A téma felépítése I. Hit - lex credendi II. Ünneplés - lex celebrandi III. Élet - lex vivendi IV. Imádság - lex orandi

III. ÉLET KRISZTUSBAN III.1. Az ember hivatása: élet a Szentlélekben III.1.1. Az emberi személy méltósága III.1.2. Az emberi közösség III.1.3. Isten üdvössége: törvény és kegyelem III.2. A tízparancsolat III.2.1. Szeresd Uradat Istenedet minden képességeddel III.2.2. Szeresd felebarátodat mint önmagadat

III.1.1. Az emberi személy méltósága III.1.1.1. Az ember Isten képmása (358-400) Szellemi, halhatatlan lelke van, értelme és szabad akarata Isten az embert testestől-lelkestől az örök boldogságra hívja meg III.1.1.2. A boldogságra szóló meghívásunk Hogyan – Krisztus kegyelmével Miért fontos – Jézus tanításának középpontja, az ember végső célja Természete: az emberi boldogságvágy Isten műve az ember szívében „Inquietum cor” – „nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem nyugszik benned” (Szt. Ágoston) Örök boldogság – az isteni természet részesei leszünk (2Pt 1,4) Az erkölcs az a készség, melynek segítségével cselekedeteinket a pillanatnyi hasznosság igényén túl az élet egészének távlatából tudjuk megítélni

III.1.1.3. Az ember szabadsága (363-371) Istentől kapott hatalom: cselekedni vagy nem ~; így vagy úgy ~; Emberi cselekedet (actus humanus) nem csak az ember tette actus hominis) Szabadság valamitől: kötöttségektől, választás szabadsága valamire: tökéletessége a legnagyobb jó választása Felelősség Összefügg a szándékoltság mértékével Csökkentheti, olykor megszüntetheti: a tudatlanság, figyelmetlenség, elszenvedett erőszak, félelem, indulatok, megszokás. A szabadság joga Az emberi méltóságban gyökerezik Tiszteletben kell tartani főként erkölcsi és vallási téren A közjó és a helyes közrend határai között tisztelni és védeni kell Az emberi cselekedet erkölcsiségének forrásai Tárgya, szándéka, körülményei (következményei) Az erkölcsi cselekedet jó, ha Tárgya, célja, körülményei jók A cél nem szentesíti az eszközt

III.1.1.4. A szenvedélyek erkölcsisége (370-371) Mik azok: érzelmek, indulatok, érzéki megmozdulások Fajtái: szeretet-gyűlölet; vágy – félelem; öröm – szomorúság; düh. Erkölcsi minőségük: nem önmagukban jók vagy rosszak, attól függ, hogy mire indítanak. Erények vagy rossz szokások (víciumok) részévé válhatnak III.1.1.5. Az erkölcsi lelkiismeret A gyakorlati ész ítélete, a jó megtételére és a rossz elkerülésére Az isteni törvény és az értelem szerinti jó összhangja Megilleti a szabadság, a közjó határain belül a kényszerítéstől való mentesség A lelkiismeretet formálni kell Nem szabad rosszat tenni még a jó érdekében sem Aranyszabály: Amit mástól akartok, ti is tegyétek meg (Mt 7,12) Szeretet: A másik személyét és lelkiismeretét tiszteletben kell tartani; de ez nem jelenti azt, hogy jónak tartom, ami rossz (pl. a bűnét, vagy tévedését)

Sarkalatos erények (Virtutes cardinales - cardo = ajtósarok) III.1.1.6. Az erények (377-390) Az erény tartós és erős készség (habitus) a jó megtételére. Fajtái Sarkalatos erények (Virtutes cardinales - cardo = ajtósarok) Okosság (prudentia) Az igaz a jó és szép felismerésének képessége; A többi erény szabálya és mértéke. Igazságosság (iustitia) „Megadni mindenkinek (Istennek, embernek) azt, ami őt megilleti”. Lelki erősség (fortitudo) Állhatatosság, egészen a vértanúságig. Mértékletesség (temperantia) Ösztönök feletti uralom, az élvezetvágy mérséklése; a javak mértéktartó élvezete.

Az erények allegóriái / Raffaello: II. Gyula pápa szobái a Vatikánban 2018.12.04. Az erények allegóriái / Raffaello: II. Gyula pápa szobái a Vatikánban

Platón: Kétlovas fogat / biga Igazságosság Okosság Bátorság 2018.12.04. Platón: Kétlovas fogat / biga Igazságosság Okosság Bátorság Mértékletesség

Isteni erények Hit Remény Szeretet A Szentlélek ajándékai (7) Fides quae, fides qua Remény Istentől várjuk örök boldogságunkat Krisztus ígérete alapján a Szentlélek kegyelméből Szeretet Istent mindenek felett szeretjük, iránta való szeretetből tanuljuk szeretni felebarátunkat és/úgy mint önmagunkat A Szentlélek ajándékai (7) bölcsesség, értelem, jó tanács, lelki erősség, tudomány, jámborság és istenfélelem A Szentlélek gyümölcsei (12) Szeretet, öröm, béke, türelem, hosszantűrés, jóság, jóakarat, szelídség, hűség, szerénység, önmegtartóztatás, tisztatság (Gal 5,22-23)

III.1.1.7. A bűn (391-400) Hogyan fogadhatjuk el Isten irgalmasságát Bűneinket, felismerjük, beismerjük, megbánjuk, fogadjuk el a megbocsátás reményét Mi a bűn Az örök törvénnyel ellenkező szó, cselekedet vagy vágy Többféle bűn van. Különböznek Tárgyuk, „sértettjük”(Isten, ember, önmagunk); elkövetés módja szerint: gondolattal, szóval cselekedettel és mulasztással Halálos bűn (peccatum mortale: ) Súlyos tárgy, teljes tudatosság, szabad belelegyezés Lerombolja (megöli) a szeretetet, megfoszt a megszentelő kegyelemtől, ha meg nem bántjuk az örök kárhozatba juttat. Története van. Bocsánatos bűn (peccatum veniale: kisebb bűn, vétek, adósság) Lényegileg különbözik a súlyos bűntől Tárgya jelentéktelen, vagy súlyos de a tudatosság és a szándék nem teljes Nem szakítja meg a kapcsolatot Istennel, gyengíti a szeretetet, a lélek jóban való előrehaladását; ideig tartó büntetést von magára

A bűn elhatalmasodása Víciumok „Idegen bűnök” A bűn struktúrái: A bűn bűnre vezet, bűnös készséget (víciumot) szül. Víciumok Rossz szokások, elhomályosítják a lelkiismeretet, készségessé tesznek a rosszra Hét főbűn: gőg, fösvénység, irigység, harag, bujaság, torkosság; jóra való restség. „Idegen bűnök” Mások bűneiben való részesség, vétkes együttműködés A bűn struktúrái: intézmények társadalmi helyzetek, személyes bűnök sokaságának következményei

III.1.2. Az emberi közösség (401-433) III.1.2.1. A személy és a társadalom Személyiség Szolidaritás Szubszidiaritás III.1.2.2. Részvétel a társadalmi életben A tekintély A törvényes tekintély szükséges: biztosítja a rendet és a közjó megvalósulását. Alapja az emberi természetben gyökerezik, megfelel az isten által megszabott rendnek. A közjó A társadalmi élet azon feltételeinek összessége, amely lehetővé teszi a közösségek és egyének sajátos tökéletességeinek megvalósulását III.1.2.3. A társadalmi igazságosság A törvényes tekintély által, a közjó összefüggésében, biztosítani kell az emberi személyek méltóságát, valamint az egyének és a közösségek sajátos jogait és kötelességeit.

III.1.3. Isten üdvössége: a törvény és a kegyelem III.1.3.1. Az erkölcsi törvény (415-421) Az isteni bölcsesség műve, amely előírja az emberi cselekvés üdvösségre vezető útjait és normáit, és tiltja azokat, amelyek eltávolítanak Istentől. A természetes erkölcsi törvény (~ érzék) a Teremtő által minden ember szívébe beírt törvény. Részesedés Isten jóságából és bölcsességéből. Egyetemes és változhatatlan. Előírja a személy, a közösségek alapvető jogait és kötelességeit. A polgári törvények alapja. Az Ószövetségi törvény a kinyilatkoztatott törvény első stádiuma. Sok szempontból harmóniában áll a természetes erkölcsi törvénnyel. Legfontosabb megfogalmazása a Tízparancsolat. Új vagy evangéliumi törvény a krisztusi kinyilatkoztatásban feltáruló teljesség. Összefoglalása az Isten és emberszeretet két fő parancsa. Belső valósága a Szentlélek kegyelme, ez teszi lehetővé. A szabadság törvénye (Jak 1,25) ami elvezet a szeretetből fakadó önkéntes cselekvésre.

III.1.3.2. Kegyelem és megigazulás (422-428) A megigazulás Isten irgalmas és ingyenes tette, bűneinket eltörli, igazzá és szenttét tesz. A Szentlélek kegyelme által Krisztus érdemeiért a keresztségben kapjuk meg. A kegyelem Isten ingyenes ajándéka, amellyel Szentháromságos életében részesít és képesít a szeretetre. Habituális (készség szerű), megszentelő, átistenítő kegyelemnek is nevezzük. Természetfölötti ajándék. A kegyelem további sajátos megnyilvánulásai Aktuális ~ : körülményekhez kötött szentségi ~: szentségekhez kapcsolódó Karizmák : az egyház közjavára szolgáló állapotbeli ~ egyházi szolgálatokhoz és életállapotokhoz kapcsolódó ~ Kegyelem és szabadság Megelőzi, ébreszti, megfelel mély törekvéseinek; együttműködésre hívja és elvezeti a tökéletességre. Érdemek Jogot ad egy jótett jutalmára. Krisztus szeretetével egyesülve érdemeket szerezhetünk. A Szentlélek indítására önmagunknak és másoknak is hasznos javakat érdemelhetünk ki (az üdvösség és a javunkra szolgáló mulandó javak terén is). Meghívás az életszentségre Az összes hívő meghívást nyer a keresztény életszentségre, a Szentháromsággal való boldogító életközösségre. A kereszten át vezet, a feltámadáskor teljesül be, amikor Isten lesz minden mindenben.

III.1.3.3. Az Egyház: anya és tanító (429-433) Az egyházi közösségben Befogadjuk Isten Igéjét, Krisztus törvényét (Gal 6,2) A szentségek kegyelmét Saját életünk az eukarisztiában részesülve „Istennek tetsző lelki áldozattá lesz” Követjük az Istenszülő Szűz és a szentek példáját Az Egyházi Tanítóhivatal feladata A hit (elmélet) és az erkölcs (gyakorlat) összefüggése miatt kötelessége az erkölcsi törvény pontosabb megfogalmazása. Az egyház parancsai Az imádság, a szentségi élet, Isten és a felebarát szeretetében való fejlődés minimumát fogalmazzák meg. Az egyház öt parancsa: Vasárnap és parancsolt ünnepeken vegyél részt a szentmisén Minden évben legalább egyszer gyónd meg bűneidet Az eukarisztiát legalább húsvétkor vedd magadhoz Az egyház által meghatározott napokon tartózkodj a húseledelektől és tarts meg a böjtöt Lehetőségeid szerint segítsd az Egyházat anyagi szükségleteiben

III.2. A Tízparancsolat III.2.1. Szeresd a te Uradat Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből és minden erődből! (442-454) III.2.2. Szeresd felebarátodat mint önmagadat! (455-533)

III.2.1. Szeresd a te Uradat Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből és minden erődből! (442-454) III.2.1.1. Az első parancsolat Én vagyok a te Urad Istened. Ne legyenek idegen isteneid előttem. Gyakorolni kell az isteni erényeket (hit remény szeretet) és kerülni a velük ellenkező bűnöket Hit - szándékos kétkedés, hitetlenség, válogatás/eretnekség, hittagadás, szakadás) Remény – kétségbeesés, vakmerő bizakodás Szeretet – közöny, hálátlanság, langyosság, lelki restség, gőgös istengyűlölet Uradat Istenedet imádd és csak neki szolgálj Isten imádása személyesen és közösségben, lelki áldozat, fogadalmak és ígéretek megtartása Ne legyenek idegen isteneid előttem Politeizmus, bálványimádás, babona (jóslás, mágia, boszorkányság, spiritizmus); vallástalanság; ateizmus; agnoszticizmus, közömbösség, gyakorlati ateizmus. Ne csinálj magadnak faragott képet A transzcendens ábrázolásának tilalma A megtestesülés felülírja: (II. Nikaiai zsinat 787) Az ikonokat, szentképeket nem imádjuk, hanem tiszteljük azt, akit ábrázolnak (Krisztus, Istenszülőt, angyalokat, szenteket: a sikerült élet Ablakok az örökkévalóságra, láthatóvá tesznek, igényeket ébresztenek,

III.2.1.2. A második parancsolat (447-449) Isten nevét hiába ne vedd! Isten nevének szentsége Segítségül hívjuk, áldjuk, dicsérjük. Kerülni kell a káromkodást, átkozódás, hamis esküvést III.2.1.3. A harmadik parancsolat (450-454) Az Úr napját szenteld meg , Megemlékezzél arról hogy az ünnepnapokat szenteld meg A hetedik nap: a szombat Isten „megpihenése”, Izrael szabadulás az egyiptomi rabszolgaságból, a szövetség emléke Jézus elismeri és magyarázza a szombat van az emberért A keresztény vasárnap Dies dominica Feltámadás, a hét első napja; a teremtés nyolcadik napja Megszentelése Eukarisztia, testi lelki pihenés, közösség ápolása; A polgári vasárnap Pihenés szabadidő, vallásos, családi, kulturális és társas élet ápolása Elmélkedés, reflexió, csend, tanulás Jócselekedetek: betegek öregek javára.

III.2.2. Szeresd felebarátodat mint önmagadat! (455-533) III.2.2.1. A negyedik parancsolat Atyádat és anyádat tiszteld! A szülők tiszteletét és megbecsülését parancsolja. A család Isten tervében Egy férfi és egy nő házasságán alapuló intézmény a gyermekekkel együtt. A család intézményét Isten alkotta és ő határozta meg alaptörvényeit. Célja a házastársak java, a gyermekek nemzése és nevelése. A keresztény ~ hivatása, hogy Krisztusban családi egyházzá váljon. A társadalom kötelességei a családdal A szubszidiaritás elvét tiszteletben tartva támogatni, megerősíteni

A gyermekek kötelességei a szülők felé Tisztelet, megbecsülés, tanulékonyság, engedelmesség. Jó testvéri kapcsolat. A szülők szükséghelyzetében (betegség, idős kor, özvegység) erkölcsi és anyagi segítség A szülök kötelességei a gyermekek felé Első nevelők és hithirdetők. Úgy szeressék és tiszteljék őket, mint személyeket és Isten gyermekeit. Segíteni testi és lelki szükségleteikben. Segíteni őket a megfelelő iskola, foglalkozás és életállapot választásában, a hitbeli fejlődésükben. A család nem mindenek fölött álló érték A keresztény ember elsődleges feladata Krisztus követése. Aki apját vagy anyját jobban szereti mint engem, nem méltó hozzám. Mt 10,37 A polgári hatalom a társadalomban Szolgálatként kell gyakorolni, tiszteletben tartva az ember alapvető jogait, az értékek hierarchiáját, a törvényeket az osztó igazságosságot. Inkább a közösség javát kell keresni. A polgárok kötelességei A hazaszeretet, szavazati jog és kötelesség, közteherviselés, ország védelme, építő kritika. A polgári engedelmesség határai Ha a polgári törvény ellenkezik az erkölcsi rend követelményeivel. „Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mit az embereknek” (ApCsel 5,29)

III.2.2.2. Az ötödik parancsolat (466-486): Ne ölj! Az emberi élet szent/sacrum (érinthetetlen), Isten védelme alatt áll. Senki sem ölhet meg közvetlenül ártatlan embert, mert az emberölés súlyosan ellenkezik a személy méltóságával és a Teremtő szentségével. A személy és a társadalom törvényes védelme (önvédelem) nem vét e parancsolat ellen, mert az élethez való jogot és az életet védelmezi. A mások életéért felelős személyeknek súlyos kötelesség is lehet. Nem szabad a szükségesnél nagyobb erőt alkalmazni. A büntetés célja a bűn által megbontott rend helyreállítása, a közrend, a személyek biztonságának védelme és a vétkes javulása. A büntetés mértéke Arányban kell állnia az elkövetett bűn mértékével. A halálbüntetés feltétlenül szükséges esetei már nagyon ritkák, ha egyáltalán alkalmazzák. Mit tilt az ötödik parancs A közvetlen, szándékos emberölést, és az abban való közreműködést A közvetlen abortuszt Az egyház kiközösítéssel bünteti, mert az életet a fogantatástól föltétlen tisztelet és védelem illeti A közvetlen eutanáziát Egy cselekvéssel vagy egy szükséges cselekvés elmulasztásával véget vetnek fogyatékos, beteg, vagy halál közelében lévő személy életének Az öngyilkosságot és a benne való szándékos együttműködést. A felelősséget súlyosbíthatja az általa okozott botrány, csökkenthetik a pszichés zavarok, súlyos félelmek. Megengedett orvosi beavatkozások Törvényes fájdalomcsillapítók használata A „túlbuzgó gyógyítás” mellőzése (aránytalan és a pozitív kimenetel reménye nélküli orvosi beavatkozások)

Kötelességeink a testünkkel szemben Gondoskodnunk kell testünk egészségéről Kerülni kell a testkultuszt és minden túlzást Tilos a kábítószer, az alkohollal, a dohánnyal és a gyógyszerekkel való visszaélés A szervátültetés Ha a donor beleegyezik és nem jár szélsőséges kockázatokkal A halál után nemes gesztus. Meg kell győződni a donor valóságos haláláról. A testi épség elleni bűnök Emberrablás, jogtalan fogva tartás, terrorizmus, kínzás, erőszak, közvetlen sterilizáció A feltétlenül szükséges amputáció nem az. Haldoklás és halál A haldoklók joga, hogy méltósággal éljék át életük utolsó perceit. Az imádság és szentségek támogatása felkészít az Istennel való találkozásra. A halott testével tisztelettel kell bánni. A hamvasztás megengedett, ha nem a test feltámadásának hitét kérdőjelezi meg.

A béke A háború Boldogok a békességszerzők (Mt 5,9) A béke nem pusztán a háború hiánya vagy az erők egyensúlya, hanem a rend nyugalma Megköveteli a javak méltányos elosztását, a szabadságot, igazságosságot, testvériség gyakorlását A háború A katonai erő alkalmazásának feltételei Tartós és súlyos kár elszenvedése, a békés rendezési lehetőségek kimerülése, a siker megalapozott reménye, a nagyobb rosszak megelőzése Az erkölcsi törvény érvényben marad a háború esetén is A nem harcolók védelme, e kell ítélni a tömegpusztítást, népirtást, etnikai tisztogatást Az ilyen paranccsal szembeszállni erkölcsi kötelesség Mindent meg kell tenni a háború elkerülésére Jogtalan fegyverkereskedelem, gazdasági, társadalmi igazságtalanságok, etnikai vallási diszkrimináció; gőg, bosszúállás szelleme.

III.2.2.4. A hatodik parancsolat (487-502): Ne törj házasságot! Az emberi nemiség ajándék és feladat Az ember férfi és női volta Isten ajándéka személyi méltóságuk egyenlő (de nem egyformák). A szerelemre és a közösségre irányul. Feladat a saját nemi identitás elfogadása, megismerése, komplementaritásának szerepe a személy kibontakozásában A tisztaság/castitas a nemiség pozitív beépítése (integrálása) a személyiségbe. Önuralom, az ajándékozás szabadságának képessége Az emberi érés szakaszainak megfelelő önnevelés szükségessége Mindenki a tisztaságra hivatott Fajtái: szüzesség, fölszentelt cölibátus, házassági tisztaság A tisztaság elleni bűnök Tárgyuk természetének megfelelően különböző súlyosságúak Házasságtörés, paráznaság, maszturbáció, Pornográfia, prostitúció, erőszak, homoszexuális cselekedetek. A bujaság víciumai. Kiskorúakkal szemben különösen súlyos. A hatodik parancs az összes tisztaság elleni bűn foglalata

A házastársi szeretet értékei Egység, hűség, felbonthatatlanság, nyitottság a termékenységre A szeretet művészetére hivatottak Türelem, gyakorlás, figyelem,fegyelem, Szeretetnyelvek Elismerő szavak, minőségi idő, ajándékozás, segítés, testi érintés Intimitás Gondolati, érzelmi, testi,vallási, közösségi A házastársi aktus Egyesítő Életadó A felelős szülőség (atyaság, anyaság) Nem önzésből, Az erkölcsiség objektív kritériumaival megegyező módszerekkel gyakorolják (tiltott: abortusz, sterilizáció; tűrt, támogatott módszerek: terméketlen periódusok) A mesterséges módszerek problémái A gyermek Isten ajándéka Nem létezik „jog” a gyermekre Gyermektelenség Törvényes orvosi lehetőségek Örökbefogadás, gyámság, radikálisabb felebaráti szeretet; lelki atyaság és anyaság Bűnök a házasság ellen Házasságtörés, válás, többnejűség, vérfertőzés, szabad kapcsolatok (együttélés, konkubinátus) házasság előtti és azon kívüli nemi aktus.

III.2.2.3. A hetedik parancsolat (503-520): Ne lopj! A parancsolat tartalmazza a javak egyetemes rendeltetését, elosztását, magántulajdonát A személyek, javaik, a teremtés egészének tisztelete és védelme Az egyház társadalmi tanítása A társadalmi és politikai élet szabályai A munkához való jog és a munkára való kötelesség A nemzetek közötti igazságosságot és szolidaritást A szegények szeretetét A magántulajdonhoz való jog feltételei Feltétele, hogy jogos szerzemény legyen Elsőbbséget élvez a javak egyetemes rendeltetése. A magántulajdon rendeltetése A személyek szabadságának és méltóságának biztosítása az alapvető szükségletek kielégítése által Saját szükségletek Azokéi, akikért felelősek vagyunk A szükséget szenvedőkét Mit parancsol a 7. parancs? Mások javainak tiszteletét az igazságosság, a szeretet, a mértéktartás, és a szolidaritás által Az ígéretek, a megkötött szerződések megtartása, az elkövetett jogtalanságok orvoslása, az okozott kár megtérítése, a teremtés épségének tiszteletben tartását, felelős gazdálkodást Mit tilt? Lopást, az igazságtalan bérezést, más kárára történő spekulációt, csalásokat, szándékos károkozást, uzsorát, korrupciót, közjavak magáncélú felhasználást, a vétkesen rosszul végzett munkát, a tékozlást.

Az egyház társadalmi tanítása (510-520) Alapja Az emberi személy alapvető jogai, a közjó és a lelkek üdvössége Mi ellenkezik vele? A személyek alapvető jogait sértő rendszerek és ideológiák (kollektivizmus) A totalitárius, ateista „kommunizmus” ill. „szocializmus” A profit abszolút uralmát a személyek felett A kapitalizmus gyakorlatában az individualizmust a piac abszolút uralmának ideológiáját az emberi munka felett A munka jelentősége az ember számára Kötelesség és jog, a teremtővel való együttműködés Hivatásszerűen és szakszerűen dolgozva a talentumok kibontakoztatása Általa fenntartja önmagát, családját és szolgálja az emberi közösséget Krisztussal együttműködve a megszentelés eszköze lehet a többiek üdvösségére A munkához való jog Biztos és tisztességes munka, diszkriminációk nélkül; gazdasági kezdeményezés szabadsága, méltányos fizetés A vállalatvezetők feladatai A munkások feladatai A nemzetek közötti igazságosság és szolidaritás Szolidaritás és szubszidiaritás; az igazságtalanságok megszüntetése vagy legalább csökkentése A keresztények részvétele a társadalmi és politikai életben Közvetlenül kapcsolódnak be; az evangélium tanúi, a béke és az igazságosság munkásai A szegények szeretete Amit egynek e legkisebb testvéreim közül tettetek, nekem tettétek (Mt 25,40) Küzdelem az anyagi, kulturális, erkölcsi és vallási szegénység ellen Az irgalmasság testi és lelki cselekedetei

III.2.2.4. A nyolcadik parancsolat (521-526): Ne szólj hamis tanúságot! Az ember kötelessége az igazsággal kapcsolatban Az ember cselekvésében és beszédében őszinte és igazmondó legyen Keresnie kell az igazságot és hozzá ragaszkodni Krisztus az igazság Kerülni kell a kétszínűséget, a színlelést, a képmutatást A kereszténynek nyilvános és magánéletében tanúságot kell tennie az igazságról A vértanúság a hit igazsága melletti legnagyobb tanúságtétel Mit tilt a 8. parancsolat? A hamis tanúságot, esküszegést, hazugságot Súlyossága függ az elferdített igazság súlyától, a körülményektől, a hazudó szándékától, az okozott kártól Vakmerő ítéletet, a megszólást, a hitelrontást, a rágalmat Sértik vagy lerontják a becsületet vagy a jó hírnevet, amelyhez minden személynek joga van Mit parancsol a 8. parancsolat? Az igazságnak a szeretet tapintatával kísért tiszteletét Tekintettel a személyes és közjóra, a magánélet védelmére és a botrány veszedelmére A kommunikációban és információban A hivatali titok megtartásában Hogyan kell használni a tömegtájékoztató eszközöket A közjót kell szolgálnia, legyen tartalma szerint igaz, az igazság és szeretet figyelembevételével teljes, kifejezésmódjában megfelelő és tisztességes, kényesen ügyelve az erkölcsi törvényre, a törvényes jogokra és a személy méltóságára Az igazság, szépség és a szakrális művészet kapcsolata Az igazság jó és szép. A lelki szépség ragyog benne. A szavakon innen és túl hirdeti az Isten dicsőségét. A szent művészet Istentől kapott tehetség/talentum és emberi erőfeszítés gyümölcse. Krisztus misztériumában ott tündököl a Szentháromság végtelen szépsége, igazságban és szeretetben. A szent művészet feladata, hogy e végtelen szépség szeretetére és imádatára vezessen bennünket.

III.2.2.5. A kilencedik parancsolat (527-530): Más felségét ne kívánd! Mit parancsol a 9. parancsolat? A bűnös testi kívánságok legyőzését gondolatokban és vágyakban A küzdelem a szív megtisztulása, a mértékletesség erényének gyakorlása által zajlik Mit tilt a 9. parancsolat? A hatodik parancsolat által tiltott cselekedetekre való gondolatok és vágyak ápolását. Küzdelem a szív tisztaságáért Isten kegyelmével a rendetlen vágyak ellen harcolva A tisztaság erénye és ajándéka által A szándék tisztasága, a külső és belső látás tisztasága Az érzelmek és a képzelet fegyelmezése Imádság A tisztaság (puritas) A szemérmesség Őrzi a személy intimitását, kifejezi a tisztaság finomságát, szabályozza a tekintetet és gesztusokat Megszabadít a széles körben elterjedt, az emberi testet árúvá és tárggyá silányító erotizmustól Távol tart a beteges kíváncsiságtól (Big brother) A társadalmi környezet megtisztítása Küzdelem az erkölcsi lazaság ellen, ami ez emberi szabadság téves felfogásán alapul.

III.2.2.6. A kilencedik parancsolat (531-533): Más felségét ne kívánd! Mit parancsol és mit tilt a 10. parancsolat? Kiegészíti az előzőt, a tisztelet belső magatartását mások tulajdonával szemben Tiltja a fösvénységet, mások javainak rendetlen megkívánását, és az irigységet ami mások javai miatti szomorúság, annak eltulajdonítására irányuló rendetlen vágy Jézus tanítása a szív szegénységéről Az kívánja, hogy őt mindennél és mindenkinél jobban szeressük A szív szegénysége A gazdagságban való bizakodás helyett A Gondviselésre való ráhagyatkozás Az eszközök és a cél megkülönböztetése által szabadabbá tesz Megszabadít az aggodalmaskodástól Előkészít a lelki szegények boldogságára (Mt 5,3) Az ember legnagyobb vágya „Látni” akarom Istent Isten szeretetből, szeretetre teremtette az embert A beteljesülés a vele való boldogító szeretetközösség Az isteni természetben való részesülés (1Pt 2,4) átistenülés, theózisz Szem nem látta fül nem hallotta, emberi értelem felfogni nem képes azt, amit az Isten azok számára készített, akik szeretik őt Végtelenül felülmúlja legmerészebb elképzeléseinket is.