Magyarország éghajlata, vízrajza FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor 2018.12.04.

ÉGHAJLAT Általános jellemzők: Mérsékelt övezetben  valódi mérsékelt éghajlati övben  a mérsékelten szárazföldi éghajlati területen fekszik.

Éghajlatot módosító tényezők Az éghajlatot alapvetően a földrajzi helyzet befolyásolja. Az óceántól való távolság alapján a kontinentális vonások nyugatról kelet felé erősödnek. A medencejelleg azonban erősebben befolyásolja az éghajlatot, ezért a legkontinentálisabb terület a medence központján, a Középső-Tisza vidékén található. Jelentős hatással vannak hazánk éghajlatára a légkör magas illetve alacsony nyomású képződményei az ún. akciócentrumok.

Magyarország éghajlatát négy fő akciócentrum befolyásolja Izlandi minimum: Állandó alacsony nyomású képződmény. Uralma idején hűvös, borús, csapadékos az időjárás. Erős a hatása nyár elején, amikor a csapadékmaximumért felelősek.

Azori maximum: Állandó magas nyomású képződmény, hatására időjárásunk derült, száraz, nyáron forró, télen enyhe, napfényes.

Szibériai maximum: Belső-Ázsia fölött a téli hónapokban létrejövő magas nyomású képződmény. Hatására keletről érkező anticiklonok kemény, hideg, száraz telet idéznek elő. Pontuszi-iráni minimum: Elő-Ázsia fölött kialakuló alacsony nyomású képződmény, amely Magyarországon nyár végén hat, forró, párás, csapadékos időt hoz.

Éghajlati elemek Magyarországon Napsugárzás:

A napsugarak beesési szöge hazánkban a téli 18-21o és a nyári 65-68o között változik. A napsütéses órák száma a nyugati határszélen évi 1700 óra, míg a Duna-Tisza köze déli részén 2100 óra évente.

2. Hőmérséklet:

Magyarországon az évi középhőmérséklet 8-11oC. A januári -1,7 oC, a júliusi +20,5 oC. Az évi közepes hőingás 21-25 oC. Hazánk, bár 1300-1700 kilométerre fekszik az Atlanti-óceántól, az Észak-atlanti-áramlás hatására 2,5 oC-os pozitív hőmérsékleti anomáliát élvez. A hőösszeg nyugaton 2900 oC, a Dél-Alföldön 3300 oC.

3. Szél

A szelek a Kárpát-medencét körülvevő hegységek alacsonyabb részein, az ún. szélkapukon áramlanak be hazánk területére: elsősorban az Alpok és a Kárpátok közötti Dévényi-kapun, így hazánkban az uralkodó szélirány északnyugati. Magyarországon az átlagos szélsebesség 2-4 m/s. A helyi jellegű szelek közül a főn jellegű Bakonyi- vagy Vázsonyi-szél érdemel említést, amely észak felől áramlik le a Balaton felé és itt erős hullámzást okoz.

4. Csapadék

Magyarországon az évi csapadékmennyiség 500-900 mm. (580 mm) A legkevesebb csapadék (500-600 mm) az Alföldön, a Középső-Tisza mentén hullik, míg a legtöbb a nyugati határszélen (800-900 mm). A csapadék megoszlása időben is változik, két maximum figyelhető meg, az elsődleges, kora nyári (április-június) és a másodlagos, őszi (október). A legkevesebb csapadék január-februárban hullik. Magyarország területén évente mintegy 660 front vonul át, melyeknek 80 %-a hideg, 20 %-a meleg front. A csapadék jelentős része ezekhez a frontokhoz kötődik. Évente átlagosan 15-30 havas nap van az országban. A hótakarás időtartama az Alföldön 25-50 nap, míg a hegységeinkben 50-100 nap.

VÍZRAJZ Folyóhálózat: Magyarország folyói alapvetően a hegységkeret felől a medence közepe felé folynak. A folyóvizek döntő többsége (90 %-a) külföldről érkezik hazánk területére. Hazánk folyóin évente két jelentős árhullám vonul le: a kora tavaszi (március) áradást a hóolvadás okozza (jeges ár), a kora nyári áradást pedig a nyár eleji csapadékmaximum (zöldár). Hazánk folyói a Duna vízgyűjtőjéhez tartoznak.

A Duna magyarországi szakasza 417 km, amelyből 140 km a szlovák-magyar határszakasz. A Duna teljes magyarországi esése nem túl nagy, mindössze 26 méter. A Duna vízhozama kisvízkor 600, középvízkor 2400, nagyvízkor 8000-10000 m3/s.

Hazánk második legnagyobb folyója a Tisza, magyarországi hossza 596 km Hazánk második legnagyobb folyója a Tisza, magyarországi hossza 596 km.(A folyószabályozások eredményeként az eredeti hossz 40 %-ával lett rövidebb, a szabályozás előtt 955 km hosszú volt a magyarországi szakasza.) A Tisza teljes esése hazánk területén 30 méter. Vízhozama kisvízkor 30-90, középvízkor 800, nagyvízkor 4000 m3/s. Sok lebegtetett hordalékot szállít ("Szőke Tisza").

Tavak: Magyarország területén 1172 állóvíz található, melyek közül 653 természetes. Az állóvizek összes kiterjedése kb. 1000 km2. szerkezeti mélyedéseket kitöltő tavak: Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó morotvatavak: a Duna mellett 50 db, pl. Szelidi-tó, a Tisza mellett 100 db van. szél által kialakított szikes tavak: szegedi Fehér-tó, nyíregyházi Sós-tó

forrástavak: Hévízi-tó, Miskolctapolcai-tó, Tatai-tó, Malom-tó (Budán) dolinatavak: aggteleki Vörös-tó csuszamlással elgátolt tavak: Arlói-tó mesterséges tavak: hortobágyi halastavak, Kiskörei víztározó, budapesti Feneketlen-tó

Aggteleki - tó

Fehér - tó

Arlói - tó

Mesterséges tó Lázbérci - víztározó

Felszín alatti vizek: Magyarország medencejellege és földtani felépítése következtében felszín alatti vizekben igen gazdag. Talajvíz: (az első vízzáró réteg fölött felhalmozódó víz.) Hazánkban a talajvíz átlagos mélysége 3-6 méter, a talajvízszint elsősorban a csapadék függvényében ingadozik. Ha a talajvíz eléri a felszínt, belvízről beszélünk. Mivel kapcsolatban van a földfelszínnel, a csapadékkal, ezért könnyen elszennyeződik, ma már szinte sehol sem alkalmas emberi fogyasztásra. Rétegvíz: (két vízzáró réteg között, porózus kőzetekben összegyűlt víz) Magyarország rétegvizekben gazdag terület. A rétegvíz utánpótlása jóval lassabb, mint a talajvízé, ezért kevésbé tud elszennyeződni. Ide sorolhatók az artézi vizek, ásványvizek, hévizek. A rétegvizeket artézi kutakban emelik ki. Az artézi kutak által szolgáltatott rétegvíz ivóvízként hasznosítható.

Hévíz: Magyarország az átlagosnál nagyobb geotermikus grádiens következtében igen gazdag hévizekben, amelyek 25 oC-nál melegebbek. Nem ritkák a nagy mélységből feltörő 70-90 oC-os hévizek sem. Budapest területén a Duna mentén feltörő hévizek táplálják évszázadok óta híres fürdőinket (Gellért, Rudas, Rác, Király, Lukács, Császár, Római) Résvíz: (A kőzetek repedéseiben elhelyezkedő víz, alapvetően karsztvíz) A Dunántúli-középhegység hatalmas mészkőtömbjében egységes karsztvízszint alakult ki, amely a hegység peremén feltörő karsztforrásokat táplálja. A karsztforrásokban gyakran gyógyvizek is a felszínre törnek. A bauxitbányászat a karsztvízszint csökkentése miatt veszélyezteti a karsztvízforrásokat.

Vizeink gazdasági jelentősége Vízerőművek – Tiszalök, Kisköre Hajózás Öntözővíz Ipari víz Ivóvíz Halászat Gyógyászat, üdülés, idegenforgalom

A vízszennyezés forrásai ipar – szerves és szervetlen szennyezés mezőgazdaság – vegyszerhasználat (nitrát) vízi közlekedés – pl. hajóbalesetek háztartások – szennyvíz

Mit tehetünk a vizek védelmében? Csatornahálózat bővítése; Szennyezőforrások felszámolása; Sértetlen vízbázisok megóvása; A lakossági és ipari vízfogyasztás csökkentése; Árvízvédelem. A vizek védelmében nemzetközi összefogásra van szükség.

Topográfiai fogalmak Bodrog, Dráva, Duna, Hernád, Ipoly, Körös, Maros, Mura, Rába, Sajó, Sió, Szamos, Száva, Tisza, Zagyva, Zala. Balaton, Kis-Balaton, Fertő-tó, Hévízi-tó, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Tisza-tó, Velencei-tó,

Magyarország vizei