HATÓSÁGI AKTUALITÁSOK 2018.09.25. Jegyzői értekezlet

I. OSAP 1221 hatósági statisztika 1. Jogszabályban – 2016. CLV.törvény 32.§ 33.§ – előírt kötelesség, évente két alkalom 2. az idei évtől kizárólag elektronikus formában webes felületen (hozzáférési jogosultságokat február hónapban osztottuk ki) 3. különös figyelemmel voltunk arra, hogy kizárólag a jegyző kapjon a táblázatok beküldésére jogosultságot indoka: felelősséget vállal a szakszerű, jogszerű és a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazó táblázatokat küld be 4. a 2018. első félévi adatokat szeptember 17-ig kellett beküldeni közel 20 olyan jegyző volt, aki ezen kötelezettségének határidőre nem tett eleget

5. Közigazgatási bírság HI.: 218.09.26. Statisztikai tv. 32. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal - a jogsértés elkövetésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül indított eljárásban - közigazgatási bírsággal sújtja azt az adatszolgáltatót, aki vagy amely a) kötelező hivatalos statisztikai adatszolgáltatást nem vagy nem az előírt határidőre teljesíti, b) a hivatalos statisztikai célú adatátvételre, adatátadásra vonatkozó kötelezettségét megszegi. Nem célunk a büntetés, de a tapasztalat azt mutatja, hogy sokan nem csak a határidőt mulasztják el, hanem szakmailag nem ellenőrzik a táblázatokat beküldés előtt. 10-ből legalább 8 táblázat visszaküldésre került, mert vagy hiányos vagy teljes egészében nélkülözte a logikai összefüggéseket, vagy esetleg mindkettőt. Az 59 hivatalból mindösszesen 10 olyan volt aki hibátlanul és határidőre teljesített.

6. Típushibák: HI: 2018. 09.26. - nem töltik ki a táblázat eljárásokra vonatkozó részét, ha pedig igen akkor, nincs meg a logikai összefüggés, - önkormányzati hatósági táblába olyan ügyeket tüntetnek fel amelyek az államigazgatási táblába valók, és fordítva, - a hatáskörök címzettjét nem jól határozzák meg – adóban ügyintéző, SZL-ben ügyintéző (mindkettőben csak a jegyző lehet) - ha van függő hatályú döntés ami hatályba lépett akkor jellemzően nem kerül feltüntetésre az ügyfélnek visszafizetett összeg - rendszeresen logikátlanul vannak kitöltve a tárgyfélévben lezárt és folyamatban lévő ügyekre vonatkozó adatok (volt olyan önkormányzat aki valamennyi ügyét tárgyfélévben indult folyamatban lévő ügynek jelölte, de függő hatályú döntés egy sem lépett hatályba a táblázat szerint – nyilvánvalóan lehetetlen) 7. Az iktatóprogram adatai nem alkalmasak és nem elegendőek az adattáblák kitöltéséhez

II. Kizárási ok bejelentése Tartalom: - derüljön ki a konkrét hatósági ügy, az eljárás már legyen folyamatban, - ki az ügyfél (kérelmező) az alapeljárásban, - mi az alapeljárásban a kérelem tárgya (ingatlan esetében pontos helyrajzi szám feltüntetése szükséges), - konkrét kizárási ok megjelölése (önkormányzat a tárgyi ingatlan tulajdonosa, önkormányzat az ügyben ellenérdekű fél, stb.) abszolút vagy relatív - amennyiben a szakhatósági eljárásból kérik a kizárást , úgy kérem, hogy az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Kormányrendelet pontos jogszabályhelyét is szíveskedjenek a bejelentésben megjelölni.

Forma: - kizárólag elektronikus úton hivatali kapun keresztül, mellékletekkel együtt! Hivatali kapu címünk: Rövid név: BAMKHHAFO KRID: 522731361 (a bejelentés közvetlenül a főosztályunkhoz érkezik, és nem a törzshivatalba időt spórolunk vele)

III. Adóigazgatás Települési adó: - szép számmal érkezetek fellebbezések, a legtöbb esetben az érintett adózók a Kúria önkormányzati tanácsának két korábbi döntésére hivatkoztak, melyben a Kúria kimondta, hogy mentes a települési adó alól az aki „jogi személy tagjaként vállalkozási tevékenységet folytat a tulajdonában álló termőföldön.” Azt hogy ez alatt pontosan mit kell érteni a Kúriai döntés nem tartalmazza. A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az ilyen tartalmú kereseteket elutasította. - rendeletalkotás, jogi kötőerővel bír (Előfordult, hogy olyan rendelettel kellett dolgoznunk, ami beidézte a fentebb hivatkozott Kúriai döntés mondatát, és erre adott mentességet, ugyanakkor nem határozta meg hogy konkrétan mit kell érteni ezen mentesség alatt.)Az egyedi hatósági ügyekben az alkalmazandó jogforrás a Htv. mellett a helyi adórendelet. Köf.I.5068/2015/4 sz. Kúria döntés, segítséget nyújt az adóalanyok körének pontos meghatározásához.

Ellenőrzések tapasztalatai: - még mindig találtunk olyan döntéseket ahol a fejlécben a hivatal kirendeltsége szerepelt, (a hatáskör címzettje a jegyző) - az önbevallásos adónemekben benyújtott bevallásokat, illetve azok hatóság általi ellenőrzését vizsgáltuk és megállapítottuk, hogy a Közös Hivatalok ellenőrzési kötelezettségeiket nem teljesítik, így ezzel kapcsolatban a jogszabályok megfelelő alkalmazását sem tudtuk ellenőrizni. Kereskedelmi igazgatás ellenőrzése: a bejelentési kötelezettség teljesítését nem ellenőrzik, a 2009. évi LXXVI. törvény (Szolg. tv.) 25. §-a alapján ez jogszabályi kötelezettség A már működő üzletek működésének jogszabályszerűsége tekintetében is elmaradtak az ellenőrzések (a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 9. §-a, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 27. §-a alapján) Az ősz folyamán folytatódnak a célellenőrzéseink.

IV. Elektronikus ügyintézés A 148/2018. (VIII.13.) Korm.rendelettel módosításra került az Önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. Korm.rendelet és az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. korm.rendelet is. Ezzel összefüggésben hívnám fel a figyelmüket a Eüsz. tv. 37. §-ban foglalat közzétételi kötelezettségeik teljesítésére. Honlap megfelelő adattartalommal történő feltöltése mintául szolgálhatnak az egyes kormányhivatali honlapok

V. Birtokvédelem-végrehajtás - Miniszterelnökség módszertani útmutatóját KED-en keresztül megküldtük (hasznos) - februárban vitás volt számunkra, hogy a jegyző birtokvédelmi határozatát is a adóhatóság foganatosítja -e, mára világos és egyértelmű a jegyző foganatosít, -végrehajtást illetően az Ákr. szűk szavú szabályozási környezetet ad, ebből adódnak az anomáliák. A jogalkalmazás során az Ákr. végrehajtási rendelkezései az elsődlegesek, majd az Ákr. általános szabályai, és végül mögöttes szabályként alkalmazandó a Vht.

változás a Ket.-hez képest, hogy mindig alakszerű végzéssel kell elrendelni, mely végzés önállóan nem fellebbezhető, mivel az Ákr. 116. § (3) bekezdése nem sorolja fel és a Kp. 3. §-a szerint olyan járulékos közigazgatási cselekmény, melyre figyelemmel nem is perelhető. (jelenleg van egy ilyen perünk folyamatban kíváncsian várjuk a bíróság jogértelmezését e körben) foganatosítás során tett vh intézkedés ellen továbbra is van végrehajtási kifogás (a foganatosító felügyeletei szerve jogosult annak elbírálására) a végrehajtás megszüntetésének esetköreit a Vht. és az Ákr. együttes alkalmazása adja, amennyiben a végrehajtás megszüntetéséről alakszerű döntést hozunk úgy az önállóan fellebbezhető végzés formájában kell, hogy történjen.

VI. Temetők fenntartása, üzemeltetése Járási hivatalok, mint a temetkezési szolgáltatási tevékenységet engedélyező hatóságok a temetők fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok jogszerű teljesítését két évente hivatalból ellenőrzik Jelzéseik szerint az alábbiakra hívnánk fel a figyelmet: a Temető törvény (1999. évi XLIII. Tv) és annak végrehajtási rendeletében foglalt rendelkezésekre figyelemmel kössék meg a kegyeleti közszolgáltatási szerződéseket, amennyiben ezen kötelező feladatukat szerződés útján látják el, az ellenőrzések során kérik a konstruktív és hatékony együttműködést, biztosítsák, hogy a temetőszabályzat az önkormányzati rendelet és a közszolgáltatási szerződés az ellenőrzések során rendelkezésre álljon, a sírboltokról, temetési helyekről szóló nyilvántartások vezetésének ellenőrzése is a hatósági ellenőrzés része, tapasztalat, hogy ezen nyilvántartások vezetése nem történik meg Az ellenőrzések folyamatosak a járási hivatalok részéről.

VII. Társasházak törvényességi felügyelete Kérdés volt: kiterjed -e a kormányhivatal felügyeleti hatásköre illetve törvényességi felügyeleti jogköre a jegyző társasházak működése feletti törvényességi felügyeleti jog gyakorlása vonatkozásában hatósági felügyeleti hatáskör csak a kizárásra és kijelölésre terjed ki (döntései jogszerűségét nem vizsgálhatjuk) törvényességi felügyelet keretében sem utasítható, mivel az Mötv. 132. § (5) bekezdése csak az önkormányzati (azaz képviselő testületi hatáskörben, esetleg a jegyző által átruházott hatáskörben) mérlegeléssel hozott döntésekre terjed ki

VIII. Ákr.-rel összefüggő kérdések Ákr. 47. § (1) e.) pontja kérelem visszavonás, ellenérdekű fél hozzájárulása – eljárás megszüntetési esetkör Az ellenérdekűségnek valamilyen formán kifejeződésre kell jutni, attól hogy pl.: építés ügyben valaki szomszéd vagy hatásterületi ügyfél még automatikusan nem ellenérdekű Ákr. 49. § (1)-(2) eljárás szüneteltetése: célja a felek közötti egyezség létrejötte, ha nincs akarategység nincs szükség a szüneteltetésre, mihamarabb szülessen meg a hatósági döntés A szünetelés megszüntetésénél az akarategység a felek között megszűnt, egyezség nem jöhet létre így az eljárás mihamarabbi folytatása a cél. (a jogalkotó célja a szünetelés jogintézményének bevezetésével nem az volt, hogy a kérelmező részére több időt adjon a hiányosságok pótlására)

3. Ákr. 137. (1) bekezdés b.) pont végrehajtás (eljárás) megszüntetése elévülés esetén: az elévülést a hatóság hivatalból kell, hogy figyelembe vegye, amennyiben erre valamilyen oknál fogva mégsem kerül sor, úgy a kötelezett kizárólag ebben az esetben kérheti a végrehajtás megszüntetését „a végrehajtást akkor is meg kell szüntetni, ha a követelés elévült és azt a kötelezett kéri” A Vht-ban megfogalmazott végrehajtást megszüntető okokon kívül ez egy plusz megszüntetési esetkör, amely nem azt jelenti, hogy ha nem kéri a kötelezett akkor az elévült követelés végrehajtását ne lehetne megszüntetni.

Köszönöm a figyelmet!