Nagy Attila A szerződések ellenőrzése és a büntetőjog kapcsolata Közbeszerzési Hatóság Szerződés-ellenőrzési Főosztály Kapacitás-ellenőrzési Osztály 2018. április 19.

Az előadás vázlata Bevezetés a SzeF szerződés- ellenőrzési tevékenységének irányvonalai A területet érintő büntetőjogi szabályozás kialakulása A leggyakrabban előforduló delictumok Összegzés

A SzeF szerződésellenőrzési tevékenységének irányvonalai Bevezetés A SzeF szerződésellenőrzési tevékenységének irányvonalai

A SzeF szerződésellenőrzési tevékenységének irányvonalai Jogalap: a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény Részletszabályok: a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzéséről szóló 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelet + az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr).

A tevékenység sarokpontjai: A SzeF szerződésellenőrzési tevékenységének irányvonalai A tevékenység sarokpontjai: Hatékonyság Szükségesség Aktualitás Együttműködés

A SzeF szerződésellenőrzési tevékenységének irányvonalai Hatékonyság növelése: Kapacitás-ellenőrzési osztály szerepe – folyamatos monitorozás ! Szükségesség: Európai Uniós elvárásoknak történő megfelelés, közpénzek, tényállási elemek megjelenése Aktualitás: Jellemző előfordulás –közel 20 büntetőfeljelentés két év alatt! Jogtiszta közbeszerzések érdekében Együttműködés: Társhatóságok (NAV, GVH, ÁSZ,BM)

A SzeF kapacitás ellenőrzési tevékenysége I. 2015. november 1. óta külön osztály látja el Egy szerződés alkalmassági követelményei: humánerőforrás, eszköz, gazdasági háttér, kizáró okok Több szerződésben részvétel: átfedés – teljesítési idő. Részvétel a teljesítésben

A SzeF kapacitásellenőrzési tevékenysége II. Honnan nyerünk információkat? Közérdekű bejelentések Éves ellenőrzési terv Monitoring tevékenység (hirdetmények, közbeszerzési eljárások adatai) Nyilvántartások adatbázisai Helyszíni ellenőrzések

A területet érintő büntetőjogi szabályozás kialakulása és az előforduló delictumok

A büntetőjogi szabályozás kialakulása 1961. évi V. törvény Társadalmi tulajdon védelme 1978. évi IV. törvény Gazdaság védelem ( több tá.) 2011. évi LXIII. törvény Módosításról szól, összefoglal

A büntetőjogi szabályozás kialakulása A 2011. évi LXIII. törvény, amely a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő módosításáról szól az alábbi bcs-t vonta össze: bevételi oldalon: adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, visszaélés jövedékkel, csempészet, ÁFA-ra elkövetett csalás, illetve a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár; kiadási oldalon: jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, illetve a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár.

A büntetőjogi szabályozás kialakulása A hatályos 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) a XXXIX. fejezetében A költségvetést károsító bűncselekmény címen szabályozza. Ide tartozik: Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés, Költségvetési csalás, A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása, Jövedékkel visszaélés elősegítése

A leggyakrabban előforduló delictumok Btk. 396. § Költségvetési csalás (1) Aki a) …. költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A leggyakrabban előforduló delictumok Minősítő körülmények: Bűnszövetség: bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet; üzletszerűség: üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik Vagyoni hátrány mértéke

A leggyakrabban előforduló delictumok (7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésében meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

A leggyakrabban előforduló delictumok Elkövetési magatartások: tévedésbe ejtés, tévedésben tartás, valótlan nyilatkozattétel, valós tény elhallgatása, eltérő felhasználás. Új elkövetési magatartásként iktatja be a törvény a költségvetési befizetési kötelezettséggel kapcsolatosan, illetve a költségvetésből származó pénzeszközökről valótlan tartalmú nyilatkozat megtételét. Eredmény bűncselekmény, eredményként nem a kár, hanem a vagyoni hátrány szerepel. A (7) bekezdéssel megállapított tényállás kisegítő jellegű, a támogatások átláthatósága érdekében biztosít büntetőjogi védelmet.

A leggyakrabban előforduló delictumok Történeti tényállás: A Közbeszerzési Hatóság hatósági ellenőrzést folytatott útfelújítási munka tárgyú közbeszerzési szerződés teljesítésével kapcsolatban. Az ellenőrzés alapját közérdekű bejelentés képezte. A közbeszerzés becsült értéke 100.000.000,- Ft felett volt. A szakvélemény szerint közel 60.000.000,- Ft kár származott. Közbeszerzési Döntőbizottság megközelítőleg 30.000.000,- Ft bírságot szabott ki.

A leggyakrabban előforduló delictumok Történeti tényállás: A szerződés tárgya árubeszerzés. Az eljárás alapját szerződés módosításának ellenőrzése képezte. A közbeszerzés becsült értéke 200.000.000,- Ft felett volt. Helyettesítő termékeket és a szerződés módosítását javasolták, valamint elszámoltatták azokat a garanciális költségeket, melyek az eredeti vételár részét képezték. A cég, így megközelítőleg 40 millió forintos többletköltséget számlázott az ajánlatkérőnek. 

A leggyakrabban előforduló delictumok Btk. 376. § Hűtlen kezelés Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. Minősítési körülmények a vagyoni hátrány okozásának mértékétől függenek. A hűtlen kezelés jogi tárgya a sértettnek az az érdeke, hogy a más által történő vagyonkezelés során ne szenvedjen vagyoni hátrányt.

A leggyakrabban előforduló delictumok Tárgya az olyan idegen ingó vagy ingatlan vagyon, amely nincs sem az elkövető tulajdonában, sem az elkövető birtokában. A vagyonkezelés a vagyonnal való gazdálkodást jelenti. Az elkövetési magatartása a vagyonkezelési kötelesség megszegése. Ezt meghatározhatja jogszabály, belső szabályzat, munkaköri leírás, szerződés. A kötelességszegés mind tevéssel, mind mulasztással elkövethető. A hűtlen kezelés materiális bűncselekmény.

A leggyakrabban előforduló delictumok A hűtlen kezelés elkövetési magatartása és az eredmény között okozati összefüggésnek kell fennállnia. A vagyoni hátrány fogalmába a kár mellett az elmaradt haszon is beletartozik. A bűncselekmény egyenes és eshetőleges szándékkal is elkövethető. A hűtlen kezelést tettesként csak az a személy követheti el, akit a vagyon kezelésével megbíztak.

A leggyakrabban előforduló delictumok Történeti tényállás: Az ellenőrzés tárgya: építési beruházással kapcsolatos megbízási szerződéshez kötődő szakértői feladatok ellátására Az eljárás alapját szerződés módosításának ellenőrzése képezte. A közbeszerzés becsült értéke közel 300.000.000,- Ft volt. A jogosulatlan kifizetés során több mint 200.000.000,- Ft kár keletkezett. (Ajánlatkérő szerepe) Közbeszerzési Döntőbizottság közel 40.000.000,- Ft bírságot szabott ki.

A leggyakrabban előforduló delictumok Btk. 405. § Tartozás fedezetének elvonása  (1) Aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Tartozás fedezetének elvonása miatt az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti. Minősítő körülmény az elkövetés vagyoni értéke.

A leggyakrabban előforduló delictumok Történeti tényállás: Az ellenőrzés tárgya: útfelújitási beruházás Az ellenőrzés alapját közérdekű bejelentés képezte. A vitatott értéke közel 13.000.000,- Ft volt. Az ajánlatkérő az ajánlattevő részére utalással teljesített, az ajánlattevő az alvállalkozót nem fizette ki, számlájáról a munka ellenértékét tovább utalta. Feljelentést követően ajánlattevő tartozását kiegyenlítette.

A leggyakrabban előforduló delictumok Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban 420. § (1) Aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak, díjak, egyéb szerződéses feltételek rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A leggyakrabban előforduló delictumok (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében a vállalkozások egyesülete, a köztestület, az egyesülés és más hasonló szervezet olyan döntésének a meghozatalában vesz részt, amely a versenyt korlátozza. (4) Nem büntethető az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a büntető ügyekben eljáró hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

A leggyakrabban előforduló delictumok Gazdasági Versenyhivatal szerepe: A törvény igazodik ahhoz a versenyjogban is megtett különbségtételhez, miszerint attól függően alakul a büntetőjogi felelősség megállapíthatósága, hogy sor került-e már a versenyhatóság részéről vizsgálati cselekményre. Büntethetőséget megszüntető okot az engedékenységi kérelem benyújtása akkor fog eredményezni ha annak benyújtása olyan időpontra esik, amikor a versenyhatóság még nem végzett vizsgálati cselekményt. Ha a versenyfelügyeleti eljárás már megindult, akkor csak a büntetés korlátlan enyhítésére, kivételesen mellőzésére lesz lehetőség.

Összegzés

A definiált sarokpontok tartalmi kitöltése: Aktualitás: Összegzés A definiált sarokpontok tartalmi kitöltése: Aktualitás: előfordulási gyakoriság, ügyek számának növekedése. Hatékonyság : Szakma szempontjából, gazdasági szereplők szempontjából.

A jogsértések csökkentése A tisztább közpénzfelhasználás Összegzés Szükségesség: A jogsértések csökkentése A tisztább közpénzfelhasználás Együttműködés: A kölcsönös egyeztetés Információáramlás Segítségnyújtás

A Szerződés-ellenőrzési Főosztály tervei. Összegzés A Szerződés-ellenőrzési Főosztály tervei. A végrehajtásban alkalmazható rendelkezésre álló eszközök (nyilvántartások, iratok, helyszíni ellenőrzés, stb.) Preventív intézkedések megtételének lehetősége (nyilvánosság, közzététel)

Köszönöm a figyelmet!