A Vértesi Erőmű 1/15. MT osztály részére 2016.

Az előadások a következő témára: "A Vértesi Erőmű 1/15. MT osztály részére 2016."— Előadás másolata:

1 A Vértesi Erőmű 1/15. MT osztály részére 2016.
Mintafeladat (Emisszió források tantárgyból)

2 Általános adatok Név: Vértesi Erőmű Zrt.
Hely: Oroszlány, Külterület, hrsz. 0718/10, 2840 Levelezési cím: Vértesi Erőmű Zrt Oroszlány Pf.: 23 Mióta (esetleg jogelőd): a XIX. század óta van itt szénbányászat és energia termelés. Tulajdonviszony: Zrt.

3 Mit termel? Jelenleg csak távhőt és melegvizet szolgáltat
Oroszlány és Bokod 5000 lakása, illetve közületei számára (2020-ig). Ezt egy kis gázkazános erőmű látja el. Korábban, december 31-ig villamos energiát is termelt: 240 MW (4*60 MW) beépített teljesítményű széntüzelésű erőműként üzemelt. Ez a hazai villamos energia felhasználás kb. 4%-a.

4 Milyen anyagokat, energiát használ?
Barnaszén a Márkus-hegyi bányából. Az eocén-program keretében 1976-ban kezdték építeni, 1981-től 2014-ig termelt. Hazánk egyetlen működő mélyművelésű szénbányája volt. A teljes szénfeldolgozási technológiai mű a környezeti hatások mérséklésére – Európában egyedülálló módon –, föld alatt üzemelt. Évi tonna energetikai szén; fűtőértéke kJ/kg, kéntartalma 4 w% körüli. Folyamatosan növelték a felhasznált biomassza (búza-szalma, kukoricaszár, stb.) arányát. Ezek kéntartalma alacsony, 0,12 w%. Jelenleg földgázzal üzemel. Segédanyagként sokféle: olajok, festékek, papír, textil, akkumulátor, stb. Forrás:

5 Hulladék, talaj A társaságnál az adott technológiából adódóan összessé-gében mintegy féle veszélyes és nem veszélyes hulladék keletkezik: turbinaolajok, ásványi olaj tartalmú hulladékok, olajos textília, festékes dobozok, akkumulátorok, papírhulladék, salak-pernye, stb. A veszélyes hulladékok ártalmatlanítási költsége éves szinten több millió forint nagyságrendű. Talaj – A salak és pernye elhelyezése, a környezetterhelő hatás csökkentése fontos cél. A pernye építőipari alkalma-zása 1995 óta folyik; évente több tízezer tonna pernyét használnak fel. Forrás:

6 Vízszennyezés A hűtőtavon hőmérséklet emelkedés: a tó télen sem fagy be, az ország egyik legkedveltebb intenzív horgászvize. A tó biológiai – ökológiai egyensúlya, megfelelő vízután-pótlás esetén hosszú távon fenntartható, amire bizonyíték az 1960-as évek elejétől történő üzemeltetés. A talajvíz állapotát az erőmű zagyterének környezetében 20 db. térségi megfigyelőkút és 29 db. E jelű kút folyamatos vizsgálatával követik nyomon. Az esetlegesen talajba került szennyeződés terjedésének megakadályozása érdekében passzív védelemként függönyfal, majd hatásfokának javítására aktív védelemként től ig zagytéri mélyszivárgó és monitoring rendszer került kiépítésre (közel 250 millió Ft). Forrás:

7 Légszennyezés 2008. évi légszennyezőanyag-kibocsátások szén-dioxid: 1363,9 kt, (2005-ben 1702,7 kt, ben 914 kt) kén-dioxid: 4829,0 t, nitrogén-oxidok: 2083,3 t, por: ,12 t. Porleválasztás: elektrofilterekkel; leválasztási hatásfok: 99,6 %, a kibocsátott porkoncentráció 50 mg/Nm3 alatti. 2004-től a füstgázt kéntelenítik egy finomőrlésű mészkő szuszpenzióval; környezetre ártalmatlan gipsz keletkezik (építőipari alapanyag). Más szennyező anyagok is meg- kötődnek (kén-trioxid, HCI, HF és pernye). m3/h, 239 mg/m3 NOx, por, SO2 0. Forrás:

8 Füstgáztisztítás Forrás:

9 Vértesi Erőmű – szag, zaj, sugárzás
Környezetterhelés (mennyiségek, nagyságrend): Szagkibocsátás: a füstgáz megmaradt kén-dioxid tartalma (elenyésző). Zaj: mérik a zajt, határérték túllépés nincs. Sugárzás – az oroszlányi pernye alacsony aktivitású (volt): 77 Bq/kg Ra Bq/kg Th Bq/kg K-40 Ez hatoda az ajkai pernye sugárzásának, alig több, mint kétszerese az égetett agyagtégláénak. Ennek a pernyé-nek a használata lakásépítéshez is engedélyezett. 364 Bq/kg Ra-egyenérték Forrás: dr. Orbán József: Épített környezetünk természetes radioaktivitása