel a kazán? Milyen ötvözetekből készüljön? Milyen vastag legyen a fala? Kellenek-e rá biztonsági szelepek, és ha igen, hány darab? A 19. század elején és végén egész más válaszok születtek ezekre a kérdésekre! Az a kérdés, hogy mitől kazán egy kazán, nem önmagában technológiai kérdés! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A kazán egykor és most A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A felrobbanó kazánok esete Egy kazán megbízhatósága, időtállósága, biztonságossága nem önmagában technológiai kérdés -> és a válasz nem csak a technikai szükségszerűségekből adódik Ez már abból is látszik, hogy a választ törvényben szokás szabályozni (nem magától értetődik?!) A kazánok gyártásának folyamata csak látszólag kizárólagosan technikai kérdés: a kivitelezés a biztonságról alkotott társadalmi felfogásoktól függ! A válasz arra a kérdésre, hogy „Milyen legyen egy kazán?”, sokat változott a 19. század során, és távolról sem csak a mérnökök vitatkoztak róla A válasz alakulása egy hosszú és nehéz politikai küzdelem eredménye a hajózási vállalkozások álláspontjától az Amerikai Gépészeti Társaság egységes előírásáig A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A felrobbanó kazánok esete A kazán fogalmánál is többet változott az olyan kérdések felfogása/értékelése mint: Biztonság Emberélet Elfogadható kockázat A társas horizont és a technológia találkozásánál mindig kockázatokat és externáliákat látunk Hosszabb távon a határok nagy mértékben elmozdulhatnak: Az externáliák internalizálódnak A kockázatok átértékelődnek Az egész probléma teljesen más fényben mutatkozik meg később A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Technika és kockázat Hogy mit tekintünk egy adott technológia (opcionális, vagy kötelező részének) nem csupán technikai kérdés, ez mindig szélesebb társadalmi kontextusba ágyazódik: A biztonsági szelepek beszerelése a kazánba ma már nem opcionális technológiai lehetőség: Ennek kispórolása nem trade-off, hanem bűncselekmény! A személyautók biztonsága: Az erősebb karosszéria ma még extra, a biztonsági öv már nem opcionális, hanem kötelező! A „veszélyes-e egy technológia?” kérdés aluldeterminált: kontextusfüggő Veszélyesek-e a gőzkazánok? Attól is függhet, hogy mit tekintünk kazánnak (pl. törvényileg) A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A technológiai hatáselemzés története A DDT nevű fertőtlenítőszert kiterjedten használták a 2. világháború után is – katasztrofális környezeti hatásaira csak a 60-as években mutattak rá A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 23 23

A kezdetek Problémák, konfliktusok a 60-as/70-es évek fordulóján: és az Egyesült Államokban; 1965-71: nukleáris kísérletek az Amchitka szigeten; a Greenpeace; 1973: az első olajválság; 1974: jelentés a savas esőkről a Science-ben; Intézményes válaszok: nem üzleti alapon működő tanácsadó szervezet, dokumentumot 1972-ben az amerikai Szenátus létrehozza a Technológia Értékelési Hivatalt (Office of Technology Assessment) A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 24 24

A technológiák tesztelése A tesztelésre azért van szükség, mert sok modern technológia (pl. génmanipuláció) túl bonyolult ahhoz, hogy várható hatásaik „papíron” (=már a tervezés során) kimutathatóak legyenek; Amikor teszteljük egy technológia alkalmazásának káros/nem kívánt következményeit, a teszteléshez éppen az elkerülendő következményeket idézzük elő A helyzet hasonlósága feltétele az eredmények megbízhatóságának: Ha a tesztelés túl közel megy a valóságos helyzethez, és a technológia veszélyes, akkor valóban katasztrófa történik…(pl. mérgezés, informatikai rendszer összeomlása); Ha a tesztelés csak „kicsiben” modellezi az eseményeket, akkor hiába ment rendben minden, nem tudjuk, hogy a valós rendszerben is így fog-e működni A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 25 25

A. „Korai figyelmeztetés” A technológiaelemzés kongresszus által kitűzött egyik célja a „korai figyelmeztetés” (early warning) A „korai figyelmeztetés” helyessége azonban közvetlenül nem ellenőrizhető: Ha a figyelmeztetés ellenére folytatjuk a technológia használatát, akkor a „korai figyelmeztetés” értelmét veszti, hiába derül ki később, hogy helyes volt Ha viszont az előrejelzés nyomán megváltozik a technológia, akkor elkerüljük a katasztrófát – így viszont nem igazolható, hogy az valóban bekövetkezett volna A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 26 26

B. „Független” szakértői vélemények A legújabb technológiák értékelése csak szakértők bevonásával történhet A technológia fejlesztésében részt vevő kutatók ismerik a legjobban a technológia kockázatait, ők rendelkeznek a vizsgálatához szükséges tudással, eszközökkel stb. A technológiákat ugyannak a tudományterületnek a szakértői értékelik, ugyanazon tudományos szempontok szerint, mint akik létrehozták, esetenként ugyanabban a kutatóintézetben... Például ez történik, amikor egy új géntechnológia veszélyességét ugyanabban a géntechnológiai laborban állapítják meg, ahol az adott technológia született A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 27 27

C. Collingridge-dilemma David Collingridge: Social Control of Technology, 1980 Egy alapvető, feloldhatatlan feszültség húzódik meg a technikai hatáselemzés logikája mögött: Az új technológiák a bevezetésük idején még könnyen módosíthatók, alakíthatók: így a veszélyes irányok, hosszú távú problémák elvileg elkerülhetők… a veszélyek és a hosszú távú problémák azonban e korai szakaszban még nehezen láthatóak! A tapasztalatok halmozódásával a technológiák alkalmazásának következményei egyre könnyebben felismerhetőek A kifejlett technológiák azonban már nehezen módosíthatók: beágyazódtak a gyártástechnológia; a mérnök oktatásba; a társadalom mindennapjaiba ; A robbanómotor, a Neumann-elv, stb. nem cserélhető le könnyen…erre a jövő órán látunk majd példát! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 28 28