Emisszió források 1/15. ML osztály részére 2017.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Felszíni vizek minősége
Advertisements

Felszíni vizek minősége
1 Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását.
A globális melegedést kiváltó okok Készítette: Szabados Máté.
A HELYI ÉS A TELEPÜLÉSI ADÓRENDELETEK SZABÁLYOZÁSÁNAK EGYES KÉRDÉSEI.
Agrár-környezetgazdálkodás A víz szennyezése és a szennyezés elleni védekezés.
Klímaváltozás káros következményeinek eszközrendszere Dr. Kozák Péter PhD. Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Okleveles mérnök,
A nitrogén és vegyületei Nobel Alfred Készítette: Kothencz Edit.
Közművelődési szakmai továbbképzések, helyük a felnőttképzés rendszerében; az akkreditáció folyamata A közösségi művelődés felnőttképzési feladata Nemzeti.
A környezetvédelmi megbízott szerepe a vállalkozások tevékenységében és Önkormányzati munkakörben Önkormányzati munkakörben.
Környezetvédelem és vízgazdálkodás A vízgazdálkodás fogalma, feladatai 1.
A FERTŐRÁKOSI SZŰRŐMEZŐ KIALAKÍTÁSA ÉS PRÓBAÜZEMI VIZSGÁLATA dr. Kucsara Mihály MHT ELŐADÓÜLÉS, SOPRON, MÁRCIUS 21.
Olaj mint életünk szerves része A napraforgóolaj: a napraforgó növény magjából, hideg vagy meleg eljárással nyert növényi zsiradék Olíva olaj: Legegészségesebb.
A FELNŐTTKÉPZÉSI A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA Felnőttképzők Szövetsége Borsi Árpád Budapest, december 10.
KÖZGAZDASÁGTANI ALAPFOGALMAK I. Előadó: Bod Péter Ákos.
ENERGIA TAKARÉKOS RENDSZERSZEMLÉLET AZ ÉPÜLETGÉPÉSZETBEN Fehér János okl. kohómérök Fűtéstechnikai szakmérnök Székesfehérvár, 2010.JAN.20.
Kristályosítási műveletek A kristályosítás elméleti alapjai Alapfogalmak Kristály: Olyan szilárd test, amelynek elemei ún. térrács alakzatot mutatnak.
A talaj és a víz védelme a környezetjogi szabályozásban dr. Szilágyi Szilvia
Környezeti fenntarthatóság. A KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG JELENTÉSE A HELYI GYAKORLATBAN Nevelőtestületi ülés,
Biomassza Murai Péter Tóth Barnabás Erdős Boglárka Tibold Eszter.
Energiahordozók keletkezése Szén Kőölaj, földgáz.
Regős Gábor Könyvelőirodák Országos Szövetségének elnöke Hagyományos számlázás sajátosságai integrált környezetben KÖNYVELŐIRODÁK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
© Gács Iván (BME) 1/26 Energia és környezet NO x keletkezés és kibocsátás.
Biztonságos, fenntartható és tiszta energia a Duna-medencében
A Levegő összetétele.
Atomerőművek és radioaktív hulladékok kezelése
PANNON-LNG Projekt Tanulmány LNG lehetséges hazai előállításának
VI. Főcsoport elemei és vegyületei
A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA A VSZT
Víz a lakásunkba.
A napsugárzás jótékony hatásai:
A Vértesi Erőmű 1/15. MT osztály részére 2016.
Szupergyors Internet Program (SZIP) Jogi akadálymentesítés megvalósítása: Jogalkotással is támogatjuk a fejlesztéseket dr. Pócza András főosztályvezető.
Helyszín Dátum Előadó Előadó szervezete.
Vízkeresők csoport: Beke Szabolcs Bojtor Cintia Hegedüs András
Észlelés és egyéni döntéshozatal, tanulás
Levegőszennyezés matematikai modellezése
Energia(termelés) és környezet BMEGEENAEK7 és BMEGEENAKM1
A talajok szervesanyag-készlete
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
NEMZETI VÍZTECHNOLÓGIAI PLATFORM TECHNOLÓGIAI VIZEK KEZELÉSE
agrokémia Környezetgazdálkodási agrármérnök
Bevezetés Az ivóvizek minősége törvényileg szabályozott
TERPLÁN Zénó Program 2016/2017 Tóth Márton tanársegéd MFK, KGI Név.
Megújuló energiák Készítette: Petőfi Sándor Általános Iskola
Szelektív hulladékgyűjtés
CONTROLLING ÉS TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT DEBRECENI EGYETEM
Környezetvédelem a II/14. GL osztály részére
A légkör anyaga és szerkezete
„ Egy hatékony iskolai egészségnevelési program – az egyik legköltséghatékonyabb beruházás, amit egy nép (állam) csak megtehet annak érdekében, hogy párhuzamosan.
A VÍZ.
Környezeti Kontrolling
Fényforrások 3. Kisülőlámpák
MIT KELL TUDNI A NUKLEÁRISENERGIA ALKALMAZÁSÁRÓL AZ ÚJ OKJ-BEN
Halmazállapot-változások
Felszín alatti vizek kémiai állapotfelmérése
Környezetvédelem a II/14. GL osztály részére
A TALAJT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK
Épületek egészségtana
Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.
Megújuló energiaforrások
Balatonnal kapcsolatos projektek összefoglaló bemutatása
Műszeres analitika környezetvédelmi területre
A gazdasági fejlettség mérőszámai
TIENS FOKHAGYMAOLAJ KAPSZULA.
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei
Szakmai kémia a 13. GL osztály részére 2016/2017.
A bioszféra.
KOHÉZIÓS POLITIKA A POLGÁROK SZOLGÁLATÁBAN
Víz Víz.
Előadás másolata:

Emisszió források 1/15. ML osztály részére 2017. Természetes vizek… http://tp1957.atw.hu/ef_03.ppt

Tartalom Ismertesse a természetes vizek legfontosabb tulajdonságait, szennyező anyagait! Mutassa be a természetes vizek fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai tulajdonságait! Melyek a leggyakoribb vízszennyező anyagok, melyek azok forrásai és milyen hatásuk van a környezetre és az emberi szervezetre? Mutassa be a vízminősítés rendszerét (fizikai, kémiai, biológiai, bakteriológiai)! Természetes vizek fajtái (felszíni és felszín alatti vizek) Víztulajdonságok: hőmérséklet, átlátszóság, zavarosság, pH, oldott gázok, oldott szilárd és folyékony anyagok, keménység, BOI, KOI, TOC Vízszennyező anyagok és eredetük (szervetlen, szerves, kommunális, ipari, mezőgazdasági) Vízminősítés (vízminőségi osztályok, halobitás, trofitás, szaprobitás, toxicitás, bakteriológiai jellemzők – coli szám, coli titer)

A természetes vizek fajtái Felszíni állóvizek tavak tengerek vízfolyások az értől a folyamig állandó és időszakos Felszín alatti talajvíz, karsztvíz, mélységi víz, parti szűrésű víz.

A víz fizikai jellemzői 1. Hőmérséklet: Hőmérsékletfüggő tulajdonságok – halmazállapot – párolgás (tenzió) – sűrűség – viszkozitás: – felületi feszültség Gyorsan változó, könnyen változtatható tulajdonság. A felszíni víz és a felszínközeli talajvíz hőmérséklete környezetfüggő. p jég víz gőz T Állóvizek esetén hőmérséklet (sűrű-ség) szerinti rétegződés. a víz áramlását befolyásolja. a víz nedvesítő tulajdonságát határozza meg.

A víz fizikai jellemzői 2. p pkrit víz jég tenziógörbe olvadáspontgörbe gáz szubl. görbe gőz T Tkrit

A víz fizikai jellemzői 3. Optikai (fénytani) tulajdonságok – szín: – átlátszóság, zavarosság: Érzékszervi tulajdonságok: – szag: – íz Színtelen, sárgás – vörösbarna (vas), zöld (alga, eutrofizáció) Lebegőanyagok (derítés) Mérése: szűrés, szárítás után. Szagtalan, kénes, mocsár, fenol, klór, hal, ammónia. Mérése: szaglás alapján. Íztelen, üdítő ízű ( ), sós (Cl–).

A víz kémiai jellemzői 1. Gázok: az oldhatóság a hőmérséklet növekedésével csökken (!) Oxigén, szén-dioxid a természetes vizekben van (szerepe…) Metán, ammónia, kén-hidrogén – az anaerob bomlás (rothadás termékei) Szilárd: főleg sók, disszociálva Kationok (+): kalcium, magnézium, kálium, nátrium (10…100 mg/ℓ) vas, mangán (0,1…1 mg/ℓ) Anionok (–): hidrogén-karbonát, szulfát, klorid (10…100 mg/ℓ) nitrát, foszfát, nitrit, szulfid (0,1…1 mg/ℓ) Szerves anyagok – sokféle, ld TOC, KOI, BOI

A víz kémiai jellemzői 2. Általános jellemzők: több anyagot együtt jel(lem)eznek Kémhatás (pH), lúgosság, savasság Keménység: összes, karbonát (változó), nemkarbonát (állandó) Ök = Kk + Nkk Szerves anyag mutatók: TOC, KOI, BOI5, BOI20 TOC: összes szerves szén (TOC = total organic carbon) KOI: kémiai oxigénigény (COD = chemical oxigen demand) BOI5, BOI20: 5 illetve 20 napos biológiai oxigénigény (BOD = biochemical oxigen demand)

A víz kémiai jellemzői 3. Szervetlen szén formák a pH függvényében

A víz kémiai jellemzői 4. N-formák: P-formák: Vas és mangán – redukált formák: ammónia (NH3), ammónium (NH4+); mérgező a halakra (közeg: ? ?) – oxidált formák: nitrit és nitrát (mindkettő mérgező!). P-formák: – oldható, gyenge savban oldható, oldhatatlan; – szerves, szervetlen. Vas és mangán – szükséges minden élőlénynek; – a nagyobb mennyiségtől a víz vörös-barna zavaros lesz, – vas- és mangán-baktériumok szaporodnak el  dugulás.

A víz biológiai jellemzői 1. Rétegek: fotikus (világos – növények) afotikus (sötét, lebontók) Elhelyezkedés (függőleges, rétegződés) nekton (úszó), plankton (lebegő), bentosz (fenéklakó) Elhelyezkedés (vízszintes, a part felé haladva) nyílt vízi = mélységi tájék (nincs hínár) parti tájék (van hínár)

A víz biológiai jellemzői 2. Élőlények csoportjai: termelő, fogyasztó, lebontó vírusok, baktériumok (lebontók, kórokozók, cianobaktériumok) növények: algák → szín, szag, íz; tömődés (szűrő), dugulás (cső) nagyobb növények (pl. hínár) állatok: egysejtűek: csillós, ostoros, gyökérlábú többsejtűek: szivacs, féreg, csalánozó, puhatestű, ízeltlábú, gerinces Biológiai vizsgálat minőségi jellemző a szennyezettség mennyiségi fokára

A víz biológiai jellemzői 3. A Keszthelyi-medence alga-összetétele 2008 július 29-én Forrás: Rendkívül tiszta, átlátszó a Balaton vize INFOVILÁG, 2008-08-01 16:17 - SZERKESZTŐ: KULCSÁR LÁSZLÓ

A víz biológiai jellemzői 4. Biológiai minősítés tényezői Halobitás – a víz biológiailag fontos szervetlen tulajdonsá-gainak összessége (sótartalom: minőség és mennyiség) Trofitás – termőképesség (a növények által termelt szerves anyag mennyisége) Eutrofizáció: túlzott elnövényesedés; lehet planktonikus (algák) és bentonikus (hínár). Okozója a sok foszfát. Természetes folyamat, de a szennyezés gyorsítja. Szaprobitás – szerves anyag lebontóképesség. Jellemző: KOI, BOI. Van autoszaprobitás (saját, helyben keletkezett szerves anyagok lebontása) és alloszaprobitás (idegen, máshol keletkezett szerves anyagok lebontása) Toxicitás – mérgező képesség, természetes anyagok és emberi szennyezés is okozhatja.

Halobitás

Trofitás

Eutrofizálódott víz

Szaprobitás

Toxicitás A toxicitás fokozat TLm24, % nincs válasz 100 (válasz 10 %) száma neve TLm24, % Nem mérgező nincs válasz 1 2 3 Gyengén mérgező 100 (válasz 10 %) 100 (válasz 10 ... 50 %) 100 ... 50 4 5 Közepesen mérgező 50 ... 10 10 ... 1 6 7 Erősen mérgező 1 ... 0,1 0,1 ... 0,05 8 9 Igen erősen mérgező 0,05 ... 0,01 <0,01

Vízhasználók csoportosítása Felhasználó Igény Szennyvíz Lakosság (háztartás), közintézmény Ivóvíz (kórokozómentes) Vegyes, főleg szerves Szolgáltatás mosás, tisztítás – ivóvíz Vegyes: szerves, foszfát, tenzid Ipar Hőhordozó → ioncserélt Kazánvíz → vagy desztillált Oldószer → víz Hő (meleg) Szennyezés Szervetlen, szerves Mező- növénytermesztés gazdaság állattenyésztés Öntözővíz – lehet N, P, K, szerves Itatás, tisztántartás - ivóvíz – (nincs?) Hígtrágya (szerves, N, P, K) Bányászat Dúsítás, mosás – üledékmentes Főleg szervetlen (nehézfémek!)

Vízminőségi osztályok A biológiai elemek a referencia állapot-ban vannak A fizikai - kémiai elemek kiváló állapotban vannak A hidromorfológiai elemek kiváló állapotban vannak Kiváló állapot A fizikai - kémiai elemek biztosítják az ökoszisztéma működését, a víz termé-szetes színű és szagú, szennyezőanyag mentes A biológiai elemek a kissé térnek el a referencia állapottól Jó állapot A referencia állapottól való eltérés alapján osztályozunk Közepes állapot Közepes eltérés Gyenge állapot Nagy eltérés Rossz állapot

Vízminőségi osztályok 2 Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés: MSZ 12749:1993 szabvány szerint. Vízminőségi jellemzők: A csoport: oxigénháztartás jellemzői B csoport: a nitrogén és foszforháztartás jellemzői C csoport: mikrobiológiai jellemzők D csoport: mikroszennyezők és toxicitás D1 alcsoport: szervetlen mikroszennyezők D2 alcsoport: szerves mikroszennyezők D3 alcsoport: toxicitás D4 alcsoport: radioaktív anyagok E csoport: egyéb jellemzők

Vízminőségi osztályok 3 A csoport: oxigénháztartás jellemzői Oldott oxigén, mg/dm3 Oxigén telítettség, % Kémiai oxigénigény (KOIps, KOIk), mg/dm3 Biokémiai oxigénigény (BOI5) mg/dm3 Összes- és oldott szerves szén (TOC, DOC) mg/dm3 B csoport: a nitrogén és foszforháztartás jellemzői Összes nitrogén, ammónium ion, nitrit- és nitrát ion (Σ N; NH4+; NO2-, NO3-) Összes foszfor és oldott orto-foszfát ion (Σ P; PO43-) -klorofill Forrás: Musa Ildikó (BME- VKKT) Felszíni vizek minősége – Minősítés az MSZ 12749 szabvány szerint

Vízminőségi osztályok 4 C csoport: mikrobiológiai jellemzők Coliformszám 1 mℓ-ben Fekális (termotoleráns) coliformszám 1 mℓ-ben Fekális streptococcus 1 mℓ-ben Salmonella 1 mℓ-ben Összes telepszám 37 oC-on Összes telepszám 20 oC-on Forrás: Musa Ildikó (BME- VKKT) Felszíni vizek minősége – Minősítés az MSZ 12749 szabvány szerint

Vízminőségi osztályok 5 D csoport: mikroszennyezők és toxicitás D1 – Szervetlenek: Al, As, B, CN–, Zn, Hg, Cd, Cr, Cr(VI), Ni, Pb, Cu, D2 – Szervesek: fenolok és homológjaik, detergensek, kőolaj származékok, policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), illékony klórozott szénhidrogének, triazinszármazékok, egyéb peszticidek. D3 – Toxicitás: Daphnia teszt, csíranövény teszt, halteszt. D4 – Radioaktív anyagok: összes béta aktivitás, 3H, 90Sr, 137Cs Forrás: Musa Ildikó (BME- VKKT) Felszíni vizek minősége – Minősítés az MSZ 12749 szabvány szerint

Vízminőségi osztályok 6 E csoport: egyéb jellemzők Anionok: klorid, szulfát, karbonát, hidrogén-karbonát, fluorid, Kationok: kálium, nátrium, kalcium, magnézium, vas, mangán pH Fajlagos elektromos vezetés Összes lebegőanyag Zavarosság Forrás: Musa Ildikó (BME- VKKT) Felszíni vizek minősége – Minősítés az MSZ 12749 szabvány szerint

Vízminőségi osztályok 7 Víz keret irányelv (VKI): az EU vízgazdálkodásra vonat-kozó legfontosabb jogszabálya, amelynek előírásait minden tagállamnak végre kell hajtania. Jellemzői: Integráló szemlélet Vízgyűjtő elv Védelmet biztosít minden víztípusnak Jó állapot elérése Határidők Felelős hatóság Feladatok: monitoring, intézkedési tervek Osztályba sorolás az „egy rossz mind rossz” elv alapján. Cél: 2015-re minden víztest jó állapotú legyen. Friss információk: http://www.euvki.hu/ Forrás: Musa Ildikó (BME- VKKT) Felszíni vizek minősége – Minősítés az MSZ 12749 szabvány szerint

Forrás: http://www.euvki.hu/img/felszin_alatti_nagy.gif

Vízminősítés – fizikai, kémiai optikai: zavarosság – átlátszóság, szín; érzékszervi: szag, íz; hőmérséklet – sok tulajdonság függ tőle; sugárzás – természetes: H-3, C-14, K-40, Rn, a többi szennyező Kémiai sók – szűk sótűrésű élőlények; tápanyagok (N, P, K) – műtrágya, mosószer – eutrofizáció → oxigénhiány, rothadási folyamatok; savak, lúgok – ipar → kémhatás, összetétel változás → élőlények pusztulása; mérgek – ipar → felhalmozódás → élőlények pusztulása

Vízminősítés – biológiai, bakteriológiai Biológiai „összetevők” az ártalmatlan élőlényeken kívül: fertőző mikroorganizmusok → betegség, élőlények pusz- tulása egysejtűek, férgek, féregpeték, stb. → betegség, élő- lények pusztulása az élő rendszerek felborulása. A vízminősítés biológiai tényezői: halobitás (sótartalom), trofitás (szerves anyag termelő képesség), szaprobitás (szerves anyag lebontó képesség), toxicitás (mérgező hatás). Bakteriológiai minőségi vizsgálat – milyen mikroorganizmusok vannak; mennyiségi – hány db (pl. coli szám db/100 cm3).

Vízminőségi osztályok8 Dr. Pátzay György: Víz1 (internetről)

Vizeink eredete A teljes vízhozam 95 %-a külföldről érkezik hozzánk

Felszíni vizek minősége – Magyarország, 2001 Vízminőségi osztályok 9 Felszíni vizek minősége – Magyarország, 2001 Forrás: http://elib.kkf.hu/hungary/magyar/environment/

Felszíni vizek minősége – Magyarország, 2003 Vízminőségi osztályok 10 O oxigénháztartás oxygen balance T tápanyagháztartás nutrient balance M mikrobiológiai par. mikrobiological parameters S mikroszennyezők micropollutants E egyéb jellemzők other parameters Felszíni vizek minősége – Magyarország, 2003 Forrás: Fővárosi Vízművek – Legjobb a vízben

Felszíni vizek minősége – Magyarország, 2004 Vízminőségi osztályok 11 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Felszíni vizek minősége – Magyarország, 2004

Felszíni vizek minősége – Magyarország, 2004 Vízminőségi osztályok 12 Felszíni vizek minősége – Magyarország, 2004 Forrás: Somlyódy László A fenntartható vízgazdálkodás tudományos megala-pozása az EU Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának elősegítésére

Vízszennyező anyagok, források, hatások 1. Szennyező hatások/anyagok és jellemzőik: fizikai, kémiai, biológiai. Fizikai hő (hideg és meleg) – erőmű, hűtő – szűk hőmérséklet- tűrésű élőlények; sugárzás – erőmű baleset – minden élőlényt elpusztít; lebegő anyagok (zavarosság); nem elegyedő folyadékok (olaj) – olajipar, élelmiszeripar, étterem – a vízfelszínen úszva elzárja az oxigént; felületaktív anyagok (habzás, oxigéntől elzár, anyagát- adási folyamatokat megváltoztat).

Vízszennyező anyagok, források, hatások 2. Kémiai sók – szűk sótűrésű élőlények; tápanyagok (N, P, K) – műtrágya, mosószer – eutrofizáció → oxigénhiány, rothadási folyamatok; savak, lúgok – ipar → kémhatás, összetétel változás → élőlények pusztulása; mérgek – ipar → felhalmozódás → élőlények pusztulása Biológiai: fertőző mikroorganizmusok → betegség, élőlények pusz- tulása egysejtűek, férgek, féregpeték, stb. → betegség, élő- lények pusztulása az élő rendszerek felborulása.

Technológiák és szennyvizeik jellemzői Technológiák jellemzői: minőségi (mit gyárt), mennyiségi (termelés, bevétel, nyereség/jövedelem) szennyezés, környezetterhelés (szennyező anyagok és mennyiségeik, hulladékmutató, fajlagos energia felhasználás) Szennyvizeik jellemzői: mennyiség (térfogatáram), minőség összetett: hőmérséklet, pH, összes só, szerves anyagok: TOC, KOI, BOI, oldott anyagok fajtánként.